Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

t » m I Megalapozott tenyésztés — jövedelmező szarvasmarha-állomány a faddi tsz-ben Mostanában, Ka a szarvas­marha-tenyésztés kerül szóba, a mezőgazdasági üzemek veze­tői a várható kormányintézke­dést emlegetik, amely majd végre „helyére teszi” ezt az ágazatot. Mint ahogyan na­gyon sokan mondják, a mező- gazdaság nehéziparát. Már- már úgy tűnik, néhány helyen úgy várják ezt az intézkedést, mint valami csodát, amely egycsapásra megszüntet min­den gondot, bajt, még azt is, amelyet egy kicsit több szak­értelemmel, egy kicsit jobb hozzáállással lehetett volna enyhíteni mér eddig is. Igaz Viszont, hogy a szarvasmafha- tenyésztésben több év kell, amíg a céltudatos tenyésztői munka .eredménye jelentkezik. Egyik-másik már üzemben lé­vő komplex telepünk állomá­nya se produkálja azt, amit vártak a gazdaság vezetői — viszont hamarabb fel lehet építeni egy négy-ötszázas te­lepet, mint négy-ötszáz állat­ból egy-két év alatt kialakíta­ni egységes, megközelítően azonos átlaggal tejelő állo­mányt. Éppen a faddi Lenin Tsie le^ hét példa ahhoz, hogy a szar­vasmarha-tenyésztésben ered­ményt, jövedelmet elérni csak hosszú évek céltudatos mun­kájával lehet. Faddan a szar­vasmarha jövedelmező, feite- - hetően éppen azért, mert ami­kor a marhát sok helyen fe­lesleges nyűgnek, haszon nél­küli tafcarmánypusztítónak tar. tották, ott már akkor meg­kezdték a tenyésztői munkát. A gazdaság területé­hez képiest talán kevés a te- hén, de az viszont egytől egyig kiváló jószág. A Lenin Tsz-ben jelenleg 189 tehenet fejnek, ötvenkilenc borjút nevelnek korszerű, itatá­sos módszerrel, 63 tenyészüsZŐ áll ^vemhesen, 86 egy-két éves tisző, és 130 hízó bika egészíti ki az állományt. Ezenkívül van még egy kisebb állomány, de arról majd később. A tehénállomány havi tej­termelése 54 660 liter. A zár­számadás adatai szerint a múlt évben — kétszázas állomány átlagában — az egy tehénre jutó tejtermelés 3438 liter volt. Hogy csak ennyi, az â kedve­zőtlen takarmánytermésen mú­lott. mert a korábbi években már elérte, vagy éppen meg­haladta az átlag a tehehen- kenti három és félezer litert. Mint Szűcs Ferenc, a szövet­kezet elnökhelyettese mondja; az idei terv 3600 liter, amely rhessze meghaladja az orszá­gos átlagot. A tejtermelésről még el kell mondani hogy a szövetkezet saját tejüzletén, és az AFÉSZ- üzleteken keresztül a községet teliesen ellátja tejjel, helyben, havonta eladnak tizenhét-tizeh. nyolcezer litert. A többi tejet a tejiparnak adja el a szövet­kezet — leszámítva azt a mennyiséget, amelyet a borjú­neveléshez használnak fel. — Mi már a tbc-mentesíté- sl program kezdetén, tíz évvel ezelőtt hozzáláttunk a nega- tivizsláshoz — mondja az el­nökhelyettes —, így most már évek óta külön felárral érté­kesíthetjük a tejet. A múlt évben 657 000 forint volt a te­henészet eredményessége. Azt hiszem, ez a szám sok mindent elárul, és sóik mindent bizo­nyít. Egyebek között azt is, hogy a tehenészet csak három­ezer literen felül jövedelmező. — Nt>, de már elnézést.. * Faddoh sem voltak mindig három és fél ezer liter tejet adó tehenek ... — Nem. De már évekkel ezelőtt elkövettünk mindent, hogy legyenek. A faddi tsz-ben a szarvas­marha-tenyésztést nemcsak a tejtermelés repreaentálja, ha­nem a tenyészállat-nevelés,-ér­tékesítés iá. À 74. Hofrat nevű bika az országos mezőgazda- sági kiállításon, 1970-ben első díjat nyert. A múlt évben — az állattenyésztési felügyelő­ség közvetítésével — a szövet­kezet 23 tenyészüszőt adott el, átlagban 29 300 forintos áron. Négy tenyészbikáért 236 000 forintot kaptak, az ötödikért pedig kereken hetvenezer fo­rintot. Ismételten csak a régen elkezdett, céltudatos tenyész­tői munkát lehet hangsúlyoz­ni. — így, csak így érdemes a szarvasmar ha-tenyésztéssel foglalkozni — hangsúlyozza Szűcs Ferenc elnökhelyettes. — A sokat hangoztatott, vár­ható kormányintézkedés ná­lunk nem úgy jelentkezik, hogy kihúz-e a bajból, vagy nem. Nálunk csak tovább ja­víthatja, nagyobb jövedelem­mel honorálja eddigi erőfeszí­téseinket. eredményeinket. — Most mór hormodszor jö­vök magukhoz — mondta indu­latosan egy asszony az Ingatlan- kezelő Vállalat vezető beosztá­sú dolgozóinak —, de úgy lá­tom, hiába. Vegyék tudomásul, ha nem fékezik meg renitens szomszédomat, magukat jelen­tem feli S most mit tegyen az Ingatldh- kezelő Vállalat? Vállalkozzék békebírói szerepre, tegye félre voltaképpeni dolgát, s napokon — esetleg heteken — keresztül próbálja jobb belátásra bírni a szomszédot, aki zajong, kötözkö- dik, megkeseríti a ház lakóinak életét... Hagyja abba sokkal fontosabb teendőit, S aprózza el magát olyan ügyek intézésével, amelyek meghaladják hatás­körét? De hiszen akkor egész apparátusát át kellene szervez­Iíözponti élelmiszer-ellenőrzés A mezőgazda »ági és élelmezésügyi miniszter utasítása A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter utasítására új élelmiszer-vizsgáló intéze­tet létesítettek, a Központi Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet, amely a ko­rábbi központi irodából és a 'hozzá tartozó laboratóriumból alakult s országos hatáskörrel tevékenykedik. A hozzá tartozó vidéki intézmények nagysza­bású ellenőrzési program megvalósításán fáradoznak majd. Az új intézet nemcsak elleh- őrzés-sorozatokat végez a fo­gyasztói érdekek védelmében, hanem főképpen a növényi eredetű élelmiszerek minősé­gének,’ megítélésére alkalma» iU technikai eljárásokat dolgoz ki és azok bevezetésére tesz javaslatot a MEM-nek. A nyers- és az adalékanyagok vizsgálatát is korszerűsítik. Hatáskörük kiterjed a csoma­golóanyagok és a csomagolási módszerek ellenőrzésére Is. Az intézet vegyészmérnökeit új­szerű mintavételi módszerek kidolgozásával bízták meg. A szakemberek bírósági szakvé­leményt is adnak. A Központi Élelmiszerelleh- őrző és Vegyvizsgáló Intézet a vidéki, valamint a fővárosi ellenőrző-sorozatokról összesí­tést készít ás ennek alapján hozzák majd meg döntéseiket 0? illetékes szervek. (MTli, A faddi Lenin Tsz az idén tovább lép a szarvasmarha­tenyésztésben. A tejtermelés, és a tenyészállat-nevelés mel­lett helyet kap a hústermelés. — Szövetkezetünk májusban belépett a Húshasznosítású Szarvasmarha-Társulásba, amelynek Ráckevén székel a központja. Ebben a lényeg, hogy ridegtartásban vannak a marhák a legelőn, a borjak­kal együtt. A legelőn villany- pásztoros legeltetés folyik, így ezekhez a jószágokhoz keve­sebb gondozó kell. A leválasz­tott borjak a hizlaló telepre kerülnek, tíz-tizenötös tálkákban, hasonlóképpen sza- badtartásos körülmények kö­zé, aztán majd az eladásnál minősítik. Egyelőre hústerme­lőként is a magyar-tarkát használjuk, és ha ez a módszer beválik, nagyobb méretekben foglalkozunk vele, feltehetően foglalkozik a társulás más, hústermő fajtával való keresz­tezéssel. De úgy, hogy meg­maradjon a piros-tarka, vagy a piros jelleg, mert a külföldi kereskedők közt igen népszerű ez a fajta. Többet fizetnek, ha eBv-egy gazdaságban nagyobb falka, azonos színű — és termé­szetesen elsősorban kiváló mi­nőségű — jószágot tudnak megvásárolni. — No, de a marhahús nem­csak exportra kell, hanem bel­földi fogyasztásra is. Az. hogy minél többet értékesítsünk, népgazdasági érdek, de a saját érdekünk is. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás ideje alatt Szekxzárdon országos szarvas­marha-tenyésztési tanácsko­zást is,-rendznek, amelynek résztvevői előtt a faddi Lenin TSz reprezentálja Tolna megye szarvasmarha-tenyésztését. BL Szomszédok nie és képeznie bizonyos értel­mű rendfenntartó közeggé, — mert az iménti eset nem egye­düli. Sajnos, gyakori, hogy a bérházak lakói nem férnek ösz- sze, lépten-nyomon borsot tör­nek egymás orra alá, minden lehetőséget megragadnak, hogy valamiképpen kifejezésre juttas­sák ellenszenvüket. Aztán vagy az egyik, vagy a másik elkezdi a kilincselést, felkeresve vala­mennyi hatóságot és szervet, hogy elégtételt követeljen. Jó lenne egyszer kiszámítani, hány munkaóra vész el a „füle­müle-perekkel", semmi kis ,,tyúk- pörökkel", s mennyi kár és bosszúság követi ezeket. Kezdő­dik két összeférhetetlen szomszéd között, a harag átterjed a csa­ládra, folytatódik a tanúk gyűj­tögetésével, egymást követik a beadványok, hivatalnokok soka­sága aktáz és tárayal, terebé­lyesedik a kör, újabb és újabb embereknek és szerveknek kell beavatkozni — s tessék elhinni, az aprócska ügyek néha eljut­nak egészen a legfelsőbb fóru­mokig is. Mert a harag, a bosz- szú nem ismer akadályt, az in­dulat lihegve követel „igazsá­got", a csakazértis! úay gyűrű­zik, mint tóba dobott kőtől a víz. S mindez miért? Mert valaki a lakásban összeszögeli a szer­számosládáját; mert a szomszéd gyereke sáros lábbal hdladt el a mellettük lakó ajtaja előtt; mert Z-né hallott egy sértésnek minősíthető megieqvzést, ami mór pletykának számít, s ez hon­nan is eredhetne, ha nem éo- pen N-nétől; mert a harmadik emelet kettőben bömböltetik a tévét; mert az alattuk lakó —ki tudja, miért — ellenszenves, s ez már ok arra, hogy n divatos fapapucsban hangosabban léo- kedjünk a kelleténél. És van még sok-sok „mert"l Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Gzőke Sándor, az MTI mun­katársa jelenti: Hétfőn országszerte meg­kezdődtek áz írásbeli felvételi vizsgák a felsőoktatási intéz­mények nappali, tóti és leve­lező tagozatain. Az első napon az orvostudományi egyetemre pályázók írták meg felvételi dolgozotaiklat. A különböző orvosi karokra a túljelentke­zés együttvéve 290 százalékos, s ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy minden harmadik pá­lyázót tudnak majd felvenni. Egyenetlenség jellemzi a fizi­kai dolgozók gyermekeinek je­lentkezési arányát, változatla­nul kevesen próbálkoznak be­jutni közülük az orvostudomá­nyi egyetemekre: az idei első összegezések szerint száz je­lentkező közül csupán 26 ke­rül ki közülük. Még szembe­tűnőbb a mezőgazdasági-fizi­kai dolgozók gyermekeinek aránya, 100 pályázó között mindössze 4,5 parasztfiatal akad. Kedden, június 27-én a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a Külkereskedelmi Főiskolára, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, vala­mint a Kereskedelmi és Ven- déglátóipari Főiskolára jelent­kezők írásbeliznek. Még a hé­ten valamennyi felsőoktatási intézményben megtartják az írásbeli vizsgákat, melynek utolsó napja pénteken lesz: ekkor írják dolgozataikat a bölcsésztudományi karok fel­vételizői. Akik kivételes indok, — betegség, hivatalos külföldi tartózkodás s hasonlóak — miatt nem tudnak a kijelölt időpontban az írásbeli felvéte­li vizsgán megjelenni, s ezt igazolni is tudják, még a fel­vételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény veze­tőjétől a vizsgállak a pótvizs­ga időpontjára való elhalasztá­Csok éppen az a „mert" nem kerül szóba soha, ami egyébként leegyszerűsítené a dolgokat, s hangos civakodás helyett egy­szeriben segítene a rendterem­tésben. Vagyis: ha két szomszéd összevesz — valami oknál fog­va —, miért nem emberelik meg magukat, s bekopogván egymás­hoz, miért nem szólnak így, jó estét köszönve: Kedves szomszéd, beszéljük meg békességgel, s változtassunk rajta... Miért nem teszik ezt? Mert! Mert így túl- egyszerű volna, mert így nincs hivatalos látszat, mert ez az el­intézési mód nem fér össze a büszkeséggel. Mert ez az eljárás voltaképpen alapelve a szocia­lista együttélésnek. Pedig, aho­gyan egy munkahelyen illik —, s nem Is tűrhető! — a békétlen­ség, eqymás molesztálása, ugyan­úgy képtelenség belenyugodni, hogy egy bérhózban, ahol szin­tén közösségi életet élünk — még ha a vékony falak elkülöní­tenek is bennünket — ne le­gyünk tekintettel egymásra. Itt is törvény a csend — amit rende­let ír elő — s csupán emberség kérdése, högy udvariasak, előzé­kenyek legyünk egymáshoz, s ne keserítsük kölcsönösen életünket. Idegrendszerünket naponta amúgy is sok tninden próbára teszi. A zaj, az utca forgalma, a rohanás, de minek soroljuk? Az otthon pihenést nyújt, le­hetőséget új erő gyűjtésére. Igen, ha nemcsak a magunk, hanem a mások hajlékát is tisz­teljük... S ha netán megsértjük valamiképpen, akkor kulturált emberhez méltóan, egymás kö­zött beszéljük meg és ne mérge­sítsük el a helyzetet. A hatósá­gok, intézmények foglalkozhat­nak az ilyen ügyekkel — meg is teszik. De ilyen áron még soha­sem született jószomszédi vi­szony! Ezt csak magunk teremt­hetjük meg. CSALA LÁSZLÓ sát, melynek dátuma az or­vostudományi egyetemeken június 30-a, a többi felsőokta­tási intézményben pedig egy­ségesen július 6-a lesz. Az írásbeliket követően egy-két napon belül valameny. nyi tagozaton megkezdődnek a szóbeli felvételik, és általá­ban július közepéig, de legké- Sőbb 31-ig befejeződnek. Szakemberek hangsúlyoz­zák: a felvételek elbírálása­kor a jelöltek felkészültségét* tehetségét, rátermettségét és er­kölcsi-politikai magatartását együttesen veszik figyelembe. A jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását illetően hatéko­nyan támaszkodnak a közép, iskolák és a KISZ .szervezetek jellemzéseire. A felsőoktatási intézmé­nyekben való felvétel szabá. iyai minden részletre kiterje­dően—így a pártatlanság biz­tosítására ig gondot fordítva ^- központilag, egységesen elő. » a.z. intézmények teendő­it. Az írásbeli vizsgg kérdéseit f8?. I?e™ valamennyi felsőok­tatási intézményben már egy- -?S központi tételek alapján állítják össze. Azonos felvéte. li tárgyakból azonos napon,’ egyazon órában, azonos típusú feladatokat oldanak meg a pá­lyázók. akár nappali, akár es­ti vagy levelező tagozatra je­lentkeztek, az értékelés is ugyanazon normák szerint tör­ténik. Az írásbeli dolgozato­kat csak névtelenül, számoz­va szabad átadni értékelésre; a dolgozatírók nevét a szóbeli vizsgákig bizalmas nyilván­tartásba veszik. A számjegy­be1,';? szövegesen is értékelt munkákat tehát úgv bíráliák el. hoov nem ismerik a dol­gozatíró személyét. A felvételi bizottságok álta­lában 3-5 tagúak. A társadal­mi ellenőrzi biztosítására az oktatokon kívül helyet kap- tak bennük a pártszervezetek es az ifjúság képviselői is. A bizottságok tagjaival csak köz­vetlenül a szóbelik megkezdé­se előtt közlik. hogy kiket fel. veteliztetnek; íVv sem a jelöl­tek, sem az oktatók nem is­merik előre egymás személyét. . A felvételi bizottságok jú­lius végén, augusztus eleién írásban értesítik határozatuk­ról a jelentkezőket A sikere­sen vizsgázott, de elutasított pályázok a bizottság elutasító határozata ellen — a határo­zat kézbesítésétől számított 8 napon belül — az illetékes mi­niszterhez címezve fellebbez- hetnek. Az elutasítottakkal a bi­zottság közli a vizsgán elért pontszamot, a döntés okát, a fellebbezeS lehetőségét isi A ké­relmeket a felsőoktatási intéz, meny vezetőiéhez kell benyúj­sár'' A,ieV^be7ésck elWrálá- snra e őrein thntónn augusztus második felében kerül sor. .Az idén és korábban éreft- segizettek közül ősszel 14 és nulménr flatal öthatra ta- nulmanyait a különböző fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatain, együttvéve azonban 39 251-en szeretnének első‘éífJÍ happali tagozatok első évfolyamaira. A felvételi keretszámhoz képest a jelent­kezők aranya művészeti főis­kolákon 725 százalékos a tu- domanyegyetemeken 338 szá- 29nek<f'- az orvosegyetemeken f-. . százalékos, a tanárképző főiskolákon 290 százalékos a műszaki egyetemeken 245 Szá zslekos, a műszaki egyetemi főiskolai karokon 170 százalé­A fizikai dolgozók gyerme­keinek jelentkezési arárva va­lamivel alacsonyabb a tavalvi. , , a Dalvázók 37.8 százaié­ka keru] ki közülük. Tovább csökkent a mezőgazdászi fi- *Íklv.d0Mk PverTnekeinek továbbtanulási kedve- 100 egyetemre, főiskolára jelent­kező fiatal között mindössze "et a parasztfiatal. (MTI).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents