Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

[ y Egy év alatt 13 460 szabálysértő Zsiguli ComM A nyári hónapokban legtöbb a baleset Sajnos sokan nem vonják le a tapasztalatokat az újsá­gokban, televízióban, a rádió­ban tájékoztatásként közölt közúti balesetekről. Évről év­re emelkedik a balesetek szá­ma megyénk területén is. Igaz, hogy a gépjárművek szá­mának rohamos növekedését megelőzi a balesetek jóval na­gyobb növekedése. Sőt az nem is törvényszerű, hogy a gép- járműparkkal arányosan sza­porodjanak a balesetek. Na- gyobb közlekedési fegyelemre lenne szükség hiszen e nélkül nem beszélhetünk biztonságos közlekedésről. Gondot okoz azonban a közlekedő emberek egy részénél ' tapasztalható könnyelmű, meggondofkatlan magatartás, figyelmetlenség és gondatlanság, vagy ami még ennél is rosszabb a gátlásta­lanság, önzés, a durva agresz- szív viselkedés a közlekedés más résztvevőivel szemben. Következmény: éventd annyi ember hal meg közlekedési baleset következtében, mint egy kisebb község összlakossá­ga. Hazánkban a legutóbbi 10 évben 220 ezer ember sérült meg és M 546 em­ber vesztette életét. ’’TUT/: Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik megrokkantak, nyomorékká váltak;, A közlekedési fegyelem me­gyénk területén sem megnyug­tató. Mit mutat a satisztika? Az elmúlt években megyénk közútjain közel 700 ember sé­rült meg, harminchatan vesz­tették életüket. A balesetek következtében közel négy­millió forint anyagi kár ke­letkezett. A balesetek számának nö­vekedése mindannyiunkat fi­gyelmeztet. Még nagyobb és fokozottabb óvatossággal kell közlekedni. Mindezek mellett külön említést érdemel a kul­turált, udvarias közlekedés, e területen megyénkben még igen sok a probléma. A Tolna megyei Rendőr­főkapitányság Közlekedés- rendészeti Osztályának jár­őrei az elmúlt évben 13 460 szabálysértővel szemben intézkedtek. Ez a szám is azt bizonyítja, hogy a közlekedési fegyelem még nem megnyugtató. Évek óta július—augusztus —szeptember és október hó­napokban volt a legtöbb bal­eset, ezzel számolnunk kell sajnos ez évben is. Ezekben a hónapokban minden jármű ■„talpon van”, Hiába büszke valaki jogo­san a vezetési tudományára, ha egy másik vezető, vagy gyalogos, akivel az országúton összekerül, éppen italos vagy felelőtlen. Az utak egyre nö­vekvő zsúfoltsága, a gépjár­művek számának növekedése mindinkább ráirányítja a fi­gyelmet a közlekedés veszé­lyeire. A balesetek leggyak­rabban a közlekedésben részt vevő személyek hibájából kö­vetkeznek be. Az irány jelzés A KRESZ 65. paragrafusá­nak 2. pontja kimondja: Az irányjelzést irányjelző készü­lékkel, karral vagy jelzőtárcsá­val félreértést kizáró módon úgy kell adni, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldal­ról jól látható legyen. Motor- kerékpár vezetője irányjelzést csak karral adhat. (Akkor is, ha irányjelző készülék van a motoron.) Igen sok balesetnek okozója az irányjelzés elmulasztása, nem megfelelő módon való al­kalmazása, vagy nehezen ész- revehetősége. Az irányjelzést kellő időben és kellő ideig kell alkalmazni, hogy az előttünk, mögöttünk, oldalt, vagy szem­be haladó jármű vezetője tu­domást szerezzen irányváltoz­tatási szándékunkról. Motor- kerékpárok vezetőinél igen sok esetben látható az a mód­szer, hogy a kormányt el­eresztve, lefelé lógatott kézzel akarják az irányváltoztatást jelezni. Ez igen rossz és ve­szélyes módszer, ehelyett minden esetben a határozott, félre nem érthető karjelzést kell alkalmazni. A gépjármű­vekre szerelt irányjelző lám­páknál is igen sok nem meg­felelő, és ezért igencsak bal­eseti veszélyt rejt magában. Nézzük sorba mi is lehet a probléma az irányjelző