Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
Pártszervezés — partir anyitâs Nyitott szemmel a világban Ismeretlen tájak, országok, emberek megismerése az emberiség legősibb vágyai, törekvései közé tartozik. Ennek érdekében ma milliók és milliók indulnak útnak és járják a világot. 1971-ben több, mint 180 millióan vándoroltak országhatárokon át; a turizmust joggal tartják a szakemberek korunk egyik legjelentősebb mozgalmának. Ebből a modern népvándorlásból természetesen hazánk sem marad ki. Magyarországra tavaly hatmillió külföldi utazott: nagy részük rövidebb- hosszabb időt töltött nálunk, kis részük csak átutazott hazánkon. Az egymilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldre utaztak. Az adatok azt is érzékeltetik, hogy az idegenforgalom jó bevételi forrás. Az országok az elmúlt évben összesen 20 milliárd dollárra tettek szert ezen az úton. A nemzetközi turizmus gazdasági haszna tehát könnyen felismerhető. De legalább any- nyira magától értetődőek politikai előnyei is. Igen, politikai vonatkozásait említjük, s ez nem valamiféle erőltetett belemagyarázás, hanem a tények reális számbavétele. Vajon nem szolgál-e nemes politikai célokat az idegenforgalom azzal, hogy — mint a világon elterjedt jelszava hirdeti — „útlevelet ad a békéhez”? Elősegíti, hogy a népek jobban megismerjék egymást, következésképpen közelebb kerüljenek egymáshoz. Érvel az emberiség kultúrkincseinek megőrzése, a természet, az emberi környezet védelme, a jószomszédi kapcsolatok mellett. S vádolja mindezek ellenségeit, akik a békés érintkezés helyett a háború mezején akarnak találkozót adni a népeknek. Az idegenforgalom jól szolgálja politikánkat azzal is, hogy a szocialista országok barátságát a tömegek barátságává segít fejleszteni. Az internacionalizmus milliók és milliók ismeretsége, kölcsönös látogatása révén is mind erősebbé, teljesebbé válik. A tőkésországokkal bo- lódó idegenforgalmunk politikailag ugyancsak hasznos. A kiutazó magyarok saját szemükkel győződhetnek meg a kapitalista világ valóságáról, ezáltal látókörük is bővül, fokozatosan eloszlik a nyugati propaganda által mesterségesen húzott ködfüggöny és jobban előtűnnek a realitások. S elsőrendű érdekünket szolgálja az is, hogy a kapitalista országokból — sokszor előítéletekkel, a hamisító propagandától megtévesztve — érkező turisták meggyőződhetnek róla: Magyarország hagyományait ápoló, korszerűsödő, dinamikusan fejlődő szocialista ország. Társadalmunknak tehát előnyös a nemzetközi turizmus, hozzászámítva azt a kedvező politikai hatást is, amit a nagyvilággal tartott intenzív kapcsolatok kiváltanak. Joggal beszélhetünk tehát az idegenforgalom politikai összefüggéseiről. Ezek az összefüggések rávilágítanak, hogy a turizmus két ellentétes világ- rendszer országai között is bonyolódik, ennél fogva nem választható el mereven a két világrendszer harcától. Sőt, színtere is ennek a harcnak olyan értelemben, hogy lehetővé teszi a szocialista és a kapitalista valóság összevetését, a ' személyes vélemény- formálást. Ebben a felfogásban — vagyis, hogy harci terepről van szó — nyilvánvaló, hogy a politikai előnyök mellett politikai veszélyekkel is számolnunk kell. Szembe kell néznünk azzal, hogy ellenfeleink tudatosan felhasználják ellenünk az idegenforgalom kínálta lehetőségeket. A turizmus szélesre tárja egy-egy ország vendégváró kapuját, de azon keresztül nemcsak becsületes emberek, hanem rossz szándékúak is közlekednek. Az idegenforgalom már régen megjelent a szocialista világot támadó úgynevezett fellazító taktika fegyvertárában. A burzsoá propaganda főleg a kapitalizmus iránti illúziók keltésére használja fel az idegenforgalmi lehetőségeket. Igyekszik felkészíteni a szocialista országokba utazó turistákat arra, hogy a nyugati életforma, életfelfogás szószólói legyenek. Ez a felkészítés esetenként direkt, tehát közvetlen propagandafeladatok, ellátására szól, esetenként közvetett, vagyis a szokásos turista- információk között sorolja fel a propagálásra javasolt témákat. A turizmus csatornáit nyugati propagandaanyagok becsempészésére és terjesztésére is kiaknázzák. A Nyugatra érkezett magyarok „megdolgozása” ugyancsak a fellazítás gyakorlatához tartozik. Ez helyenként már a programszervezésnél kezdődik és tart a magyarul tudó ügynökök egész hadának bevetéséig. Közismert példák vannak arra, hogyan próbáltak disszidálásra csábítani magyar turistákat, s hírhedt a Szabad Európa Rádió ún. kikérdező akciója, amelynek keretében provokatív kérdéseket tesznek fel a hazánkból kapitalista országokba érkezőknek. Az idegenforgalomban rejlenek olyan veszélyek is, amelyek főleg akkor fenyegetnek ténylegesen, ha közvéleményünk bizonyos kérdésekben nem eléggé tájékozott. Akadnak például, akik az idegen- forgalom adta képet félreértve úgy gondolják, hogy a hazánkba kapitalista országokból érkező vendégek az egész tőkésvilág lakosságának átlagát reprezentálják. Vagyis a nálunk vendégeskedő turista alapján úgy vélik/ hogy a tőkésvilágban. mindenki ilyen tehetős. Ezt az illúziót eloszlatják a tények, amelyek szerint hazánk először is nem az egész tőkésvilággal, hanem főleg annak legfejlettebb országaival bonyolítja le idegenforgalmát, másodszor pedig a turisták jórészt a városi nagypolgárságból tevődnek össze (Olaszországból pl. szicíliai paraszt aligha jön turistaútra Magyar- országra), tehát semmiképpen sem tekinthetők valamiféle „társadalmi átlagnak”. Mindezt tudva máris csökkenthetők az idegenforgalom „táplálta” illúziók. Utazni, vendéget fogadni akkor is jó, ha annak számunkra kedvező hatását a burzsoá propaganda rontani próbálja, s a békés érintkezés lehetőségeivel visszaélve a turizmust saját, reakciós taktikájának szolgálatába próbálja állítani. Hogy az utazás valóban élménydús legyen, nyitott szemmel kell járnunk a világban. Kellő nemzeti büszkeség, állampolgári hűség, realista nézőpont nyújt biztosítékot arra, hogy örömünket — akár mi utazunk, akár hozzánk jönnek — a fellazító próbálkozások ne ronthassák el. P. T. Aratják az őszi árpát a madocsai Igazság Tsz-ben. Foto: Gottvald. Tegnap tartotta soron levő ülését a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról). dalmi munkát vegye figyelembe a megyei tanács a lakosság aktivitásának mércéjeként, hanem az esetenként — és társadalmi munkában — kifejtett szellemi munkálkodást is. Gyi- móthy Ödön Tamási Nagyközségi Közös Tanács elnöke Tamási fejlesztési gondjairól szólt. Csajbók Kálmán a lakosság és a nagyközségi tanácsok közötti kölcsönös információcsere fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy erre a kapcsolatra elsősorban azért van szükség, mert így a tanácsok az igények és lehetőségek összeegyeztetésével a lakosság javaslatára állapíthatják meg a fejlesztési tennivalók sorrendiségét. Dr. Bihari Ottó professzor elmondotta, hogy az igények rendkívüli módon növekedtek meg, s mindeddig túl sokszor aspirálva központi, megyei segítségre, holott ma már nem fogadható el az az álláspont, hogy „megnyomunk, egy. gombot és megy minden magától”. Dr. Bihari a későbbiek során a rendezési tervek elkészítésének, karbantartásának fontosságáról szólt, majd azt fejtegette, hogy a fejlesztési tervek megvalósítása kapcsán a helyi erőknek a kimunkálása nem történt meg nagyközségeinkben olyan lelkesedéssel, mint amilyen büszkeséggel és lelkesedéssel ezek a települések elfoglalták ezt a közigazgatási státuszt. Daradics Ferenc or- ■ szággyűlési képviselő Bony- hád dinamikus fejlődéséről szólva kért több megértést és támogatást a fejlesztési feladatok végrehajtásához. Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke — részben a felszólalásokra reagálva mondotta el, hogy egy-két év alatt nem oldódik meg a nagyközségek valahány fejlesztési problémája. Az egészséges türelmetlenségA szolgáltatás újabb bázisai Átadták a festő szövetkezet új szekszárdi és tolnai telepét Három évvel ezelőtt a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet megpályázta a megyei tanács által nyújtott fejlesztési hitelt. Azzal a céllal indultak a pályázaton, hogy a támogatás el. nyerésével fejleszteni tudják lakossági szolgáltatás színvonalát: új, korszerű műhelyeket raktárakat építenek. A szövetkezet, miután ajánlata megfelelt a megyei tanács által szabott feltételeknek, kapott pénzt fejlesztésre, sőt az ipari szövetkezetek közös alapjából is jelentős összeghez jutottak. Felhasználták az üzemfejlesztésre a saját erőt is, és hozzáfoghattak a tervek kivitelezéséhez. Először Tolnán, az Ady utcában kezdtek a munkához. Itt négy szakmának készítettek műhelyt, a dolgozóknak pedig fürdőt, öltözőt. A múlt héten adták át a szolgáltatás tolnai bázisát. A szekszárdi már nagyobb feladat volt. A dunaújvárosi szín — az épület váza — többe is kerül, meg felállítása is nagyobb munka, mint kialakítani hagyományos építőanyagból a műhelyeket, ahogyan volt Tolnán. A szekszárdi üzemház 32 méter hosz- 6zú és 17 méter széles. Itt e hatalmas csarnokban kapott helyet a munkások öltözője, étkezdéje, a hideg-meleg vizes fürdő. Az asztalos, a vízvezeték-szerelő, a villanyszerelő, a kárpitos, a bádogos, a lakatos és a festő szakma kapott korszerű műhelyt. Ezenkívül raktártér is rendelkezésre áll, hisz a fertők új bázisa csaknem 2000 négyzeíölön fekszik. Itt megfelelő körülmények között tudják tárolni az építőanyagot, a különféle szerelvényeket, munkaeszközöket. A két új létesítmény tulajdonképpen más munkák elindítását is lehetővé teszi. Tolnán például a tanács hasznosítja majd a volt szövetkezeti telepet. A szekszárdi Damjanich utcai központi telep kiürítése pedig azf jelenti, hogy a városi tanács mielőbb elrendelheti ezen a területen a rég várt . városrendezést. A Jókai utcában lévő asztalosüzem kitelepítése , révén pedig . megkezdődhet a szanálás, ugyanis az utca e. részén épül fel a szövetkezetek szolgáltatóhá- zax irodája. A szekszárdi- létesítmény műszaki . átadása tegnap volt, az érdekeltek elégedetten nyilatkozták a festők új szolgáltató bázisáról.- Pj re szükség van —■ mondottá —Jöbbsálii, jkpjseít —, de ezj az energiát érdemes lenne az ön- tevékenység fokozására fordítani, illetve tettekre váltani. Ezt követően dr. Polgár Ferenc válaszolt az eszmecsere során, felmerült, megválaszolást igénylő kérdésekre, majd rövid szünet után került sor dr. Gyugyi János elnökhelyettes előterjesztésében a megye településhálózat-fejlesztési tervének megvitatására. Megyénk településhálózatfejlesztési terve — amit a megyei tanács tegnapi ülése jóváhagyott — összefoglaló része annak a tervezési folyamatnak, melyet az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium országosan 1969-ben indított el. A megyei településhálózatfejlesztési terv egyeztetési anyagát a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971 júniusában tárgyalta meg. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet az e tárgyaláson megfogalmazott helyi észrevételek, javaslatok alapján készítette el Tolna megye településhálózat-fejlesztési tervét. A megyei tanácsülés e napirendjének tárgyalásában részt , vett az ÉVM területrendezési főosztálya . képviseletében Pósch Károly és a VATI irányító tervezője, 'Bodnár Tibor -is. A megyei- tanács tegnapi ülésén elfogadta, ,. illetve jóváhagyta a 2Û00. évvel behatárolt 'településhálózat-fejleszté- . sí tervet. Negyedik napirendként foglalkozott a megyei tanács az- ' zal a beszámolóval, amit szin- "tén dr. Gyügyi János elnök- . helyettes terjesztett elő a tanácsok 1971. évi fejlesztési ' tervének és költségvetésének teljesítéséről. Tegnap hagyta jóvá a megyei tanács ülése a végrehajtó • bizottság, továbbá a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság •1972. II. félévi munkatervét is. Mivel ezúttal nem került sor interpellációkra, a megyei tanács személyi változásokról szóló bejelentésekkel zárta megtárgyalni valókban bővelkedő tegnap délelőtti ülését.
