Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
» ** I t y* Javult a munkaerő-gazdálkodás és a személyi érdekeltség az építőiparban Drágulnak a mezőgazdasági gépek Az építő- és építőanyagipari termelőerők fejlesztése és hatékonyabb felhasználása céliából tavaly több átfogó munkaügyi Intézkedést hajtottak végre az ágazatban. Továbbfejlesztették, kiterjesztették a népgazdaság számára fontos ifjari beruházásokon foglalkoztatott dolgozók személyi érdekeltségi rendszerét, amely az átadási határidők pontos teljesítésére ösztönöz. Az építésügyi és Városfejlesztési Mi- íiisfctérlum és az Építők Szak- szervezete mintegy 15 vállalatnál folytatott helyszíni vizsgálatot, 25 vállalattól részletes beszámolót kértek be, továbbá a szakszervezet megyei éS vállalati információi, valamint a statisztikai adatszolgáltatások elemzése alapján tették széleskörűvé az ellenőrzést. Megállapították, hogy a múlt évi munkaügyi A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezeté elkészítette a Tolna megyei műszaki hetek programját, amely a szekszárdi mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításhoz kapcsolódik. A program augusztus 10-én kezdődik, az „Országos vörös- borfesztivál”-lal, amelyet a Garay étteremben rendeznek. Augusztus 12—20. között tartják a nagyüzemi zöldségtermesztés szakmai bemutatóit a rhözsi. a tolnai, a bogyiszlói termelőszövetkezetek kertészeteiben, és ugyanezen időszak alatt tartják Szekszárdon, öcsényben, Decsen „A szekszárdi borvidék rekonstrukciója és talajvédelme” című szakmai bemutatósorozatot, a kertészeti szakosztály szervezésében. A gépesítési szakosztály állandó gépesítési bemutatón ismerteti a kiállítás ideje alatt a jelentősebb, Importból származó mezőgazdasági gépeket, berendezéseket, a háztáji gazdaságok gépeit, berendezéseit, a legújabb növényvédő szereket, műtrágyákat, a BMG legújabb gépelt, valamint a bajai kukoricatermesztési rendszer komplex gépsorát. Augusztus 15-én a növénytermesztési és gépesítési szakosztály közösen szervezi a décsi termelőszövetkezetben a cukorrépa-termesztés gépesítésének bemutatóját. Augusztus 16- án a kertészeti szakosztály rendezi a szőlészeti szakemberek országos tapasztalatcseréjét. Ugyahezen a napon a növényvédelmi szakosztály „A növényvédelmi szakemberek, vadászok és méhészek közös feladatai a hasznos élő szervezetek védelmében” címmel rendez ahkétot. Az agrárgazdasági szakosztály országos párt- és állami Vezetők részvételével idősze- fű gazdaságpolitikai kérdésekről rendez kerekasztal-konfe- renciát augusztus 16—17-én. 17- én Hőgyészen az Agrokémia KFT tevékenységével, a műtrágya korszerű tárolásának, rakodásának gépesítésével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Augusztus 1 *t—18-án tartják az állatorvosnapokat, amelynek keretében prof. dr. Dieter Strauch, a stuttgart-hohenhei- mi mezőgazdasági főiskola tárnára tart előadást a koncentrált állattartó telepek trágya- kezelésével és hulládékanya-; intézkedések is segítették az állami építőipari vállalatokat abban, hogy tavaly 73 különösen fontos ipari beruházáson az előző évinél 14 százalékkal több muhkát végeztek el. Nem volt olyan késés az építési határidők teljesítésében, sem, amely miatt alkalmazni kellett volna a személyi érdekeltségi rendszer szankcióit, a vezetők nyereségprémiumának csökkentését, és egyéb anyagi megterheléseket. Az idénypótlék alapbéresítésével és az új munkástarifarendszer megvalósításával kedvezően módosult a bér- struktúra. A múlt év második felében az összes munkabéren belül a zömmel teljesítményhez kötött törzsbéres keresetek aránya az állami építőiparban 77-ről 86 százalékra, a tégla- és cserépiparban 79-ről 85,5- re, a kő- és kavicsiparban gainak megsemmisítésével kapcsolatos higiéniai problémákról, dr. Horváth Zoltán, az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékének vezetője pedig „A szarvasmarha leucosis Magyarországon” címmel. A tőgygyulladás elleni védekezés Tolna megyei tapasztalatairól dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója számol be. A program két állattenyésztési témájú bemutatóval zárul szeptember 5-én, illetve 12-én: a faddi Lehin Tsz-ben a húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztés, majd az utódellenőrzésben levő bikák bemutatójával. Több mint húsz év telt el azóta, hogy lapunk — akkor még Tolnai Napló volt — hasábjain tudósításban számoltunk be arról, hogy a tamási járási könyvtárban 1952 májusában kétetet kötetet kölcsönöztek, s az olvasók száma 576 volt. Most, több mint két évtized múltán arra próbáltunk választ kapni, hogy mi változott a járási könyvtárbán ez alatt az idő alatt. Dr. Koppán József nyugalmazott középiskolai tanár véleménye szerint rengeteget változott a könyvtár. — Én itt voltam a nyitási ünnepségen, és olvasó vagyok azóta is. Az első, ami a legjobban észrevehető, hogy a kötetek száma nagyon megszaporodott. Bella Matyit, a könyvtár igazgatója közbeszól, hogy az olvasók száma ez év július elsejei adat szerint 1393 volt. — Hány kötetes a könyvtár? — Huszonhétezer-ötszáz. Akkor, 1952 májusában, mikor a könyvtárat átadták rendeltetésének, úgy látszott, hogy a helyiségek bőven elegendők a meglevő igények kielégítésére. Napjainkban viszont helyszűkével küszködnek. Kicsi, zsúfolt a könyvtár, az igények túlnőttek rajta. — Úgy hírlik, építenek majd egy új könyvtárat, erről persze pontosat most még nem tudok, — mondja az igazgató. A beszélgetésből az tűnik ki, hogy a tamásiak majd húsz százaléka rendszeres olvasója a járási könyvtárhák. A könyvtárosok örömmel újságolják ezt, de ahogy elmondot75,5-ről 84 százalékra emelkedett. Az építőipari munkásszállások építésének pénzügyi fedezetére vonatkozó intézkedések alapján a IV. ötéves terv időszakában az ÊVM vállalatainál mintegy 550, a Fővárosi Tanács építőipari szervezeteinél 65—70, a KPM Vállalatainál mintegy 25 millió forintnyi központi alap képződik. Ezzel és a vállalati fejlesztési alapok tervezett felhasználásával együtt 13 000—14 000 dolgozó korszerű elhelyezésére alkalmas munkásszállók építését teszik lehetővé. A különféle intézkedések hatására tavaly mát érezhető volt az ágazatban a munkaerő-forgalom mérséklődése. Általában az újonnan felvett dolgozók száma kettő, a kilépetteké három százalékkal csökkent. Az állami vállalatoknál viszont az eltávozottak arányának 3 százalékos csökkenésével egyidóben a felvételek aránya két százalékkal növekedett. Tavaly a kivitelező építőiparban mintegy 12 ezerrel több munkást foglalkoztattak, mint az előző évben, s 50 százalékuk az állami építőipari vállalatoknál helyezkedett el. összehangolt intézkedések alapján és az idény-munkarend következetesebb alkalmazása révén javult a munkaidő kihasználása. Általában 31 százalékkal, dolgozónként tehát 26 órával kevesebb túlórára volt szükség, mint az előző évben. Az átfogó munkaügyi intézkedések tehát jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az állami építőiparban tavaly a