Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

»

I

42 helyett csak 34

y ^Őszintén, nyíltan reálisan.” Ez jellemezte a Dombóvári 'Univerzál Szövetkezetben héttőn tartott párttaggyűlést. És erre most különösképpen •aiikség volt — ha ilyen szempontból egyáltalában lehet í valamiféle fontossági sorrendet felállítani —, mert a szövetkezet egyik fő ágazata kritikus helyzetibe ikerült.

•

I — Az építőiparunkról tárgyaltunk — így a párttitkár, Radnai Lajos —, és egy meglehetősen kellemetlen bejelentéssel kellett kezdenünk: a

szakvezetés közölte, hogy az Idei lakástervünket nem tudjuk teljes egészében teljesíteni— Ez a szövetkezet a múlt évi eredményei alapján országos kiváló címet kapott, és a Dombóvári Univerzál Szövetkezet esetében a megye közvéleménye szinte már megszokta, hogy a lakásépítési tervfeladatait nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja. Mi is többszőr írtunk már — természetesen örömmel — arról, hogy ez a kollektíva milyen eredményes erőfeszítéseket tesz a dombóvári lakásgondok enyhítése érdekében. Most pedig...

' — Igen, éppen ez az, ami arra késztetett bennünket, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az előállított helyzetet, hanem megfelelő felelősségtudattal foglalkozzunk vele, úgy is, mint pártszervezet, és úgy is, mint szövetkezeti kollektíva. Az a meggyőződésem, hogy a párttaggyűléssel sikerült felkelteni a kellő felelősségtudatot.

*

— Hogyan következett be a jelenlegi kritikus helyzet?

Horváth József műszaki vetető:

— Most fejlesztjük fel az építőiparunkat. Ennek több feltétele volt, illetve van. Mindenekelőtt pénzügyi segítségre volt szükségünk a megfelelő technikai eszközök beszerzéséhez. Ezt a segítséget megkaptuk: jelentős összeget szavaztak meg részünkre a központi fejlesztési alapokból, mindenekelőtt azzal a feltétellel, hogy évről évre nagyobb lakásfejlesztési programot vállaljunk. Mi ezit vállaltuk is, s az idei évre — összhangban a városfejlesztési tervekkel — 42 lakás felépítését irányoztuk elő.

— Mint ismeretes, a beruházásokkal kapcsolatban országos szintű intézkedésekre került sor. Ezek átmenetileg nagyon kedvezőtlenek ránk nézve. A különböző megkötések következtében a beruházók bizonytalanodtak, nem állt rendelkezésükre a vqrt összeg, és nem jelentkeztek, nem jelentkezhettek kellő időben megfelelő mennyiségű — és pénzügyi fedezettel alátámasztott — építkezési megrendeléssel. Anélkül pedig nem kezdhettünk. Sajnos, át kellett szerveznünk az egész munka- hálózatunkat, közben múltak a hetek, hónapok, és az építőipari kapacitásunk nem volt kihasználva. Kőműves-brigádokat kénytelenek voltunk fa- tnunkával foglalkoztatni. Megesett, hogy olyan munkát sem kezdhettünk meg, ahol már a helyszínen volt az anyag a tervezett kezdéshez... Jellemző, hogy az egyik lakóház tömbnél csak most kezdhettük el a földmunkálatokat, pedig már közeleg az év közepe. Akárhogy is kalkuláltunk, a tervezett 42 lakásból csak 34 megépítésével számolhatunk ez évben.

— A szövetkezeten belül rendelkezésre álló építőipari erők megfelelő átcsoportosításával nem lehetne több lakást megépíteni ?*

— Nem. mert nem egy-két napi kiesést kellene pótolni, hanem több hónaposat, és ha minden áron az idei befejezésre, átadásra törekednénk, azzal veszélyeztetnénk a következő évi zavartalan termelésünket. Végeredményben csak súlyosbítanánk a saját helyzetünket is, és kockáztatnánk az egész ötéves terv lakásprogramja ránk eső részét. Márpedig az párt- és kormányprogram. .. A munkánkat jelenleg minden körülmények közt úgy kell szerveznünk — ez kapott hangot a párttaggyűlésen is —, hogy a következő téli időszakban té- liesíthető munkahelyeink legyenek.

*

A Molnár Gy. utcai lakás- építkezéseknél felkerestünk ké8 kőműves szocialista brigádot, amelyek vezetői kommunisták, de beszéltünk más szakemberekkel is.

— Hogy látják a szövetkezet építőiparának problémáit? Található-e kiút?

— Petes József kőműves

szocialista brigádvezető:

— Elő volt készítve a múlt félre a munka, de visszamondták. Mi építhettünk volna, s akkor nem itt állnánk;

Németh József kőműves szocialista 'brigádvezető :

— Egy hónapot a faüzemben

dolgoztunk, ami végeredményben nemcsak egyhónapos kiesést jelentett az építkezéseknél, hanem sokkal

többet, mert amikor nem a faüzemben voltunk, akkor

sem tudtunk úgy dolgozni megfelelő munka hiányában, ahogyan kellett volna. A megrendelések visszamondása rossz hangulatot szült az egész építőipari részlegnél, és ez is meglátszott a termelésen.

— Hogyan értendő ez a rossz hangulat?

— Mindenki keresni akar, senkinek sem mindegy, hogy mennyit visz haza a családjához, kereset pedig csak termelés után, és annak arányában lehet. A megszokott termelési ütemből pedig kiestünk. Ezért sokan más munkahelyek után tekintgettek. A legnagyobb gondot az emberek magatartása jelentette. Végülis sikerült elejét vennünk a nagyobb arányú elvándorlásnak. Tőlünk, a két kőműves szocialista brigádból például mindössze egy segédmunkás ment el, de az ő esetében is .egyéb elfogadható indokok voltak. Végeredményben stabil maradt a munkásigárdánk. Még segédmunkásból is van elegendő, s többségük nem átmenő ember, hanem évek óta nálunk dolgozik. Tehát a személyi feltételek szerintünk adottak ahhoz, hogy az építőiparunk kiheverje ezt a súlyos „betegségét”. De legalább ennyire fontos az is, hogy a munka programozásánál ne csak a mára, ha- hem a holnapra is gondoljunk. Ezért helyeseljük, hogy a szakvezetés már most foglalkozik a következő téli munkahelyek biztosításával. Ha a télen sikerül folyamatosan dolgoznunk, be tudjuk hozni azt a lemaradást a lakástervnél, ami a rajtunk kívül álló okok miatt adódott elő.

Rédai Illés főépítésvezető:

— Három 24 lakásos társas- ház építését kezdjük az idén ebben a tömbben. Jelenleg ezek földmunkálatait végezzük. Ebből kettőt téliesítünk, tehát igyekszünk megteremteni a téli munka feltételeit.

Hódos Péter építésvzető:

— Sajnos, az új gépeknél egyelőre sok a kiesés, mert a garanciális hibákat nem javítják ki kellő időben. „Házon belül” vagyunk kénytelenek megoldani sok olyan gép javítási feladatot, ami nem a mi feladatunk lenne, csakhogy menjen a termelés. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy pótoljuk a lakásépítési lemaradást.

Gyöngyösi Gyula bádogos szocialista brigádvezető:

— A kitüntetések kötelezitek bennünket, s annak ellenére. hogy nem rajtunk múlt a kiesés, mindent elkövetünk a pótlás érdekében, csak hát ehhez idő kell, és a szövetkezet nem teheti kockára a következő évi jó termelési eredményeit.

Horváth József műszaki vezető:

— Az év elejei kiesés után nagy eredmény lesz, ha az építőipari részlegünk a volumen tekintetében hozni tudja az évi tervet. Ha ez sikerül — mindent elkövetünk érte —, ez egyben biztosíték lesz arra is, hogy végülis teljesíteni tudjuk az ötéves lakásépítési tervelőirányzatunkat.

BODA FERENC

Emelkedett

a továbbtanulók aránya

Szőke Sándor, az MTI munkatársa jelenti:

Befejezéséhez közeledik az idei nyolcadik osztályosok iskoláztatása, pályaválasztása. Az első összegezések szerint a következő hónapokban 137 912 nyolcadikos végez, számuk 13 358-cal kevesebb az előző évben végzettekénél, ami újabb 8,8 százalékos csökkenést jelent: a nyolcadikosoknak 89,1 százaléka kíván továbbtanulni a következő tanévben, a továbbtanulásra jelentkezés aránya 2 százalékkal magasabb az előző évinél.

Az előző években viszonylag nagyarányú volt az eltérés a felvételi keretszám és a továbbtanulásra jelentkezették között az egyes iskolatípusokat illetően. Ebben az évben • a gimnáziumi és a szakközépiskolai jelentkezési számok már közelítenek a felvételi kerethez. A 27 400 gimnáziumi helyre 25 185-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyeknek még mintegy 8 százaléka betöltetlen. A 30 600 szakközépiskolai helyet 33 721 tanuló pályázza meg első helyen, a túljelentkezés itt tehát több mint 10 százalékos.

Miközben a középiskolákban való továbbtanulási szándék aránya emelkedett, a szakmunkástanuló-iskolákba történő jelentkezés ebben az évben csökkent. Figyelemre méltó, hogy a fizikai foglalkozású szülők végzős gyerekei közül 86,8 százalék, a nem fizikai foglalkozásúak gyermekei közül pedig 98,4 százalék jelentkezett valamilyen iskolatípusba továbbtanulásra. A lányok közül többen kívánnak középiskolában tanulni, mint a fiúk közül: A fiúknak 34,4 százaléka, a lányoknak pedig 50,7 százaléka jelentkezett középiskolába. Érdekes, hogy a továbbtanulásra nem jelentkezett 100 tanulóból ugyanakkor

33 a fiú és 67 a leány. A toJ vábbtanulásra nem jelentkezett 15 059 tanulónak közel 80 százaléka falusi iskolából kerül ki. A községi általános iskolákban ebben a tanévben 82 495 tanuló végez: ebből

mindössze 7,7 százalék jelentkezett mezőgazdasági jellegű továbbtanulásra, mégpedig 2001 mezőgazdasági szakközép- iskolába és 4326 mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába.

Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befejezték. Április közepéig mindenütt lebonyolították a felvételi beszélgetéseket. Minden tanuló két iskolatípust, illetve továbbtanulási lehetőséget jelölhetett meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolába nem vették fel, a jelentkezési lapot az adott iskola vezetői automatikusan átküldték abba az iskolába, amelyet másodikként jelöltek meg. A tanulók felvételéről az iskola igazgatói döntöttek.

Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket a második helyen megjelölt középiskolákba sem vettek fel, május 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldték az illetékes megyei, illetve megyei városi tanács művelődési osztályához.

Az érvényben levő rendelkezések intézkednek arról is; hogy a szülők (gondviselők) a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntést hozó iskolánál, de annak közvetlen felügyeleti szervéhez címezve. Ha két iskola is nemleges választ adott, akkor a szülő választása szerint az egyiknél fellebbezhet. A felügyeleti szervek; amelyekhez címezni kell a fellebbezési kérelmeket, iskolatípusonként eltérhetnek, ezért a szülők a szóban forgó középiskola igazgatójánál tudhatják meg az adott iskola illetékes hatóságát.

Falugyűlés Borjúdon

Falugyűlést tartott a Hazafias Népfront a kölesdi Egyetértés Tsz borjádi üzemegységében kedden este. A gyűlés előadóját Bolvári Józsefné országgyűlési képviselőt és a vele együtt érkező Vaszil Olimov szovjet vendéget szeretettel fogadta a település lakossága. A

gyűlés előtt a vendégek megnézték a borjádi méhest, ahol Petőfi borjádi tartózkodása alatt szívesen időzött.

A nagy dologidőre való tekintettel a falugyűlést az esti órákban tartották. Megnyitót dr. Kiszler Gyula községi népfrontelnök mondott. Bolvári Józsefné előadásában a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalásáról, majd az új alkotmányról és képviselői munkájáról beszélt.

Köszöntötte a település lakosságát Vaszil Olimov is. Méltatta a szovjet—magyar barátságot, majd örömének adott kifejezést annak láttán, hogy a borjádi emberek hű őrzői a Petőfi-hagyományoknak.

Ünnepélyessé tette a falugyűlés hangulatát a KISZ- fiatalok és az általános iskolások műsora. A résztvevők tetszéssel fogadták Petőfi: A

négyökrös szekér című versét. Nagy sikere volt a kölesdi általános iskolások orosz nyelven előadott dalának, és Szlo- bonyi Aliz borjádi V. osztályos tanuló orosz nyelvű köszöntésének is.

A jól sikerült falugyűlést baráti beszélgetés követte.

(i-é)

Népújság 5

SlNHEGESZTÖ

Foto: Szepesi

1972. június 1.