Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
t » I ermëszeftw@cielem, âjuédelem, âjteruezës olnâban Legyünk őszinték; létezése szomorú fejezetéhez érkezett az emberiség. Védenie kell azt, aminek része: —a természetet. Védenie, ha egyáltalán meg akar maradni. Élvonalbeli tudósokból álló nemzetközi bizottságok foglalkoznak a kérdéssel és egyre szorongatóbb adatok jelennek meg a világsajtóban, jelezve azt, hogy a baj sokkal égetőbb, semmint arra gondolni szeretünk, vagy merünk. Thor Heyerdal, a vakmerő norvég, félreérthetetlen bizonyítékokkal szolgált Ra- expedíciója során, arra vonatkozóan, hogy az érintetlennek vélt óceánt is mennyire beszennyeztük már. Valóságos olajrögöket halászott ki társaival, százmérföldekre minden hajójárat útvonalától. Nem kell azonban a fenyegető példákért kimennünk az óceánokra. Emlékezetes a néhány évvel ezelőtti nagy balatoni halpusztulás, amelynek során a helytelenül alkalmazott növényvédő szerek nemcsak a halállományban tettek nehezen helyrehozott kárt, hanem — az idegenforgalomban is, elriasztva a mérgezéstől félő fürdőzők egy részét. Nemrégiben a Zala folyóval kellett cseppet sem olcsó harcot vívni, hogy el ne juttasson a Balatonba egy könnyelműen beleeresztett nagyobb olajmennyiséget. Néhány éve a Sió halászai, horgászai szenvedték meg a Péten vízbe jutott mérgező anyagokat. Az meg már szinte általános panasz, hogy a nagyobb, vagy ipari területeket is érintő folyók vizében megváltozik, szinte élvezhetetlenné yáük a hal íze. Á könnyelműség, felelőtlenség az ilyen esetekben nem kevés szerepet játszik. De nemcsak ez. A DDT tartalmú szerek a második világháború után még jótéteményt jelentettek a világ számára. Aztán fokozatosan kimutatták, hogy milyen arányban halmozódnak fel az állati és emberi zsírszövetekben, és ma már tilos használatuk. A nagy folyók hordaléka fokozatosan feltölti a medret és a deltavidéket, megkezdődik a mocsarasodás. A Balaton keszthelyi öblében szép sikerrel csinálja ezt maga a kis Zala is, és az iszaposodó, híná- rosodó öböl egyre inkább alkalmatlanná válik a fürdőzésre. Az ember egész történelme során állandó harcban volt fennmaradásáért a természettel. A táj átalakításával, más mikroklímát jelentő, füstös, poros világvárosokkal, vízrendezéssel és vízszennyezéssel, de ugyanígy levegőszennyezéssel is, hovatovább a maga létét veszélyezteti. A természetvédelem Magyarországon fejlett. Irányítását külön szervezet végzi, védett területei vannak és az építészeti műemlékekével egy- jogú védelem alá eső növényi műemlékei. A természetvédelemhez szorosan kapcsolódik a táj védelme, aminek Tolna megyében szép eredményei éppúgy vannak, mint egyelőre még létező hiányosságai. Az elmúlt héten leszakadt esőhöz hasonlók nem egyszer állították már kemény próba elé a megyeszékhely és a megye közigazgatási vezetőit, __ S zekszárdon az állami gazdaság teraszírozó munkája gazdasági és tájvédelmi célt egyformán szolgált, küzdve a termőtalajt olykor tonnaszám lehordó erózióval. Az erózió még nagyon sokáig jelent majd problémát, elég csak a szur- dikok világára gondolni. Mindenesetre sok történt már, például a Séd patak felső szakaszának kiépítésével és a városon keresztül vezető alsónak tisztításával is. Ugyanez azonban már nem mondható el a Parásztára és a város jó részének csatornázására, aminek óhatatlan tájvédelmi összefüggése van, hiszen nemcsak a sötétvölgyi erdő, hanem maga Szekszárd város is: — táj. Tegyük hozzá, hogy az ország városai közül zöld felületben alighanem a legszegényebb, hiszen jóformán csak egyetlen parkja van és a közeli erdők levegőtisztító hatása csak mérsékelten érvényesül. Teljesen érthefetlen dolgok is vannak azonban, vagy legalábbis olyanok, melyeket csak erkölcsi normáink sutba dobása árán lehet megérteni. Említettük az 1967/68- as halpusztulást a Sión és a Nádor csatorna vizében. Ennek fejében a bíróság annak idején 230 ezer forint kártérítést ítélt meg a vétkes vállalatokkal szemben a Tolnai Halászati Szövetkezet javára. A Nitrokémia és a Peremar- toni Ipari Robbanóanyaggyár azóta is átalány kártérítést fizet minden évben, mert így jobban jár, mintha felépítené a szükséges tisztító berendezést. Az ELTE Magyar Duna- kutató Állomása épp az elmúlt héten állapította meg a Péti Nitrogénművek felelősségét a halászoknak csak tavaly (!) okozott 378 ezer forintos kárban, melyet 155 hold vízfelületen 339 mázsa vegyes hal pusztulásával okozott. Az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet az idén már harmadszor vett vízmintát és mindhárom „erős szennyeződést” mutatott ki, nagyfokú látható kárral egybekötve. Van ugyanis láthatatlan kár is, például a peték elpusztulása. Ezen a téren tehát még a jóakarat sem állíthatja, hogy minden rendben lenne a természetvédelem terén megyénkben. Hasznos örökségként maradt ránk a régi földesúri osztályoktól nem is egy park, melyek állapota változatos, kezdve a szinte teljesen elpusztítottál (Zomba), folytatva a pusztulóban lévővel (Tengelic, Benyovszky park) és befejezve a kiválóan karbantartottál (Lengyel). A tájvédelemmel, természetvédelemmel természetesen ösz- szefügg annak közkinccsé tétele, megfelelő idegenforgalmi bemutatása is. Erre Gemenc egy részének esetében a megyei Idegenforgalmi Hivatal már lehetőséget szerzett, illetve szép munkát végzett a Tamásiban lévő régi Várhegy rendelésével, az ott épített kilátóval. Érdekes összefüggésekre hívta fel figyelmünket a Kertészeti Egyetem Kertművészeti- és Kerttervezési ■ Tanszékvezető docense, a megyénkben származású dr. Mücsényi Mihály. _ — A kerttervezés' természetesen mit sem veszített jelentőségéből — mondotta. — De van egy olyan, külföldi példák nyomán fejlődő ága is, melyet nyugodtan nevezhetünk táj tervezésnek. Arról a pszichológiai felismerésről van szó, hogy a tájban közlekedő embernek — nemcsak a gyalogosnak, hanem a gépjárművek vezetőinek és utasainak — is biztosítani kell a folyamatos szemlélődés megnyugtató t élményét. Az már régi dolog, hogy a különböző színek más és más hangulati hatást váltanak ki. A víz kékje, a homok aranya, a viharfelhős ég komorsága, a pázsit zöldje és a fanyőerdőké is. Éppen ezért az a cél, hogy az utast hosz- szú távon változó színek kísérjék. Csak a kerttervezéssel foglalkozott szakemberek tudják, hogy sokszor milyen ravasz mérlegelésre van szükség ahhoz, hogy egy park zöld felülete az év minden szakában megfelelő és egytn'âssaï Harmonizáló színárnyalatokkal gyönyörködtesse a szemet Az első ilyen célra praktikusan használható színskála összeállítója, megszer- kesztője egyébként Goethe volt. A táj tervezésben a lengyelek már komoly előrehaladást tettek, nálunk elsősorban az északi Balaton-parton, a Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság jóvoltából tették meg az első lépéseket ebbe az irányba. Ilyennek minősíthető azonban a „Tiszta, virágos Tolna megyéért” jelszóval kibocsátott felhívás is, ha majd szóból tetté változik. Tájtervezési szempontból is mérlegelést érdemel a megyeszerte növényvédelmi és közlekedés- biztonsági okokból kiirtott eperfák megfelelő növényanyaggal való pótlása. A természetnek szépszámú szerelmese van megyénkben. Korántsem tartoznak valamennyien á Tolna megyei Természetbarát Szak- szövetség tagjainak szervezett táborába. Utóbbiakra a most mondondók nem vonatkoznak,1 bár láttuk már gondos munkával jelzett turistautak vo-* nalán is kevésbé gondos turisták szemetelésének nyomait. A természet nyújtotta’ testet-lelket üdítő pihenés részese akar lenni az is, aki a dombori strandon napozik, úszik a vízben és aztán a lángos, sült keszeg, vagy kolbász zsíros papírját szanaszét hagyja a gyepen, épp ottj ahol pihent. (Dombori, a Bőrdíszmű üdülője előtti rész.) Két méternyire a szemétkosaraktól. A természetvédelemnek, tájvédelemnek vannak nagy anyagi erőfeszítéseket igénylő munkái, gondoljunk az erózió megfékezésére. A kisebbek édekében elég lenne, ha ki-ki önmaga feszítené meg erejét. ORDAS IVÁN j, Visszhang Válasz a „Horgászok, című Mivel a cikkben felvetett probléma közérdekű, szeretném a cikk írójának megköszönni ez áldatlan állapot közzétételét. Örömmel venném, ha a törvényes rendelkezések ha a törvényes rendelkezések felülkerekednének a dombori fürdőzők: tíz nélkül“ cikkre „kiskirálykodások” felett. _ 1 Szüle László , Szekszárd A cikk sok ember érdekét képviselte, ezért valamennyi megállapításával egyetértek. Kíváncsian várom az illetékes hivatalos szervek reagálását. Nagy József | Szekszárd ’ Nyáron is bunda A sláger a rojtos kabát volt kopogtattunk a Simontomyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalatnál. — Évek óta nincs lényeges változás. Térdközépig ér a női bunda és változatlanul drága. Az emberek nem egy szezonra vásárolnak bőrruházati cikket, — kapjuk a felvilágosítást Ható Józsefné termelési osztályvezetőtől. Persze a divatot nem lehet csak ilyen röviden „elintézni”, szükséges egy kicsit elmélyedni a megye legnagyobb bőrruházati cikkeket gyártó vállalatánál. És érdemes is alaposabban vizsgálódni, mert rögtön az az óhaj támad bennünk, hogy mikor lesz a szekszárdi üzletekben is a divatos, főleg fiatalok által kedvelt si- montornyai árukból. És légióként a rojtos kabátokból, — amely minden tinédzser áhított ruhadarabja — mikor lesz majd annyi, hogy a szekszárdi, Tolna megyei fiatalok is vásároltathatnak szüleikkel. Több ezer rojtos kabátot, és ingkabátot készítettek az első félévben a Nörenvé és a Kelet- Magyarországi Ruházati Nagy- ker részére. A kívánalom az volt, hogy piros, szürke, fehér színű juhbőrből gyártsák: eleget tettek a kereskedők kérésének, eladhatták az összes határidőre szállított árut, már azóta viselik is a Simontor- nyán gyártott kabátokat. És ami lényeges volt az idei leszállított tételeknél: nyolc méretben küldték az üzletekbe, tehát sovány, teltkarcsú és kövér, pufók fiúk és lányok is találtak maguknak valót. Ritkán tapasztalható alapossággal készültek fel idén is a vállalatnál a szezonra — a Gö- bölös Sándor, Kő Ernő, Arany Lászlóné által tervezett ruhákat, először a gyári zsűri bírálta el, s amennyiben szükséges volt, módosítottak rajta. Több csatot, fémgombot tettek egyes darabokra, másikakat pedig karcsúsították, hoszszabbították és csak azután mentek a közönség elé, divat- bemutatóra. Kaposvárott volt a legjelentősebb ilyen esemény, itt is volt a legnagyobb siker. E bemutató után jöttek a dunántúli kereskedők is, rendeltek is — sajnos csak tizenöthúsz darabot, míg a Nörenvé, s a kelet-magyarországi cég ötszázat-ezret kért egy fajtából. Hatezer-hétszáz juhbőr kabátot küldtek Kelet-Magyaror- szágra, ezer darab rojtos mellényt, és több mint ezer ingkabátot, ennyit gyártottak az első félévben. & A második félévben A bőrruházati cikkekből egyre többet tudnak eladni. Az ember azt gondolja, hogy egy tinédzsernek való juhbőrből készített ingkabát, magas ára miatt nincs a keresett cikkek listáján. Az ellenkezőjét lehet tapasztalni. Egy ilyen kabát ezerháromszáz forintba kerül, egy akkorka szoknya, mint egy zsebkendő, ötszázba, a lem- berdzsek másfél ezer forintot ér. főleg a bundára fordítják a figyelmet, a szezonja ugyanis most kezdődik. Részben saját kikészitésű anyagból varrják a bundákat. Egy új eljárást is kidolgoztak, qualifixnek nevezik azt a szőrmét, amelyet az új eljárással készítenek. A pa- nofixhez hasonló szőrme nagyon tetszik a kereskedőknek. Egy másik munkamódszerrel kékróka utánzatú gallérokat gyártanak — ötezer darabot az NDK egyik nagyáruházának — báránybőrből. A bundadivat egyébként az enyhén karcsú és a szélesebb gallér, tehát kissé módosul az évtizede megszokott forma. A simontornyai vállalat műhelyeiben egyre több gépet is üzembe állítanak, ezek segítségével tudják a minőséget javítani, termelékenyebbé tenni a bőrruhák gyártását. A másik módszer a minőség javítására, hogy nagy gondot fordítanak a munkások képzésére. Egy-egy új termék gyártásának kezdésekor még a legjobbak részére is tartanak oktatást. Ugyanis a méregdrága nyersanyag minden elpocsékolt kvadrátja a vállalatot, a dolgozókat károsítja, azonfelül pedig azért is kell a nyersanyagra fokozottan vigyázni, mert a kikészített juhbőr gyakran hiánycikk a bőrellátónál. hogy ezek a divatos ruházati cikkek nem vásárolhatók Tolna megyében. A valóság az, hogy a simontomyai gyárban lehet venni, de végérvényesen majd a szekszárdi új üzlet megnyitása után juthatunk a vállalat kiváló termékeihez. A napokban volt a százhatvan lakásos lakóház alatti üzlet műszaki átadása. Sikertelen átadás volt, elhalasztották, augusztus elején megismétlik. Az üzlet berendezését a vállalat már megvette, kinevezték, az üzletvezetőt, jelenleg a személyzet kiválogatása folyik. Reprezentatív üzlet lesz ez, és bár itt. forgalomba hoznak a vállalatnál gyártott összes termékből, fő súlyt a méretes tevékenységre fordítják: bunda, kabát, szoknya készítésére vállalkoznak majd — méret után, rövid határidőre, és mint ígérik, kiváló minőségben. És a nferetes bőrruházati tevékenységen túl, vállalkoznak egyéb különleges igények kielégítésére is, így többek között például autóba való szőrme készítésére. A szekszárdi mezőgazdasági kiállítás kezdetére megnyitják az új üzletet, gazdag áruválasztékkal várják majd a lakosságot. És számítanak rá, hogy keresett cikkeikből igen sokat kell a megyeszékhelyre küldeni, mert tudjgk, hogy sok a szőrme- és bőrruházati cikkekre „kiéhezett” fogyasztó,- Pi - J
