Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

» I 42 helyett csak 34 y ^Őszintén, nyíltan reálisan.” Ez jellemezte a Dombóvári 'Univerzál Szövetkezetben hét­tőn tartott párttaggyűlést. És erre most különösképpen •aiikség volt — ha ilyen szem­pontból egyáltalában lehet í valamiféle fontossági sorren­det felállítani —, mert a szö­vetkezet egyik fő ágazata kri­tikus helyzetibe ikerült. • I — Az építőiparunkról tár­gyaltunk — így a párttitkár, Radnai Lajos —, és egy meg­lehetősen kellemetlen bejelen­téssel kellett kezdenünk: a szakvezetés közölte, hogy az Idei lakástervünket nem tud­juk teljes egészében teljesíte­ni­— Ez a szövetkezet a múlt évi eredményei alapján or­szágos kiváló címet kapott, és a Dombóvári Univerzál Szö­vetkezet esetében a megye közvéleménye szinte már meg­szokta, hogy a lakásépítési tervfeladatait nemcsak telje­síti, hanem túl is szárnyalja. Mi is többszőr írtunk már — természetesen örömmel — arról, hogy ez a kollektíva milyen eredményes erőfeszí­téseket tesz a dombóvári la­kásgondok enyhítése érdeké­ben. Most pedig... ' — Igen, éppen ez az, ami arra késztetett bennünket, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az előállított helyzetet, hanem megfelelő felelősségtu­dattal foglalkozzunk vele, úgy is, mint pártszervezet, és úgy is, mint szövetkezeti kol­lektíva. Az a meggyőződé­sem, hogy a párttaggyűléssel sikerült felkelteni a kellő fe­lelősségtudatot. * — Hogyan következett be a jelenlegi kritikus helyzet? Horváth József műszaki ve­tető: — Most fejlesztjük fel az építőiparunkat. Ennek több feltétele volt, illetve van. Mindenekelőtt pénzügyi segít­ségre volt szükségünk a meg­felelő technikai eszközök be­szerzéséhez. Ezt a segítséget megkaptuk: jelentős összeget szavaztak meg részünkre a központi fejlesztési alapokból, mindenekelőtt azzal a feltétel­lel, hogy évről évre nagyobb lakásfejlesztési programot vállaljunk. Mi ezit vállaltuk is, s az idei évre — összhang­ban a városfejlesztési tervek­kel — 42 lakás felépítését irá­nyoztuk elő. — Mint ismeretes, a beruhá­zásokkal kapcsolatban orszá­gos szintű intézkedésekre ke­rült sor. Ezek átmenetileg na­gyon kedvezőtlenek ránk néz­ve. A különböző megkötések következtében a beruházók bizonytalanodtak, nem állt rendelkezésükre a vqrt összeg, és nem jelentkeztek, nem je­lentkezhettek kellő időben megfelelő mennyiségű — és pénzügyi fedezettel alátá­masztott — építkezési megren­deléssel. Anélkül pedig nem kezdhettünk. Sajnos, át kellett szerveznünk az egész munka- hálózatunkat, közben múltak a hetek, hónapok, és az épí­tőipari kapacitásunk nem volt kihasználva. Kőműves-brigá­dokat kénytelenek voltunk fa- tnunkával foglalkoztatni. Meg­esett, hogy olyan munkát sem kezdhettünk meg, ahol már a helyszínen volt az anyag a tervezett kezdéshez... Jel­lemző, hogy az egyik lakóház tömbnél csak most kezdhettük el a földmunkálatokat, pedig már közeleg az év közepe. Akárhogy is kalkuláltunk, a tervezett 42 lakásból csak 34 megépítésével számolhatunk ez évben. — A szövetkezeten belül rendelkezésre álló építőipari erők megfelelő átcsoportosítá­sával nem lehetne több la­kást megépíteni ?* — Nem. mert nem egy-két napi kiesést kellene pótolni, hanem több hónaposat, és ha minden áron az idei befe­jezésre, átadásra törekednénk, azzal veszélyeztetnénk a kö­vetkező évi zavartalan terme­lésünket. Végeredményben csak súlyosbítanánk a saját helyzetünket is, és kockáztat­nánk az egész ötéves terv la­kásprogramja ránk eső részét. Márpedig az párt- és kor­mányprogram. .. A munkán­kat jelenleg minden körülmé­nyek közt úgy kell szervez­nünk — ez kapott hangot a párttaggyűlésen is —, hogy a következő téli időszakban té- liesíthető munkahelyeink le­gyenek. * A Molnár Gy. utcai lakás- építkezéseknél felkerestünk ké8 kőműves szocialista brigádot, amelyek vezetői kommunisták, de beszéltünk más szakembe­rekkel is. — Hogy látják a szövetke­zet építőiparának problémáit? Található-e kiút? — Petes József kőműves szocialista brigádvezető: — Elő volt készítve a múlt félre a munka, de vissza­mondták. Mi építhettünk volna, s akkor nem itt állnánk; Németh József kőműves szo­cialista 'brigádvezető : — Egy hónapot a faüzemben dolgoztunk, ami végered­ményben nemcsak egyhóna­pos kiesést jelentett az épít­kezéseknél, hanem sokkal többet, mert amikor nem a faüzemben voltunk, akkor sem tudtunk úgy dolgozni megfelelő munka hiányában, ahogyan kellett volna. A meg­rendelések visszamondása rossz hangulatot szült az egész építőipari részlegnél, és ez is meglátszott a termelésen. — Hogyan értendő ez a rossz hangulat? — Mindenki keresni akar, senkinek sem mindegy, hogy mennyit visz haza a család­jához, kereset pedig csak ter­melés után, és annak arányá­ban lehet. A megszokott ter­melési ütemből pedig kies­tünk. Ezért sokan más mun­kahelyek után tekintgettek. A legnagyobb gondot az embe­rek magatartása jelentette. Végülis sikerült elejét ven­nünk a nagyobb arányú el­vándorlásnak. Tőlünk, a két kőműves szocialista brigádból például mindössze egy segéd­munkás ment el, de az ő ese­tében is .egyéb elfogadható in­dokok voltak. Végeredmény­ben stabil maradt a munkás­igárdánk. Még segédmunkás­ból is van elegendő, s többsé­gük nem átmenő ember, ha­nem évek óta nálunk dolgozik. Tehát a személyi feltételek szerintünk adottak ahhoz, hogy az építőiparunk kihever­je ezt a súlyos „betegségét”. De legalább ennyire fontos az is, hogy a munka programo­zásánál ne csak a mára, ha- hem a holnapra is gondoljunk. Ezért helyeseljük, hogy a szakvezetés már most foglal­kozik a következő téli munka­helyek biztosításával. Ha a té­len sikerül folyamatosan dol­goznunk, be tudjuk hozni azt a lemaradást a lakástervnél, ami a rajtunk kívül álló okok miatt adódott elő. Rédai Illés főépítésvezető: — Három 24 lakásos társas- ház építését kezdjük az idén ebben a tömbben. Jelenleg ezek földmunkálatait végez­zük. Ebből kettőt téliesítünk, tehát igyekszünk megteremte­ni a téli munka feltételeit. Hódos Péter építésvzető: — Sajnos, az új gépeknél egyelőre sok a kiesés, mert a garanciális hibákat nem javít­ják ki kellő időben. „Házon belül” vagyunk kénytelenek megoldani sok olyan gép javí­tási feladatot, ami nem a mi feladatunk lenne, csakhogy menjen a termelés. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy pótoljuk a lakásépítési lemaradást. Gyöngyösi Gyula bádogos szocialista brigádvezető: — A kitüntetések kötelez­itek bennünket, s annak elle­nére. hogy nem rajtunk múlt a kiesés, mindent elkövetünk a pótlás érdekében, csak hát ehhez idő kell, és a szövetke­zet nem teheti kockára a kö­vetkező évi jó termelési ered­ményeit. Horváth József műszaki ve­zető: — Az év elejei kiesés után nagy eredmény lesz, ha az építőipari részlegünk a volu­men tekintetében hozni tudja az évi tervet. Ha ez sikerül — mindent elkövetünk érte —, ez egyben biztosíték lesz arra is, hogy végülis teljesíteni tud­juk az ötéves lakásépítési tervelőirányzatunkat. BODA FERENC Emelkedett a továbbtanulók aránya Szőke Sándor, az MTI mun­katársa jelenti: Befejezéséhez közeledik az idei nyolcadik osztályosok is­koláztatása, pályaválasztása. Az első összegezések szerint a következő hónapokban 137 912 nyolcadikos végez, számuk 13 358-cal kevesebb az előző évben végzettekénél, ami újabb 8,8 százalékos csökke­nést jelent: a nyolcadikosok­nak 89,1 százaléka kíván to­vábbtanulni a következő tan­évben, a továbbtanulásra je­lentkezés aránya 2 százalékkal magasabb az előző évinél. Az előző években viszonylag nagyarányú volt az eltérés a felvételi keretszám és a to­vábbtanulásra jelentkezették között az egyes iskolatípusokat illetően. Ebben az évben • a gimnáziumi és a szakközépis­kolai jelentkezési számok már közelítenek a felvételi keret­hez. A 27 400 gimnáziumi hely­re 25 185-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyek­nek még mintegy 8 százaléka betöltetlen. A 30 600 szakkö­zépiskolai helyet 33 721 tanuló pályázza meg első helyen, a túljelentkezés itt tehát több mint 10 százalékos. Miközben a középiskolákban való továbbtanulási szándék aránya emelkedett, a szak­munkástanuló-iskolákba tör­ténő jelentkezés ebben az év­ben csökkent. Figyelemre mél­tó, hogy a fizikai foglalkozású szülők végzős gyerekei közül 86,8 százalék, a nem fizikai foglalkozásúak gyermekei kö­zül pedig 98,4 százalék jelent­kezett valamilyen iskolatípus­ba továbbtanulásra. A lányok közül többen kívánnak közép­iskolában tanulni, mint a fiúk közül: A fiúknak 34,4 száza­léka, a lányoknak pedig 50,7 százaléka jelentkezett középis­kolába. Érdekes, hogy a to­vábbtanulásra nem jelentke­zett 100 tanulóból ugyanakkor 33 a fiú és 67 a leány. A toJ vábbtanulásra nem jelentke­zett 15 059 tanulónak közel 80 százaléka falusi iskolából ke­rül ki. A községi általános is­kolákban ebben a tanévben 82 495 tanuló végez: ebből mindössze 7,7 százalék jelent­kezett mezőgazdasági jellegű továbbtanulásra, mégpedig 2001 mezőgazdasági szakközép- iskolába és 4326 mezőgazdasá­gi szakmunkásképző iskolába. Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befe­jezték. Április közepéig min­denütt lebonyolították a felvé­teli beszélgetéseket. Minden tanuló két iskolatípust, illetve továbbtanulási lehetőséget je­lölhetett meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolába nem vették fel, a je­lentkezési lapot az adott iskola vezetői automatikusan átküld­ték abba az iskolába, amelyet másodikként jelöltek meg. A tanulók felvételéről az iskola igazgatói döntöttek. Azoknak a tanulóknak a je­lentkezési lapját, akiket a má­sodik helyen megjelölt közép­iskolákba sem vettek fel, má­jus 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldték az illetékes megyei, illetve megyei városi tanács művelődési osztályához. Az érvényben levő rendel­kezések intézkednek arról is; hogy a szülők (gondviselők) a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a kézhezvételt kö­vető nyolc napon belül felleb­bezhetnek a döntést hozó isko­lánál, de annak közvetlen fel­ügyeleti szervéhez címezve. Ha két iskola is nemleges választ adott, akkor a szülő választá­sa szerint az egyiknél felleb­bezhet. A felügyeleti szervek; amelyekhez címezni kell a fel­lebbezési kérelmeket, iskolatí­pusonként eltérhetnek, ezért a szülők a szóban forgó közép­iskola igazgatójánál tudhatják meg az adott iskola illetékes hatóságát. Falugyűlés Borjúdon Falugyűlést tartott a Haza­fias Népfront a kölesdi Egyet­értés Tsz borjádi üzemegysé­gében kedden este. A gyűlés előadóját Bolvári Józsefné or­szággyűlési képviselőt és a ve­le együtt érkező Vaszil Olimov szovjet vendéget szeretettel fo­gadta a település lakossága. A gyűlés előtt a vendégek meg­nézték a borjádi méhest, ahol Petőfi borjádi tartózkodása alatt szívesen időzött. A nagy dologidőre való te­kintettel a falugyűlést az esti órákban tartották. Megnyitót dr. Kiszler Gyula községi nép­frontelnök mondott. Bolvári Józsefné előadásában a Haza­fias Népfront V. kongresszu­sának állásfoglalásáról, majd az új alkotmányról és képvi­selői munkájáról beszélt. Köszöntötte a település la­kosságát Vaszil Olimov is. Mél­tatta a szovjet—magyar ba­rátságot, majd örömének adott kifejezést annak láttán, hogy a borjádi emberek hű őrzői a Petőfi-hagyományoknak. Ünnepélyessé tette a falu­gyűlés hangulatát a KISZ- fiatalok és az általános isko­lások műsora. A résztvevők tetszéssel fogadták Petőfi: A négyökrös szekér című versét. Nagy sikere volt a kölesdi ál­talános iskolások orosz nyel­ven előadott dalának, és Szlo- bonyi Aliz borjádi V. osztá­lyos tanuló orosz nyelvű kö­szöntésének is. A jól sikerült falugyűlést baráti beszélgetés követte. (i-é) Népújság 5 SlNHEGESZTÖ Foto: Szepesi 1972. június 1.

Next

/
Thumbnails
Contents