lámpá­val, vagyis a villogával. Esős időben sáros úton befröcskölő- dik a lámpa burája sárral és ezért az észrevehetöséget gá­tolja. Bár ezen a hibán köny- nyű segíteni, mert időközön­ként le kell törölni és máris jól látható az irányjelzés. Ha a villogás túl lassú, abba se nyugodjunk bele, mert a hosz- szú villanási szünet miatt a másik jármű vezetője nem ve­szi észre, hogy irányt akarunk változtatni. Ennek két oka le­het, a villogó automata beál­lítása nem megfelelő, vagy nem megfelelő wattszámú égők vannak a lámpákban. Ha a villanó lámpa fényereje túl gyenge, annak az lehet az oka, hogy kicsi wattszámú égő van a lámpában, vagy a lámpa bu­rája belül és az égő is poros. Hiba lehet az is, hogy az égő érintkezőihez víz, nedves­ség kerül és ezért megrozsdá­sodik, vagyis kontakt hiba jön létre. Ezen egy kis csiszoló- vászonnal, törlőronggyal és egy parányi kis csapágyzsírral könnyen segíthetünk. Különös nagy gonddal legyünk arra, hogy az irányjelző lámpáink fényereje megfelelő legyen. Napos időben, ha rásüt a nap a lámpa burájára a gyenge fényű villogások pár lépésről már nem észrevehetőek. És az ilyen lámpa gyenge fénye mi­att nem megfelelő, nem biz­tonságos. K. I. A közlekedésben részt ve­vő személyek mellett jelentős szerep jut a járműnek, mint baleseti tényezőnek. A gépjárműveket sokan nem tartják karban, nem javítják, nem ellenőrzik rendszeresen. A nyári hónapokban a gép­járművek a fokozott haszná­lat miatt igénybe vannak vé­ve, ennek következtében a biztonsági berendezések elke­rülhetetlenül kopnak. Ma még elég gyakori eset, hpgy egye» munkahelyi veze­tők tudtával szabálytalanul, műszakilag kifogásolt jármű­vel közlekednek. Sőt az is elő­fordul, ami nemrégiben a Ta­mási „Vörös Szikra” Mező- gazdasági Termelőszövetkezet­nél történt, ahol Váti József vontatóvezető erőgépével sza­bálytalanul, kardánburkolat védő nélkül, szippantókocsi­ját vontatta és jogosítvány nél­kül vett részt a közúti forga­lomban. Vagy alig néhány nappal ez­előtt az a sajnálatos tragédia, ami a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet MTZ 55 típusú erőgépével történt, ahol Sipos István vontatóvezető a pótkocsit az erőgéphez szabálytalanul kapcsolta fel, a légfék csatlakozó tömlőit nem kötötte be, így fék nélkül a pótkocsi a vasútátjárónál felborult, a platón tartózkodó két embert maga alá t temette és mindketten p helyszí­nen meghaltak. A nvár a szállítási felada­tok időszaka. A pénjármú- vezetőket arra kériük, hogy gépjárműveik terhelési szabá­lyainak betartására n p gyobb gondot fordítsanak. Ezekben az időkben gvakori a génjármű­vek túlterhelése, a rakomány e°venetlen elosztása, a rako­dóknak elhelyezkedése az áru tetején, állva utazás a nlatón, ami baleseti veszéllyel jár. Megítélésünk szerint e mun­káltatóit Is többet sejthetnek a közlekedési balesetek meg­előzésében. A sok új gépjármű mellett nagy számú régi is fut közút­jainkon. Az elavulófélben lé­vő járművek műszaki meghi­básodásának veszélye naPvobb. Ezért szükséges, hogy az üzem­ben tiartó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek, vállalatok küldték műszaki szemlére. javításra jármű­veiket. A forgalom várható r>a°vobb arányú növekedése a közleke­dési szabálvok alannsabb is­meretét, maradéktalan meg­tartását, és a közlekedési etika magasabb szintre emelését sürgeti. Ha ezt sikerül meg­valósítanunk. akkor bizonnyal zavartalanabb, biztonságosabb lesz a nyári idényben is a közlekedés. Az udvarias, elő­zékeny magatartás a közleke­désben ma még csak jogsza­bályi előírás, valóra válása rajtunk, közlekedőkön mú­lik. Zrínyi János SZMT munkavédelmi felügyelő Népújság J 1972. június 3. A szovjet kiállítás egyik sztárja volt a BNV-n, a Bu­dapesten most először bemutatkozó Zsiguli Combi. Egészségügyi szakemberek üdülésről az Egy-egy betegség gyógyítá­sában fontos szerepet tölthet be a klíma, de az egészséges embernek sem mindegy, hogy milyen tájon üdül. A külön­böző korúak, foglalkozásúak, és érdeklődésűek kikapcsoló­dását a jól megválasztott üdü­lőhely fokozottan elősegítheti — mutatnak rá az egészség- ügyi szakemberek, akiktől a nyaralással kapcsolatos főbb tudnivalókról érdeklődött az MTI munkatársa. — A nagyvárosi ember szá­mára különösen fontos a kör­nyezetváltozás. Megerőltető, intenzív munka után a leg­egészségesebb néhány hetet dombvidéken, hegyvidéken, vagy vízparton tölteni. A meg­szokottól eltérő éghajlati vi­szonyok más és más módon hatnak a szervezetre. A szervi szívbajban vagy magas vér­nyomásban szenvedőknek azonban nem ajánljuk a ma­gaslati helyet, ugyanígy a túl érzékeny idegrendszerűeknek sem. Viszont a hegyvidék ki­válóan alkalmas idült hörg­hurutos és asztmás betegek számára. A tengerszint feletti 400 méteres magasság már hegyvidéki környezetnek felel meg. Hazánkban például ilyon helynek számítanak a Kékes­tető, a Börzsöny, a’ Pilis és a Bükk magasabb részei. Szépek, változatosak a dombos tájak is. Az erdős részek tiszta, ózon­dús levegője megnyugtatólag hat a feszült idegállapotú, ál­talában idegességre hajlamos emberekre és az álmatlanság­ban szenvedőkre is. Kedvelt nyaralási, üdülési lehetőség a vízpart. Hazánk­ban különösen népszerű a Ba­laton és a Velencei tó. A vízi­sportok, a napozás és az úszás kedvezően befolyásolják a vér- szegénységet, az étvágytalan­ságot. Nem célszerű azonban a vízparti üdülés erősen le­gyengült, ideges emberek szá­mára. Ök jobban teszik, ha szabadságukat inkább domb­vidéken töltik. Ezekben a napokban, hetek­ben sokan készülődnek kül­földi üdülésre is. Az utazók jól teszik, ha előbb kikérik kezelőorvosuk véleményét, s csak azután döntenek az úti­célról. A mérsékelt, mediter­rán, vagy forró égövi országok­ban szellős, könnyű, lehetőleg nem műszálas anyagból készült ruhák szükségesek, amelyek nem akadályozzák a bőr pá­rolgását. A hűvösebb hegy­vidékeken nélkülözhetetlen a melegebb ruha, a pulóver, esetleg a felöltő. Az orvosok véleménye: légi- és tengeri utazástól tartózkodjanak azok, akiknek szív- vagy vérkerin­gési panaszaik vannak. Ha va­laki gyakran betegeskedik, so­kat fáj a feje, ne válassza az autóbuszt hosszabb utazásra, mert káros és kellemetlen le­het. A megváltozott környezet a szervezet fokozott igénybevéte­lét is jelenti. A bőségesebb kalóriát és változatos ételeket főként azok igényelnek, akik vízparton nyaralnak és sokat úsznak. De táplálkozás szem­pontjából ugyanez vonatkozik a hegyi túrázásra, vagy a megszokottnál intenzívebb sportolásra. A külföldi étel- specialitásokat csak azok pró­bálják ki, akiknek a gyomrá­val nem volt soha semmi baj. (MTI) Közületek figyelem! A 14 1972. IV. 22-én kiadott Korm. számú rendelet 6 E § (1) be­kezdése értelmében szövetkezetünk megkezdte a közületi személygépkocsik átvételét, illetve vásárlását. A vételár mindenkor a napi áron történik. Az eladáskor az aláb bi okmányok szükségesek: 1. A vállalat megbízottjának 2 példányos megbízólevél. 2. A gépkocsi forgalomból való kivonásának igazolása. 3. Bélyegző. Az átvétel mindennap 7—17 óráig (szombat kivételével) történik A gépkocsit leadó közület dolgozói részére elővételi jogot bizto­sítunk. Közülettől leadott személygépkocsi OTP-részletre is vásá rolható. Felvilágosítást nyújt: Baranya megyei Autó- és Motorjavító Szövetkeze Pécs, Diósi u. 49. Telefon: 52—34. ügyintéző: Kaponyi. József (105)

Next

/
Thumbnails
Contents