Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
I t I Kéményseprők új háza táján-r Koleszár György barátom, a (negye egyik legjobb képességű kéményseprője maltert kever. Kovács György kollégája három téglát összerakott, azon Cl és falatozik. Reggel van. Hat óra. Ilyenkor a kormos . legények már hetedhét falu határát járják Nisa buszukkal, ők most a soronlévő építők. A Tolna megyei Kéményseprő Vállalat fennállása óta immár a hatodik, úgy tűnik, most már végleges helyére költözik. A Szekszárd, Barti- na utca 16. számú házat vásárolták meg, azt alakítják, átépítik, hozzáépítenek... Sző, ami szó, mérgesen építik a kéményseprők saját házukat, pedig önként vállalták a munkát. — A fürdő miatti — többen is mondják, hogy semmi az az egy szál rózsa, hiába hozzá a nagy villanybojler! Egyszerre négyen mennek rendszerint fürödni, és három csak nézi, míg egyik a zuhany alatt van— Persze tisztázódnak a „frontok”, amíg Agg Dániel igazgató megérkezik. — Elég az egy rózsa, bár ha úgy adódik, egyet még fel tudunk szerelni. Mi a jövőbe nézünk: a kéményseprő munka is mind tisztább lesz, és a jövőben talán nem is leszünk ennyien, mint most. Ezért terveztek csak egy zuhanyozót. Da mellette van a mosdó, itt „öregölik le a koszt”, a zuhany alá már csak „tisztítódni” mennek. <$*$&> ”!' Ezzel így egyetértenek a háborgók is, de látom rajtuk, hogy az igazgató iránti tiszteletből hallgatnak el, magukban még mindig kevésnek tartják az egy rózsát, iá Egy ilyen kicsi ügy, milyen nagy! Arról nem is igen beszélnek az emberek, hogy új székházukat szinte két kezük munkájával építik fel,’ alig hatvanezer forintot kaptak e munkához a megyei tanácstól. rü~ A Béke utcai — legutóbbi —1 Székházat bontásra kapták a kéményseprők. A kis családi házat szétszedték, anyagát felhordják a Bartina utcába, és hozzáfogtak az építéshez. A kéményseprő munka átszervezését már hónapokkal ezelőtt befejezték, s ennek révén minden ember egy-egy hónapban három napot nem seprő munkával tölt el. Ezt a három napot a bontásra-építésre fordították. Oly energiával fogtak munkához, hogy hivatásos építők megirigyelhetik: május 11-én kezdtek költözni székházukból, tizenötödikén már bontottak, és már lakják az újjáépített Tárnoki-féle há- ß zat- ' Ez a legnagyobb • esemény most a vállalatnál. A negyvennyolc fizikai dolgozó mindegyike részt vett az építkezésben, de a tisztviselők is letöl- tötték a rájuk eső napokat, .2 Amíg építkeznek,’ természet tesen a standbeli munka sem marad el. így például szerdán reggel a Nisa kisbusszal éppen úgy kiutazott a brigád Gyulaj községbe, ötszáz kéményt kiseperni, mint építkezés előtt. Amennyiben füstnyomáspróbára hívják őket, oda is sietnek, hogy mielőbb térhessenek visz- sza a „munkához”. És újabban már az ő gondjuk a gyárké- mények tisztítása is. A jövőben minden hazai — Tolna megyei — gyárkémény karbantartása, tisztítása a megyebeli kéményseprőkre tartozik. Rájuk bízták, mert értenek ehhez is. Varga József művezető, meg a Koleszár—Kovács brigád, szintúgy a dombóvári Szita Lajos minden kémény seprését nyugodt szívvel vállalja. Őket küldték például a napokban a lengyeli kastélyba. Ezek az öreg épületek olyan t kéménylabirintussal épültek, ’ mintha századnyi huszárt akartak volna bennük elrejtetisztára kotorták. A brigádok — mert újabban úgy szervezik a munkát, 'hogy négy-öt községért egyébként felelős személyek brigádba állva igen rövid idő alatt végeznek egy- egy községben — reggelente úgy indulnak egy községbe, hogy a lakosság legnagyobb megelégedésére végezzék a munkát, önkontrolljuk, vagy a lakosság kontrollja a következő: érkezéskor jelentkeznek a tanácsnál, és amikor végeznek, akkor szintén. Mióta e szisztéma szerint dolgoznak, nem érkezett reklamáció munkájukra. Pedig sok kéményt kell egy évben tisztítaniok. íme egy legutóbbi statisztika Tolna mer gye kéményeiről; Tisztításra vár egy évbenj 139 000 háztartási kémény, 1000 termofor kémény, 200 központi fűtésű lakóházi kémény, ^ 50 gyárkémény, 21 egyéb kémény — falusi kovácsműhelyé például. A kéményseprő szakma gondja, baja nem a kapu előtt van, élő, eleven problémaként a vállalat belső életét is jellemzi. Az például, hogy ipari tanulónak csak tizenhat évtől vehetnek fel fiúkat — öt év óta a szakmában nincs tanuló. Az új tüzelési módokra történő átképzés igen lassan halad, a kéményseprő vállalatok egyesülése nem nagyon mozgolódik e témában. Pedig vállalati dolgozónként egy évben háromszáz forintot fizetnek az egyesülés fenntartására... És a harmadik gond: Bátaszék, Bonyhád és Gyönk térségében a tűzveszélyes kémények sokasága. Szinte naponta járják tanáccsal a veszélyeztetett falvak házait, de alig-alig szánják rá magukat a tulajdonosok, hogy átépítsék a kéményt. Ritkán ünnepelnek a kéményseprők, majd talán az új székház teljes elkészültekor — bíznak benne az emberek. Akkor is meg kell keresni, hol tartsák az ünnepet, mert hiába az át- és újjáépítés, a tervrajzról lemaradt egy kis klubszoba, vagy kultúrterem-féle. Persze törjék ezen a fejüket a vállalat vezetői, s ne én, s ne a kéményseprők. Egyébként a vállalat az első félévi tervét példásan teljesítette, a szocialista brigádok szintén állták szavukat. Más különös újság nincs is a kéményseprők új házatáján. Az igazgató kezembe nyom egy naptárt: legyen szerencsém 1973-ban. Az „egységes” kéményseprő falinaptár most jött ki a nyomdából. PALKOVÄCS JENŐ Űj posta Zombán A Pécsi Postaigazgatóság magasépítési üzeme új postaépületet emel Zombán. A nagy lélekszámú község igényeit az eddigi helyiség nem tudta kielégíteni. Most egy régi ház átalakítása után, három szobás szolgálati lakást és megfelelő felvevő irodát létesítenek. A falak jórésze már áll, az építkezés az idén befejeződik. Egyéves a lakásellátás rendszerének reformja Sas Béla, az MTI hírmagyarázója írja: Egy évvel ezelőtt. 1971. július 1-én léptek hatályba az új lakásügyi jogszabályok a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. A reform fontos célja, hogy igazságosabbá tegye a lakások elosztását, aréu nyosabbá a lakosság anyagi részvételét a lakásépítés és -fenntartás költségeinek viselésében, s megfelelő gazdaság- politikai feltételek kialakításával mind az állam, mind a lakosság érdekeltségét növelje. ösztönözze a lakáskérdés megoldásában* Az új lakásellátási rendszer hosszabb távra szabja meg a feladatokat, egy év tehát még kevés arra, hogy minden vonatkozásban elegendő tapasztalat, adat álljon rendelkezésre a részletes értékeléshez. A legfontosabb irányelvek érvényesítéséről azonban már megbízható tapasztalataink vannak. ■ Az egyéves tapasztalatok szerint a közvélemény egyetértésével találkozott, hogy a lakáselosztásban az igényjogosultak kijelölése, a sorolási, kiválasztási tényezők meghatározása a tanácsok, a társadalmi és a munkáltató szervek bevonásával történik. Igazságosnak tartják, hogy az igények elbírálásánál mindenekelőtt a lakásigénylők szociális, anyagi és jövedelmi helyzetét veszik figyelembe, s megértették azt is, hogy a társadalmi igazságosság követelménye volt a bérlakás juttatás ingyenesséA főmérnök megsértődött Ez év február 9-én választották meg a szed- resi Petőfi Tsz héttagú döntőbizottságát. A bizottság az elnöki teendőkkel járó súlyos felelősséget Lehőcz József bércsoportvezetőre bízta. Az elnökhelyettes Varga Istvánné könyvelő lett. A bizottság első akciója előtt Szedresen sokan kételkedtek: vajon valóban szükség van-e a tsz-döntőbizottságokra? Ügy gondolkoztak: ha már otthon nem tudnak megegyezni, még mindig eldönthetnek bármilyen komplikált, vagy sérelmes panaszt a bíróság előtt. Nem sokkal az alakulás után a döntőbizottság elé egy nehéz, kényes ügy került. A szedresiek nemcsak igazságosan és a törvények értelmében döntöttek, de azt is megmutatták, hogy megvan még az egyszerű emberekben is az, amit régen paraszti bölcsességnek neveztek. Az előzmények A szövetkezet vezetősége a télen buszvezetői tanfolyamra küldte Hosnyánszki József gépkocsivezetőt. Mert rendelet van arra, hogy aki 12 személynél többet szállít, köteles buszvezetői tanfolyamot végezni. Hosnyánszki annak rendje-módja szerint el is végezte a tanfolyamot. És utána elment a fsz-től. Távozása valószínűleg előre megfontolt volt. Az esetből és a történtekből az látszik, hogy csak ürügyet keresett. Az történt, hogy Zsofka Ferenc főmérnökhelyettes utasította: vigyen be három személyt Szekszárdra. Hosnyánszki ezt megtagadta. A munka megtagadásának látszólagosan rendkívül törvénytisztelő színt adott. Azzal indokolta ugyanis, hogy ő ittas. Hogy milyen alapon ivott munkaidő alatt, arról hallgatott. Hanem a vezetőség átlátott a szitán, bár meg sem próbálták fegyelmi elé állítani érte. Mindössze szóbeli figyelmeztetést kapott. És akkor kibújt az a bizonyos szög a zsákból. Hosnyánszki felmondott és távozott. A Volán teherszállítási részlegéhez lépett be, felhasználva a szövetkezet pénzén szerzett képesítést. Most következik a tulajdonképpeni ügy. Egy okirat hiányzik A vonatkozó rendelet értelmében, ha a költségeket a munkáltató fizeti, a dolgozó megbatározott ideig köteles annál a munkaadónál maradni, ahol a tanfolyamot végzi. Ellenkező esetben vissza kell fizetnie a tanfolyam költségeit. Ezért a tsz vezetősége elszámoláskor levonta Hosnyánszki fizetésének 33 százalékát. De Hosnyánszki reklamált. A döntőbizottsághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy ilyen esetben a munkáltatónak szerződést kell kötnie a dolgozóval. És ő ilyen szerződést soha nem látott, soha nem írt alá. A döntőbizottság ülése előtt keresni kezdték ezt az okiratot. Nem találták. Vagy nem is volt, vagy valahogyan eltűnt, , A főmérnök a bizottság előtt A tárgyalás április 1-én volt. Hosnyánszki — úgy látszik mégis lelkiismeret-furdalása lehetett — meg sem jelent, de a döntőbizottságnak tárgyalnia kellett. A bizottság hosszú és szenvedélyes vita után a gépkocsivezetőnek adott igazat. Első olvasásra ez meglepő. Pedig az az igazság, hogy a döntőbizottság, ha a vonatkozó törvények alapján akart dönteni, csak ilyen határozatot hozhatott. Hiszen a szerződés sehol sem volt! , Erre a vezetőség a 462 forintot (ez volt az a 33 százalék) most levonta Markó Sándor főmérnöktől. Mert a vezetőség azt állapította meg, hogy a szerződés megkötéséért, illetőleg eltűnéséért a főmérnök a felelős. Erre a főmérnök is a döntőbizottsághoz fordult. Üjabb, hosszú és felelősségteljes vita következett. Végül is a főmérnök panaszát elutasították. Az erről szóló határozat világosan leszögezi, hogy a közösséget ért kárt annák kell megtérítenie, aki az okozója volt. A főmérnök mégis megsértődött és elment Itt most hangsúlyozni kell, hogy a szedres! Petőfi Tsz minden vezetője rendkívül jó szakembernek tartja a főmérnököt, és ha ez az eset nem történik, akár élete végéig is ott dolgozhatott volna. Mégis hagyták elmenni. Határozottan és keményen kitartottak a döntőbizottság álláspontja mellett, nem kezdtek el alkudozni. * Nincs az országban olyan bíróság, amelyik igazságosabban és törvényesebben tudott volna ebben az ügyben dönteni. A szedresi Petőfi Tsz döntőbizottságának ez a kettős ügy volt az első próbatétele. Kitűnően vizsgáztak! És egyúttal bizonyítottak is. Szedresen már senki sem akad, aki a döntőbizottságok lét- jogosultságát tagadná. _ TÖRÖK ERNŐ FERENC gének megszüntetése. A taná-J csők a múlt év második felében kiutalt 7058 újonnan épült vagy megüresedett lakásnál számítottak fel lakásépítési hozzájárulást vagy lakás-használatbavételi díjat. Ugyanakkor különféle kedvezmények alapján csaknem 3000 tanácsi lakás kiutalásánál fizetési kötelezettséget nem írtak élői,' Ebben az időszakban majdnem hatezer új bérlő kapott szociálpolitikai kedvezményt. A lakáshoz juttatott, fiatal háJ zások a megelőlegezett kedJ vezmény, illetve családi terveik szerint 571 leendő gyermekkel népesítik be új otthoJ nukat. A tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakások vásárlóinak 80 százaléka — 2374 család — részesült szociálpolitikai kedvezményben a gyér-- mekek számának arányában* Az új rendelkezések lehetővé tették a lakásépítés vállai lati támogatásának kiszélesítését. A munkáltatók tavaly csaknem 600 millió forinttal támogatták 1156 családi ház és 236 társasházi lakás fölépítését, 1358 OTP-szervezésű társasházi lakás megvásárlását^ 1Í9 tanácsi bérlakás és 59 tanácsi értékesítésű lakás bérlő-, illetve vevőkijélölési jogának: megváltását, s a szolgálati lakásokkal, valamint egyéb lakásépítései öszefüggő munkálatokat. Általában arra törekszenek, hogy minél több dolgozót támogassanak kisebb összegekkel, holott célszerűbb lenne a lakásépítési alap koncentrált felhasználása. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem egymillió bérilakást kellett felmér- ni, és — a komfort nélküli la- kásokat leszámítva — mintegy 650 000 lakásra kellett is-: mét megállapítani a lakbért.’ A lakbérbevételi többlet az állami lakásoknál mintegy évi 900 millió forint, de az első években a tervezettnél ke ve; sebb, hiszen a kormány lehetővé tette, hogy az átalakítási és korszerűsítési munkák! értékének jelentős részét a bérlők beszámítsák visszamenőlegesen a bérbe. A lakbérhozzájárulás megelégedést váltott ki a bérlők körében. A többletkiadásokhoz 834 000 bérlő, illetve második kereső részére havonta 84 millió forint lakbér-hozzájárulást ad az állam. Az új lakbérek természetesen sem amortizációt, sem nyereséget nem tartalmaznak, hiszen csak az a cél* hogy a lakóépületek fenntartási költségeit fedezzék, és ezzel megteremtsék a folyamatos és színvonalas lakáskarbantartás anyagi forrását. Az utóbbi egy évben a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek, továbbá az OTP-nek és a tanácsoknak a segítségével gyors fejlődésnek indult az új lakásépítő szövetkezeti forma. A szövetkezetek lehetőséget kaptak a karbantartó-javító szolgáltatásoknak saját részlegekkel • történő megszervezésére is. A lakásellátottság országos mutatói tovább javultak. A múlt év végén az ezer személyre jutó lakások száma 314 volt, öttel több. mint az előző év végén. E iakásellátottsági mutató alapján Európa államai közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A lakásellátás új rendszerének mind erőteljesebb kibontakozása további lehetőségeket nyújt a gyorsabb fejlődésre, de természetesen a jogszabályok nem mindenhatóak, a helyzet megjavítása elsősorban a lakásépítés növelésétől várhátó.