Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

I 1 T A ! A windsori herceg regénye Pintér István dokumentum-riportja Fölzárkózik-e Fortuna három lustája? Négyezer nyerőszámot húztak eddig a lottón ! 5. Rövidesen ágyúlövések kö­szöntötték VI. Györgyöt, az új királyt, a volt VIII. Edward testvérét. Az uralkodó első ténykedéseként Windsor her­cegének nevezte ki bátyját, aki trónralépésekor megszűnt wa­lesi herceg lenni, mely rangot születése pillanatától kezdve viselte. Az új windsori herceg előző este rádióbeszédet mon­dott: — Higgyék el nekem — mondotta többek között —, úgy találtam, hogy nem tud­nám felelősségem súlyos ter­hét viselni és királyi kötele- ziettségemet úgy teljesíteni, mint ahogy akartam, ha nem bírhatom a szeretett nő táma­szát és segítségét. A „szeretett nő” közben a cannes-i villában zokogott — ha hinni lehet a riporterhad jelentésének. Mindenesetre fenntartással kell fogadni az akkori s&jtőtudósításokat: a lapok ugyanis mindent megtet­tek, hogy minél kevesebb szi­várogjon ki a lemondás igazi okáról, a király és kormánya közötti politikai ellentétekről. Az egész ügyet igyekeztek szerelmi históriának feltün­tetni, hogy ezzel mentsék a brit birodalom hagyományos intézményeinek tekintélyét. Miután VIII. Edward távo­zott a trónról, az angol törvé­nyeket tisztelő Mr. Stevenson, aki fellépésével kétségessé tet­te a válás kimondását, ismét jelentkezett a bíróságnál, s közölte, hogy nem kíván az ügybe tovább beavatkozni. Be­adványát ennek ellenére le­tárgyalták. A forma kedvéért a királyi ügyész nyilatkozatot tett: — 1936. december 9-én Mr. Stevenson beavatkozott ebbe a válőpörbe. Beadványában jelezte, hogy bizonyítékokat fog a bíróság elé terjeszteni, amelyek igazolják, hogy a pe­res felek titokban megállapod­tak a válásban, tehát válási ítéletet hozni nem lehet, vagy­is az első Válási határozat nem véglegesíthető. Mivel azonban Mr. Stevenson ezen a bedvá- nÿon kívül még csak egyszer, december 14-én jelentkezett, s akkor is csak azért, hogy tu­dassa, nem szándékozik ebbe az ügybe tovább beavatkozni, a végleges válás kimondásá­nak így nincs akadálya, de az első válási határozatot addig nem lehet véglegessé nyilvá­nítani, amíg a kérdéses fel­szólalás az akták között van. Mrs. és Mr. Simpson jogi képviselőjének kérésére aztán a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy ezt az írásos beadványt eltávolítsák az aktákból. Mind­erről a windsori herceg meg­nyugvással értesült külföldön, ahövá lemondása után nyom­ban távozott. Nem Cannes-ba, ahol szerelme várta, mert most már erkölcsös módon megvárta a viszontlátással a válás befejeződését, hanem más országokba. A válás jog­erőre emelkedéséről Bécsben értesült. Sajtótitkára a herceg megbízásából rögtön magához hivatta az újságírókat, s egy papírlapról rövid nyilatkoza­tot olvasott fel előttük: — A windsori herceg meg­bízásából van szerencsém az urakkal közölni, hogy a her­ceg ma délután 4 óra 45 perc­kor Salzburgba utazik, és ón­ban az Arlberg expresszel a dél-franciaországi Tours-ba megy. A két szerelmes Cannes-Saff Viszontláthatta egymást. Ak­korra már elkészült Mrs. Simpson harmadik kelengyé­je is. A menyasszony egyszer­re tizenhat ruhát rendelt a legdrágább párizsi divatszalo­nokból, csupa kéket. Ez is lett 1937 tavaszán a divatszín. Úgy emlegették: Wallis-kék, És miközben^ a windsori herceg a Riviérán menyasszo­nyával