Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

Megvalósul a szocialista gazdasági integráció komplex programi Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 26. ülésszakáról lelően fejlődött a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok számos két­oldalú és sokoldalú gyártás­szakosítási és kooperáciás. va­lamint tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkereskedelem, a valutáris-pénzügyi kapcsolatok formáinak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjai­nak stb. további tökéletesíté­sére. A KGST-tagállamok kül­Tervezési és tudományos együttműködés Nagy figyelmet fordítottak az együttműködés további tö­kéletesítésére a tervezés terü­letén. Megalakult és megkezd­te munkáját a KGST tervezé­si együttműködési bizottsága. Az érdekelt KGST-tagállamok együttes terveket készítettek, és megfelelő megállapodásokat kötöttek egyes fémforgácsoló szerszámgépfajták gyártására, valamint a konténeres szállí­tási rendszer anyagi-műszaki bázisának létrehozására. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, úgy végezzék el a következő ötéves tervidőszakra (1976—1980.) szó­ló tervek koordinálását 1972— 1974-ben, hogy biztosított le­gyen a hosszú lejáratú gaz­dasági megállapodások időbe, ni megkötése. Az 1976—1980. évi tervek koordinálását mind kétoldalúan, mind sok­oldalúan végzik majd el, kölcsönösen összehangolva az 1990-ig terjedő, hosszú távú tervek koordinációs munkái­val. Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integ­ráció továbbfejlesztésére a tudomány és a technika terü­letén. A KGST-tagállamok il­letékes szervei, a komplex programnak megfelelően 18 tudományos-műszaki problé­máról írtak alá együttműködé­si megállapodásokat. Húsz ko­ordinációs központot, hét tudo­mányos koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollek­tívát és egy tudományos-ter­melési egyesülést hoztak lét­re. Az együttműködés új szer­vezeti formái közül a legelter­jedtebbek a koordinációs köz­pontok; munkájukban a Államközi gazdálkodó szervezetek Közös cellulázkombinát épül viszonyítva — 11 százalékkal nőtt. Az NGEB által 1971-ben nyújtott hitelek volumene több mint 42 százalékkal nőtt. Az NBB által nyújtott hitelek olyan népgazdasági ágazatok fejlesztésére irányulnak, ame­lyek fontos szerepet játszanak az együttműködés további elmélyítésében és tökéletesíté­sében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Az NBB és KGST-tagállamoknak már 20 ipari objektum felépí­tésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt. A KGST-tagállamok a jövő­ben is fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat a többi szocia­lista állammal, továbbá a fej­lett tőkés- és a fejlődő orszá­gokkal. 1971-ben a világ töb­bi országával folytatott keres­kedelmük volumene az előző évhez viszonyítva 8,5 száza­lékkal nőtt. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság tevé­kenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülésszaka között a komplex program végrehaj­tásával kapcsolatos munkák­nak a KGST keretében törté­nő megszervezése érdekében végzett. A megvitatott kérdé­sekben megfelelő, a komplex program további végrehajtá­sára irányuló határozatokat hozott. Az ülésszak során a közpon-' ti tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egy évi 500 000 tonna cellulózt előállító cellulózkombinát fel­építéséről a Szovjetunió terü­letén Uszty-Ilimszk körzeté­ben, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország. Ro­mánia és a Szovjetunió közös erőfeszítése révén. A 26. ülésszak munkája a kölcsönös megértés szellemé­ben és baráti légkörben folyt. • 1972. július 10—12-ig Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszakát. Az ülésszak megvitatta az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztésére irányu­ló komplex program végre­hajtását, Az ülésszak megvi­tatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tevé­kenységéről a 25. és a 26. ülés­szak között. Az erről szóló be­számolót Mihail Leszecsko, a végrehajtó bizottság elnöke, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvitatta továb­bá a KGST tervezési és együtt­működési bizottságának, tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési bizottságának, villamos- energia-ipari állandó bizottsá­gának, vegyipari állandó bi­zottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszá­molóját a komplex program egyes intézkedéseinek megva­lósításáról. Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjai közé. Az ülésszak részvevői meleg fogadtatásban részesítették a Carlos R. Rod- rigueznek, a Kubai Kommu­nista Párt KB titkársága tag­jának ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatá­rozta a Kubai Köztársaság felvételét a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagjai közé, Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesí­tésének, valamint a szocialis­ta gazdasági integráció fej­lesztésének a tanács 25. ülés­szakán egyhangúlag elfogadott komplex programja a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjai kongresszusain, valamint központi bizottságaik plénumán teljes támogatásra talált és jóváhagyásra került. Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak a helyességét, amely az együttműködés elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztési folyamatának kibontakoztatására irányul. A komplex program megvalósí­tására tett első lépések szem­léltetik a testvéri országok nemzeti és nemzetközi érde­keit egyesítő szocialista típu­sú nemzetközi gazdasági kap­csolatok tényleges előnyeit és további fejlődését. Az ülésszak részvevői nagy­ra értékelték a tagországok­nak és a KGST-szerveknek a komplex program megvalósítá­sa érdekében végzett munká­ja eredményeit; hangsúlyoz­ták fontos politikai és gazda­sági jelentőségét az egyes or­szágok szociális-gazdasági fej­lődése. a KGST-tagállamok to­vábbi összefogása és a szocia­lista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt ha­tásának erősödése szempontjá­ból. A KGST-tagállamok gazda­sága továbbra is gyors ütem­ben fejlődik. 1971-ben nem­zeti jövedelmük 6,3 százalék­kal, ipari termelésük pedig 7,8 százalékkal nőtt, akkor, amikor a fejlett tőkésországok­ban a növekedés alig egyszá­zalékos volt. A KGST-tagálla­mok további eredményeket ér­tek el a lakosság életszínvo­nalának emelésében. A KGST- tagállamok gazdasági fejlődé­sét egyre inkább együttműkö­désük bővülése és elmélyülése határozza meg amely a komplex programnak megfe-. Az érdekelt KGST-tagálla­mok létrehozták az Interato­minstrument nemzetközi ön­álló elszámolású tudományos­termelési egyesülést. Ez a részt vevő országok atom­technikai készülékek és be­rendezések iránti igényeit fog­ja kielégíteni. Az elmúlt év­ben folytatták a vegyipar to­vábbi átállítását a hatéko­nyabb petrolkémiai nyers­anyagbázisra, javították az ágazaton belüli struktúrát a műanyagok, műgyanták, szin­tetikus szálak, a szintetikus kaucsuk és egyéb korszerű ve­gyi termékek gyártásának nö­velése útján. Intézkedést irányoztak elő a vegyiparhoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges komp­lex technológiai berendezések gyártásszakosítására és koope­rációjára. Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió területén — más érdekéit KGST-tagállamok részvételé­vel — kiegészítő kapacitáso­kat hoznak létre az azbeszt­gyártáshoz. Folynak az előké­szítő munkálatok a komplex programban előirányzott egyéb nagy nyersanyagtermelő ob­jektumok együttes építésére. Konkrét eredményeket értek kereskedelmi forgalma 1971- ben körülbelül 60 milliárd ru­belt tett ki, és 1970-hez viszo­nyítva 8,7 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedelmi forga­lom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett. Több speciális intézkedést tettek annak érdekében, hogy a Mongol Népköztársaságban a gazdaság, a tudomány és a technika fejlődése meggyor­suljon, és hatékonysága növe­kedj ék KGST-tagállamok több mint 500 tudományos-kutató és ter­vező-szerkesztő szervezete vesz részt. Bővült az együttműkö­dés a tudományos-műszaki prognózisok kidolgozásában, a tudományos és műszaki kuta­tások koordinálásában, a tu­dományos-műszaki eredmé­nyek, és élenjáró tapasztala­tok kölcsönös cseréjében. E problémák megoldását a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága szervezi, amelyet a 25. ülés­szak hozott létre. A KGST-tagállamok és a tanács szervei a komplex programnak megfelelően nagy munkát végeznek az anyagi termelés szférájában folyó együttműködés terüle­tén. Széles körű együttműkö­dési programot valósítanak meg a villamos energetika te­rületén. Az energetikai bázis gyors fejlesztésének biztosítá­sa és a KGST-tagállamok nép­gazdasága növekvő villamos- energia-szükségletének kielé­gítése céljából az ülésszak ajánlásokat fogadott el az egyesített energiarendszerek párhuzamos működésének bő­vítésére, egy 750 kilovoltos villamos távvezetéknek az ér­dekelt országok közös erőfe­szítésével történő építése alapján, továbhá atomerőmű­vek építésére. Az ülésszak felhívta a fi­gyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőművi berendezések gyártásában, a KGST-tagálla­mok 1980-ig terjedő, és az azt követő szükségleteinek meg­felelően. el a gépgyártás szakosításában és kooperációjában. A gép­ipari termékek KGST-tagálla­mok közötti kölcsönös cseréje 1971-ben 10 százalékkal nőtt. Első ízben kötöttek sokoldalú gyártásszakosítási és kooperá­ciós megállapodásokat, a többi között az üveg- és kerámiater­mékek gyártásához szükséges berendezések, továbbá teher­gépkocsik, traktorok és mező- gazdasági gépek, tengeri ha­jók és belső hajózásra szol­gáló folyami hajók stb. gyár­tásáról. Szélesedett Jugoszlávia rész­vétele a KGST-szervek mun­kájában a KGST-tagállamok és a számára kölcsönös érde­ket képező kérdésekben. Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesíté­sének, a szocialista gazdasági integráció fejlődésének terv­szerű jellegét még jobban megszilárdítja a szocialista or­szágok államközi és nemzetkö­zi gazdálkodó szervezeteinek további fejlesztése. E szerve­zetek tevékenysége és a KGST-szervek között szoros együttműködés van. Az ülésszak pozitívan érté­keli a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi részve­vőnek kölcsönös előnyöket biztosítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energiarendszerek központi teherelosztója, amely fennállá­sának tíz éve alatt hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék a KGST-tagállamok népgazda­sága viliamosenergia-ellátásá- nak biztonsága. 1971-ben a kölcsönös villamosenergia­csere elérte a 16 milliárd kilo­wattórát. Az ülésszak részvevői ki­emelték a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödé­sét a tervszerű szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésé­ben. A KGST-tagállamok bankjai között az NGEB-n ke­resztül lebonyolított transzfe­rábilis rubelelszámolások össz- volumene 1971-ben — 1970-hez A KGST-tagállamok aktívan fellépnek annak érdekében, hogy teljesen megszűnjék a diszkrimináció a világkeres­kedelemben, és a gazdasági kapcsolatokban következetesen elterjedjen a legnagyobb ked­vezmények rendszeren A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­nak megvalósítása során a KGST-tagállamok a további­akban is minden eszközzel elő fogják segíteni a világke­reskedelemnek és a KGST- tagállamok harmadik orszá­gokkal folytatott sokoldalú termelési és tudományos-mű­szaki együttműködésének fej­lesztését a kölcsönös előnyök alapján és előmozdítják a fejlődő államok gazdasági és kulturális felemelkedését. A komplex programban elő­irányzott intézkedésekhez csat­lakozhat minden békeszerető ország, részt vehet a komplex program teljes vagy részleges megvalósításában­Ülést tartott a (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjeszté­sét a vállalati állóeszközök se­lejtezésének helyzetéről. A je­lentés alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az ál­lóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a közgazdasági szabályozó rend­szer továbbfejlesztése kereté­ben és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kell elősegíteni, amelyek a vál­lalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasz­nálódott állóeszközök selejte­zésére, pótlására. A kormány felhívta az érdekelt miniszte­reket, hogy saját hatáskörük­ben kezdeményezzék az el­avult állóeszközök kiselejte­zését. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének előter­jesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasz­tói árszínvonallal összefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellen­őrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézke­dések megtételére utasította a minisztereket A Minisztertanács jóváhagy­ta a világgazdasági tudomá­Minisztertanács nyos tanács beszámolóját ed­digi tevékenységéről és meg­szabta annak további irányát. A tanács mintegy 150 kutató munkáját koordinálja, s ku­tatási eredményei hasznosan járultak hozzá egyes gazdaság- politikai döntések tudományos megalapozásához. A kormány tudomásul vet­te a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztá­lyai és bizottságai, valamint a felügyelete alatt működő tár­saságok munkájáról adott tá­jékoztatást. Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevé­kenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kiala­kult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az or­szággyűlés júniusi ülésén el­hangzott képviselői észrevéte­lekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és erről tájékoztassák az or­szággyűlés elnökét és az indítvá­nyozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents