Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

« y McGovern azzal vádolja Nixonf, hogy félrevezeti az amerikai népet a Vietnam-kérdésben Űj köztársaság születik Afrikában George McGovern szenátor, az elnökjelöltségre pályázó de­mokratapárti mezőny legesé­lyesebb tagja pénteken a je­lentős politikai befolyással rendelkező AFL—CIO szak- szervezeti szövetség washing­toni rendezvényén tartott be­szédet, és , eddigi választási „té­máit” folytatva reagált Nixon elnök csütörtöki kül- és bel­politikai sajtóértekezletére. McGovern rámutatott, hogy Nixon elnök szándékosan fél­revezeti az amerikai népet, amikor azt állítja, hogy az amerikai foglyok szabadon bo­csátása érdekében kell folytat­nia Észak-Vietnam bombázá­sát. A dakotai szenátor han­goztatta, hogy ezzel a politi­kával csak megnehezíteni le­het az amerikai foglyok ki­szabadítását, majd ismét kije­lentette: ha elnyeri az elnök­séget, 90 napon belül kitűzi az amerikai haderők Vietnamból való teljes kivonásának határ­idejét és megvonja az ameri­kai támogatást a saigoni re­zsimtől. Belpolitikai témákra áttér­ve McGovern elmarasztalta a kormányt a magas munkanél­küliségért, a dühöngő inflá­cióért és az olyan adópoliti­káért, amely lehetővé teszi sok vállalkozónak, hogy „ame­rikai gyártmány” jelzésű áru­cikkeket külföldön állítson elő, s így több ezer amerikai mun­kást megfosszon az álláslehe­tőségtől. A mintegy ötszáz szakszervezeti vezető nagy tet­szésnyilvánítással fogadta a szenátor beszédét. Az arai» országod az amerikai érdekeltségek ellen Az arab köztársaságok szö­vetségének elnöki tanácsa leg­utóbbi ülésén Mersza Matruh- ban megvitatta az amerikai be­ruházások helyzetét az arab világban — jelenti az ASZÚ lapja, az A1 Gumhurija. A lap azt is közli, hogy a három el­nök kötelező jellegű határoza­tot hozott az amerikai érde­keltségekkel szemben követen­dő politikáról, amelynek az lesz a célja, hogy rákénysze- rítsék az Egyesült Államokat egyoldalú Izrael-barát állás­pontjának felülvizsgálatára. A gumhurija nem közli, miben áll a határozat, de hozzáteszi, hogy a közeljövőben egy kül­döttség diplomáciai körutat tesz az arab országokban, hogy megszerezze a kívülállók tá­mogatását is a döntéshez. Újságírókkal találkozott szombaton — a Hazafias Nép­front székházában— a magyar szolidaritási bizottság vendé­geként Budapesten tartózkodó Amilcar Cabral, a Guinea Bis­sau és Zöldfok-szigetek afri­kai függetlenségi pártjának főtitkára. Elmondta egyebek között, hogy hazájában — amely a portugál gyarmatosí­tók ellen, a teljes nemzeti ön­állóságért és szabadságért küzd — az elmúlt években sikeresen előrehaladtak a párt szervezeti kiépítésében és megerősítésé­ben, s a függetlenségi harc eredményeként megteremtet­ték az alapjait az önálló ál­lami létnek. Várható, hogy még ennek az évnek a végén kikiáltják a köztársaságot. Az ország új, végleges nevéről még nem döntöttek. Államunk — jelentette ki a párt főtitkára — harcban szü­letett, a nemzetközi imperializ­mushoz tartozó portugál bur­zsoázia elleni küzdelemben, ezért miután létrejött már a nemzeti egység, olyan államot akarunk formálni, amely min­den vonatkozásában demokra­tikus, céljában antiimperialista. Ellentétek még vannak, de optimistán ítélik meg a szimlai csúcstalálkozót Kínai—ceyloni tárgyalások Peking (MTI). Pekingi tár­gyalásait befejezve, péntek reggel vidéki körútra indult Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke. Bandaranaike asszony pe­kingi megbeszéléseinek ered­ményeként Kína és Ceylon két egyezményt írt alá: az egyik a két ország gazdasági és mű­szaki együttműködéséről, a másik egy nagy pamutszövő és festő kombinát felépítéséről szól. Bandaranaike asszony meg­hívta Csou En-lajt, hogy láto­gasson el országába, az ugyan­Hol vannak már azok az idők, amikor nyaranta a nem­zetközi életben „uborkaszezon” uralkodott el? Ha ma törté­nik is néha hivatkozás nyári szünetre, annak is inkább po­litikai tartalma, célja van. A két német állam közti tár­gyalássorozat mostani szaka­szában például a nyárra hi­vatkozással hagytak maguknak szünetet a tárgyalófelek, de nyilvánvalóan nem azért, hogy Kohl, az NDK és Bahr, az NSZK miniszterelnökségi ál­lamtitkára a jól megérdemelt vakációt élvezhesse, ök ütötték nyélbe a két német állam köz­ti első, nemzetközi jogi jelle­gű egyezményt, a közlekedési megállapodást. Most az a fel­adatuk, hogy az ún. általános szerződés lehetőségét egyálta­lán, majd pedig e szerződés elveit és részleteit vitassák meg. A bonni külügyi államtitkár, Paul Frank a héten mept Prágába, hogy Jiri Götz kül­ügyminiszter-helyettessel újra­kezdje a megbeszéléseket a két ország kapcsolatainak nor­malizálásáról. Hosszú alkudo­zásra van itt is kilátás. A fő kérdés az 1938-as müncheni diktátum kezdettől való ér­vénytelenségének, semmis vol­tának az elismertetése a bonni kormánnyal. Willy Brandt ma már elismeri: az a szerződés, amit annak idején Hitler fegy­veres fenyegetéssel csikart ki Chamberlaintől és Daladier- tól, s amelyben Anglia és Franciaország tulajdonképpen beleegyezett Csehszlovákia fel- darabolásába — ma már nem érvényes, a maga idejében pe­dig mélységesen igazságtalan volt... A megítélésnek azon­ban nem ilyen érzelmi, ha­nem száraz, de hatásos jogi alapokon kell megtörténnie. A héten — nyár ide, nyár oda — sor került egy olyan csúcstalálkozóra, amely törté­nelmi jelentőségű lehet a földrész-nagyságú India és északnyugati szomszédja, Pa­csak kínai segítséggel épült konferencia-központ avatására — arról azonban nem történt említés, eleget tesz-e a meg­hívásnak a kínai miniszter- elnök, aki a „kulturális forra­dalom” kezdete óta pem hagy­ta el Kínát. A ceyloni miniszterelnök­asszonyt Mao Ce-tung is fo­gadta. A kínai vezető február 21-i, Nixonnal való találkozá­sa óta, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. A megbe­szélés hírek szerint 90 jpercig tartott. kisztán között. Közismert, hogy negyedszázada tart az engesz­telhetetlennek látszó ellentét a két ország között — a volt gyarmatosítók, az angolok, In­dia függetlenségének kénysze­rű megadásakor gondoskodtak arról, hogy elhintsék a viszály magvait. Pakisztán létrehozá­sával egy mesterséges államot teremtettek, a lakosságcserével ideköltöztették át az indiai mohamedán vallású népek egy részét, Kashmirnál éppúgy vi­tás területet hagytak, mint ahogyan a bengál népet is kettészakították, így az Indiá­hoz csatolt Nyugat-Bengáliá- ban és a Kelet-Pakisztánnak mondott részen egyformán laknak bengálok. Az utóbbi­ból lett Bangla Desh, a Ben­gál Népi Köztársaság. Bizonyos kompromisszummal, kölcsönös engedményeken ala­puló megállapodásai ért véget — legalábbis átmeneti időre — az a huzakodás, amely he­tek óta megfigyelhető a liba­noni kormány és a palesztin partizánok között, aTel-Aviv-i repülőtéren történt vérengzés következményeként. Izrael so­rozatos támadásokkal igyeke­zett provokálni a bejrúti kor­mányt, hogy az forduljon szembe‘a Dél-Libanon földjén tábort vert palesztin gerillák­kal. A kompromisszum ered­ményeként nem számolják fel a Libanonban működő palesz­tin gerillamozgalmat, a geril­lák viszont — legalábbis egy időre — beszüntették akciói­kat Izrael ellen. A hét legfontosabb esemé­nye — mert a világ első szá­mú háborús problémakörével, a vietnami válsággal kapcso­latos — Nixon elnöknek az a bejelentése, hogy az Egyesült Államok küldöttsége ismét vissza kíván térni a párizsi tárgyalóasztalhoz, önmagában véve örvendetesnek lehetne mondani ezt az amerikai el­határozást. De azzal, hogy be­jelentését bombák hullása, az aknazár fenntartása és a há~ Dr. Dimény Imre hazaérkezett Skandináviából Leo Happonen finn mező- gazdasági és erdészeti, vala­mint Ingemund Bengtsson svéd mezőgazdasági miniszter meg­hívására a Finnországban és Svédországban járt élelmiszer­gazdasági küldöttség pénteken a késő éjszakai órákban dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével hazaérkezett Bu­dapestre. A küldöttség útja során ta­nulmányozta a két ország me­zőgazdaságát, élelmiszeriparát és erdészetét. borús erőfeszítések fokozása kíséri, kételyeket és aggodal­makat támaszt. A nemzetközi közvélemény figyelmeztetésként értékelte Leonyid Brezsnyevnek két nappal a nixoni sajtókonferen­cia előtt Moszkvában, a Fidel Castro kubai kormányfő tisz­teletére adott banketten egy pohárköszöntőben mondott sza­vait. A Szovjetunió határozot­tan elítéli az USA délkelet­ázsiai agresszióját, a VDK ki­kötőinek blokád alá helyezé­sét, népgazdasági okjektumait, közlekedési vonalainak és la­kott településeinek fokozott bombázását — mondotta az SZKP főtitkára. A Szovjetunió követeli az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak teljes kivonását Dél-Vietnam- ból, az igazságos politikai ren­dezést mindennemű külső be­avatkozás nélkül. Brezsnyev hangoztatta: „A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben világos és változatlan. A vi­etnami nép számára nyújtott támogatásunk és sokoldalú se­gítségünk folytatódni fog a vietnami nép igazságos ügyé­nek győzelméig". A bankok és a papíripar államosításának kérdése körül vallott eltérő nézetek miatt vált pillanatnyilag lehetetlen­né a népi egységfronthoz tar­tozó pártok és a chilei ke­reszténydemokrata párt képvi­selő közötti eszmecsere — je­lentette az AFP jól értesült Santiago de Chile-i forrásokra hivatkozva. Befejezéshez közeledik In­dira Gandhi indiai miniszter­elnök-asszony és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök szim­lai csúcstalálkozója. Egyes hí­rek arról számolnak be, hogy a közösen megfogalmazandó dokumentum összeállításában mutatkozó nehézségek miatt Bhutto hétfőig esetleg keddig Indiában marad. Az indiai és pakisztáni kül­döttség pénteken kicserélte azokalt az okmánytervezete­ket, amelyek a két ország kö­zötti béke megteremtésére, a szubkontinens biztonságiának előanozdítiására vonatkoznak. A pakisztáni ügyvezető kül­ügyminiszter szerint Bhutto elnök adta át először a pa­kisztáni iratot, ezt követően India terjesztette elő nézeteit. A pakisztáni küldöttség ez­után „felülvizsgálta” doku­mentumát, ezt követte az a péntek esti 45 perces tanács­kozás, amelyre Gandhi és Bhutto között került sor. Az Országos Anyag- és Ár­hivataltól, valamint a Belke- wsskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a nyersanyag-felvtésárltási árak emelkedése és egyéb okok szükségessé tették egyes zöld­ség-alapanyagú konzervek és mélyhűtött készítmények, va­lamint savanyúságok fogyasz­tói árának emelését. Az ár­emelés, amely főként a para­dicsom-, zöldbab-, zöld­paprika-alapanyagú készít­ményeket érinti, terméken­ként a csomagolási egységen­ként eltérő mértékű. A né­hány legismertebb készítmény ára a következőképpen válto­zik: Hüvelyes vágott vajbab 5/8- os üvegben 5,70 helyett 6,30, lecsó zsír nélkül 5/8-os üveg­A kereszténydemokrata párt vezetői minden eszközzel „meg akarták menteni” az ál­lamosítástól a Papelera papír­monopóliumot, továbbá négy bankot is. Santiago de Chile-i megfi­gyelők véleménye szerint nincs szó a népi egység és a keresz­ténydemokraták párbeszédé­nek végleges megszakításáról. Szimlai politikai megfigye­lők úgy vélik, hogy .bizonyos ellentétek még mindig van­nak a két fél között Kashmir, a pakisztáni hadifoglyok, a Bengáli Népi Köztársaság el­ismerése ügyében. Péntek esti sajtóértekezletén Indira Gandhi mindenesetre optimistán nyilatkozott Bhuttóval folytatott megbe­széléséről. A pakisztáni elnök is „igen jónak” nevezte az ér­tekezlet előrehaladását. Indira Gandhi és Ali Bhut­to megállapodott abban, hogy a szimlai csúcstalálkozó után ismét találkozik — közölték illetékes forrásból. Egy szombati nyilatkozatá­ban Gandhi asszony azt mondta, hogy eddig „semmi­féle végleges megállapodásra” nem jutott Ali BhuttóvaL Hozzáfűzte azonban: nem bo­rúlátó a végső eredményeket illetően, ha ezek elérését hosszabb távon fogja félj ben 7,70 helyett 8,60, három­részes finomfőzelék 5/4-es üvegben 10,20 helyett 10,70, 20—22 százalékos sűrített paradicsom 1/10-es dobozban 2,70 helyett 2,90, paradicsom ivóié 0,25-ös üvegben 2 forint helyett 2,20, közepes méretű csemege uborka 5/4-es üveg­ben 10,50 helyett 11,30 forint. A mirelit-készítmények kö­zül a 350 grammos vegyesfő­zelék 5,10 helyett 5,4o', 300 gramm sárgahüvelyű vágott bab 5,10 helyett 5,80, 500 gramm mélyhűtött lecsó 6,60 helyett 7,20, a 300 grammos zöldhüvelyes vágott bab ára 5,30 helyett 6 forint lesz. Az áremelkedés — az érin­tett termékek körére számít­va — a konzerveknél átlago­san kilenc. a mélyhűtött ké­szítményeknél pedig 12 szá­zalék. Az új fogyasztói árak július 3-án, hétfőn lépnek életbe. (MTI). Hazánkba Iáiogat Ne Win Ne Win, a burmai unió for­radalmi tanácsának elnöke a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának és kormányá­nak meghívására július folya­mán baráti látogatásra ha­zánkba érkezik. Ezt hozta a hét a külpolitikában Ellentétek Chilében a papíripar államosítása miatt Hétfőtől emelik egyes zöldségkonzervek, mirelit-áruk és savanyúságok árát

Next

/
Thumbnails
Contents