Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

* * w. .. OS TOI.NA MSGYÏ.1 VILÁG PHOLETÁRJ/T EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 130. szám Ára: 1,20 Ft. Vasárnap, 1972. június 4. Fidel Castro látogatása a Balatonnál Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a ku­bai forradalmi kormány elnö­ke szombaton a Balaton neve­zetességeivel ismerkedett. A magas ranjpí vendéget elkísér­te Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, á Minisztertanács elnöke és Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. A ku­bai vendég és kísérete Aligán szállt fel a „Szabadság” hajó fedélzetére, majd rövid part­menti hajóút után Tihanyban kötöttek ki. Az északi part leg­látványosabb helységében Pap János. a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára és dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke fogadta a ven­dégeket, akik ellátogattak az apátságba, megszemlélték a látnivalókat. A kubai vendé­gek érkeztének hírére Tihany apraja-nagyja összesereglett, s a program váratlanul érdekes mozzanattal bővült; éppen szombaton tartotta esküvőjét Tihanyban egy perui kislány­nyal egy budapesti fiatalem­ber. A násznép, hazánkban ta­nuló latin-amerikai diákok, lelkes ovációval fogadták Fi­del Castrót, s a kíséretében lévő magyar vezetőket. Berlinben aláírlak az enklávé-egyezményt Berlinben pénteken aláírták a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus között 1971. december 20-án kötött egyezmény végrehajtására vo­natkozó jegyzőkönyvet. Ez az egyezmény az enklávék kér­désének területcserék segítsé­gével történő rendezését sza­bályozza. Miként az ADN jelenti, a jegyzőkönyvet az NDK kor­mánya részéről Joachim Mitdank, a külügyminisztéri­um osztályvezetője, a nyugat­berlini szenátus részéről pedig Günter Struwe, a kormányzó polgármester személyzeti iro­dájának vezetője írta alá. Megnyílt Brüsszelben az Európa-fórum Kállai Gyula beszéde Kedves Barátaim! Három alapgondolat kieme­lésével kívánom összefoglalni a magyar küldöttség állás­pontját. Először; Szükségesnek tart­juk, hogy az európai bizton­ság és együttműködés javára kibontakozó mozgalmunkban mindenki részt vehessen — osztáiyhelyzetére, világnézeté­re, poli ti kai hovatartozására és felekezeti meggyőződésére va­ló tekintet nélkül — aki akar­ja Európa békéjét, az európai biztonságot és együttműkö­dést és aki kész ennek érde­kében cselekedni is. Másodszor: Meggyőződé­sünk, hogy a békét, a bizton­ságot és az együttműködést csak szilárd politikai alapra lehet építeni. Csak ez teheti lehetővé az államok és népek sokoldalú —■ gazdasági, tudo­mányom, műszaki kulturális — együttműködésének kibonta­kozását, megszilárdítását, ál­landó fejlesztését. Ez a politi­kai alap csakis az európai rea­litások következetes és őszin­te, hátsó szándékok nélküli elismerése lehet, beleértve a szuverén államok, a határok, a politikai állapotok elismerés sét. Örömmel tapasztaljuk, hogy a béke, a biztonság, az együtt­működés politikája teret nyer kontinensünkön, tovább javít­va előrehaladásunk feltételeit. Harmadszor: Szilárd meg­győződésünk, hogy az európai realitások következetes és őszinte elismerésének kézen­fekvő és jelenleg legcélsze­rűbb formája az első európai biztonsági értekezlet. Ennek sokoldalú előkészítéséhez és rövid időn belüli összehívásá­hoz a feltételek általában megérlelődtek. É nagy jelentőségű kor­mányszintű tanácskozás segíté­sét mozgalmunk és közgyűlé­sünk legfontosabb feladatának tartjuk. Ha közgyűlésünk — vala­mennyi részvevő közreműkö­désével — olyan ajánlásokat tesz az európai kormányoknak, amelyek kifejezik a kontinens népeinek érdekeltségét és sür­gető törekvéseit a politikai, a gazdasági, a tudományos-mű­szaki és. a kulturális együtt­működés kiszélesítésére és fej­lesztésére, akkor elmondhat­juk, hogy eleget tettünk leg­fontosabb, feladatunknak, az országsaink közvéleményétől kapott megtisztelő mandátu­munknak. Európa világpolitikai szere­péből következik, hogy konti­nensünk népeire és kormá­nyaira rendkívül nagy felelős­ség hárul a biztonság, az együttműködés korszakának, a tartós béke alkotó korszaká­nak megteremtésében. Vállal­(Folytatás a 2. oldalon). A hazánkban tartózkodó Fidel Castro pénteken a polgárdi Vörös Csillag Tsz-be tett látogatást. Képünkön: Castro búcsúzik id. Nyikos József nyugdíjas tsz-tagtól és feleségé­től a náluk tett látogatás után. (MTI Foto — Vigovszki felv. — KS) Pedagógusok köszöntése Szekszárdon Kiváló tanárok, óvónők, úttörővezetők és iskolai dolgozók A címben foglalt „kiválóság'' nem a hivatalos elismerésben foglalt fokozatok jelzője, hanem egy testület emberi teljesítmé­nyét igyekszik egyetlen szóba sűríteni. Tanítója, tanára minden­kinek volt. A felszabadulás óta felcsepered'ettek jó részének óvó­nője is. Mindenkit fűz valamelyikükhöz személyes emlék, élmé'fiy, gondolat és érzelem, amely az évek szóménak szaporadtával egyre bensőségesebbé válik. Miért? Mert az élet úgynevezett — és nagyon kemény — iskolájába nemcsak szüléink indítóitok el bennünket, hanem azok is, akik valejmikor sokaknak a palavesz- szőt nyomták kezükbe, és akiknek utódai ma audio-vizuális stú­diókban igyekeznek nevelni egy olyan nemzedéket — utókort — melytől persze, hogy elvárjuk: legyen különb elődeinél. Ha nem is így fogalmazva, de ennek a gondolatnak jegyében került sor tegnap Szekszárdon Tolna megye pedagógusainak köszöntésére. A megyei művelődési köz­pont márványtermében. Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára; Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke; és a Szakszervezetek Me­gyei Bizottsága részéről Ki­rály Ernő foglalt helyet abban az elnökségben, amelyben ter­mészetesen képviseltette ma­gát a Hazafias Népfront, a megyei tanács művelődésügyi Köszöntjük pedagógusainkat ! Ismét kiröppentek az iskolának már „öreg ", de az élet­nek még nagyon fiatal, tapasztalatlan fecskéi. Ma az őket szárnyra bocsátó tanárt, tanítót, óvónőt, ok­tatót köszöntjük, őket, akik az első vőrsét, játékot, az olva­sás, írás tudományát, a komolyabb összefüggéseket, a tudást adták, őket ünnepeljük, az értelem csiszolóit, a szavakkal ki sem fejezhető értékek adóit, társadalmunk elengedhetetlen alkotóit. Ha csak néhány órára is, feledjék az ifjúság nevelé­sével járó gondokat, nehézségeket. A virágok, köszönő szavak társadalmunk szeretetének, megbecsülésének jelképei. Eredményekben gazdag, hosszú, boldog munkáséletet kí­vánunk a megye valamennyi pedagógusának. MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE TOLNA MEGYEI ELNÖKSÉGE osztálya és a pedagógusok szakszervezete is. A zászlót behozó úttörőle felvonulása és a Himnusz hangjai után Ked­ves Henrik, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára ' nyitotta meg azt a találkozót, mely nemcsak a jelenvoltakat, hanem az Oktatásügy vala­mennyi megyebeli dolgozóját volt hivatott köszönteni. Meg­nyitó szavai után.Király Ernő mondotta el ünnepi beszédét, amely messze túlszárnyalta az ilyen és hasonló alkalmakkor megszokottakat. Beszédében utalt arra, hogy a MSZMP, a megyei tanács, a Hazafias Népfront. a KISZ megyei bizottsága és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa „Tolna megye valamennyi ok­tatásügyi és művelődési in­tézményének dolgozóit” kö­szönti ebből az alkalomból. Egykor volt tanárairól, taní­tóiról — ahogyan mondotta — „Mindenki őriz arcokat és az idő múltával egyre kedveseb­bé váló emlékeket.” Ki-ki a maga iskolai nevelője jóvoltá­ból ismerkedett meg, nemcsak a betűvetéssel, hanem a föld­del, a csillagokkal, tengerek­kel és helyünkkel a világmin­denségben. A „nemzet napszámosai” ki­fejezés nem hangzott el az ünneplés során, ezt csak az újságíró idézi, mint olyat, ami ma már elvesztette létjogo­sultságát. Igaz, hogy magyar „társadalom még soha nem adott” ennyit pedagógusoknak — és erre az erőnkhöz mért ' legutóbbi bérrendezés is példa. De az is igaz, hogy „ennyit még nem is kéi*t tőlük.” Hi­szen — Király Ernő szavait idézzük — ma már „magasab­bak a követelmények, többet vár a társadalom.” Az ilyen követelményeknek a pedagó­gusok csak úgy tehetnek ele­get és „igazán jó munkájuk sikere” csak a „tanítványokban testesülhet meg, akiket dolgos, becsületes, hazaszerető, igaz emberekké kell nevelni”. En­nek a gondolatnak jegyében örvendetes, hogy kedvezően változott nevelőink pedagógiai szemlélete, egyre fokozottab­ban részt vesznek az iskolán kívüli mukákban, amit lakó­helyükön elvárnak és joggal követelnek meg tőlük. A pedagógusnap alkalmá­ból adományozott két legma­gasabb kitüntetést, pénteken megyénkből ketten vették át a Parlamentben. Dr. Szőke Sándor a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumból; aki a „Kiváló tanár”; és Lőrincz Gyuláné óvodai felügyelő Bonyhádról; aki a „Kiváló óvónő” kitüntetésben része­sült. Szabópál Antal, a -, megyei tanács elnöke átadta még a következő kitüntetéseket ; (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents