Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

I t t Hogyan állapította mega császári osztrák rendőrség Petőfi elestét? Rákkutató központ _ tärsadaGmi munkából A költő születésének 150. évfordulójára meghirdetett ju­bileumi Petőfi-év felé köze­ledve, mind többször gondo­lunk ennek a lánglelkű költő- aseninek és szabadsághősnek életére. Nemsokára megint egy dátumra emlékezünk: 1849 július 31-én látták utoljára Petőfi Sándort. Se­gesvárnál, ott esett el a költő, a Bem-sereg vezérének szeme- fénye, Két század kozák csa­pat csapott rá a maroknyi magyar ágyútelepre. Petőfi alig harminc méternyire futott a kozákok előtt, az erdőt akar­ta elérni, amely azonban még messze volt, a dárda pedig an­nál közelebb. És a kozák dár­dájával bosszút állt, a Bem ágyújának lövedékétől lováról lefordult Skarlatin cári gene­rálisért. .. 1849 szeptemberében a csá­szári osztrák rendőrség még nem tudta, hogy Petőfi már a Segesvárnál ásott tömegsír jeltelen halottja. A császári és királyi hadtest-fővezérség rendőri osztályparancsnoksága 1849 szeptember 4-én kelt C. 1064—L számú irata, — amely a bécsi titkos levéltár. a Staatsarchiv iratai közül való .•— így kezdődik: — Névjegyzéke azon egyé­neknek, kik részint felségsér­tő, részint Magyarországban fegyveres felkeléssel vádoltat- nak — (Miniszterek, politi­kusok neve mellett ott olvas­suk a költőét is.) Pethőfy (Sándor költő 30 (?) éves, erdélyi (?), születése nem tudatik, ref. (?) nős, fel­álló hajú, emelt homlokú. fe­kete szemű, szemöldökű, szé­les orrú, rendes szájú és fogú, hegyes állú, setét bajuszú, beszél magyarul, románul. (?) németül, nyákravaló nélkül szokott járni”. Azután még egy hivatalos jelentés Petőfiről, ugyancsak a bécsi titkos levéltárból. De ez a hivatalos jelentés már Petőfi haláláról szól. ég ké­sőbbi keltezésű. Száma 1854 évi 432 — B. M. A hivatalos jelentést Heydte báró császári ezredes, irta. Lúgosról, 1854. január 12-én és küldte Budá­ra az a Heydte ezredes, aki át­vette a csapatok vezényletét, amikor Skarlatin orosz gene­rális lefordult a lováról. Ez a hivatalos jelentés így állapí­totta meg Petőfi elestét: „A magas cs. k. katonai és polgári kormányzóság elnök­ségének Budán. Azonnal, mi­helyt a fölkelősereg maradvá­nyai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Se­gesvár mellett vívott ütközeit- ben Héj jasfalva felé menekül­tek, kozák-raj ok keltek át a Fej éregyházán és Fejéregyhá­za fölött a Küküllön és ily mó­don elvágták nagyon sok me­nekülőnek az útját, akiket mindjárt le is kaszaboltak. Én az országúton lovagol­va, a kozákok után siettem, amikor közvetlenül a szökő- kútnál Fejéregyháza és Héj- jasfalva között egy leszúrt fölkelő tiszt mellett, aki nad­rágjáig le volt vetkőzve, több, vérrel bemocskolt iratot lát­tam heverni, amiket valószí­nűleg a kozákok találtak, a tiszt kirablása közben, s me­gint eldobták, minthogy rá­juk nézve nem volt értékük. Én mégis azt hittem, hogy meg kell néznem az iratokat, A mellém beosztott egyik ko­zákkal fölszedettem az irato­kat és nagyon megörültem, hogy egy akkor igen fontos okmány került a kezembe, mert az egyik irat Kemény Farkas jelentése volt benne, Kolozsvárról keltezve, amely­ben Kemény a defenzív intéz­kedésekről és saját csapatai­nak állapotáról nyilatkozik s egyben megígéri, hogy au­gusztus 1-én vagy 2-án Maros- helyre fog érkezni. A holttest­től néhány lépésnyire körül­belül száz darab magyar de­koráció feküdt zsineggel ösz- szetűzve, valószínűleg ezt is a halottnál találták a kozákok, és a nagy sietségben megint elhullajtották. A lelet, amelyből azt kellett következtetnem, hogy a halott tisztnek Bem mellett volt ál­lása, arra bír, hogy közelebb­ről szemügyre vegyem a holt­testet, vajon nem ismerek-e benne régebbi