Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám
I Pszichikai jelenségek a kitelepítések során n szakszolgálat és a rendfenntartó erők felkészítése A szakszolgálat és a rendfenntartó erők felkészítésénél külön ki kell emelni, hogy' a lakosság tömegéhez hasonlóan ők sem mentesek a pszichikai hatásoktól. Ha nem ismerik ezeket, ugyanúgy hatásai alá kerülnek, mint) a lakosság. Pedig az ő felelősségük sokkal nagyobb, ezrek élete, biztonsága függ tevékenységüktől. Ez a tény hatalmas, nem mindennapos követelményeket állít eléjük. A kitelpités legnehezebb pillanataiban, astresshatás alatt, váratlan és bonyolult fejlemények közepette a pszichikumok központjában ott kell lennie a felelőségérzetnek, a nyugalomnak és elszántságnak — összekapcsolva a gyors tájékozódóképességgel, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással stb. Ez természetesen csak abban az esetben válik valóra, ha előre látják, hogy milyen hatással lehet rájuk az adott helyzet és tudatosan felkészülnek a helyzetből adódó veszélyek leküzdésére. Ennek híján az ember könnyebben ,,enged” és a hatások teljesen magával ragadhatják, aminek következtében elvesztheti a cselekvés feletti tudatos ellenőrzést és az egész pszichikuma közvetlenül és vakon egy dologra összpontosul, pl. családjára, vagy a menekülésre stb. A szakszolgálat és a rendfenntartó erők tagjainak mindenekelőtt ismernie kell a telepítés terveit, hogy ezáltal elő tudják segíteni a kitelepülő lakosság bizonytalanságának a leküzdését a felmerülő kérdések tisztázása útján. A kítelepítési és befogadási szak- szolgálatnak, a rendfenntartó erőknek tevékenységük alapján a rendfenntartásban, a határozottság, a személyes példamutatás és a szakszerűség képezi. Kényszeríthető eszközökhöz csak akkor szabad nyúlni, ha a meggyőzés nem bizonyul elég hatásosnak, nem biztosítják a kívánt eredményt. Emellett igen fontos, hogy a kényszerítő eszközöket időben alkalmazzák azokkal (egyénekkel, csoportokkal) szemben, akik megbontják a rendet, mert a nem kellő időben alkalmazott kényszer, a határozatlanság, rövid idő alatt pánikhoz, zűrzavarhoz vezethet, amit rendkívül nehéz az ártatlan lakosságra nézve negatív követelmények nélkül helyreállítani, még más egyéb rendfenntartó erők bevonása mellett is. Ezért fontos, hogy a kitelepítési és befogadási szakszolgálat ismerje a rendfenntartás feladatát és hangolja össze tevékenységét a rendfenntartó erőkkel. W-r Mindezt figyelembe véve a kitelepítési és befogadási szakszolgálat és rendfenntartó erők egyik fő törekvése kell hogy legyen, a spontán tömegmozgások kialakulásának megakadályozása és kizárólag a kitelepítési és befogadási szakszolgálat intézkedésére a tervekben lefektetett feladatok végrehajtása. Amennyiben mégis lesz — számolunk vele — spontán tömegmozgás, a szakszolgálatnak és rendfenntartóknak, a helyzethez megfelelően alkalmazkodva meg kell találni a módját, hogy a tervben meghatározottak szerint vezessék tovább a pánikba esett lakosságot. Ennek érdekében a kitelepítési terveket törvénynek kell tekinteni, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását elvileg korlátozza és minden olyan esetet szabályoz, amikor a lakosság védelme és a fegyveres erők működése érdekében a tervtől el kell térni. A kitelepítés elrendelése után tehát a lakosság tervszerű kitelepítése megvalósításának egyik legfontosabb kérdése lesz a rend- fenntartása, ezért ennek biztosítása minden szerv, minden személy feladata. A rend megbontása ugyanis bármelyik területen jelentkezhet és akadályoztatás hiányában más területekre is szétterjedhet. Minél nagyobb területet kerít hatalmába, annál nagyobb lesz a szervezetlenség, amely a pánik szülőanyjává válhat. A pánik megelőzésének módszerei A rakéta-atomháború viszonyai között egyre élesebben vetődik fel a félelem, a pánik leküzdésének problémája. „Olykor hallani lehet, hogy úgymond a mi viszonyaink között a lakosság nagy része magas fokú öntudattal rendelkezik, nem helyes ilyen jelenségekről beszélni. Az ilyen vélemények felületesek és tudománytalanok. A félelem az ember lelki reakciója, az őt fenyegető veszedelemmel szemben.” Más dolog az, hogy az erős lelkületű és akaratú ember képes legyőzni magában a félelmet és nem engedi, hogy elhatalmasodjék rajta. A pánik megelőzésében nagy jelentőségű az erélyes harc a rémhírek keletkezése ellen. Mert mit jelent az, ha mondjuk. feszült helyzetben valaki váratlanul eltúlzott, vagy valótlan hírt közöl a lakossággal a sugárszint emelkedésé-; ről? Ez kizökkenti az embereket a lelki egyensúlyukból. Az ilyen esetek megakadályozására a legerélyesebb intézkedéseket kell itenni, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a tájékoztatás jól működik és a szakszolgálat, a rendfenntartó erők tagjai hozzáértően végzik feladataikat a lakosság leg- öntudatcsabb tagjaira -támaszkodva. A forgalomszabályozás, a menetbiztosítás rendszabályai elválaszthatatlan részét alkotják valamennyi mozgás előkészületeinek, kezdve az egyes épületek, intézmények, vállalatok tömegeinek mozgásáig; Ellenkező esetben, ha a gyülekezés és a menet nincs eléggé megszervezve, megtervezve, nincs megfelelő alapossággal kiszámítva az áteresztőképesség, a torlódás elkerülhetetlen, így nagymértékben bonyolódik a kítelepítési és befogadási szakszolgálat és a rendfenntartó erők tevékenysége, bizonyos esetben izedig hosszabb- rövidebb időire szinte lehetetlenné válik. Az utak. a közlekedés biztosítása és a forgalomszabályozás tehát azon fontos feladatok közé tartozik, amely végrehajtása által biztosítható valamennyi betervezett szállítás folyamatos végrehajtása. Az utak, vasútállomások, pályaudvarok stb. célpontul szolgálnak, nemcsak az ellenség légi támadó eszközeinek, hanem mint említettük, a diver- zánsok tevékenységének is, hiszen a szabotázs, a diverzáns akciók hosszabb-rövidebb időre előidézhetik a forgalom megszakadását, zavart idézhetnek elő a közlekedésben és jelentős mértékben megnehezítik a kitelepítés végrehajtását. A közlekedési utak korlátozott átbocsátó képessége megköveteli tervszerű kihasználásukat, a rend és a fegyelem magas színvonalú fenntartását. Ez különösen nagy jelentőségű a kitelepítés folyamatában; Ugyanis egy közlekedési dugó, amely várakozásra készteti a kitelepülő lakosság gépkocsioszlopát, vagy gyalogmenetét, a pánik előidézőjévé válhat. A türelmetlen emberek megkezdik a járművekről való leugrálást, ez magával ragadja a lakosság nagyobb tömegeit és az utakat ellepve menekülésbe kezdhetnek, amely borzalmas tömegbalesetek előidézője lehet Mindez nagymértékben gátolja a kitelepítés tervszerű továbbfolytatását. Tehát a rossz forgalomirányítás torlódást, egyes csoportok huzamosabb ideig tartó várakozását okozza. Mi lehet ennek a következménye: fegyelmezetlenség, zűrzavar, tömörülés és pánik a menetvonalon, amely ha egyszer kitör és elterebélyesedik, nehéz megfékezni. Számolni kell azzal is, hogy különösen a fontosabb útkereszteződéseknél a szakszolgálat, a rendfenntartó erők tagjai és a lakosság szembetalálják magukat a torlódás és ebből adódó pánik tüneteivel. Mindezt azonban az ilyen helyeken törvényszerűnek kell tekinteni és fokozott intenzitással kell ténykedni, a pánik elterjedésének megakadályozására. A gyüliekézési és berakodá- si helyeken a rend