Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

V 9 Gépesíteni csak megfelelő területen érdemes Több mint 1 milliós felújítás  zöldségtermelés a paksi 1 Áz idei évtől még senki sem írért egy csapásra gyöikeres (változást, csupán egy pozitív irányvételt. Mégis. iaz augusz­tusi, szekszárdi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás — reméljük — már választ ad arra a kérdésre, hogy a me­zőgazdasági üzemek hogyan tették meg az első lépést, mi­ként használjak ki azokat a kedvező intézkedéseket, ame­lyeket a kormány a zöldség- termelés fellendítése érdeké­ben hozott. A kezdet bíztató. Ahol ä Zöldségtermesztésnek koráb­ban már hagyományai voltak, illetve ahol ahhoz kedvező a terület, ott tavasszal már nö­velték a termőterületet. Tehát, megtették az első, pozitív lé­péseket, amelyeket még na­gyon soknak kell követni. Az eddigi, egyik legtöbb kézi munkát igénylő termelést rö­vid időn belül gépesíteni kell, a gépesítéshez viszont kite­nyészteni a megfelelő fajtá­kat. Ez irányban is jelentkez­nek már az eredmények, a kísérleti intézetekben, a gép­gyárakban, viszont a termelő üzemekben még jelentkezik a bizonytalanság. Valahogy úgy tűnik a termelést irányító szakemberek kijelentéseiből; a mezőgazdasági gépgyárak fejlesztési törekvései nincse­nek mindig szinkronban a ter­melők igényeivel. A szekszárdi kiállítás kerté­szeti bemutatóján szerepel a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz is: szőlővel, borral, para­dicsommal, vagyis az ágazat fő termékeivel. — Mi a kiállításon való sze­replés alapja? — kérdezzük Keller Jánost, az ágazat veze­tőjét. — Az egyik; a 202 hold ter­mő szőlő, amelyből 174 hold a homoki, 28 hold a dombvidé­ki. A fajta nagy része még a hagyományos — szlanka, ka- tiarka, oportó, ezerjó, rizling — a telepítés az 1960-as évek titán történt. Ma már azt mondjuk, nem a legszerencsé­sebben. mert a jövő a korsze­rű, új fajtáké. Ezért is telepí­tettünk az idén tíz hold piros traminit; Az új fajtáké a Jövő, amelyek megfelelnék a korszerű művelésnek. A ho­moki szőlő tőkéjével is fél kell emelkedni a földtől, át­térni a magasművelésre. — Ezért is tervezünk na­gyobb felújítást, amelyben közreműködik majd a borfor- galmi vállalat is. de még né- Eetkülönbségeink vannak. A vállalat arra akar rávenni bennünket, hogy tömegbort adó fajtákat alkalmazzunk, mi Viszont szélesebb skálán, . mi­nőségi bort termeljünk, ame­lyért magasabb árat kapunk. No. de reméljük, megegyezünk a végén. — Ami az eredményességet illeti, tehát a részvétel felté­telét. .. A múlt évben 55 má­zsa volt a holdankénti szőlő­termésünk, az idén 60 mázsás termés ígérkezik. A szőlő el- Virágzott, peronoszpóra-fertő- zés sem jelentkezett lényeges. Egyébként is, a peronoszpóra, a liszthamat ellen eredménye­sen tudunk védekezni. A ter­mésben csak a jég, vagy az őszi rothadás tehet kárt, ezek húzhatják át számításainkat. — A szőlőn kívül paradi­csommal neveztek... — Igen. Ötvenöt holdon ter­ímeljük és tíz holdon fehér paprikát. Tavaly fele ennyi volt a terület,, de a jó ter­méseredmények hatására nö­veltük: 380 mázsás, holdan­ként; termést értünk el. A későbbiekben, öt éves távlatig — a gépesítés lehetőségei sze­rint — úgy számolunk, hogy 150 holdra növeljük a paradi­csomterületet. Megjegyzem, hálunk a zöldségtermelés nem főprofil, hanem a szőlészet ki­egészítője, a folyamatos mun­kaerő-foglalkoztatás miatt. — A tavalyi eredmények mellett a kormányintézkedés is ösztönzött bennünket; 3000 négyzetméternyi fóliasátrat rendeztünk be palántanevelés­re, de még tovább növeljük, ötezer négyzetméterre. A ha­gyományos palántaneveléshez viszonyítva, lényegesen keve­sebb kézi munkát igényel, de a palánta minősége, életké­pessége is jobb. A kérdés ezek Után az. hogyan lehetne ezt a fóliaterületet jobban kihasz­nálni, a jövedelmezőségét nö­velni. Van elképzelésünk arra, hogy miután a paradicsomot kiültettük, 'hajtatott paprikát nevelünk, amelyet a primőr és a szabad földi közötti idő­szakban lehet piacra vinni... De ott az őszi hasznosítás le­hetősége is, saláta, vagy őszi karfiol termelésével. — Ezek szerint itt, a paksi szövetkezetben élnek a lehe­tőségekkel, az ösztönzéssel. — A lehetőségekkel élést megkezdtük, az ösztönzéssel viszont még nem tudunk él­ni. .. — ?? — Ártámogatási kérelmün­ket elutasították, ebben még vitatkozunk a PM. Bevételi Igazgatósággal. A zöldségter­melés fejlesztéséről hozott kormányintézkedést később követte a végrehajtási utasí­tás. Mi közben megkezdtük a beruházást, utána kértük a támogatást. De ettől függetle­nül is termelünk, végigvisszük elképzeléseinket; — Előbb említette a gépesí­tés lehetőségeit. — Igen. A gépesítés vala­hogy nem a termelők igényei szerint indult meg. Nemrég voltunk értekezleten a Kon­zervipari Trösztnél.. : Két gép­sor beszerzésére van lehetőség. Az egyik amerikai, a másik a BMG gyártmánya, a talajelő­készítéstől a betakarításig mindent el lehet vele végez­ni. Csak... A komplett gép­sor hatmillió forintba kerül, amely akkor sem kevés, ha 70 százalék hozzá az állami támo­gatás. Viszont a másik __Ne­k ünk — és még sok másik üzemnek — nincs szükségünk a léleválasztó gépre, amelynek a gépsorban kétmillió az áira. Ugyanakkor maga a paradi­csomszedő kombájn félmillió­ba kerül. Az értekezleten az volt az általános kívánság, hogy ne tukmálják az üze­mekre a teljes gépsort; ve­hesse meg mindegyik csupán azt, amelyre a termeléshez ténylegesen szüksége van, mert a termelési technológiát mindegyik a maga lehetőségei szerint alakítja ki. Ne mond­jak mást; a múlt héten jár­tunk a kecskeméti kutatóinté­zetben, ahol ragyogó, helyre vetett paradicsomot láttunk. Látjuk, ez a termesztés köve­tendő útja, nálunk viszont még palántázni kell. Hasonló helyzetben van még a termelő üzemek többsége, ezért volt az említett országos értkezleten a termelők kívánsága, hogy az állami támogatást ne kössék az egész, komplett gépsorhoz. — Úgy érezzük, eredménye­inkkel ott lehetünk a kiállítá­son a legjobbak között, hiszen kertészeti termelésünk jelen­tős üzemág. Zöldségtermesztés­ben viszonylag kisebb a terü­letünk. viszont a szakosításra tettük a súlyt. Néhány évvel ezelőtt még tíz-tizenkét féle zöldséget termeltünk, de ma már úgy látjuk: az ilyen el- aprózásnak sem értelme, sem fsz-ben haszna nincs, de főleg munka­erő nincs hozzá. Gépesíteni vi­szont csak ötven-száz-százöt- ven holdas kultúrákat érde­mes. BL Hűtőgép helyett hűtőkamra À megyében újszerű műsza­ki változtatással biztosítják majd a legnagyobb nyári me­legben is a hideg sört és üdí­tő italokat a Vendéglátóipari Vállalat üzemegységeiben. A győri testvérvállalatnál kidol­gozott újítás műszaki doku­mentációit átvéve, hűtőkam­rákká alakítják át a nagy tel­telj esítményű fridzsidereiket. Az első ilyen „hideg helyi­séget” az újjáépítés alatt álló szekszárdi Kulacs étteremben készítik el. Az átalakítás foly­tán az ezer, másfélezer literes hűtőteret több köbméteresre bővítik minden nagyobb beru­házás nélkül. A Vendéglátóipari Vállalat szerelői a hűtőgép mechanikus berendezéseit kiemelik a fri- dzsiderből és a hungarocellel hőszigetelt kamrába helyezik át. A fal borítását helyi anyagból, a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregy­ségében készített burkolólécek­ből készítik el. Az ajtót szin­tén ez a gyár csinálja, és ez nem- csupán a helyi adottsá­gok előnybe helyezése foly­tán történik, hanem azért is, mert az összeg számításba jö­vő nyílászáró szerkezet közül ez a legalkalmasabb. A győriektől átvett újítás csökkenti az üzemeltetési költ­ségeket, feleslegessé teszi a drága hűtőszekrények beszer­zését é's alkalmazásával a leg­nagyobb kánikulában is bizto­síthatják a gyorsan romló élel­miszerek frissen tartását, va­lamint a hideg italokat. Az ötletet figyelmébe ajánljuk más vállalatoknak is. elsősor­ban a hűtőkapacitás hiányá­val küzdő kereskedelemnek* Tegnap délelőtt műszaki át­adással ért véget a havi 300 000 forintos forgalmú bá- taszéki gyógyszertár teljes felújítása, tatarozása. A három gyógyszerészt, 5 asszisztenst foglalkoztató létesítmény úgy­szólván a pincétől a padlásig, illetve tető zeitig megújult, lé­vén hogy a gyógyszertár épü­letének még a pinceboltozatát is meg kellett erősíteniök a nagyközségi közös tanács költ­ségvetési üzeme építőinek. Úgyszintén a tetőszerkezetet is. A felújítás, tatarozás során egy kétszobás -összkomfortos és két, egyszobás összkomfor­tos szolgálati lakással is bő­vült a gyógyszertár, amely a kitűnő minőségben elvégzett felújítással föltehetően hosz­Meghatározósok: az uborka- szezon olyan időszakot jelöl, amikor csak ezzel a savanyítás­ra érdemes zöldségféleséggel ér­demes foglalkozni, de az úgy­nevezett „kultúrmunkávar nem. Uborkaszezonban az emberek jelentős része strandra megy, egy másik (nem kevésbé jelen­tős része) kapálni. De nem mű­velődni. A másik meghatározás: Tolnán tulajdonképpen nincs is művelődési ház, hanem csak egy építmény, amely kívül oz „Ifjú­sági ház” feliratot viseli, bé­lyegzőjén pedig a következő, könnyen kimondható elnevezés szerepel: „Szakmaközi Kulturá­lis Egyesülés — Művelődési Köz­pont — Tolna”. Ahol viszont (a hosszú cím ellenére) uborkaszezon nincs. Ezt Rész Antaltól, a ház igazgatójá­tól tudtuk meg, oki a kereken kilencezer lakosú vonzáskörzettel rendelkező ház nyári programjá­ról a következőkben számolt be: —• Természetes, hogy a nyári forgalom nem mérhető az ősztől tavaszig terjedőhöz. Vasárnap szú ideig szolgálja majd a nagyközség lakosságát. Mint azrt a címben említettük a ba. taszéki gyógyszertár korszerű­sítésének munkálatai több mint 1 millió forintba kerül­tek, de nagy szükség is volt már a fontos közintézmény* felújítására, az itt dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítására. Mint azt a műszaki átadást követően hallottuk, a gyógy­szertár rövidesen megkezdi az építés, tatarozás időtartamára kitelepített berendezések, munkaeszközök és gyógysze­rek, gyógyszeralapanyagok visszaköltöztetését. Mihelyt a visszaköltözés befejeződik is­mét a régi helyén várja a bá- taszékieket gyógyszertáruk. * azonban megkezdődött nálunk a társastánc oktatása, kereken ki­lencven — az általános iskola Vili. osztályát már elvégzett —• gyerekkel. Foglalkozás után szá- bad „össztánc" van. Ugyanígy vasárnap este héttől éjfélig. Színját3ó csoportunk, melynek ti- zenkét tagja van (zárójelben mondom, valamennyien fizikai dolgozók) Raksányi Vilmos veze­tésével az elmúlt hétfőn a bony­hádi építőtáborban, csütörtökön pedig a dombori KlSZ-táborban járt „Farmernadrág és társai**, című egyórás vidám műsorával. Szereplésük megismétlését kér. ték. A nyáron is készülünk a Petőfi-évfordulóra és természete­sen nem szünetel hat fiókkönyv­tárral rendelkező húszezer köte­tes könyvtárunk sem, mely rend­szeres és jó forgalmat bonyolít le. A „Kell a jó könyv” nemcsak egy okos akció elnevezése, ha­nem tényleges igények tükrözője is. Uborkaszezonban éppúgy^ mint — mondjuk — szüret táján. > Uborkaszezon a tolnai művelődési házban Városaink, falvaink utcáin nap mint nap találkozunk a falakra szerelt piros posta­ládákkal. Hol készül­nek, ki javítja meg az elromlott alkat­részeket? Regöly, Kossuth Lajos utca. A hosszú parasztház ' kapuja ki­tárva. A ház előtt haladónak szemet szúr az udvaron tor­nyosuló rengeteg pos­taláda. A szemüveges fia­talember megszólít: — Ugye, furcsák itt a földön? — Igen. Mit csinál­nak velük? — Ezek rosszak. Majd megjavítjuk a hibákat, aztán vissza­küldjük a ládákat. — Mi hibájuk le­het? — Elrozsdásodik a zárszerkezet. Meg el­öregszenek ezek is. — Feltörés miatt hoztak-e ide rossz postaládát? — Amiatt még nem. De hogy meg­rongálták, olyat már hallottam, láttam is. Képzelje, a múltkor egy kormos belsejű postaládát kaptunk. Gyufát dobtak bele, elégett benne min­den levél. Reiser Jakab, a Tamási Vegyesipari Ktsz regölyi részle­gének vezetője elé­gedetten mosolyog. — Jól megy a do­log. Van munka, ép­pen elég. Az udvar túlsó vé­gén vasvázas székek hosszú sora, rajtuk fúrókkal ügyes kezű lányok dolgoznak. — Az ott más, — mutat feléjük a rész­legvezető — mozi­székek. Azokat is esi­náljuk, de fő a posta­láda. A festőműhelyben két asszony és egy lány dolgozik. Szőke Jánosné, Söllei Já- nosné és Meksz Zsu­zsa. •— Mit csinálnak? — Gittelünk —: mondja Sölleiné. — A maratókádból ke­rülnek ide a rossz postaládák, ahol sav­val lemaratjuk róluk a régi festéket. így jutnak hozzánk, mi gitteljük. Innen a csiszolóba kerül, ahol simára csiszolják, hogy jól tapadjon a festék. — Fejstés után? — Az már a leg­könnyebb. Megkapja a posta emblémáját, à fehér levelet, kör« ben zöld csíkkal és mehet. — Sok a rossz postaláda? — Sok. Havonta egyszer-kétszer for­dul a pótkocsis IFA,' minden fuvarral hoz kétszázat. Pestről hozzák a posta- anyaghivatal közpon­ti szertárából, ahova az ország egész terü­letéről küldik a rosz- szakat. Mi előttünk már más cégek is foglalkoztak ezzel, de kapacitás hiánya mi­att továbbadták, így került hozzánk. — Megéri? — Ha nem érné meg, nem csinálnánk. — Újat is készíte­nek? — Igen. Amennyit a posta rendel tő­lünk. A festőműhelyben egymás mellett .sora­koznak a pirosra fes­tett postaládák, hogy rövidesen útrakelje­nek, elinduljanak Re- gölyből az ország va­lamennyi tája felé. ~vj ­À piros postaládák

Next

/
Thumbnails
Contents