sétálgatott, 1937. má­jus 12-én Londonban megtar­tották a koronázási ünepsége- ket. Minden úgy zajlott le, ahogy már 1936 tavaszán, VIIL Edward uralkodása idején el­tervezték, csak éppen a király személye változott, meg. A ko­ronázáson természetesen részt vett az egész királyi család, Mary anyakirálynővel az élen. Nem kapott azonban meghí­vást a windsori herceg, aki Franciaországban, Candéban egy bérelt kastélyban rádión hallgatta a koronázásról adott helyszíni közvetítést. A windsori herceg úgy állt bosz- szút családján a mellőzésért, hogy à koronázás időpontjá­ban nem tűzette ki a candéd kastélyra az angol lobogót, A királyi család nem ma­radt adós. A windsori herceg feleségének a királyi fenség cím jár, de Mary anyakirály­nő sugalmazására az alkot­mányjogi szakértők megtalál­ták azt a formulát, amely sze­rint Wallis Warfieldet meg le­hetett fosztani ettől a címtől. Válaszul a windsori herceg és menyasszonya fokozták eskü­vői előkészületeiket, hogy pompában vetekedjenek a ko­ronázási ünnepségekkel. A menyasszony újabb negyven- nyolc ruhát rendelt, aztán megint negyven újabb toalet­tet és tizennégy kalapot. A legelőkelőbb párizsi divatcé­gek igazgatói állandóan Can­déban tartózkodtak, hogy azon­nal kéznél legyenek, ha Wal­lis Wárfieldnek valamilyen újabb kívánsága támadna. S a fáradhatatlan menyasszony szinte minden órában új és új ötletekkel állt elő. A divat- kreátorok autón robogtak Pá­rizsba a megrendelésekkel, hogy aztán autón robogjanak vissza ruhát próbálni. Egy napon egy hatalmas Rolss Royce-on megérkezett 13, GÉPPISZTOLY A HEGEDŰ TOKBAN Miután Valachinak meg­mondták, hogy csak úgy mentheti meg az életét, há vall „az Immár nemzeti fon­tosságúnak számító” Cosa Nostra-ügyben, megtörtént az, ami azelőtt soha, a CN egyik veteránja kimerítő vallomást tett. Arra ä kérdésre például milyen területen dolgozott, el­mondta, hogy egy ideig tagja volt Albert bácsi Gyilkossági Részvénytársaságának; — Emlékszik-e arra, kit kellett először elintéznie? —- kérdezte a vallatást vezető rendőrtiszt. — Hogyne, uram, az ilyes­mire úgy emlékszik az em­ber, mint az első csókra. Joe Catani volt az illető neve. — Mi volt a baj ezzel a Catani val? — Ezt nem gondolja komo­lyán, urám. Mármint, hogy én, akire rábízták az ügyet, tud­hattam Volna, mi volt vele a probléma. — Egyedül Ölte meg? — Nem Sir, adtak mellém egy segítőtársat is. Amikor megláttam, nem hittem a sze­memnek. Karcsú, szemüveges Cornelius Vanderbilt, az ame­rikai újságkirály. Gloria Vah- derbilt segítségével Wallis Warfield elérte, hogy esküvő­jéről maga Vanderbilt adjon tudósítást, aki személyes köz­reműködésével még az angol koronázási ünnepségeket sem tisztelte meg A nagy esküvőt 1937. júli­us 3-án tartották meg a can* déi kastély zenetermében. A volt VIII. Edwardot és Wallis Warfieldet, akiért 323 napi uralkodása után a király oda­adta trónját, a hetvenkétezer lakosú észak-angiiai Darling­ton város anglikán papja, Jar­dine adta össze. A lelkész fel­sőbb hatóságainak beleegyezé­se nélkül vállalkozott a szer­tartás vezetésére. A polgári esküvőt az egyhá­zi szertartást megelőzően Mercier, Monts polgármestere előtt tartották meg. A pol­gármester felfűzte a francia nemzetiszínű széles szalagot, az anyakönyvvezetői jelképet, és feltette a kérdést: — Monsieur David Windsor herceg, nőül akarja-e venni a baltfimore-i születésű Mada­me Wallis Warfieldet? Windsor