Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

4 i « A Csupaszemek Csillebércen Még a nyár elején jelent meg egy cikk a Tolna me­gyei Népújságban, amely a dombóvári CSUPASZEM riporterőrs nyári tervéről szólt. A Csillebérci Úttörő Nagytábor vezetősége 10 napi riporteri munkára hívta meg az őrs tagjait. A 10 lelkes úttörőriporter nagy izgalommal készült rá. Végre elér­kezett a várva várt nap, s elindultak „új munkahe­lyükre”. Már akkor elhatározták, hogy — hazajőve — bemutatják Csillebércet a Tolna megyei olvasóknak. A kis cikkekben egy-egy élményből fakadó emlék, ha­tártalan boldogság, s talán egy egész életre szóló lel­kesedés csendül ki. Ismerkedés Robog velünk az úttörővas­út. Csodáljuk Hűvösvölgy szépségét. A gyönyörű táj le­nyűgöz bennünket. Aztán egy halk zökkenés; megáll a vonat, s a vonatról fürgén leugró ka­lauz pajtás éles hangjától reb­benünk fel: „Csillebérc, Üttö­rő város!” Örsünk valamennyi tagjának szíve fürgébben do­bog, amikor belépünk a tábor I. számú kapuján. Először a főtéren állunk meg. Gyönyör­ködünk az egyszerű, de mégis ünnepélyes tér tarka virágai közül kimagasló hatalmas zászlórúdban, s a körülötte le­vő kisebbekben. A rudakon zászló még nem leng, hiszen a tábornyitás csak este lesz. Továbbmegyünk — a jelen­legi erőteljes építkezés miatt — kissé poros főúton, s csak­hamar a négy régi pavilon tű­nik elénk a hatalmas fák kö­zül. A II. számú pavilonból több piros váll-lapos úttörő­vezető integet felénk moso­lyogva. Az integetők között van Simon János bácsi is, a tábor vezetője, akit eddig csak fényképről, s a tévéből isme­rek. A pavilon mellett elha­ladva a Vörös Csillag altábor- hoz értünk, ahol 10 napig fo­gunk lakni. A kényelmes szoba elfogla­lása után, siettem vissza a pa­rancsnokságra, hogy még ott találjam János bácsit Ez si­került is. Kedvesen fogadott, s a parancsnoki szobába vezetett. Leültünk, s azonnal új ottho­nunkról kezdtünk beszélgetni: — Hallottam a tábor jubi­leumáról, láttam a szép jelvé­nyeket, melyek a 20 éves Csil­lebércet hirdetik. Az őrsöm tagjait az elmúlt évek törté­nete érdekelné. Kérem erről beszéljen. — Tulajdonképpen már 1948 óta áll a tábor — kezdte a választ a házigazda — rövid idő alatt készült el társadalmi munkában. Azóta táboroznak itt gyerekek. A tábor jellege 1952 óta úttörőváros. Akkor vette át a Magyar Üttörők Or­szágos Elnöksége. Azóta min­den évben itt töltenek a nyár­ból 10 napot azok a pajtások, akik a legszorgalmasabbak, legjobbak voltak évközben a tanulásban és az úttörőmun­kában. A felnőttek részére pe­dig vezetőképző táborokat szervezünk. — En most végeztem a 8. osztályt, s még eddig soha nem voltam Csillebércen. — Ennek az az oka, hogy 1969-ben megkezdődött a tá­bor újjáépítése. Határidő ha­táridőt követett, s amint látod, még a mai napig sem készült el. Most is folyik még az épít­kezés. Mégis mindent elkövet­tük azért, hogy a mostoha körülmények között is bizto­sítsuk az idei táborozást, ép­pen ti miattatok, a most vég­zett nyolcadikosok miatt. Azonban azt kérjük azoktól a pajtásoktól, akik az idei évben itt táboroznak, hogy a kisebb kellemetlenségeket megértéssel fogadják, segítsenek bennün­ket abban, hogy minél előbb a táborral ismét zavartalan táborozást tudjunk biztosítani sok-sok lel­kes úttörőnek, úttörővezető­nek. — Mit mondhat el eddig az idei táborozókról? — Az egy turnusban táboro­zó 1200 gyermek hangulata ki­tűnő, vidám, daloskedvű. Úgy látom, megértik e rendkívüli állapotokat, s velünk együtt örülnek a szépülő-épülő új tá­bornak. — Jelenleg milyen létesít­mények állnak a pajtások ren­delkezésére? — Az építők eddig 4 altábort adtak át, az út jobb oldalán a Kisdobos és Vörös Csillag altáborokat, a bal oldalon a Partizán és Ifjúgárda altábo­rokat. Egyenként 180 pajtás részére biztosítunk kényelmes szobákat. Az idei évben még szükséges volt ideiglenesen sátrakat is felállítani az altá- borokban. Elkészült a szabad­téri színpad is, ahol esténként műsorral szórakoztatják egy­mást a táborozok. Épül egy büfé is, ahol cso­kit, jaffát és emléktárgyakat vásárolhatnak a gyerekek- Megnyílott az úttörő-bolt is, ahol a Csillebércre érkezők beszerezhetik szükséges úttö­rőfelszereléseiket. A legszebb épület a kétemeletes, modern, minden igényt kielégítő kollé­gium. Hideg-meleg vizes zu­hanyozója megoldotta a tábor tisztálkodási , problémáit. Eb­ben az épületben van a könyvtár és a tábor-rádió stú­diója is, ahonnan a tábor-rá­dió műsorát sugározzák. Itt lesz a ti főhadiszállásotok is. A korszerű konyha, a világos ebédlő, a tábor postája és az egészségház mind-mind a tá­borozok biztonságát, kényel­mét szolgálják. — Mi is hálásak vagyunk azért, hogy eljuthattunk az annyi dalban, versben megéne­kelt Csillebérc hűs tölgyei alá táborozni. Kívánom, hogy a tá­bor vezetőségének tervei az úttörők legnagyobb örömére teljesüljenek. Illés Agnes Á főtér mellett A csillebérci tábor posta­épülete a főtér mellett van. Ahogy belépünk az üvegajtón, megszokott- kép tárul elénk. Hosszú pult, amely kis fül­kékre van osztva, s különböző feliratok adják tudtára a vá­sárlóknak, hogy ott képeslapot, vagy bélyeget kapnak. A pult mögött piros nyakkendős, vas­utas egyenruhás úttörők szor­goskodnak, segítenek a felnőt­teknek. A bal karjukon kék postás-szalag díszeleg. Ügyesen, fürgén szolgálják ki a pajtásokat- Milyen érde­kes lehet itt dolgozni! Feszül­ten figyelni, mikor cseng a telefon, a távolsági beszélge­téshez. Vajon hogyan lehetnék én is úttörőpostás? — ezt kér­deztem az egvik fiútól, Jóská­tól. ö elmondta, hogy 4 hóna­pos kiképzésen vesznek részt. Azért vad rajiak vasutas- egyeruaUa, mert ők is az úttö­rővasúthoz tartoznak, csak itt teljesítenek szolgálatot. A pos­tások közül minden pajtás budapesti és a Hűvösvölgyben van a „tanyájuk”, ahonnét egy csomó gyerek indul el regge­lente — postások, vasutasok — hogy a rájuk bízott feladatot becsülettel elvégezzék. Mile Erzsébet Ródiósélmény A CSUPASZEM őrs tagjai naponta készítettek rádiófelvé­teleket az altáborokban, me­lyeket a táborrádió sugárzott. Naponta sok-sok élmény, új ismeretség. A sok élmény kö­zül nekem egy énekes kis­lánnyal készített riportom a legkedvesebb. Bemutattam a tábor lakóinak Kádár Kata if­júvezetőt, aki egy fiatal bá­nyászvárosból, Oroszlányból jött Csillebércre, hogy bővítse ifjúvezetői ismereteit. A fel­vétel után sokat voltunk együtt, s boldogan mondta, hogy az elmúlt évi jó munká­ja jutalmául küldte a városi KISZ-bizottság a táborba. — Mivel érdemelted ki ezt a jutalmat? — Már három éve vagyok ifjúvezető, a régi iskolámban vezetek egy rajt. Már többször voltam csapatom tagjaival tá­borozni. Májusban az ifjúveze­tői parlamentben is részt vet­tem. Ez felbuzdított és jövőre, IV-es koromban kisdobosokkal szeretnék foglalkozni- Az el­múlt évben megkaptam a ki­váló ifjúvezetői kitüntetést is. — A műsorban nagyon szé­pen énekelsz. Otthon is szok­tál énekelni? — Igen, úttörő koromban mindig rajnótafa voltam, s most is nagyon boldog vagyok, ha minél több úttörőt tanítha­tok meg dalolni. — Mi szeretnél lenni? — Nem tudnák már elsza­kadni a gyerekektől, ezért a pedagógus pályát választom. Katának sok szerencsét kí­vánok további életéhez, na­gyon sok ilyen ifjúvezető te­hetné színessé, érdekessé úttö­rőéletünket. Ricsovics Mária Á szakőrsök munkája A Csillebérci Nagytábor ve­zetői nemcsak riportereket hívtak a táborba, hanem fotó­sokat, vöröskereszteseket, köz­lekedési járőröket és kertésze­ket is. A „szolgálatos” őrsök feladata, a saját szakmájuk­kal segíteni a táborozást. Va­lamennyi szakőrs nagy lelke­sedéssel és becsülettel dolgo­zik. A fotósok szinte éjjel-nap­pal készítik a fényképeket, melyeken a felejthetetlen na­pokat, élményeket örökítik meg. A vöröskeresztesek az egészségház munkájában segí­tenek, a közlekedési járőrök a tábor forgalmát irányítják, a kertészek pedig a tábor virá­gait ápolják. Véleményünk szerint nagyon jó hatással van a táborozókra is a szakőrsök munkája, s a pajtások élvezik a feladatok megoldását. *6' Pető Mária, Horváth Andrea A táborozás 10 napja alatt a Csupaszemek száznál több cikkben, rádióriportban örökí­tették meg élményeiket, ezért elhatározták, hogy ezeket a cikkeket összegyűjtik, s díszes naplóba megörökítve hálájuk jeléül elküldik a Csillebérci N-gvlábor múzeumába. Összeállította: Magyarszéki En I Dombóvár Foto : Gottv.ald. Befejeződött a kedvezményes üdülési akció Tízezer nyaraló touringokban Az idén harmadszor rendez­te meg az IBUSZ a Balaton- párt touring-hoteljeiben ked­vezményes üdülési; akciójá/t. Az „öt napot fizet, hét napot üdül” akcióra jelentkezők egy hetet töltöttek balatoni szál­lókban. Az elmúlt évben hatezer ha­zai turista vett részt az IBUSZ balatoni előszezoni akcióján, az idén a kedvezményesen nyaraló belföldi vendégek szá­ma meghaladta a 10 ezret, s a kedvezményes üdülési lehető­séget kétezerrel több külföldi turista vette igénybe, mintáz elmúlt esztendőben. Az idei touring-akció megszervezésé­nél elsősorban a belföldi tu­rizmus fejlesztésére gondoltak, arra, hogy ne csak az elősze­zonban, hanem a főszezonban is kapjanak üdülési kedvez­ményt a nyaralók. Ezért az idén csaknem egy hónappal meghosszabbították az akciót. Bár június 10-én a tóparton is érvénybe léptek a főszezoni árak, az „ötöt fizet, hét napot üdül” akció továbbra is érvé­nyes maradt. így június 10. é6 július 8 között, az üdülési fő­idényben a kedvezményesen nyaralók előszezoni áron tölt­hettek egy hetet a Balaton- parton. Felépül az Európa-liget Pest, Buda és Óbuda egyesí­tése közelgő 100. évfordulójának méltó megünnepléséből a Kerté­szeti Vállalat Budapest arcula­tának csinosításával, szépítésével vállal részt. A munkálatok terv­szerű lebonyolítására centenáriu­mi bizottságot hoztak létre. A kertészek és a tervezőmérnökök már hozzáláttak a virágosítási program megvalósításához. Rendbehozzák a parkokat, s új­jávarázsolják a vár környékét. Gül Baba türbéje szintén új ar­culatot kap. Az európai polgármesterek szeptemberben sorra kerülő bu­dapesti találkozójának alkalmá­ból a Hunfalvy úton Európa-lige- tet építenek. A jubileum tisztele­tére a Margit-szigeten centenáriu­mi emlékművet avatnak. Helyét a szökőkútnál jelölték ki, amelyet csaknem félmillió forint költség­gel alakítanak ki. A Kertészeti Vállalat dolgozói rendbehozzák az épülő metróállomások kör­nyékét, így a Vérmező, a Margit- híd budai hídfőjének és a Déli pályaudvarnak a környezetét. A virágosítási program ki­emelkedő eseménye lesz a cen­tenáriumi park ünnepélyes át­adása a Népligetben. Itt az ország megyéi külön-külön mint­egy ezer négyzetméternyi olap- területen úgynevezett tájjellegű — a megyét jellemző alkotások­ból — kis városrészeket alakíta­nak ki. A Kertészeti Vállalat az idén és a következő esztendőkben mintegy 8000 parkfát, 20 000 ut­cai sorfát és 35 000 cserjét ültet a főútvonalak mentén. A mun­kálatokhoz a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság budapesti erdésze­te is bekapcsolódik. (MTI) Kabinban a Balti-tenger fenekén 1967-bért megépítették a Medúza nevű első eredeti szerkezetű lengyel víz alatti kabint, egy évvel később pe- dik kipróbálták a második, ha­sonló kabint — a Medúza II-t Ez a kabin a legkülönbözőbb célokra használható — kikö­tői berendezések építésénél, gátak javításánál, tudományos munkáknál. Támaszpontul n-Vgálhat a búvárok munká- ' hoz. Mi-, hasonló berende­zésektől a jóvaj nagyobb mozgékonyságával különbö ­zik. Jelenleg a kabin egy új vál­tozatát dolgozzák ki, ennek ne­ve: Poszeidon. Ez az előzők­nél tágasabb, négy helyiség lesz benne: munka-, lakó- és egészségügyi fülke, valamint laboratórium. A kabint olyan berendezésékkel szándékoznak felszerelni, amelyeknek segft­ségévei ínozoghíift a tenger le­ft«*

Next

/
Thumbnails
Contents