Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
I V * A 1 Kádár János: A szocialista Magyarországért Beszédek és cikkek 1968-1972 A kötetben helyet kapott 40 írás bármelyikét olvassuk is, megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásoknak nyomát sem leljük. Sokkal inkább tapasztalhatjuk az elvi szilárdság s az élettel eltéphetetlen kapcsolatban álló gyakorlat rugalmas alakításának dialektikus egységét, azt a — találóbb kifejezés híján — reálpolitikát, amelyet a párt több, mint másfél évtizede folytat. Kádár János beszédeinek és cikkeinek ez újabb gyűjteménye ugyanis e politika dokumentuma elsősorban, s csak ezt követően fogható fel úgy, mint egy pártvezető, egy államférfi megnyilatkozásainak összegezése. A személyiség szerepét, értékét ez nem kisebbíti, sőt, növeli megadva szavai súlyát. Mint maga mondja egyik beszédében: „Mi ugyanabból _ az anyagból vagyunk gyúrva, mint amiből a munkásosztály, a nép, de mi kommunisták lettünk, kommunista meggyőződésünk és elvünk van. Ez a kommunista név, a párttagság, bizonyos kötelezettségekkel jár, méghozzá azzal a kötelezettséggel, hogy ehhez méltóan kell élnünk, dolgoznunk." Több, mint négy esztendőt ölel fel a kötet anyaga — az első az 1968 februárjában elmondott beszéd az Ikarus-gyár művelődési házában, az utolsó az alkotmánymódosítás vitájában elhangzott felszólalás az országgyűlés 1972 áprilisi ülésszakán —, időben tehát jelentős, tettekben gazdag időszakot. 1968-ban került bevezetésre a gazdasági reform, a párt megalakulásának 50. évfordulója nemcsak emlékezésre, de összegezésre is kötelezett, lezajlott a párt X. kongresszusa, s mellettük olyan események sora, amelyek újból és újból állásfoglalást követeltek. Mi a legfőbb jellemzője ezeknek? Egyszerűen szólva: a politikai kiegyensúlyozottság, az, hogy „pártunk mindenkor a helyzet reális értékelésére törekedett és törekszik". S ami az előbb leírtakkal egyenrangú: a párt első titkára e reális értékelés jegyében nem kerüli a szókimondó megállapításokat, tudja, hogy a meggyőzés egyik legfontosabb tényezője a valósággal kérlelhetetlenül szembenéző nyíltság. „Amikor egy párt a hatalom birtokában kormányzó párttá válik, könnyen és hamar esik abba a tévedésbe, hogy számára már kevésbé fontos az eszme, a meggyőzés. Az 1950-es években mi is elkövettük ezt a hibát és újra elkövethetjük, ha nem vigyázunk” — mutat rá figyelmeztetően 1970 februárjában, az országos agitációs és propagandatanácskozáson elmondott beszédében. S nem hagy fel a nyíltsággal akkor sem, amikor a testvérpártok kongresszusán szól ; meggyőződése, hogy a pártnak, a kommunistáknak nincs takargatnivalójuk. Sőt, a tapasztalatok közreadása egyenesen kötelesség, mert „a szocializmus alapvető elveinek, intézményeinek védelme, ápolása, fejlesztése állandó feladat mindenütt”. Volt időszak, amikor úgy tűnt: a „nagypolitika” elválaszthatatlan a komor emelkedettségtől, a mindent legjobKéziratokat nem őrzflnk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk, amelyekben a tehetség jelét látjuk« _ „— ban tudó elme iránymutatásától. Kádár János beszédeinek és cikkeinek korábbi gyűjteményeinél éppúgy, mint most, ennek ellenkezőjét szűrhetjük le legfőbb magatartási — de persze nemcsak magatartási — jellemzőként. A legnehezebb, legbonyolultabb kérdésekről is egyszerűen, közvetlen hangon tud szólni, úgy látni és láttatni, hogy azt mindenki megérthesse. Nem jelszavakat s főként nem ellentmondást nem tűrő utasításokat fogalmaz meg, hanem a kollektív tapasztalatot összegezi, a közös teendőket taglalja. Hűen ahhoz az elvhez, hogy „a mi pártunk humánus párt, a leghumánusabb eszmevilágot, a kommunizmust képviseli. Az eszme, a párt, a harcunk és a munkánk a dolgozó emberért van". Fontos vonása Kádár János beszédeinek az a következetesség, amellyel a párt tevékenységének internacionalizmusát kiemeli. S az a céltudatosság, amellyel a munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozza. Nem általában, az adott helyzettől elvonatkoztatva, hanem mindig a soron levő teendők fényében. A könyv anyagai között megtalálni — a már említetteken kívül — a párt első titkárának felszólalását a Hazafias Népfront IV. kongresszusán, beszédét a Budapesti Harisnyagyárban, a szo- cialistabrigád-vezetők harmadik országos tanácskozásán, a kommunista és munkáspártok 1969 áprilisi találkozóján, a párt X. kongresszusán, az SZKP XXIV. kongresszusán. Kádár János beszédeinek és cikkeinek legújabb gyűjteményét a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. (KS) ZELK ZOLTÁN: TE ISMERŐS Karnyújtásnyira sincs még a nap — s már olyan ismerős az arcod, Rámájában ott ül még a perc — s oly ismerős, oly közeli az arcod, Te ismerős, te nagyon Közeli, tudod, milyen ismerős az arcod? hogy gyerekkorom udvaránál messzibb égitestre költözött a nap, hogy fényévek sem érik el a percet, mikor megláttalak! MAKAY IDA: LÁQEREMLÉK Már csak ez van. E zuhanás. Ez a reláció nélküli lét. Egy bizonyosság: a Tiéd. Egy kegyelem: a semmit nem tudás. Az öntudat, a csukaszín pribék olykor kínoz még: Feküdj! Állj, Vigyázz! De a szögesdrót, íme, átszakad. Megszabadulok. Itt a szakadék. KALDl JANOS: TÁJ, FÉLMOLTBAN Emlék lesz Tokaj, menthetetlen. Láttam-e vajon? Hamvad bennem. A Tisza fogyva, haloványan folyik egy régi délutánban. Az úszó, bágyadt nyírligetke mintha búcsúzón integetne. / Még egyszer kigyúl mély bozótja, mielőtt végleg elmosódna. A hídon túli szekér lassan semmivé porlad az agyamban. Az ének, ami szállt merészen, őszi virág a messzeségben. BALIPAP FERENC: 23. SZÜLETÉSNAPOMRA Mennek a fákon hazafelé a csillagok. A csönd taván átgázol az erdő. Tisztások bélyegével küldöm — ítéljetek! — táviratom. ' Vágtázó levelek pályáin versenyeztem az idővel. Tekintetem némasága is hangos induíó. Kenyerem remény és bor a hitem — Nincs éhség és nincs mámor igazabb. v HAZAFELÉ Hajnal-arcú éjszaka ölelj át vezess haza Térítsetek magamhoz apró házak harangok Köszönésemet fogadd nyárfa utca csöppnyi pad Szemem lobogása szél ablak-zörgetö legyél Bólintson csak aki ért Itt van itthon Hazaért Keressük dr. Berze Nagy János néprajztudós leveleit Ismeretes, hogy dr. Berze Nagy János nemzetközileg elismert néprajztudós 1919. november havától 1924. augusztus haváig mint Tolna vármegye vezető tanfelügyelője Szekszárdon működött. A Tolna megyei Népújság 1970. évi június hó 21-én meg. jelent száma hírt adott olvasóinak arról, hogy dr. Berze Nagy János 50 évvel ezelőtt a szekszárdi középiskolák, nevezetesen a Garay János gimnázium és az állami polgári fiú- és leányiskolák tanulóifjúságából Szekszárdon, 1920. június 22. napján a Garay János gimnáziumban a Tolna vármegye területén élő magyar, ság szellemi néphagyományainak gyűjtésére, mentésére „Ifjúsági Gyűjtőszövetség”-et alakított és vezetett, szaktanácsokkal látta el a tanárakat és a tanulókat is. Dr. Berze Nagy János minden hivatalos működési helyén, így Tolna megyében is előírt tanügyigazgatási munkája mellett néphagyományok gyűjtésével és azok feldolgozásával foglalkozott. Feltehető, hogy néprajztudományi és Imagytatr néphagyomány-gyűjtői munkájával kapcsolatban Tolna megyében is folytatott levelezést, pedagógusokkal és magánszemélyekkel. Dr. Berze Nagy János levelei immár tudományos értéket képviselnek, ezért szükségessé vált azoknak nemcsak Baranya, hanem Tolna megyében való felkutatása is. Számos intézmény archívumában megtalálhatók dr. Berze Nagy János levelei, amelyekből e tudós néprajzi kutató életművének sok részletére kapunk felvilágosítást: hogyan, mikor készült egy-egy munkája, milyen problémák foglalkoztatták, milyen adatokat kért gyűjíőtánsaitól. Na- gvon sok levelét Pécsett őrzi fia, ifj. dr. Berze Nagy János. — a gyűjtemény azonban korántsem teljes. Ismert dolog, hogy dr. Berze Nagy János a magyar néphagyományok gyűjtésénél arra törekedett, hogy a lejegyzések ne irodalmi nyelven, hanem a helyi tájszólás szerint készüljenek, a zenei anyag lejegyzésénél ügyelt mind a dallam, mind a ritmika pontosságára, az egyoldalú gyűjtőknél szorgalmazta a tematika szélesítését — s ezen levelezésében emberi, baráti kapcsolatait is ápolta. Nemcsak tanácsokat adott, hanem személyes látogatásokkal is segítette a gyűjtők működését s természetesen maga is felhasználta az ilyen (szabad idejének feláldozásával történt) látogatásokat a szeretett és becsült nép hagyományainak gyűjtésére. Kérjük azokat, alak annak idején a néphagyomány-gyűjtő Ifjúsági Gyűjtőszövetség tagjai voltak, abban tevékenyen részt vettek és működéséről tudnak, hogy nevüket, lakcímüket és az esetlegesen birtokukban levő gyűjtött magyar néphagyomány-anyagot és ezzel kapcsolatos ismereteiket is közöljék. Nagyon kérünk mindenkit, magánszemélyeket és iskolai archívumok kezelőit, ha dr. Berze Nagy János leveleivel, vagy esetleg sokszorosított körleveleivel találkoznak, küldjék be azokat a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajz Osztálya címére. (Pécs, Rákóczi út 15.). hogy feldolgozásukkal, elemzésükkel jobban megismerhessük a nagy néprajztudós életművét, munka- módszeréit. Távolabbi terveinkben szerepel e nagy, tudományos értékű levelezés kiadása is, ezt azonban csak eey teljességre törekvő gvűjte- ménv összeállítása után kezdhetjük sajtó alá rendezni. Ismételten kérünk mindenkit dr. Berze Nagy János eredeti, vagy litografált leveleinek beküldésére azzal, hogy kívánságra a beküldött anyagot másolás és fotózás után visszaküldjük. Mándoki László a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője Fábry Péter: A fény köszöntése.