termelésnövelésnek csaknem kétharmadát hatékonyabb munkával, a termelékenység javulásával érték el. Hasonló a helyzet ez év első felében, s a munkaügyi Intézkedések következetes végrehajtásával további előrehaladás érhető el. tik, ezzel még nem elégedettek. Hiszen, a könyvtárak közművelődésünk „fellegvárai’’, s ők is szeretnék, ha ezt a bizonyos Húsz százalékot még jó néhánnyal megtoldhatnák. Húsz éve Az eltelt időszakban nagyon hasznos előadásokat szerveztek, író—olvasó találkozókat is, s mindezt azért, hogy az olvasókat közelebb hozzák a művek szerzőihez. Ottjártunkkor vigasztalanul esett az eső. Mégis, a könyvtár két olvasó-kölcsönző termében sokan voltak. Közöttük régi és új olvasók. Két gimnazista lánnyal beszélgettünk. Hamar Zsuzsa arról beszélt, hogy a könyvtár azon túl, hogy könyveket biztosít az érdeklődőknek, egy kicsit azt a funkciót is betölti, amit az emberi közelség, közeledés, jó kapcsolat megkíván. Ügy mondta, hogy a könyvkölcsönzésen kívül gyakran összejönnek itt azért, hogy elbeszélgessenek, vitatkozzanak az olvasottakról. A fiatalok természetesnek, kézenfekvőnek tekintik a könyvtár működéséi, s azokkal a művelődési, kulturálódási lehetőségekkel, amit a könyvtár nyújt, élnek és kihasználják. A tamási járási könyvtár a könyveken kívül díafilmeket is kölcsönöz. Igaz ugyan, hogy Különösen ez év eleje óta a mezőgazdasági szakemberek szűkebb és tágabb körben tartott megbeszélésein egyre gyakrabban fogalmazódik meg: drágák, drágulnak a mezőgazdasági gépek. A kérdésre — bonyolultsága és sokrétűsége miatt — áltálártoS- ságban nem lehet egyértelmű választ adni. Attól függ, hogy ezt a „drágaságot” mihez viszonyítjuk. Nem drága egy gép akkor, ha legalább az év tíz hónapjában üzemeltethető, ha jól kihasználható, ha bírja az iramot, ha nem avul el idő előtt. Az ár viszonyítható a teljesítményhez és az anyagi eszközökhöz is. Drága viszont, ha avatatlanok, hozzá nem értők kezébe kerül, ha kellőképpen nihcs kihasználva. Tény: a gépek ára magas, s amit egy stabil, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet, állami gazdaság meg tud vásárolni, ahhoz à gyenge, vagy kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezet nem, vagy legalább ds áldozatok árán tud hozzájutni. Hét évvel ezelőtt, 1965-ben a fnezőgazdasági gépek árát leszállították. A műszaki, technikai fejlődés következtében az ezt követő években újabb konstrukciók jelentek meg a mezőgazdasági géppiacon, s ezeknek az ára csakúgy, mint űj konstrukció ecetén a tartós fogyasztási cikkeknél tapasztalható, emelkedett. A mezőgazdasági gépek, alkatrészek ára ez év januárjától átlagosan 8—10 százalékkal lett több. Az árváltozás szélsőséges esete a már többször is emlegetett jugoszláv ekevas, amelynek ára először 110 forintról 900 forintra emelkedett, majd 300 forintra csökkent. Egyes gépek esetében nem történt árváltozás, más gépek esetében viszont az átlagos emelkedésnél lényegesen magasabb volt. Különösen ez nem olvasási, hanem vizuális élményt nyújt, arra mindenesetre jó, hogy azokat is, akik nem a könyvért jönnek elsősorban, bevetesse, beavassa a könyvtár életébe. A könyvtár igazgatója nem egy olyan esetet mondott el, amikor az érdeklődő először csak filmért jött be, aztán az idő teltével átpártolt a könyv- barátokhoz, s rendszeres olvasó lett. A járási könyvtárnak nemcsak felnőtt, hanem ■— szép számmal — gyermekolvasói is vannak. A polcokon ott sorakoznak a különféle ifjúsági regények, mesekönyvek. — Az utánpótlásra is gondolni kell, — jegyzi meg Bella Margit. — Terveik? — Az első, hogy még a mostaninál is több olvasónk legyen. Azt szeretnénk, hogy a könyvtár még jelentősebb helyet tudjon elfoglalni Tamási kulturális életében. A látottak és a hallottak ismeretében úgy gondoljuk, hogy a tamási könyvtár dolgozóinak szándéka nem marad eredménytelen, s a húszéves munka után legalább ilyen hasznos évek következhetnek. A változások érzékeltetésére végezetül még egy kérdést tettünk fel: — Húsz éve egy hónapban kétezer kötetet kölcsönöztek. És most? — 1971-ben összesen harminchétezer-huszonhét kötetet kölcsönöztek tőlünk. Ez havi átlagban majdnem négyezer. Tehát mintegy kétszerese az \ 1952. évinek. a jugoszláv és a tőkésim- pöftból származó alkatrészek ára emelkedett számottevő mértékben. A termelőszövetkezetek egy’ része az árváltozás miatt visszamondta a megrendelése^ két. Nem csoda, hisz egy gyengébb termelőszövetkezetben, ahol nyilván alaposan, jó előre megfontolják, hogy mi az, amire legsürgősebben szükség van, néhány ezer, esetenként több százezer forint többlet- kiadás is gondot jelent. Gondot, különösen akkor, ha éppen az általuk vásárolandó gépek ára nem 10, hanem 30 —40 százalékkal nőtt. Az egyik közepes adottságú termelőszövetkezetben a tervkészítés idején a gépi beruházások összegét hétszázezer forint körüli értékben állapították ffiég. Ez az áremelkedés után egymillió forintra rúgott. A tételekből mindössze egyet: az osztrák szórószerkezettel ellátott szervestrágya-szóró ára ' 40 ezerről 70 ezer forintra emelkedett. A szövetkezetnek idén le kellett mondania néhány, a munkáját könnyítő gép vásárlásáról: képtelenek vagyunk úgy termelni, hogy a drága gépek árát kigazdálkod. juk. A drága, nagy teljesítményű^ nem szocialista importból származó gépeket jobban meg kell fizetni. Ezeket az erő- és munkagépeket inkább az erős térj melőszövetkezetek, állami gazdaságok tudják megvenni* Perszé ez sem szabály. A megye legerősebb gazdaságában, a Dalmandi Állami Gazdaságban hosszú évek óta az olcsóbb; nagyteljesítményű szovjet gépekkel dolgoznak. Eredményesen. Vannak mezőgazdasági üzemek, ahol meg tudják vásárolni a hétezer dollár értékű John-Deer kukorica- betakarító gépeket, ugyanakkor másutt az alkatrészek beszerzése Is gondot jelent. A legdrágább azonban minden kétséget kizáróan az elavult, korszerűtlen, selejtezésre érett erő- és munkagépek javítása Kopik, törik egyik alkatrész a másik után, s ha figyelembe vesszük, hogy csak egyetlen csavar ára öt forint hetven fillér, nem biztos, hogy az ilyen gépeket megéri javítani. Az árnövekedéssel párhuzamosan egyes mező- gazdasági termékek — zöldségfélék, állati termékek — felvásárlási ára nő. Tény azon. ban, hogy a mezőgazdasági üzemek a fejlődés követelményeinek megfelelően — ha hem akarnak évekig egy helyben topogni — sokszor erejükön felül kénytelenek megvásárolni a szükséges gépeket. A lehetőségek azonban korántsem olyan korlátozottak, mint azt egyes túlzottan pesz- szimisták hinni vélik. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok társulhatnak egyes gépek, gépsorok vásárlására és üzemeltetésére. A kooperáció egyik példája a Szekszárdi Állami Gazdaság által kezdeményezett Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés. Remélhetőleg egyre többen lesznek, akik az ehhez hasonló közös vállalkozások mellett döntenék. V. M. Népújság 5 1972. július 15. Tolna megyei műszaki hetek Ankétok. szakmai bemutatók, tapasztalatcserék
