Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
;m csupán üzleti viszony A Paksi Konzervgyár és a zöldségprogram rV', ' rsjí. ,Jlí ’ 1.4í.Uii<i • ». ‘ A.. A Eszmecsere Szedresen az uborkaszedőgép mellett, gyár és a termelőszövetkezet szakemberei között. A Paksi Konzervgyárban két évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukció jelentősen növelte a termelő kapacitást. Ehhez természetszerűen több nyersanyagra — zöldségfélékre, gyümölcsre — van szükség, és hogy a szükséges mennyiség évről évre', meglegyen, a termelő üzemekkel való kapcsolatot is korszerűsíteni kellett.. A korábbi,, csak eladó-vevő kapcsolat, az olykor egyoldalúan diktált feltételek helyébe olyan partneri viszony lép, .amelyben a gyár az áru átvételén túl számos módon részt vesz a termelésben, vagy segíti a termelés korszerűsítését. A kormány által meghirdetett zöldségprogram újabb lehetőségeket adott ahhoz, hogy a gyár és a termelő mezőgazdasági üzemek eddigi kapcsolata még közvetlenebb és célirányosabb legyen. A gyár termeltetési osztályának vezetőjével, Fisher Ferenccel, Nyirati István termelési felügyelővel, az osztály munkatársaival arról beszélgetünk; a gyár hogyan befolyásolja a mezőgazdasági üzemek zöldségtermelési kedvét, milyen részt vállalja termelés fejlesztésében. A kapcsolatok egyik lénye-' ges eleme, hogy a gyár úgynevezett, bázis-gazdaságokat igyekszik kialakítani, amelyek nagy területen, nagy mennyiségben termelik a szükséges zöldségféléket. Az egy-egy gazdaságtól nagy tételben, azonos minőségben átvett zöldségfélék előnyösen befolyásolják a gyár termékeinek minőségét. Másrészt, a nagyobb termőterület alkalmasabb a gépesítésre, a termelő üzemnek megéri vállalni a gépesítés költségeit, miután termékeit hosszú időn keresztül biztonságosan tudja értékesíteni. — A zöldségprogram ösztönzött bennünket arra, hogy több évre szóló, távlati' szerződéseket kössünk a mezőgazdasági üzemekkel. Eddig nyolc termelőszövetkezettel kötöttünk 1976-ig szóló szerződést, amelynek keretében nagyrészt megoldódik az eddig sok kézi munkát igénylő zöldségfélék termelésének, betakarításának gépesítése. A bogyiszlói termelőszövetkezet RZB — zöldbab- és fűszerpaprika-betaka- rító — gépet vásárol, Szedresben uborkabetakarító dolgozik. Tolnán- a fehérpaprika betakarítását gépesítik, újabb borsócséplőgépet állít üzembe a Paksi Állami Gazdaság, a dunakömlődi, a bogyiszlói szövetkezet. A faddi Lenin Tsz — adottságéit kihasználva — ismét növeli zöldségtermő területét; száz hold fűszerpaprikát, száz hold zöldbabot, 150 hold zöldborsót termel, éhhez egy borsócséplőgépet, és egy . RZB-gépet vásárol, A paksi ., termelőszövetkezet száz hektáron termel paradicsomot, eh- , hez v^sár$v betakarta ,kombájnt, és "magagykészfiíogépet. Ha már itt tartunk, elmondjuk; teljes mértékben egyetértünk a termelőszövetkezettel, hogy ne fizessen pénzt feleslegesen jó sok vasért. A BMG ugyanis konstruált egy paradicsom-gépsort, amelynek az ára hatmillió forinton felül van. Ebben a gépsorban van néhány, amelyre a termelőnek egyáltalán nincs szüksége. A paksiaknak is elég a félmilliós kombájn, a hetvenezer forintos magágykészítő. Egy ilyen gépsor évekre előre elvinné a várható hasznot. Nagyon hasznos, üdvös a gépgyárak törekvése, hogy megoldják a zöldségtermelés gépesítését, de talán még üdvö- sebb lenne, ha mindez szinkronban van a mezőgazdaság igény eiveL A termelés korszerűsítését szolgálja a fóliasátras palántanevelés gyors terjedése is. A konzervgyár termelési körzetében már 26 000 négyzetméter fóliasátor alatt neveltek palántát. Nagy előnye a hagyományos melegágyakkal szemben az utóhasznosítás lehetősége, az uborka, a paprika, a paradicsom termesztése, — A kertészeti egyetem pat- rónálásával Szedresen és Pusztaegresen folytatunk uborkatermesztési kísérleteket, a gépi betakarításhoz alkalmas új fajtákkal. Az uborkabetakarító gép már megvan, ahhoz kell olyan fajtát kialakítani, amelyik egy menetben legalább negyven mázsa termést ad. — A fóliasátras zöldségtermesztésre még egy megokolás- ból kell visszatérni — mondja Fischer Ferenc —, mégpedig azért, mert az utóhasznosítás révén részben meglehet oldani a közvetlen, piaci zöld- ságellátást, a termelő üzem pedig többletbevételhez juthat. Hogy ez. a bevétel hogyan alakul, arról Felhős István, a szedresi tsz elnöke közöl adatokat — Az 150Q négyzetméter hegyes paprikából 160 000 forint, 3000 négyzetméter fehér paprikából 270 000 forint a bevétel, az uborkából négyzetméte. renként negyven forint bevételt várunk. A termelés korszerűsítése tehát haszonnal is jelentkezik. — Partner gazdaságaink 1975-ig úgy növelik zöldség- termő területüket, hogy az biztosítsa a gyár nyersanyag- szükségletét, de közben közös törekvésünk az, hogy a minőséget is javítsuk, tehát túlsúlyban legyen az első osztályú áru, kevesebb lehetőség legyen a minőség körüli vitára. A gyár a termelők közötti kapcsolatok új formájáról tesz említést Nyirati István. — Szocialista szerződést kötöttünk a sióagárdi termelő- szövetkezettel. Ennek keretében a termeltetési osztály Micsurin szocialista brigádja közös programot dolgozott ki a szövetkezet kertészetében dolgozó Hámán Kató brigáddal. Ennek a programnak volt része, hogy harminc tsz-tag volt itt, gyárlátogatáson. Hasonló szerződést kötünk majd a szedresiekkel, és a regölyi Népakarat Tsz-szel is. Arra törekszünk, hogy ne csak üzleti, hanem baráti viszonyt alakítsunk ki a mezőgazdasági üzemekkel, hiszen egymásra vagyunk utalva. BOGNÁR ISTVÁN Foto: Gottvald Az újságíró jegyzetfüzetéből Nem semmiség ! Dr, Mátyás Lajosné PintéT Böske, aki évek óta lakója már az idős színművészek részére alapított Ódry-otthonnak és mint ilyen, nem szakmabeli kortársai körében szelíd irigység eleven tárgya is, minden évben, legtöbbször tavasszal, vagy nyáron visszatér Bátaszékre. Itt élnek talán a rokonai? Dehogy. A híres kolozsvári színház egykori művésznője történelmünk legújabb népvándorlásának hullámával érkezett és azért épp Bátaszékre, mert ide sok székely család telepedett annak idején. Velük, a közelükben érezte magát haza- érkezettnek, noha a szerény albérlet, ami itt az otthont jelentette számára, alig hasonlított a régire, az ünnepelt színész nagyvárosi otthonára. Egy íratlan törvény szerint, a színésznők életkora tabu. Még a mindig jókedvő, aranyos kedélyű Böske nénié is az, aki nem tud és talán nem is akar igazán budapestivé lenni. Minduntalan haza utazik Bátaszékre, úgymond, kiszellőztetni a lelkét és kipihenni a zajos, füstös, rohanó nagyvárosi élet fáradalmait. Hallani aztán egy kis otthoni beszédet, körbejárni a szükebb hazát, amely rendszerint nem lepi meg a pihenni térőt nagy horderejű változásokkal, szenzációkkal, de azért új, s ami ennél is fontosabb, mindig megnyugtató. Valaki azt mondta nekem, hogy Böske néni a barátság utazó nagykövete. Van ebben valami, ahogy fogadják, ahogyan körülörvendezik és ahogyan szemére hányják, hogy „lám, mióta itthon van már és még erre nem is járt!”. Egy helyet semmi pénzért nem hagyna ki Böske néni a baráti látogatások meglehetősen laza szövésű, de igen gazdag menetrendjéből és ez az öregek napközi otthona, aminek akkor volt ő még látogatója, amikor az intézmény a bajai úton volt és a külsejére nézve kis parasztház ablakai a szántóföldekre néztek. Mi az, hogy látogatója? Pintér Böske néni arra büszke ma is, hogy egyike a valamikori alapító tagoknak! Erre sokkalta büszkébb, mint arra, hogy a minden kényelemmel ellátott Ődry-otthon lakója. Új helyéről, ami már a faluközpontban volt, még újabb helyére költözött nemrégen az öregek napközije. Oda is odatalált hűségével, és apadhatatlan barátságával a látogató, sziporkázó jókedvet, régi és új meséket ajándékozva elsősorban a kortársaknak, kenyeres társaknak. Érkezvén mindig így szól: — Adjisten, itt lennék! Búcsúzáskor: — Hát akkor, a viszontlátásra! Öröm az egyik, bizakodásra serkentő biztatás a másik. Akár az egyikre, akár a másikra ki meri azt mondani, hogy semmiség? Vagy éppen azt, hogy egy ember dolga? A jó, a melegítő összetartozás a legkollektívabb emberi mű! Ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága Tegnap délelőtt az V. kongresszus utáni első ülését tartotta a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága Szek- szárdon. Az ülésen, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviseletében részt vett Nyéki József is. A tanácskozáson megjelenteket dr. Kolumbusz László- né, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Ezt követően CsajElkészült a szekszárdi lőtér A fiatalok honvédelmi nevelésének, felkészítésének eddig akadálya volt Szekszárdon megfelelő lőtér hiánya. Alkalmi lőtéren, nagyon kezdetleSxép ismertetés — kis hibákkal A „Nagyító” című folyóirat júliusi számában négyoldalas, ritka szép fényképekkel díszített ismertetést közöl 13 zekszárA—Sárközi—Gemenc címmel. Tárgyilagos és precíz idegenforgalmi tájékoztató ez, mely felhívja a figyelmet megyénkre, lévén „Tolna megye egyik hazánk méltatlanul elfelejtett tájainak”. Ez az elfe- ledés természetesen csak idegenforgalmi vonatkozásban fogadható el. A „Szekszárdi séta” alcím a szurdikok világán és a régi megyeháza udvarán befejeződött ásatásokon kívül szinte a megyeszékhely valamennyi érdekességét felsorolja. A „Sárköz néprajza” megemlíti a decsi népművészeti házat, rövid „ö”- vel ÖCsényt, de az esztendeje működő padlásmúzeumot már nem. Hiába keresné az utas „tovább haladva Budapest felé, Szekszárd és Paks között félúton” a kedvelt üdülőtelepet, Domborít is. Részletes táblázat szolgál a megye ösz- szes szálláshelyeiről, a megközelítési lehetőségekről és árakról is. Az említett hibákat nem számítva tartalmas és alapos cikket illusztráló képeknek méltó helye lenne bármilyen megyénket bemutató külön kiadványban is. OL ges körülmények között kellett lebonyolítani sokszáz fiatalnak az iskolai honvédelmi oktatás keretében előírt lövészetet, de a hiányt megsínylette a város lövészsportja is. Ez az áldatlan helyzet most már megoldódik, miután a Lisztesvölgyben elkészült a korszerűség minden követelményének megfelelő, 34 lő- állásos lőtér. Tervezte a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az építkezést a TOTÉV, a földmunkákat a teveli MEZŐGÉP végezte. Az építkezést a tanácsi építők dicséretes módon, határidőre, június 30-ra befejezték, megtörtént a műszaki átadás is. Idézet az átvételi jegyzőkönyvből : A kivitelező vállalat a munkákat a tervdokumentáció alapján, kiváló minőségben végezte el. Beruházó sem mennyiségi, sem minőségi hiányt felvetni nem tud. Ezért a kivitelező vállalatot dicséretben, elismerésben részesíti. A városi- járási rendőrkapitányság képviselője az átadás-átvétellel kapcsolatban kifogást nem talált. A biztonsági berendezések tökéletesen megfelelnek a lőtér követelményeinek. Az építkezés három és fél millió forintos költségeit részben az MHSZ Országos Központja, részben a megyei tanács, részben az MHSZ megyei vezetősége fedezte, de ki- sebb-nagyobb összegekkel hozzájárult a város több vállalata is. Az ünnepélyes avatást augusztusban tartják. bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott előadást a Hazafias Népfront V. kongresszusának határozatairól, valamint az azok végrehajtásából adódó megyei feladatokról. Az ülés másik napirendi pontja a megyei bizottságon belül működő három munka- bizottság munkatervének megvitatása volt. A három munkabizottság ezután kezdi meg működését. Munkaterveik konkrét feladatokat tartalmaznak. Érdemes megemlíteni például a nőbizottság munkatervét, amely azt ígéri, hogy fokozottabb gondot fordítanak a háziasszonyok és az idős emberek gondjaira. Tervezik, hogy az állami gondozott gyerekek nevelőszülei részére ankétot rendeznek a jobb nevelés érdekében. A művelődési munkabizottság elsődleges terve a társadalmi, politikai nevelés hatékonyságának fokozása. Tervezik például, hogy a megyeszékhely vasútállomásán — az illetékes szervekkel együttműködve — kul- túrvárótermet hoznak létre. A művelődési munkabizottság honismereti bizottságának munkaterve szintén igen gazdag. Méltóképpen akarják megünnepelni Petőfi születésének 150. évfordulóját, valamint március 15-ét. A honismereti bizottság tagjainak terve továbbá az is, hogy feldolgozzák téeszek, üzemek történetét. A megyei népfrontbizottság tegnapi ülésén elfogadták a munkabizottságok munkaterveit. Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársa a községi népfrontbizottságok munkájának szükségességéről beszélt, arról, hogy a Hazafias Népfront akkor végzi legjobban munkáját, ha tevékenységébe nagyobb tömegeket tud bevonni. Befejezésül dr. Kolumbusz Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke kívánt jó munkát a megalakult munkabizottságok tagjainak.
