Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

;m csupán üzleti viszony A Paksi Konzervgyár és a zöldségprogram rV', ' rsjí. ,Jlí ’ 1.4í.Uii<i • ». ‘ A.. A Eszmecsere Szedresen az uborkaszedőgép mellett, gyár és a termelőszövetkezet szakemberei között. A Paksi Konzervgyárban két évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukció jelentősen nö­velte a termelő kapacitást. Ehhez természetszerűen több nyersanyagra — zöldségfélék­re, gyümölcsre — van szük­ség, és hogy a szükséges mennyiség évről évre', megle­gyen, a termelő üzemekkel való kapcsolatot is korszerű­síteni kellett.. A korábbi,, csak eladó-vevő kapcsolat, az oly­kor egyoldalúan diktált felté­telek helyébe olyan partneri viszony lép, .amelyben a gyár az áru átvételén túl számos módon részt vesz a termelés­ben, vagy segíti a termelés korszerűsítését. A kormány ál­tal meghirdetett zöldségprog­ram újabb lehetőségeket adott ahhoz, hogy a gyár és a ter­melő mezőgazdasági üzemek eddigi kapcsolata még közvet­lenebb és célirányosabb le­gyen. A gyár termeltetési osz­tályának vezetőjével, Fisher Ferenccel, Nyirati István ter­melési felügyelővel, az osztály munkatársaival arról beszél­getünk; a gyár hogyan befo­lyásolja a mezőgazdasági üze­mek zöldségtermelési kedvét, milyen részt vállalja termelés fejlesztésében. A kapcsolatok egyik lénye-' ges eleme, hogy a gyár úgy­nevezett, bázis-gazdaságokat igyekszik kialakítani, amelyek nagy területen, nagy mennyi­ségben termelik a szükséges zöldségféléket. Az egy-egy gazdaságtól nagy tételben, azo­nos minőségben átvett zöld­ségfélék előnyösen befolyásol­ják a gyár termékeinek minő­ségét. Másrészt, a nagyobb termőterület alkalmasabb a gépesítésre, a termelő üzem­nek megéri vállalni a gépesí­tés költségeit, miután termé­keit hosszú időn keresztül biz­tonságosan tudja értékesíteni. — A zöldségprogram ösztön­zött bennünket arra, hogy több évre szóló, távlati' szerződése­ket kössünk a mezőgazdasági üzemekkel. Eddig nyolc ter­melőszövetkezettel kötöttünk 1976-ig szóló szerződést, amelynek keretében nagyrészt megoldódik az eddig sok kézi munkát igénylő zöldségfélék termelésének, betakarításának gépesítése. A bogyiszlói ter­melőszövetkezet RZB — zöld­bab- és fűszerpaprika-betaka- rító — gépet vásárol, Szed­resben uborkabetakarító dol­gozik. Tolnán- a fehérpaprika betakarítását gépesítik, újabb borsócséplőgépet állít üzembe a Paksi Állami Gazdaság, a dunakömlődi, a bogyiszlói szövetkezet. A faddi Lenin Tsz — adottságéit kihasználva — ismét növeli zöldségtermő te­rületét; száz hold fűszerpapri­kát, száz hold zöldbabot, 150 hold zöldborsót termel, éhhez egy borsócséplőgépet, és egy . RZB-gépet vásárol, A paksi ., termelőszövetkezet száz hektá­ron termel paradicsomot, eh- , hez v^sár$v betakarta ,kom­bájnt, és "magagykészfiíogépet. Ha már itt tartunk, elmond­juk; teljes mértékben egyetér­tünk a termelőszövetkezettel, hogy ne fizessen pénzt feles­legesen jó sok vasért. A BMG ugyanis konstruált egy para­dicsom-gépsort, amelynek az ára hatmillió forinton felül van. Ebben a gépsorban van néhány, amelyre a termelőnek egyáltalán nincs szüksége. A paksiaknak is elég a félmilli­ós kombájn, a hetvenezer fo­rintos magágykészítő. Egy ilyen gépsor évekre előre el­vinné a várható hasznot. Na­gyon hasznos, üdvös a gép­gyárak törekvése, hogy meg­oldják a zöldségtermelés gé­pesítését, de talán még üdvö- sebb lenne, ha mindez szink­ronban van a mezőgazdaság igény eiveL A termelés korszerűsítését szolgálja a fóliasátras palán­tanevelés gyors terjedése is. A konzervgyár termelési kör­zetében már 26 000 négyzetmé­ter fóliasátor alatt neveltek palántát. Nagy előnye a ha­gyományos melegágyakkal szemben az utóhasznosítás le­hetősége, az uborka, a papri­ka, a paradicsom termeszté­se, — A kertészeti egyetem pat- rónálásával Szedresen és Pusz­taegresen folytatunk uborka­termesztési kísérleteket, a gé­pi betakarításhoz alkalmas új fajtákkal. Az uborkabetakarí­tó gép már megvan, ahhoz kell olyan fajtát kialakítani, amelyik egy menetben legalább negyven mázsa termést ad. — A fóliasátras zöldségter­mesztésre még egy megokolás- ból kell visszatérni — mond­ja Fischer Ferenc —, mégpe­dig azért, mert az utóhaszno­sítás révén részben meglehet oldani a közvetlen, piaci zöld- ságellátást, a termelő üzem pedig többletbevételhez jut­hat. Hogy ez. a bevétel hogyan alakul, arról Felhős István, a szedresi tsz elnöke közöl ada­tokat — Az 150Q négyzetméter he­gyes paprikából 160 000 forint, 3000 négyzetméter fehér pap­rikából 270 000 forint a bevé­tel, az uborkából négyzetméte­. renként negyven forint bevé­telt várunk. A termelés kor­szerűsítése tehát haszonnal is jelentkezik. — Partner gazdaságaink 1975-ig úgy növelik zöldség- termő területüket, hogy az biztosítsa a gyár nyersanyag- szükségletét, de közben közös törekvésünk az, hogy a minő­séget is javítsuk, tehát túlsúly­ban legyen az első osztályú áru, kevesebb lehetőség legyen a minőség körüli vitára. A gyár a termelők közötti kapcsolatok új formájáról tesz említést Nyirati István. — Szocialista szerződést kö­töttünk a sióagárdi termelő- szövetkezettel. Ennek kereté­ben a termeltetési osztály Mi­csurin szocialista brigádja kö­zös programot dolgozott ki a szövetkezet kertészetében dol­gozó Hámán Kató brigáddal. Ennek a programnak volt ré­sze, hogy harminc tsz-tag volt itt, gyárlátogatáson. Hasonló szerződést kötünk majd a szedresiekkel, és a regölyi Népakarat Tsz-szel is. Arra törekszünk, hogy ne csak üz­leti, hanem baráti viszonyt alakítsunk ki a mezőgazdasá­gi üzemekkel, hiszen egymás­ra vagyunk utalva. BOGNÁR ISTVÁN Foto: Gottvald Az újságíró jegyzetfüzetéből Nem semmiség ! Dr, Mátyás Lajosné PintéT Böske, aki évek óta lakója már az idős színművészek részére alapított Ódry-otthonnak és mint ilyen, nem szakmabeli kortársai körében szelíd irigy­ség eleven tárgya is, minden évben, legtöbbször tavasszal, vagy nyáron visszatér Bátaszékre. Itt élnek talán a rokonai? Dehogy. A híres kolozsvári színház egykori művésznője tör­ténelmünk legújabb népvándorlásának hullámával érkezett és azért épp Bátaszékre, mert ide sok székely család telepe­dett annak idején. Velük, a közelükben érezte magát haza- érkezettnek, noha a szerény albérlet, ami itt az otthont je­lentette számára, alig hasonlított a régire, az ünnepelt szí­nész nagyvárosi otthonára. Egy íratlan törvény szerint, a színésznők életkora tabu. Még a mindig jókedvő, aranyos kedélyű Böske nénié is az, aki nem tud és talán nem is akar igazán budapestivé lenni. Minduntalan haza utazik Bátaszékre, úgymond, kiszellőztetni a lelkét és kipihenni a zajos, füstös, rohanó nagyvárosi élet fáradalmait. Hallani aztán egy kis otthoni beszédet, körbe­járni a szükebb hazát, amely rendszerint nem lepi meg a pihenni térőt nagy horderejű változásokkal, szenzációkkal, de azért új, s ami ennél is fontosabb, mindig megnyugtató. Valaki azt mondta nekem, hogy Böske néni a barátság utazó nagykövete. Van ebben valami, ahogy fogadják, aho­gyan körülörvendezik és ahogyan szemére hányják, hogy „lám, mióta itthon van már és még erre nem is járt!”. Egy helyet semmi pénzért nem hagyna ki Böske néni a baráti látogatások meglehetősen laza szövésű, de igen gazdag menetrendjéből és ez az öregek napközi otthona, aminek akkor volt ő még látogatója, amikor az intézmény a bajai úton volt és a külsejére nézve kis parasztház ablakai a szán­tóföldekre néztek. Mi az, hogy látogatója? Pintér Böske néni arra büszke ma is, hogy egyike a valamikori alapító tagoknak! Erre sokkalta büszkébb, mint arra, hogy a minden kényelemmel ellátott Ődry-otthon lakója. Új helyéről, ami már a faluközpontban volt, még újabb helyére költözött nemrégen az öregek napközije. Oda is oda­talált hűségével, és apadhatatlan barátságával a látogató, sziporkázó jókedvet, régi és új meséket ajándékozva első­sorban a kortársaknak, kenyeres társaknak. Érkezvén mindig így szól: — Adjisten, itt lennék! Búcsúzáskor: — Hát akkor, a viszontlátásra! Öröm az egyik, bizakodásra serkentő biztatás a másik. Akár az egyikre, akár a másikra ki meri azt mondani, hogy semmiség? Vagy éppen azt, hogy egy ember dolga? A jó, a melegítő összetartozás a legkollektívabb emberi mű! Ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága Tegnap délelőtt az V. kong­resszus utáni első ülését tar­totta a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága Szek- szárdon. Az ülésen, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának képviseletében részt vett Nyé­ki József is. A tanácskozáson megjelen­teket dr. Kolumbusz László- né, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke kö­szöntötte. Ezt követően Csaj­Elkészült a szekszárdi lőtér A fiatalok honvédelmi ne­velésének, felkészítésének ed­dig akadálya volt Szekszárdon megfelelő lőtér hiánya. Alkal­mi lőtéren, nagyon kezdetle­Sxép ismertetés — kis hibákkal A „Nagyító” című folyóirat júliusi számában négyolda­las, ritka szép fényképekkel díszített ismertetést közöl 13 zekszárA—Sárközi—Gemenc címmel. Tárgyilagos és precíz idegenforgalmi tájékoztató ez, mely felhívja a figyelmet me­gyénkre, lévén „Tolna megye egyik hazánk méltatlanul el­felejtett tájainak”. Ez az elfe- ledés természetesen csak ide­genforgalmi vonatkozásban fogadható el. A „Szekszárdi séta” alcím a szurdikok vilá­gán és a régi megyeháza ud­varán befejeződött ásatáso­kon kívül szinte a megyeszék­hely valamennyi érdekességét felsorolja. A „Sárköz népraj­za” megemlíti a decsi nép­művészeti házat, rövid „ö”- vel ÖCsényt, de az esztendeje működő padlásmúzeumot már nem. Hiába keresné az utas „tovább haladva Budapest fe­lé, Szekszárd és Paks között félúton” a kedvelt üdülőtele­pet, Domborít is. Részletes táblázat szolgál a megye ösz- szes szálláshelyeiről, a meg­közelítési lehetőségekről és árakról is. Az említett hibá­kat nem számítva tartalmas és alapos cikket illusztráló képeknek méltó helye lenne bármilyen megyénket bemu­tató külön kiadványban is. OL ges körülmények között kel­lett lebonyolítani sokszáz fia­talnak az iskolai honvédelmi oktatás keretében előírt lövé­szetet, de a hiányt megsínylet­te a város lövészsportja is. Ez az áldatlan helyzet most már megoldódik, miután a Lisztesvölgyben elkészült a korszerűség minden követel­ményének megfelelő, 34 lő- állásos lőtér. Tervezte a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az építkezést a TOTÉV, a föld­munkákat a teveli MEZŐ­GÉP végezte. Az építkezést a tanácsi építők dicséretes mó­don, határidőre, június 30-ra befejezték, megtörtént a mű­szaki átadás is. Idézet az átvételi jegyző­könyvből : A kivitelező vállalat a munkákat a tervdokumen­táció alapján, kiváló minő­ségben végezte el. Beruhá­zó sem mennyiségi, sem mi­nőségi hiányt felvetni nem tud. Ezért a kivitelező vál­lalatot dicséretben, elisme­résben részesíti. A városi- járási rendőrkapitányság képviselője az átadás-átvé­tellel kapcsolatban kifogást nem talált. A biztonsági be­rendezések tökéletesen meg­felelnek a lőtér követelmé­nyeinek. Az építkezés három és fél millió forintos költségeit rész­ben az MHSZ Országos Köz­pontja, részben a megyei ta­nács, részben az MHSZ me­gyei vezetősége fedezte, de ki- sebb-nagyobb összegekkel hozzájárult a város több vál­lalata is. Az ünnepélyes avatást au­gusztusban tartják. bók Kálmán, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára tartott előadást a Haza­fias Népfront V. kongresszu­sának határozatairól, vala­mint az azok végrehajtásából adódó megyei feladatokról. Az ülés másik napirendi pontja a megyei bizottságon belül működő három munka- bizottság munkatervének meg­vitatása volt. A három mun­kabizottság ezután kezdi meg működését. Munkaterveik konkrét feladatokat tartal­maznak. Érdemes megemlíteni pél­dául a nőbizottság munkater­vét, amely azt ígéri, hogy fo­kozottabb gondot fordítanak a háziasszonyok és az idős em­berek gondjaira. Tervezik, hogy az állami gondozott gyerekek nevelőszülei részére ankétot rendeznek a jobb ne­velés érdekében. A művelődé­si munkabizottság elsődleges terve a társadalmi, politikai nevelés hatékonyságának fo­kozása. Tervezik például, hogy a megyeszékhely vasútállo­másán — az illetékes szervek­kel együttműködve — kul- túrvárótermet hoznak létre. A művelődési munkabizottság honismereti bizottságának munkaterve szintén igen gaz­dag. Méltóképpen akarják megünnepelni Petőfi születé­sének 150. évfordulóját, vala­mint március 15-ét. A honis­mereti bizottság tagjainak ter­ve továbbá az is, hogy fel­dolgozzák téeszek, üzemek történetét. A megyei népfrontbizott­ság tegnapi ülésén elfogadták a munkabizottságok munka­terveit. Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársa a községi nép­frontbizottságok munkájának szükségességéről beszélt, ar­ról, hogy a Hazafias Népfront akkor végzi legjobban mun­káját, ha tevékenységébe na­gyobb tömegeket tud bevon­ni. Befejezésül dr. Kolumbusz Lászlóné, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke kívánt jó munkát a megalakult munkabizottságok tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents