Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
I « \ A belorusz „óriás” A közlekedési és szállító- eszközök fejlődéstörténetét figyelve nehéz lenne megjósolni, hogy mi lesz a méretek és teljesítmények felső határa. A személyszállító repülőgépek befogadóképessége még nem is olyan régen legfeljebb 100— 120 fő volt, ma már viszont 300 utas számára gyáriknak nagy hatósugorú gépeket és már tervezik az ezer személyt befogadó óriásokat is. Egyes személyautó-típusok motorteljesítménye eléri a 300—350 lóerőt, amivel korábban soha nem remélt sebességeket érhet el a kocsi vezetője. A „giganfok” sorában méltó hely Illeti meg a szovjet gyártmányú óriásdömpert is, mely lenyűgöző méretekkel és műszaki jellemzőkkel bíró korszerű konstrukció. Olyan magas, mint egy emeéetes ház és 750 mázsa terhet tud szállítani. Teljes súlya megrakott állapotban 123 tonna (!). A dömper „szíve'’ a 850 lóerős motor, ami egy elektromos generátort hajt. A termelt áram forgatja a hátsó kerekek elektromotorjait, aminek az az előnye, hogy nincs szűk. 6ég kardántengelyre és tengelykapcsolóra. de még differenciálműre sem. Az órlásEgyre bővül azoknak az európai országoknak száma, amelyekben a kocsi hátsó ülésébe parancsolták a gyerekeket. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a gépkocsivezető-ülés melletti hely a legveszélyesebb a frontális ütközéskor. Számtalan cikk jelent meg e témáról, ennek ellenére gyakran látni elöl ülő kismamát, ölében szorongatott kisgyermekkel, akit még be sem lehet kötni a biztonsági övvel. Ez év dömper első pillantásra esetlennek tűnik, ám valójában igen mozgékony. Fordulási sugara meglepően kicsi. A vezetőkabint légmentes hő- és hangszigeteléssel látták el, belvilága megfelelően temperálható. A dömper természetesen csak ott használható gazdaságosan, ahol megfelelően nagy anyagmennyiség elszállításáról kell gondoskodni (homok, és január elseje óta a szomszédos Ausztriában a gyermekeknek tilos az autó első ülésein helyet foglalni. Bizony jó lenne, ha nálunk is érvényesítenék ezt a nagyon hasznos rendeletét. A tilalom csak félmegoldás, ha a hátul ülő utas — még ha az gyerek is — nincsen bekötve. Külföldön már gyártanak különleges gyermeküléseket és kantáros öveket. kőbányák, külszíni ércfejtések stb.), és ahol az utak teherbírása is megfelel a követelményeknek. Reccsen az önindító Szerencsére ritka jelenség1, amikor önindítózáskor reccsenés hallatszik a motor felől és az öh- indító csökönyösködik, illetve csak többszöri kísérlet után duruzsol ismét a motor. Mi történt? Az önindító fogaskereke, a Ben- dix-kerék nem kapcsolódott ai adott pillanatban a lendkerék fo- gaskoszorúiába, hanem annak csak homlokfelületét dcVzsölte, marta és ez adta a recsegő hangot. Ez a hiba leginkább a rossz indítástól származik, például amikor a motor beindulása után, hacsak néhány másodpercig is bekapcsolva hagyjuk az önindítót. Eny- nyl idő alatt megsérülhet néhány fog. Ha az első kísérletre nem indul a motor, várjuk meg, amíg a motor lendületbe jött főtengelye megáll és csak ezután működtessük az önindítót. Arra is volt már példa, különösen a csendes üzemű motoroknál, hogy a vezető ráindítózott a már járó motorra, mert nem hallotta azt járni. Az így megrongálódott fogak a későbbiek folyamán komolyabb zavart és jelentős költséget okozhatnak, ezért fontos a hibátlan indítás elsajátítása. 1 Alkalmi barkácsolás — végszükségben Gyermek as autóban Még akkor sem kellemes az ékszíjszakadás, ha a szerszámok között ott lapul az új, tartalék ékszíj. De mi történik akkor, ha nincsen ilyen pótlás. Kevesen tudják, hogy ebben az esetben megteszi — átmenetileg — egy nylon női harisnya is. Hogy mire lehet még az ilyen, kiselejtített harisnyát használni? Néhány darabot összekötve üzemképtelenné váLt autót is lehet veié — óvatosan — vontatni. Az eltört motortartóbaikot egy alkalmas fadarabbal úgy lehet pótolni, hogy a kocsi önerőből eljuthat az első javítóműhelyig. Erős bőrből készült nadrágszíj is alkalmas e célra. A kissé sérült benzintartályt — átmenetileg — jól tö- míti a „használt” rágógumi, vagy a sérült felületre dörzsölt szappan, illetve az ilyen módon egymásra ragasztott újságpapírfoltok. E bajok javítására teljesen alkalmatlan a szigetelőszalag, vagy az egyéb ragezalagokï Surányi Endre t Az autó... és én Közismert „öreg motoros” a szerző, aki fél évszázadot -** hol kedvtelésből, hol kényszerűen — a robbanómotorokkal való barátságban, cívódásban, szövetségben és küzdelemben töltött. Szaktekintély tehát, ám mostani munkájával illetlen dolgot művelt: mesélni kezdeti Miként fér össze differenciálművek, lökettérfogatok, fronthajtások és farmotorok világa az anekdotával, a humorral? A könyvet letéve megállapíthatjuk, hogy remekül. A szerző ugyanis birtokolja a meg- kedveltetés legfontosabb eszközét, az öniróniát. Ahogy könyve címe is ezt sugallja. S még valami, ami élvezetes olvasmánnyá teszi a munkát: a bölcs derű. Mert Surányi annak látja, láttatja a technikát, ami. Nem bálvány, nem minden áron megszerzendő, rangot adó valami, hanem praktikus dolog. Használatával megnő mozgási lehetőségünk, s ezzel élményszerzési alkalmunk is. A szerző — annak ellenére, hogy néhány mondatos, látszatra odavetett tanácsai meg- szívlelendésre érdemesek — nem kézenfogva vezeti á „butácska” olvasót, hanem társként fogadva kalauzolja motorkerékpárok, gépkocsik világában, a New Hudson kétkerekűtől, a T-Fordon át a Wan- kel motorig. A technika részletezése — csodáltatása — helyett a jóval fontosabbra, ember és technika egészséges együttélésére teszi a hangsúlyt, arra, miként kerekedik felül a józan értelem a fémtestekbe zárt lóerők keltette mámoron. Frappáns történeteket tálal — akár a civil életből, akár a mundérba bújás időszakából —, de soha nem öncélúan. Nem elégszik meg azzal, hogy szórakoztat, hanem mondandója is van. ! Napjainkban, amikor annyi minden olvasható a technika káros melléktermékeiről, felüdülésként hat Surányi Endre könyve. Félreérthetetlenül megmutatja ugyanis, hogy a hiba — legalábbis az ilyesfajta hibák, bajok — oka nem a technikában, hanem az azt fölhasználó emberben rejlik. A hasznos, élvezetes kötetet Mészáros András illusztrálta — szellemesen — sa Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg. Mit határozott az ÍC6M0S ! Elismerés a hazai műemlékvédelemnek — Velence sorsa A közelmúltban hazánkban tartották az UNESCO nemzetközi műemléki szervezetének, az ICOMOS-nak harmadik közgyűlését és kongresszusát. Több mint négyszáz külföldi és száz hazai szakember részvételével zajlottak a kollokviumok és rendezvények. A jelentős tudományos tanácskozás után dr. Dercsényi Dezsőt, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesét, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét kértük arra, hogy adjon tájékoztatást a megállapodásokról. — A nemzetközi tanácskozás fő témája az volt, hogyan építkezzünk napjainkban o műemléki környezetben — mondotta, .— Ezzel a kérdéssel szinte minden ország műemlékvédelme találkozik. Kontinensünkön a második világháború alatt számtalan műemlék elpusztult, sőt egész műemlék-városrészek omlottak porba. Másutt meg egyszerűen a rossz állapotuk miatt lebontásra került épületek helyén vannak „foghijak" a régi patinás házak között. Most arról folyt vita, hogyan történjék ezeknek az üresen maradt területeknek a beépítése. Három irányzat képviselői szólaltak fel. Lengyel barátaink azt vallották, fel kell építeni az elpusztult műemlékeket ugyanúgy, ahogyan korábban állottak. Példaként hozták fel, hogy nem kis erőfeszítésekkel Ugyan, sokszor még XVII—XVIII. századi metszetek, rajzok és későbbi fénykép- felvételek alapján építették fel újból a fasiszták által földig rombolt Varsót, Gdanskot és más, műemlékekben gazdag városokat. — Erre elementáris erejű nemzeti igény mutatkozott — vallották. Az olasz kollégák azt vallották, a megüresedett házhelyeken jellegtelen, mindenhez simuló épületeket kell húzni, így elkerülhető a stíluszavar, a disszonancia. De ebben az esetben felvetődik: vajon a mai építészetnek nincsen beleszólása a városkép Kialakításába? Végül a harmadik álláspont, a mi álláspontunk talált a legnagyobb tetszésre. Mi azt mondjuk: mai épületet kell állítani a műemléki környezetbe, korunk ízlése szerint, de természetesen úgy, hogy azok tömegükben, alapvető stílusukban illeszkedjenek a régiek közé. A felszólalók, s végül a közösen megfogalmazott határozat sorai ki is mondták: á történeti környezetbe mái épületeket kell emelni, de a mai épületek alatt modern épület értendő, amely tudatosan alkalmazza a mai szerkezeteket és anyagokat. A budapesti kongresszus tehát végre elfogadott egy olyan általános irányelvet, amely nagyon fontos valamennyi ország műemlékvédelmének további munkájához. Érdekes témában kellett határozatot hoznia a közgyűlésnek akkor is, amikor Velence sorsa került napirendre. Közismert, a várost körülölelő Adria évente másfél, két millimétert emelkedik. Ez önmagában nem is tűnik riasztónak, hanem ez a szintnövekedés immár másfél ezer év óta tart, S a tenger elnyeléssel fenyegeti a várost. Most már a keleti irányú szél bekergeti a sós habokat á lagúnákba, a víz elönti a tereket, utcákat, s ez nagy kálókat okoz a műkincsekben. Ezt d vesíélyt úgy háríthatnánk el, ha védőgátat építenénk a város köré. Csakhogy a második világháború után Velence elővárosában olajfinomítót építettek, amely egyre terjeszkedik, s hogy zavartalanul kapja a tengeren érkező tankhajókból az olajat, nyitva kell hagyni a kikötőt. Mindezek figyelembevételével és mérlegelésével a közgyűlés kimondta, soron kívül meg kell oldani a város védelmét, annál is inkább, mert ennek anyagi és műszaki feltételei rendelkezésre állanak. — Nagy jelentősége volt annak is, hogy külföldi kollégáink százai ismerkedhettek hazánkkal, legfontosabb műemlékeinkkel, s különösen nagy örömünkre szolgál, hogy a legteljesebb elismeréssel szóltak munkánkról — mondotta végül dr. Dercsényi Dezső, E. L. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat új, korszerű, szekszárdi asztalosüzemébe gyakorlott mérnököt, technikust felvételre keres ÜZEMVEZETŐ, GYARTASELŐKÉSZÍTŐ, MŰVEZETŐI munkakörbe. Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon Szekszárd, Tartsay Vilmos utca 10. (268) Vállalatok, közöletek, építtetők Vörös és fekete salak szállítását rövid határidőre vállalja az Építőipari Szállítási Vállalat Szekszárdi Kirendeltsége Szekszárd, Tartsay Vilmos u. Telefon; 12—538, Telefon : 12—856. _ ______ ________(280)