hercege is franciá­ul válaszolt. Határozott hangon jelentette ki:--- OUÍ; A kérdést most a menyasz- szonyhoz intézte az anya­könyvvezető, aki a fültanúk szerint kissé remegő hangon rebegte el az igenlő választ. A polgármester ezután felolvas­ta a francia házassági törvény ide vonatkozó szakaszát, amely kötelezi a férjet, hogy véde­lemben részesíti feleségét, és az asszonyt, hogy híveri enge­delmeskedjék férjének; (Folytatjuk.) fiatalember volt, akiről inkább elhittem volna, hogy vizsgái miatt drukkoló egyetemista... LÁNYOS ARCÚ FIÚ — És ki Volt a társa? — Mint később megtudtam, Albert bácsi egyik kedvence, az egyik „legjobb kezű” em­ber az egész szervezetben. Ál­talában neki adták a kezdő­ket, éh pedig az voltam ak­kor. — Szeretném már hallani a társa nevét — mondta türel­metlenül a tiszt, de Valachit nehéz kizökkenteni a nyugal­mából. — A különben is végtelenül jámbor benyomást még erő­sítette áz, hogy ez a Bastero nevű, lányos arcú fiú állandó­an hegedűtokot vitt a kezé­ben. Mikor aztán a megadott helyen elővettem a pisztolyt, hogy rálőjek Catanira, és köz­ben úgy remegett a kezem, hogy ma is szégyellem, Bas­tero megveregette a vállamat. Aztán nyájas mosollyal fel­nyitotta a tokot, kivette be­lőle a géppisztolyát, és min­den sietség nélkül, szemüve­ge mögött bocsánatkérő tekin­tettel, komótosan szitává lőt­te Catanit. Azt hiszem egyéb­ként, uram, ez a Bastero volt A lottó nemrégiben emléke­zett meg az első lottóhúzás 15; évfordulójáról és most újabb — a lottózók számára talán többet jelentő — jubileumhoz érkeztünk: az idei 20. héten kihúzták a négyezredik nyerő­számot. Ez a tekintélyes mennyiségű szám érdekes és sokat mondó módon oszlik meg az 1-től 90- ig tartó számsor tagjai között. Ha a 4000 nyerőszámot eloszt­juk kilencvennel, kiderül, hogy egv-egy számnak 44—45-szőr kellett volna kijönni. Ilyen precíz szám azonban összesen csak hét akadt: a 14, a 22, a 26, a 28, a 44, a 46 és a 87. A többiek vagy adósak még a lottózóknak egy sor ki jövetel­lel, vagy már alaposan túltel­jesítették a normát. A viszonylag az átlagnak megfelelő szám, tehát olyan, amely legalább negyvenszer fi­zetett ínár, de nem szerepelt ötvennél többször, elég sok van. Éhbe a kategóriába 47 szám esik a 90-ből. A lusta számok kategóriájába azok számíthatók, amelyek még negyvenszer Sem hangzottakéi pénteken 11-kor a rádióban: ezek 24-én vannak. A leg- i.gyekvőbb lottószámok, aZ öt- venen túliak kategóriájába 19 szám kerekedte be magát. Vannak lottózók, akik időn­ként arra játszanak, hogy hát­ha bejönnek a lemaradt szá­mok a húzásnál, mert a nagy számok törvényénél fogva az előfordulási táblázatnak a ki­egyenlítődés felé kellene ten­dálnia. Ezek részére jelezhet­jük, hogy a legtöbb ki jövetel­lel adós számok a következők, a 30, 52 és a 88 eddig mind­össze 32-szer volt nyerőszám, a 16, 27, 58 pedig 34 alkalom­mal futott be. Persize abban is van valami logika, hogy a legigyekvőbb Számokra játsszunk, hiszen ezek átlagban minden negyed­az egyik Anastasia gyilkosai közül. Ezt persze csak gondo­lom. — De honnan gondolja? — Onnan, hogy többször láttam a fickót Genovese tár­saságában. Ez önmagában is életveszélyes volt, de hát Bas­tero nem ismerte a félelmet. Genóvesehak jó szeme van, tudnia kellett, hogy a Főnök kikészítésére Amerika-szerte nem talál jobb embert. Kü­lönben nem volt rossz gye­rek. .. ;— Megmondaná végre, mi lett vele? Valachi derűsein vigyor­gott. — Ha azért tetszik kérdez­ni, hogy hol lehet megtalálni, ne tessék fáradni. Valamelyik temetőben, de fogalmam sincs hol. Meg arról, sem, hogy — ha van neki egyáltalán —mi­lyen név áll a sírkövén. Kár­tyázás közben történt. Már nagy dohányról volt szó ég át akarták verni, Nagyon mér­ges lett, a hegedűtök felé nyúlt. De megelőzték, valaki előbb rántotta ki a hangsze­rét. Sokan sajnáltuk, hogy egy ilyen hülyeség miatt lett vége. 32 ÉV A CN-BEN Valachi egy másik storyja Tony Benderre, a Cosa Nostra egyik hadnagyára vonatkozott. Bender nyomtalanul eltűnt, noha azelőtt megbízta Va­lachit, szerezzen meg neki néhány adatot, Miután egy­szerűen képtelen volt megta­lálni, attól félt, hogy esetleg elfogta a rendőrség. Kihallga­tást kért Genovesetől, akinek beszámolt aggodalmairól. Az évben egyszer fizettek megját- szóiknak, érdemesek tehát a lottózók bizalmára. A legszor­galmasabb lottószám az eddig egy híján hatvanszor kihúzott hármas, 58-Szor volt „jó” a 86- os, 57-szer a 49-es, 56 héten szerepelt a nyerők közt a 23, 51, 69 és a 75. Támpontul pedig arra, hogy melyik elmélet a helyes, az Utolsó tíz húzás átlaga alap­ján azt mondhatjuk, hogy azok a számok voltak igyekvőbbek, amelyeknek behozni valójuk Van, A hat fentebb felsorolt lemaradt szám, hat alkalom­mal szerepelt a nyerők között 10 hét alatt, míg a hét sokszor kihúzott, csak ötször. Tehát Valamelyest tömörült a me­zőny.,. Végül egy érdekesség: a számsor utolsó tagja, a 90-es, 1970-ig élen járt a kihúzottak sorában, tavaly és az idei ta­vaszon azonban egyszer sem jött elő. A 21. hét húzásán azonban a több mint egyéves Szunyókálás után ismét ott Volt a nyerők között és ezzel kihúzásainak száma az átlagos '44-re emelkedett. A Szekszárdi TÖVÄLL pályázatot hirdet FŐKÖNYVELŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Szükséges legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Jelent­kezés személyesen, vagy írásban SZekszárd, Tö- VÁLL-nál, Rákóczi u. 85—87. (58) jót nevetett és mosolyogva közölte: — Ne emészd magad, Joe, ha Bender eltűnt, biztos, ez volt a sors akarata; Valachi ettől kezdve rette­gett Genovesetől, és ezért vet­te olyan komolyán azt a ha­lálos leavenworthi csókot. És még valami, ami jól érzékel­teti, milyen nyugodtan űzheti kisded dolgait az amerikai maffia: lebukásakor Joseph Valachi már haminckét esz­tendeje a Cosa Nostra tagja volt. Végigkísértük a Cosa Nostra megszületését, és felvillantot­tuk létrejöttének tulajdonkép­peni Okát, az országos mére­tekben megszervezett szesz­csempészést. De hát azóta a prohibició régen a múlté, az amerikai maffia pedig na­gyobb, félelmetesebb és össze­hasonlíthatatlanul gazdagabb, mint valaha. De — többek kö­zött — az egyik legrégibb üz­letág, a nyilvánosházak háló­zata ma IS virágzik. Nemrég letartóztattak egy Nella Bogart nevű hölgyet az úgynevezett Mann-törvény alapján, amely tiltja, hogy „erkölcstelen célból nőket irá­nyítsanak át az Egyesült Ál­lamok belső határain”. Nella ugyanis New Yorkban él és a hatóságok New Jersey állam­ban, Newarkhan vették őri­zetbe. Kiderült, hogy titokza­tos, általa sem ismert felette­sei egy csinos fiatal lányokból álló csoport élén elküldték a világ egyik legnagyobb mam- mutvállalata, a General Electric helyi fiókjába, ahol éopen... magas rangú külföl­di vendégeket fogadtak. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents