Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

I t f Á tern 4600 vagon honxerv Csak a barackhoz kell szezonmunkásokat felvenni Újdonság : fejtett bab, Pompi üdítő ital Tíz BORSÖCSÉPLÖ A TERMŐTERÜLETEN Verseny a szűkei hazáért Indulás előtt „Tiszta és virágos Tolna megye" elnevezésű fejlesztési akció Szokatlanul csendes a Paksi Konzervgyár, pedig a főszezon már egy hete tart. Az évtizede még természetes­nek vett sürgés-forgás — és felfordulás — most nincs, mintha egy titokzatos va­rázsló irányítaná az egész gyárat, minden alaposan át­gondolt terv szerint történik. Sok munkájába került a gyár vezérkarának a termelésszer­vezés, amíg a feldolgozás rendjét kidolgozták. MIRE BORSÓ JÖTT, KIÜRÍTETTÉK A GYÁRAT Idén is sok időt kellett ar­ra fordítani, hogy az új ter­més fogadását előlkészítsék. Az év első öt hónapjában az volt a tennivaló, hogy a fél­kész termékből eladásra al­kalmas árut készítsenek, és eladják, kiszállítsák, ami még raktáron van. így aztán a ke­reskedelmi osztálynak több dolga akadt az új szezon kez­detén, mint az év más szakai­ban, mért valósággal ki kellett takarítani az óriási raktára­kat. Mindössze három-négy vagonnyi paradicsom maradt még itt, de már ezt is elad­ták, csak a kereskedelem nem tudja most fogadni. A raktárürítéssel egyidőben hozzáfogtak a gépek előkészí­téséhez is. Egyik feladat volt a gyárban lévő gépsorok fel­újítása. néhány új gépegység beállítása, másik pedig — s ez egyben ez évtől rendszeressé váló munka is lesz — a ter­mőterületen lévő előfeldolgo­zó gépek — borsócséplők — karbantartása, előkészítése a nagy munkára. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Tolna megyei Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen megjelent dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztály- vezető-helyettese és Kecsmár Ilona a KISZ KB munkatár­sa, a Lányok és Fiatalasszo­nyok Országos Tanácsának tit­kára. Az első és legfontosabb napirendi pont a dolgozó lá­nyok és fiatalasszonyok életé­ről, munkakörülményeiről, anyagi és erkölcsi megbecsü­lésükről szóló előterjesztés volt. Az ifjúság arányának az összlakosságon belüli megyei növekedése növelte a fiatal lányok és asszonyok arányát is. Gyons emelkedés tapasztal­ható a megnövekedett mun­kalehetőségek hatására a mun­kavállalók arányában is. Szá­muk 42 százalékról 66,3 szá- zálékra nőtt. Ugyanakkor a szükségesnél, és a lehetséges­nél kisebb arányban rendel­keznek szakmai képesítéssel. Lehetőségeik, a segéd- és be­tanított munkákon kívül igen korlátozottak. Megyei átlag­ban a 15—29 éves kereső nők szakképzettségi aránya 11,03 százalékos a férfiak 48,08 szá­zalékával szemben. Megyénk KISZ-tagságának több mint a fele lány, illetvç fiatalasz- szony. Ideológiai, politikai ne­velésük fő eszköze a KISZ- oktatás. Szép számmal vesz­nek részt ennek különböző formáiban, de a vélemény­nyilvánításban bátortalanok. Helyzetüket, lehetőségeiket ál­talában rosszabbnak tartják a Fiúkénál, de maguk is keve­sebbet tesznek helyzetük ja­vításáért, említhetjük például A borsókonzerv egyik fő terméke a gyárnak. Külföldön és a hazai piacon is keresett, évről évre több dobozolt, il­letve üvegbe rakott zsenge borsót lehet eladni. Persze, csak akkor, ha kiváló minősé­gű és a feldolgozás, tartósítás nem változtatja meg túlságo­san ízét. Idén tíz borsócséplő­gépet működtet a gyár, köz­vetlenül a termelőgazdasá­gokban. Pusztahencsén, e hét végén állítják munkába a tsz saját cséplőjét, ezzel tizen­egyre emelkedik a cséplők száma. Úgy tervezték, hogy naponta tizenhat vagon bor­sószemet dolgoznak fel. Erre állították be a három dobozos és az egy üveges gépsort. Amennyiben a nagy meleg miatt gyorsabb lesz a borsó érése, szó lehet arról, hogy más gyárakba irányítják a paksi körzetben termettet. Egyelőre