ismerősömre. De a halott előttem teljesen ismeretlen volt, sovány, ki­csiny, száraz arcú, nagyon ha­tározott kifejezéssel és nagy fekete körszakállal. (Er war mager, kiéin, trockenes Gesicht, mit sehr besemmten Ausdruck und gressen schwar­zen Vollbart.) Nadrágja fekete pantalló volt. Később tudakozódtam több felkelőtisztnél, ezeknek az ada­toknak közlése mellett, ez után a személyiség után, és a legtöbb közülük úgy vélte, hogy a halott bizonyosan Pe­tőfi volt, akit az ütközetben még láttak Bem oldalán, de akit az ütközet után senki töb­bé nem látott. Ez minden, amit erről a doJ logről módomban van elmon­dani, s amit a 152. G/32 P 2 Rés. számú magas leirat kö­vetkeztében sietek is a magas cs. k. Kormányzósági Elnök­ség tudomására juttatni. Lugos, 1854. január 12-én, Heydte ezredes.*! r ... A moszkvai onkológiai kutatóközpont makettje. Moszkvában megkezdték a Szovjet Tudományos Akadé­mia onkológiai központjának építését. Az ehhez szükséges összeget az 1969. április 12-én tartott kommunista szombaton Végzett társadalmi munka ér­tékéből fedezik. Az onkológiai központban átfogó kutatásokat végeznek majd a rák megelőzésére és gyógyítására, összefogják és, koordinálják á Szovjetunióban folyó rákkutatásokat és mód­szertani segítséget adnak az ország onkológiai intézeteinek. A központ tudományos taná­csában nemcsak neves rák­kutatókat találunk, hanem az orvostudománnyal határos ága­zatok — például a kémia, a fizika, a matematika képvise­lőit is. Az intézetben több száz fiatal orvos és kutató kap továbbképzést. A tervek szerint a kutató- központ 15 hektár területet foglal majd el, épületei közül a legnagyobb lesz — a 24 szintes klinikai részleg, amely­nek hossza több mint 500 mé­ter. Az új létesítményt modem kutató, diagnosztikai és gyó­gyászati műszerekkel látják el, beleértve a nagyfeszültségű és . sugárkezelő berendezése- * két, a legújabb gyógyszer- és hormonterápiás eszközöket is. A klinikán ipari televízió, kór­termi jelzőrendszerek és bel­ső távközlési eszközök fogják megkönnyíteni a munkát. Tu­catnyi laboratóriumot, kór­termét, a rendelőintézetet, a felvételi irodákat, a gyógyszer- tárt csőposta köti össze majd. A tervezők arról is gondos­kodtak, hogy központi oxigén- és sűrítettlevegő-adagolót is beépítsenek.- »...•«.« A maga nemében páratlan kutatóközpont felépítésére 89 millió rubelt irányoztak elő, Ez persze csak egy része an­nak az összegnek, amit az 1969. április 12-én, 1970. ápri­lis 11-én és 1971. április 17-én. tartat kommunista szombatok keresetéből az egészségügy, a közoktatás, a tudomány fej­lesztésére fordítanak. Ebből ai milliók önzetlen munkája eredményeként keletkezett „külön kasszából” finanszíroz­zák az Országos Kardiológiai Központi építését, számos kór­ház, bölcsőde, szakiskola, a szibériai és távol-keleti mező- gazdasági kutatóintézet építé-* sót. ..'iá . (APN—KS) i Magyar nyelven tsináltassanak. ». Titkos értelmű legendák könyvtára Az Ulánbátort városi könyv­tár most ötvenéves. Fél év­században a tudományos élet és a könyvtárhálózat fontos központja lett 1921-ben az alapítás évében kétezer kötete volt, ma kétmillióval rendel­kezik. A könyvtári állomány­ban igen sok a ritkaság, mint a „Ganjour” 108 kötete és a „Danjour” 226 kötete, a „Mon­golok titkos értelmű legendái”, amelyeket 1240 körül gyűjtés tett össze Ogotáj kán. A könyvtár a köztársaságban ki­adott minden publikáció egy- egy példányát őrzi, s gyűjte­ményében jelentős helyet kap­nak a külföldi kiadványok is. Több mint húsz országgal, öt- , Ven világhíres könyvtárral; tu-:; dományos ' szervezettel. 'és tu­dóssal tart „ fenn állandó ég; ’ gyümölcsöző kapcsolatot. (BUDAPRESS—MGNCAME)’ (Ford. : Réz Marianne) Hegtalálták a legrégibb abc-t? À Michigani Egyetem kuta­tói komputerek segítségével részben befejezték annak a nyolc, tevebőrre írt kéziratnak a megfejtését, amelyek néhány századdal. régebbi eredetűek, mint a holt-tengeri tekercsek. A dokumentumok, amelyek­ről feltételezik, hogy i. e. mintegy 700 évvel keletkeztek és az egyik Hebron melletti településről származnak, egy máig még nem azonosított nyelven íródtak. Egyes tudó­sok fenntartásuknak adtak ki­fejezést a dokumentumok ere­detiségét illetően. A Michigani Egyetem kuta­tói azonban Georg E. Mender- hall professzor vezetésével bíznak benne, hogy hamaro­san megtalálják a kulcsot az említett dokumentumok nyel­véhez. Menderhall professzor, aki az orientalista . kutatások­kal foglalkozó amerikai isko-: la egykori, igazgatója volt Je­ruzsálemben, úgy véli, hogy hasonlóság van az említett kéziratok nyelve és a régi etruszk nyelv között. . • A tevebőrre vetett írás, vé­leménye szerint, annak az abc-nek a legrégibb formája, amelyet később a görögök és az etruszkok .'is' alkalmaztak,; és amelyből kifej lődött-az ál­talunk is .használt mai abc. A nyelvészek tüzetesen ele-i mezve a kéziratokban elő­forduló összesen 40 ' betűjelét,, megállapították,, hogy a betű­jelek jelentős . része szinte azonos a jelenlegi nagybetűk­kel. Az Esztergomi Levéltárban érdekes dokumentumokat őriznek arról, hogy a vár­megye' nemesi közgyűlése mi­lyen sokszor tűzte napirendre a magyar nyelv használatával kapcsolatals tennivalókat Eze­ket a dokumentumokat dol­gozta fél Ortutay András, a levéltár igazgatója. „1806 szent György havának 14. napján” (április 14) a jegyzőkönyv kancellisták (íródeákok) la­tin mondatait hirtelen felvál­totta a magyar. A vármegye rendjei ezen a napon tisztújí­tó közgyűlést tartottak. Ezen ismertették a magyar nyelv használatáért vívott harc je­lentős állomásának, az 1805- ; ös országgyűlésnek a magyar '.i nyelv használatáról alkotott törvényét, és ezt kiegészítet- . ték: „hogy. mostantul fogva ennek utánna mind a gyűlé­sek, mind a törvény székek, számbavételek s más köz ta- nátskozásbeli ki küldöttségek­* nek jedző könyvei, úgy a vár­megye nevével teendő fellirá- sok, a levelezések is (ki vévén eő felségéhöz és. a magyar ki­rályi udvari cancelláriához in- tézendőket magyar nyelven tsináltassanak' avval a hozzá k adással, ‘ hogy a gyűlésbeli jed- ■1 ző könyvek még kévántatni fog deákokra is fordíttassa­• nak... stb.)’’ Esztergáim ! váirmegyének egyik, negyedszázaddal ké­sőbb. 1831-bén tartott közgyű­lése jól mutatja azonban, hogy a magyar nyelvért folytatott harc korántsem ért véget, il,Minthogy a nemzeti létei, az ország virágzó állapottya, és a köz jót előmozdító haza szere- tete, legközelebbrül a nyelv miveltségén, s közönséges ki terjedésén , épülne” — szöge­zik le. Ugyanakkor feladatául szabták meg a vármegye or­szággyűlési követének, hogy a következő I országgyűlésen, „minden egyéb tárgyak elinté­zése előtt törvénnyé tétessen: hogy ne tsak az országos ta- nátskozásokban és felírások­ban, hanem az új törvény tzikkelyek szerkeztésében is, egyedül tsak a honi nyelv al­kalmaztasson, s így törvényho­zási és országlási hitelességre emeltessen.”., j Külön bizottságot hoztak létre a közgyűlésen, hogy a „magyarosodás szüntelen előbbre vitelére ügyeljen”. A magyar nyelv gazdagítására javaslatot is elfogadtak, s ezt elküldték a Tudományos Aka­démiának. Többek között ezt írták benne: „Szembetűnő lé­vén a mester embereknél a számtalan magyar műszavak fogyatkozása, a magyar tudós társaság megkerestessen, hogy eme fogyatkozást ki pótolni igyekezvén, egyszersmind a magyar nyelv nagyobb meg- ked v éltetésére alkalmatos népdallamot készítsen, és köz. re bocsásson”. MAGAZIN ♦ MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN f MAGAZIN * MAGAZIN

Next

/
Thumbnails
Contents