biztosítása pl. a berakodás meggyorsítását is jelenti, amíg ellenkező esetben lassulhat, sőt meg is állhat. Ennek következményeit már előzőleg tárgyaltuk. A tolongás sok balesetveszélyt rejt magában és emelett gátolja a gyors berakodást. A gyülekező helyek közelében tervezett berakodási helyek — a közelség miatt — csábítanak a rend megbontására, különösen akkor, ha jármüvek hiánya áll fenn. Ezért a berakodási he^ lyékhez a lakosságot olyan csoportokban kell irányítani, amelyeket el is lehet szállítani. Ennek folyamatosságát és rendben történő végrehajtását a kitelepítési és befogadási szakszolgálattal együttműködve — a helyszínen jelenlévő — rendfenntartó erőknek kell biztosítani. Közhelynek hangzik, de nem eléggé hangsúlyozható, hogy milyen nagy szerepe van ilyenkor azoknak a röviden és tömören megfogalmazott mondatoknak — a rendfenntartó erők tagjai által történő ismétlésének — amely a lakosság nyugodt berakodásához szükségesek. Sokan úgy vélhetik, hogy ha „egyszer megmondtam és mindenki hallotta”, eleget tettem az intézkedés követelményeinek. Veszélyhelyzetben, a tömeg izgatott állapotban nemcsak megértési jelentősége van az intézkedések állandó ismétlésének, hanem tudatosan alkalmazni is kell mint szuggesztiót. Ezzel is hozzá kell járulni a rendbontás elkerüléséhez. Az intézkedéseket ilyenkor is, mint mindig, ellentmondást nem tűrő hangon és állandó ismétléssel kell végezni. A beavatkozás szabályai és körülményei A pánikba eső személyekkel szemben még mielőtt a legnagyobb veszélyt jelentő általános pánik magja körülötte kifejlődik. szükséges intézkedni. A rendfenntartók, helyes, ha előzör a jóindulatú határozottsággal próbálkoznak. Ha ezzel nem sikerül megfékezni a rendbontást, akkor két-három személy^ segítségével szállítsák az illetőt egy segélyhelyre, ha ez lehetetlen, őrizzék elkülönítve, amíg a segítség megérkezik. óvakodjanak attól, hogy egyedül intézkedjenek a pánikba eső személy eltávolításán, ugyanis az kitépheti magát kezükből, megszökhet és ezáltal növelheti a zavart; Ne folyamodjanak semmi szín alatt fizikai erőszakhoz, annak ellenére, hogy lehetséges ilyen módszerekkel is pillanatnyi eredményt elérni, azonban ez azzal a kockázattal jár, hogy pánikba döntik az erre hajlamos jelenlévőket is. A rendfenntartóknak a pánikba eső személyektől meg kell tudni különböztetni az Izgatott (túlfűtött) személyeket. A hasonlóságuk ellenére különböznek az előbbiektől, figyelmüket le lehet ikötni, el lehet terelni. Ezek az emberek rendkívüli mozgékonyságról (felindultsáigról) tesznek tanúságot. Hasznos irányba használják ki aktivitásukat, különböző feladatok megoldásával. Ezek az emberek ugyanis nagyon bíznak önmagukban és felhatalmazva érzik magukat arra, hogy mindent rendszeresen bíráljanak, kifogásoljanak. Ez a lelki állapot is nagyon ragályos. A rendfenntartók lehetőleg ne vitatkozzanak az ilyenek jól felfogott véleményével, hagyják rájuk, esetleg adjanak nekik igazat, de nyomban vonják be egy jelenleg fontosabb feladat végrehajtásába; Ha a pánik kialakul, az ellene folytatott harc legfontosabb eszköze, hogy az emberek figyelmét más területekre irányítsuk. Ehhez a helyzetből adódó legkülönbözőbb módszereket is fel kell használni. Pl. az árvízvédelmi munkák során bekövetkezett gátszakadás következtében a lakosság körében kialakult pániktól az egyik alegységparancsnok úgy óvta meg a katonáit, hogy futást vezényelt és élére állt a menekülő tömegnek. Arra vi- fflázot-t. hogy, továbbra & Xft Wí“* zényelje az ütemeit, majd bizonyos idő után „lépést” parancsolt így nemcsak a katonák, hanem a menekülő tömeg is abbahagyta a futást és alkalmat kapott a helyzet meg. ma gyár ázására, a félelem eloszlatására. A pánik megelőzésére hozott rendszabályoknak valamennyi kitelepítési tervben a lakosság kiképzése során és a tájékoztatás végrehajtása alkalmával részt kell kapni ok. Valóban : a pánik megakadályozása az adott viszonyok közepette, csakis a társadalom minden tényezőjének tervszerű tevékenységével érhető eL Ez azt jelenti, hogy olyan tervekre van szükség, amelynek alapján mindenki előre tudja, hogy mit alkar, hol, mikor, mit, milyen céllal és tartalommal hajt végre. A tervszerű munka begyakorlása, előzetes átgondolása kizárja a kitelepítési és befogadási szakszolgálat beosztottainak intézkedésében, az idő- veszteséget és a tanácstalanságot. amelyek mint nagy fontossággal rendelkeznek a pánik megakadályozása szempontjából. Éppen ezért mindenképpen a kitelepítés egész folyamatában el kell kerülni az emberek tétlenségre kárhoztatását Ha magára hagyjuk, a spon- tanitásra bízzuk a lakosság közvéleményét, hangulatát és nem tudjuk szervezetten, céltudatosan irányítani, kézben- tartani, a lakosság tömegein könnyen úrrá lehet a pánik. Sokan úgy vélik, hogy az államhatalmi erőszak alkalmazása helyettesíteni tudja az erkölcsi, politikai és pszichikai felkészítést, hisz a háborúk története folyamán vannak erre megfelelő tapasztalatok. Ez így igaz és olykor helyénvaló az erőszak alkalmazása. Azonban az erőszak az emberek megfélemlítésén alapszik. A nukleáris támadás lehetősége a legnagyobb erősségű félelmet jelenti, ezért ennek ténye az államhatalmi erőszak erejét csökkenteni, semlegesíteni képes. Az államhatalmi erőszak, a rendfenntartó erők szigorú intézkedései éppen ezért egy- magukban nem képesek biztosítani a rendet. A lakosság erkölcsi, politikai és pszichológiai felkészültsége, a kitelepítés végrehajtásának a rend fenntartásának alapjává válik. Erre épített tevékenység képes csak bonyolult körülmények között — amikor minden ténykedést a veszélyérzet hat át — a kitelepítés és a háborús feladatok maradéktalan vég-; rehajtására. Mindez nem csökkenti a különböző szintű polgári védelmi parancsnokok, kitelepítést és befogadási szakszolgálatok és rendfenntartó erők szerepét. Ellenkezőleg, meghatározza ténykedésük fontosságát és módszerét. Már békében azon kell munkálkodni, hogy a háború körülményei között legyen kire támaszkodni. rjb Szabályként ' Jegyezhetjük meg, hogy az egyénben és a lakosság tömegeiben zajló indítékokat, motivációs erőket nem szabad spontán vágányra engedni, hanem tudatosan be kell avatkozni. Ebben jelentős szerepet kap a kitelepítési és befogadási szakszolgálat, a rendfenntartó erők és a lakosság legfegyelmezettebb rétege is. Mit is jelent a beavatkozás? A pozitív motivációs erők állandó erősítését. Nem szabad nagy dologra gondolni, mert arra itt már nincs idő. Néha csupán arról van szó, hogy a tömören megfogalmazott tájékoztatás mellett a kítelepítési és befogadási szakszolgálat és a rendfenntartó erők tagjai ellentmondást nem tűrő hangon állandóan Ismételjék a eejfeíyáflí »«efeedés^ mint W£t*- - . .»> -***.. ahogy a „jó kalauz” mondja H járműveken, „Húzódjunk a ko. esi belsejébe”. Ne hagyjanak időt az egyéneknek, a tömegeknek, hogy saját maguk alkotta rendszabályokat alakítsanak ki és azt kövessék. Sok-; szór bizony ez azt is jelenti, hogy a rendbontókat, hangadókat, hisztériásokat, akik nagy hatással lehetnek közvetlen. társaikra, ki kell emelni a közösségből a további rendzavarás eluralkodásának megakadályozása érdekében. i A beszédforma az intézkedések során A beszéd — különösen az I. fe- fezeiben leírt állapotban (szug-. gesztibilitás) — nemcsak az értelem felfogása által közvetve irányíthatja helyes cselekvésre az embereket, hanem az értelem megkerülésével közvetlenül is. Az emberek tudatosan fel sem fogják és mégis az intézkedéseknek megfelelően cselekednek. Ebben rejlik a szuggesztió alkalmazásának léi nyege. A kitelepítési és befogadási szak- szolgálat és különösen a rendfennà tartó erők beosztottainak beszéd- , formájára és a beszéd pszichikai sajátosságaira is tekintettel kell lenni, hisz elsősorban annak se-, gítségével oldják meg a feladatott A beszédforma ismerete és felhasználása a kitelepítés — és áltap Iában a veszély — időszakába& < elengedhetetlen. ^ Egy rendfenntartó beszédformá- ÿ fára jellemző kell hogy legyen a rendkívüli tömörség, az érthetőség és a szabatosság. A kitelepítés so- ■-£ rán kialakulható gyors hangulat-1 ^ változások és az ebből adódó hely-^^f zetek (torlódás, vagy tétlen vára— kozás, rendbontási kísérletek) nemi tűrnek hosszas magyarázgatást. f körülményes bizonygatást. Éppen > ezért a rendbontási kísérletek nemt & tűrnek hosszas magyarázgatásU körülményes bizonygatást. Éppen ezért a rendfenntartó erők beosz~-£ tottai beszédének is rendkívül rö- vidnek, tökéletesen világosnak éSt félreérthetetlennek kell lenni. A rendfenntartók beszédformájáP S nak másik,nem kevésbé fontos saj&+ ig. tossága az érzelmi, akarati telíA ^ tettség_ Várható veszélyben, a ki— jp; telepítés során az emberek élmé- nyei igen bonyolultak és ellent- J, mondásosak, ilyen körülményeit -f között nem könnyű kézben tarta- ?r ni az embereket. Következésképp ■- pen a rendfenntartó erők beosztot- fainak nagyfokú szilárdságot éé _ß határozottságot keU tanúsítani. A 6 célratörő akarattól fűtött beszéd— forma segíti a rendfenntartót ab— 'h ban, hogy a lakosságot a tervben lefektetett feladatok végrehajtására mozgósítsa. Az általa kiadott utasítások érzelmi, akarati színe- ,v zete semmiféle ingadozást nem tesz lehetővé és az embereket he-, lyes viselkedésre készteti. „A beszéd érzelmi, akarati telítettségét mindenek előtt a beszéd- i forma stuktúrális sajátosságai te- f szik lehetővé (a felszólító mód %, túltengése) és másrészt a szóbeit utasítások kiadása közben megfi- gyehető intonációs (kifejező,) momentumok A rendfenntartási beszédformát Ugyancsak jellemzi még a nyugodt magabiztosság. Az utasítás hangszínében megfigyelhető legkisebb bizonytalanság, a lakosságban a cselekvés határozatlanságát váltja ki. A fokozott izgalom az utasítás kiadásánál, a helyzet értékelésé- : hez szükséges tárgyilagosság vesztéséhez vezethet. A hidegvérük * ségnek nagy jelentősége van, a > rendfenntartó „ne jöjjön tűzbe” és ne hagyja magát elvakítani a jó% vagy rossz hírektől, hanem mindig őrizze meg higgadtságát. A közléseket pedig — mint ahogy már kifejtettük — nyugodt, kissé monoton hangon kell leadni é9> állandóan, ismételni. ‘ ^ . A korszerű háborúban, amikor a hadviselő felek egyetlen objektuma sincs biztonságban az atomcsapásoktól, a lakosság és a szakszolgálatok pszicholó-j giai felkészítésének problémája soha nem tapasztalt élességgel vetődik fel. A legmesz- szebbmenőkben számolni kell azzal a hatással, amelyet a rakéta-atomfegyverek valameny- nyi pusztító tényezője az emberek pszichikumában kivált. Ahhoz, hogy a lakosság képes legyen az atomfegyver alkalmazásával járó legsúlyosabb megpróbáltatásokat elviselni, az intézkedések bizonyos rendszerére, a polgári védelmi kiképzés fokozására, az emberek erkölcsi és pszichológiai felkészítésére van szükség. A fenti elvek elsősorban a szak- szolgálatok vezetői és parancs- fogalmakat adni, munkájuk nokai részére kívánnak alap- áttekinthető elvégzésének előkészítéséhez, .