azonban a beérkező szemet győzik feldolgozni, Idén újabb nyugati piac kapuja nyílt meg a paksi bor­só előtt. Az olasz Cirió élel­miszerkereskedelmi vállalat próbavásárlásra küldte két emberét, egy vegyészmérnö­köt és egy kereskedőt. Az olaszok hozták magukkal az üres dobozt is, mert a nálunk szokványos egykilóst ott nem szeretik. Nyolc vagon zöldbor­sót töltöttek az olaszok dobo­zaiba. Elégedettek voltak a borsó minőségével, a feldol­gozással, egyedüli kifogásuk az volt, hogy a magyar borsó világosabb zöld, mint az olasz... lemaradásukat a továbbtanu­lásban, szakmaszerzésben, A KISZ-vezetőségválasztás után javult a nők aránya az alapszervezetek vezetőségé­ben. Az ifjúsági mozgalmon kívül a közéletben is növekvő 6zámban megtalálhatók a lá­nyok és fiatalasszonyok. Szá­muk növelésének egyik aka­dálya, hogy sokan nem vállal­ják a közéleti munkára való megbízatást. Az anyagi megbecsülés te­rén az elmúlt évben lassú ja­vulás történt. Az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének megvalósítása érdekében konkrét intézkedéseket tettek a vállalatok. A történt bér- fejlesztéseken belül magasabb a nők számára biztosított arány, különösen a szövetke­zeti iparban. A továbbiakban a megyei KISZ-vb megvitatta a közép­iskolai és szakmunkásképző intézetek KI'3Z-szervezetei számára a jövő tanévre aján­lott programot. A harmadik napirendi pont az elmúlt év KISZ politikai oktatásáról szóló beszámoló volt. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a KISZ- oktatás az alapszervezetek éves munkájának részeként legfontosabb feladatát betöl­tötte. Olyan tömegpropagan­da volt, amelyre nem a szám­szerű növekedés, hanem a fel­tételek javításával összhang­ban, a lassú színvonalbéli emelkedés jellemző. Végezetül a végrehajtó bizottság 38 KÍSZ-propagandiistát jutalma­zott emlékplakettel és az ezzel járó külföldi úttal, vagy könyvutalvánnyal, . . i _ A tervek szerint — és most már látható, hogy a termőte­rület ad annyi nyersanyagot — hétszáz vagon zöldborsó- konzervet készítenek Pakson. A ZÖLDBABOT IS CSÉPELIK A borsó után a zöldbab ke­rül a feldolgozó gépsorokra. A termelőszövetkezetekben járt szakemberek olyan infor­mációt hoztak, hogy minde­nütt jó termés ígérkezik. így várhatóan 270 vagon zöldba­bot tudnak majd feldolgozni. Néhány gazdaságban —Ma- docsán, Biritón, Bogyiszlón, Öcsényben és Pusztaegresen — idén már zöldbabszedő gépe­ket is munkába állítanak. Ta­valy még csak kísérletként működtettek egyet, az is már majdnem a szezon végén ér­kezett, így kellő tapasztalatok még nincsenek. Az bizonyos, hogy a gépek szedésre alkal­masak. Olyan kívánalmaknak kell eleget tenni csupán, hogy a föld sima legyen, ne kapál­ják a szedés előtt, és lehető­leg egyszerre nőjön minden hüvely, mert így dolgozik a gép a leggazdaságosabban. Tavaly mindössze három mázsa fejtett babot tartósítot­tak. A kísérlet bevált, az igazgató vitrinjében még most egy év után is — olyan a fejtett bab az üvegben, mint­ha tegnap szedték volna. A zöldbab utolját, amikor már vágott babnak nem alkal­mas, csépelik, és három-négy vagonnyi fejtett babot is kon­zerválnak. A kereskedelem érdeklődik az új termék, iránt, félő azonban, hogy az összes igényt nem tudják a gyárak kielégíteni — ha a lakosság megismeri a gyár újdonságát. A GYÜMÖLCSSZEZON GYENGÉN KEZDŐDÖTT Amilyen jól indult idén a borsószezont, olyan gyengén a gyümölcs. Hétfőn még úgy volt, hogy egy kiló szamócát sem kapnak. A lajoskomáromi tsz-ben — itt termelnék a legtöbb szamócát —- idén nem tudnak annyit szedni, hogy a tervezett mennyiséget beszál­lítsák a gyárba. Kedden mégis hoztak két gépkocsival. De a szamóca minősége meg sem közelíti a tavalyit Néhány vagon cseresznye is érkezett már. Ebből sem lehet kiváló árut készíteni, mert a legfőbb termőterületen — Du- naföldvár körzetében — jég­verés érte a termést, másutt meg a seregélyek vagdalják össze, úgyhogy a cseresznye­befőtt-készítés tervét sem tud­ják idén teljesíteni. Várják a barackot. Az elő­zetes információk szerint jó­nak ígérkezik a sárgabarack- és a franciabarack-termés is. Sajnos, a barackfeldolgozást még nem tudták úgy gépesí­teni, mint más zöldfőzeléket, gyümölcsöt. A mostani fősze­zonban például ezerhétszáz személy dolgozik csak a gyár­ban, a baracknál kell felven­ni majd a szezonmunkásokat — mintegy ötszáz főt. A fele- zés-magozás-hámozás sok ké­zi munkát kíván. Szerződést kötöttek a hely­beli gimnáziummal és általá­nos iskolákkal. Június húsza­dika körül már mehetnek a kisdiákok a gyárba dolgozni. Az idén a szokásos konzer- veket készítik gyümölcsből és zöldfőzelékből js. Újdonság a fejtett babon kívül a négyfé­le gyümölcsléből kevert Pom­pi üdítő ital. A kellemes ízű. eredeti gyümölcslevekből ké­szített ital tetszett p kereslte dőknek is, s így bízhatunk abban, hogy a fogyasztókhoz is mihamarabb eljut. . PÁLKÜVÁCS JENŐ A valamivel több mint egyéves időtartamú fejlesztési verseny fel­hívásának tervezetét nemrég tár­gyalta meg és fogadta el a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Rövidesen indul tehát, majd 1973. augusztus 20-án ün­nepélyes eredményhirdetéssel zá­rul az a fejlesztési verseny, ami várhatóan szebbé, gazdagabbá teszi ezrek, tízezrek munkájával szűkebb hazánkat, a megyét, vá­rosainkat, nagyközségeinket és községeinket. Az újságíró, oki e sorokat ró­ja, nem hajlamos arra, hogy hi­vatalból lelkesedjék és másokat is ilyesmire csábítson. De, mert nagy híve a maradandó hasznú, okos versengéseknek, boldogan beszél egy olyan mozgalomról, ami az igazi lokálpatrióták szíve szerint való, omihez nem elég szóban vallani a szülőföld, a szülőfalu szeretetét, hanem ami­hez gyarapító tettek kellenek. Sokan tudjuk, majdnem mind­annyian, hogy a passzív, igénye­ket hangoztató, kívánságokat lis­tába szedő lokálpatriotizmus lyu­kas garast sem ér. Ugyanokkor viszont fölbecsülhetetlen értéket jelent számunkra az az aktivitás, az a készség, ami a szűkebb és tágabb értelemben vett gazda­godásért helyileg kész az áldo­zatokra és mindenekelőtt □ mun­kára. A „Tiszta, virágos Tolna me­gye" elnevezésű akció — mint tudjuk —, nem nélkülözi az előz­ményeket. A szűkebb pátriáért tenni akarók számára nem isme­retlen versengésről van tehát szó, hanem egy céljában nemes és korábban már megkezdett vetél­kedés magasabb szintű folytatá­sáról. Olyan verseny folytatásáról, ami közel negyedszázados múlt­ra tekinthet vissza és ami szo­ros összefüggésben van azzal a történelmi ténnyel, hogy népünk élve a szabadságával megtanulta formálni, irányítani a sorsát. S megtanult egyebet is. Megtanult például büszkén tekinteni mind­arra, amit a szocialista fejlődés eredményezett, az eredmények között meghittebb tulajdonként tekinteni mindazokra az új léte­sítményekre, amelyekben százak, ezrek önként megajánlott keze munkája van. Napjainkban ren­geteg új létesítmény hirdeti or­szág- és megyeszerte a társadal­mi összefogás erejét, a városok, községek lakóinak szülőhelyszé­pítő, rendező, gyarapító tevé­kenységét A régóta szolgáló és legtöbb helyen jól szolgáló tisztasági és egyéb mozgalom folytatásaként is startol többek között a „Tisz­ta és virágos Tolna megye" fej­lesztési verseny, amiben nemcsak azok szerezhetnek babérokat és a babérok mellé igen tekintélyes összegű, de csak fejlesztési cé­lokra fölhasználható díjakat, akik győznek. Nem! Ennek a vetélke­désnek az a legígéretesebb tulaj­donsága, hogy azok is győztesei lesznek, okik történetesen nem jutnak helyezéshez, mert váro­suk, nagyközségük, községük ren­dezettsége, tisztasága, virágos, fás utcasorai, a közösen létre­hozott létesítmények megmarad­nak. A helységet és lakóit gaz­dagítani maradnak meg. Mi lesz az első lépése a ver­senynek? Az, hogy el kell készí­teniük a versenyző települések tanácsainak fejlesztési terveihez igazodó akcióprogramokat. Az igazodás azért fontos követelmé­nye a fejlesztési versenynek, hogy a helyenként mást és mást tar­talmazó programokban csak a költségvetésileg megalapozott vállalások kapjanak helyet. Olyan feladatok, amelyek messzemenő­en a település lakóinak érdekeit és javát szolgálva tűzik ki célul a fejlesztési tervek határidő előtti és olcsó megvalósítását Mitől függ a verseny sikere? Az akció meghirdetői szerint at­tól, hogy az egyes településeken tevékenykedő vállalatok, szövet­kezetek, Intézmények — melyek eddig is sok tanújelét adták er­kölcsi és anyagi segítőkészségük­nek — az elkövetkezőkben is készek legyenek a helyi kommu­nális gondok megosztására. A si­ker érdekében rengeteget tehet­nek — mint amiként már eddig is sokat tettek, — a termelőszö­vetkezetek, továbbá a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szerve­zetek. A fejlesztési verseny két kate­góriában indul. Az elsőben a vá­rosok és nagyközségek, a má­sodikban a községek versenyez­nek. Nézzük csak . 1. Lokálpatriótá­ink alkotókészségét szigorú, de komoly állampolgári „érettségi­re" bocsátja már az első ver­senyág, amit nevezzünk talán így: szépítés! és tisztasági mozgalom. Melyek a követelmények? íme: parkosítás, fásítás, közterületek, játszóterek létesítése, rendben tartása, megóvása. Aztán... A lakóházak, udvarok virágosító szépítése, tisztán tartása a Ma­gyar Vöröskereszt „Tiszta udvar, rendes ház" néven ismert ak­ciója követelményeinek megfele­lően. És ami ismét csak új: az üzemek, szövetkezetek, intézmé­nyek telephelyeinek szépítése, egészségkultúrájának fejlesztése. A vetélkedés második területe sem ígér könnyű „vizsgatétele­ket", mert itt meg a tanácsok fejlesztési alapjának gyarapítása a kívánalom. Hogyan történik ez? Fizikai és szellemi társadalmi munkával, egyéni, vagy közületi pénzhozzájárulással, a kommu­nális és gyermekintézmények megvalósítása során megajánlott anyagi és természetbeni munka- val. Az eddig elmondottakból nyil­vánvaló, mégis hangsúlyozni kell, hogy a Tiszta és virágos Tolna megye fejlesztési verseny elkép­zelhetetlen a lakosság széles kö­rének, a különböző társadalmi szervezetek, mozgalmak, intézmé­nyek, vállalatok, ipari és terme­lőszövetkezetek összehangolt tár­sadalmi munkája és anyagi ál­dozatvállalása nélkül. De nagyon megéri már induláskor megte­remteni az összhangot, számba venni a helyi erőket, mert mint föntebb szóltunk róla, tekinté­lyesek a díjak és nem ígérkezik lebecsülendőnek az a dicsőség sem, ami a verseny díjazatlan résztvevőinek kijár az alkotása­inkat élvező jelentől és még az elődök tetteire tekintő utókor­tól is. Végül néhány szót a csak to­vábbi fejlesztési célok szolgála­tára szánt fődíjakról, amelyek együttesen 780 000 forintot tesz­nek ki. A városok, nagyközségek ka­tegóriájában a fejlesztési ver­seny két helyezettje — az első és második — kap 250, illetve 200 ezer forintot. A községek fejlesztési verse­nyében az első helyezett díja 150, a másodiké 100, a harmadiké 80 ezer forint lesz. Az eredményhirdetés? 1973. augusztus 20., alkotmányunk ün­nepén. Addig még valószínű so­kat beszélünk ezen a helyen ar­ról a máshoz nem hasonlítható versenyről, ami végeredményben gyarapodás lesz két városunkban csakúgy, mint nagyközségeinkben és községeinkben, mert közös ér­dekünk és javunk érvényesül ezekben a közösen kimunkált fej­lesztési eredményekben! — óa —­Népújság 3 tó72, Június 3, Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Napirenden a dolgozó lányok és fiatalasszonyok helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents