Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
V 9 Gépesíteni csak megfelelő területen érdemes Több mint 1 milliós felújítás  zöldségtermelés a paksi 1 Áz idei évtől még senki sem írért egy csapásra gyöikeres (változást, csupán egy pozitív irányvételt. Mégis. iaz augusztusi, szekszárdi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás — reméljük — már választ ad arra a kérdésre, hogy a mezőgazdasági üzemek hogyan tették meg az első lépést, miként használjak ki azokat a kedvező intézkedéseket, amelyeket a kormány a zöldség- termelés fellendítése érdekében hozott. A kezdet bíztató. Ahol ä Zöldségtermesztésnek korábban már hagyományai voltak, illetve ahol ahhoz kedvező a terület, ott tavasszal már növelték a termőterületet. Tehát, megtették az első, pozitív lépéseket, amelyeket még nagyon soknak kell követni. Az eddigi, egyik legtöbb kézi munkát igénylő termelést rövid időn belül gépesíteni kell, a gépesítéshez viszont kitenyészteni a megfelelő fajtákat. Ez irányban is jelentkeznek már az eredmények, a kísérleti intézetekben, a gépgyárakban, viszont a termelő üzemekben még jelentkezik a bizonytalanság. Valahogy úgy tűnik a termelést irányító szakemberek kijelentéseiből; a mezőgazdasági gépgyárak fejlesztési törekvései nincsenek mindig szinkronban a termelők igényeivel. A szekszárdi kiállítás kertészeti bemutatóján szerepel a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz is: szőlővel, borral, paradicsommal, vagyis az ágazat fő termékeivel. — Mi a kiállításon való szereplés alapja? — kérdezzük Keller Jánost, az ágazat vezetőjét. — Az egyik; a 202 hold termő szőlő, amelyből 174 hold a homoki, 28 hold a dombvidéki. A fajta nagy része még a hagyományos — szlanka, ka- tiarka, oportó, ezerjó, rizling — a telepítés az 1960-as évek titán történt. Ma már azt mondjuk, nem a legszerencsésebben. mert a jövő a korszerű, új fajtáké. Ezért is telepítettünk az idén tíz hold piros traminit; Az új fajtáké a Jövő, amelyek megfelelnék a korszerű művelésnek. A homoki szőlő tőkéjével is fél kell emelkedni a földtől, áttérni a magasművelésre. — Ezért is tervezünk nagyobb felújítást, amelyben közreműködik majd a borfor- galmi vállalat is. de még né- Eetkülönbségeink vannak. A vállalat arra akar rávenni bennünket, hogy tömegbort adó fajtákat alkalmazzunk, mi Viszont szélesebb skálán, . minőségi bort termeljünk, amelyért magasabb árat kapunk. No. de reméljük, megegyezünk a végén. — Ami az eredményességet illeti, tehát a részvétel feltételét. .. A múlt évben 55 mázsa volt a holdankénti szőlőtermésünk, az idén 60 mázsás termés ígérkezik. A szőlő el- Virágzott, peronoszpóra-fertő- zés sem jelentkezett lényeges. Egyébként is, a peronoszpóra, a liszthamat ellen eredményesen tudunk védekezni. A termésben csak a jég, vagy az őszi rothadás tehet kárt, ezek húzhatják át számításainkat. — A szőlőn kívül paradicsommal neveztek... — Igen. Ötvenöt holdon terímeljük és tíz holdon fehér paprikát. Tavaly fele ennyi volt a terület,, de a jó terméseredmények hatására növeltük: 380 mázsás, holdanként; termést értünk el. A későbbiekben, öt éves távlatig — a gépesítés lehetőségei szerint — úgy számolunk, hogy 150 holdra növeljük a paradicsomterületet. Megjegyzem, hálunk a zöldségtermelés nem főprofil, hanem a szőlészet kiegészítője, a folyamatos munkaerő-foglalkoztatás miatt. — A tavalyi eredmények mellett a kormányintézkedés is ösztönzött bennünket; 3000 négyzetméternyi fóliasátrat rendeztünk be palántanevelésre, de még tovább növeljük, ötezer négyzetméterre. A hagyományos palántaneveléshez viszonyítva, lényegesen kevesebb kézi munkát igényel, de a palánta minősége, életképessége is jobb. A kérdés ezek Után az. hogyan lehetne ezt a fóliaterületet jobban kihasználni, a jövedelmezőségét növelni. Van elképzelésünk arra, hogy miután a paradicsomot kiültettük, 'hajtatott paprikát nevelünk, amelyet a primőr és a szabad földi közötti időszakban lehet piacra vinni... De ott az őszi hasznosítás lehetősége is, saláta, vagy őszi karfiol termelésével. — Ezek szerint itt, a paksi szövetkezetben élnek a lehetőségekkel, az ösztönzéssel. — A lehetőségekkel élést megkezdtük, az ösztönzéssel viszont még nem tudunk élni. .. — ?? — Ártámogatási kérelmünket elutasították, ebben még vitatkozunk a PM. Bevételi Igazgatósággal. A zöldségtermelés fejlesztéséről hozott kormányintézkedést később követte a végrehajtási utasítás. Mi közben megkezdtük a beruházást, utána kértük a támogatást. De ettől függetlenül is termelünk, végigvisszük elképzeléseinket; — Előbb említette a gépesítés lehetőségeit. — Igen. A gépesítés valahogy nem a termelők igényei szerint indult meg. Nemrég voltunk értekezleten a Konzervipari Trösztnél.. : Két gépsor beszerzésére van lehetőség. Az egyik amerikai, a másik a BMG gyártmánya, a talajelőkészítéstől a betakarításig mindent el lehet vele végezni. Csak... A komplett gépsor hatmillió forintba kerül, amely akkor sem kevés, ha 70 százalék hozzá az állami támogatás. Viszont a másik __Nek ünk — és még sok másik üzemnek — nincs szükségünk a léleválasztó gépre, amelynek a gépsorban kétmillió az áira. Ugyanakkor maga a paradicsomszedő kombájn félmillióba kerül. Az értekezleten az volt az általános kívánság, hogy ne tukmálják az üzemekre a teljes gépsort; vehesse meg mindegyik csupán azt, amelyre a termeléshez ténylegesen szüksége van, mert a termelési technológiát mindegyik a maga lehetőségei szerint alakítja ki. Ne mondjak mást; a múlt héten jártunk a kecskeméti kutatóintézetben, ahol ragyogó, helyre vetett paradicsomot láttunk. Látjuk, ez a termesztés követendő útja, nálunk viszont még palántázni kell. Hasonló helyzetben van még a termelő üzemek többsége, ezért volt az említett országos értkezleten a termelők kívánsága, hogy az állami támogatást ne kössék az egész, komplett gépsorhoz. — Úgy érezzük, eredményeinkkel ott lehetünk a kiállításon a legjobbak között, hiszen kertészeti termelésünk jelentős üzemág. Zöldségtermesztésben viszonylag kisebb a területünk. viszont a szakosításra tettük a súlyt. Néhány évvel ezelőtt még tíz-tizenkét féle zöldséget termeltünk, de ma már úgy látjuk: az ilyen el- aprózásnak sem értelme, sem fsz-ben haszna nincs, de főleg munkaerő nincs hozzá. Gépesíteni viszont csak ötven-száz-százöt- ven holdas kultúrákat érdemes. BL Hűtőgép helyett hűtőkamra À megyében újszerű műszaki változtatással biztosítják majd a legnagyobb nyári melegben is a hideg sört és üdítő italokat a Vendéglátóipari Vállalat üzemegységeiben. A győri testvérvállalatnál kidolgozott újítás műszaki dokumentációit átvéve, hűtőkamrákká alakítják át a nagy teltelj esítményű fridzsidereiket. Az első ilyen „hideg helyiséget” az újjáépítés alatt álló szekszárdi Kulacs étteremben készítik el. Az átalakítás folytán az ezer, másfélezer literes hűtőteret több köbméteresre bővítik minden nagyobb beruházás nélkül. A Vendéglátóipari Vállalat szerelői a hűtőgép mechanikus berendezéseit kiemelik a fri- dzsiderből és a hungarocellel hőszigetelt kamrába helyezik át. A fal borítását helyi anyagból, a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregységében készített burkolólécekből készítik el. Az ajtót szintén ez a gyár csinálja, és ez nem- csupán a helyi adottságok előnybe helyezése folytán történik, hanem azért is, mert az összeg számításba jövő nyílászáró szerkezet közül ez a legalkalmasabb. A győriektől átvett újítás csökkenti az üzemeltetési költségeket, feleslegessé teszi a drága hűtőszekrények beszerzését é's alkalmazásával a legnagyobb kánikulában is biztosíthatják a gyorsan romló élelmiszerek frissen tartását, valamint a hideg italokat. Az ötletet figyelmébe ajánljuk más vállalatoknak is. elsősorban a hűtőkapacitás hiányával küzdő kereskedelemnek* Tegnap délelőtt műszaki átadással ért véget a havi 300 000 forintos forgalmú bá- taszéki gyógyszertár teljes felújítása, tatarozása. A három gyógyszerészt, 5 asszisztenst foglalkoztató létesítmény úgyszólván a pincétől a padlásig, illetve tető zeitig megújult, lévén hogy a gyógyszertár épületének még a pinceboltozatát is meg kellett erősíteniök a nagyközségi közös tanács költségvetési üzeme építőinek. Úgyszintén a tetőszerkezetet is. A felújítás, tatarozás során egy kétszobás -összkomfortos és két, egyszobás összkomfortos szolgálati lakással is bővült a gyógyszertár, amely a kitűnő minőségben elvégzett felújítással föltehetően hoszMeghatározósok: az uborka- szezon olyan időszakot jelöl, amikor csak ezzel a savanyításra érdemes zöldségféleséggel érdemes foglalkozni, de az úgynevezett „kultúrmunkávar nem. Uborkaszezonban az emberek jelentős része strandra megy, egy másik (nem kevésbé jelentős része) kapálni. De nem művelődni. A másik meghatározás: Tolnán tulajdonképpen nincs is művelődési ház, hanem csak egy építmény, amely kívül oz „Ifjúsági ház” feliratot viseli, bélyegzőjén pedig a következő, könnyen kimondható elnevezés szerepel: „Szakmaközi Kulturális Egyesülés — Művelődési Központ — Tolna”. Ahol viszont (a hosszú cím ellenére) uborkaszezon nincs. Ezt Rész Antaltól, a ház igazgatójától tudtuk meg, oki a kereken kilencezer lakosú vonzáskörzettel rendelkező ház nyári programjáról a következőkben számolt be: —• Természetes, hogy a nyári forgalom nem mérhető az ősztől tavaszig terjedőhöz. Vasárnap szú ideig szolgálja majd a nagyközség lakosságát. Mint azrt a címben említettük a ba. taszéki gyógyszertár korszerűsítésének munkálatai több mint 1 millió forintba kerültek, de nagy szükség is volt már a fontos közintézmény* felújítására, az itt dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítására. Mint azt a műszaki átadást követően hallottuk, a gyógyszertár rövidesen megkezdi az építés, tatarozás időtartamára kitelepített berendezések, munkaeszközök és gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok visszaköltöztetését. Mihelyt a visszaköltözés befejeződik ismét a régi helyén várja a bá- taszékieket gyógyszertáruk. * azonban megkezdődött nálunk a társastánc oktatása, kereken kilencven — az általános iskola Vili. osztályát már elvégzett —• gyerekkel. Foglalkozás után szá- bad „össztánc" van. Ugyanígy vasárnap este héttől éjfélig. Színját3ó csoportunk, melynek ti- zenkét tagja van (zárójelben mondom, valamennyien fizikai dolgozók) Raksányi Vilmos vezetésével az elmúlt hétfőn a bonyhádi építőtáborban, csütörtökön pedig a dombori KlSZ-táborban járt „Farmernadrág és társai**, című egyórás vidám műsorával. Szereplésük megismétlését kér. ték. A nyáron is készülünk a Petőfi-évfordulóra és természetesen nem szünetel hat fiókkönyvtárral rendelkező húszezer kötetes könyvtárunk sem, mely rendszeres és jó forgalmat bonyolít le. A „Kell a jó könyv” nemcsak egy okos akció elnevezése, hanem tényleges igények tükrözője is. Uborkaszezonban éppúgy^ mint — mondjuk — szüret táján. > Uborkaszezon a tolnai művelődési házban Városaink, falvaink utcáin nap mint nap találkozunk a falakra szerelt piros postaládákkal. Hol készülnek, ki javítja meg az elromlott alkatrészeket? Regöly, Kossuth Lajos utca. A hosszú parasztház ' kapuja kitárva. A ház előtt haladónak szemet szúr az udvaron tornyosuló rengeteg postaláda. A szemüveges fiatalember megszólít: — Ugye, furcsák itt a földön? — Igen. Mit csinálnak velük? — Ezek rosszak. Majd megjavítjuk a hibákat, aztán visszaküldjük a ládákat. — Mi hibájuk lehet? — Elrozsdásodik a zárszerkezet. Meg elöregszenek ezek is. — Feltörés miatt hoztak-e ide rossz postaládát? — Amiatt még nem. De hogy megrongálták, olyat már hallottam, láttam is. Képzelje, a múltkor egy kormos belsejű postaládát kaptunk. Gyufát dobtak bele, elégett benne minden levél. Reiser Jakab, a Tamási Vegyesipari Ktsz regölyi részlegének vezetője elégedetten mosolyog. — Jól megy a dolog. Van munka, éppen elég. Az udvar túlsó végén vasvázas székek hosszú sora, rajtuk fúrókkal ügyes kezű lányok dolgoznak. — Az ott más, — mutat feléjük a részlegvezető — moziszékek. Azokat is esináljuk, de fő a postaláda. A festőműhelyben két asszony és egy lány dolgozik. Szőke Jánosné, Söllei Já- nosné és Meksz Zsuzsa. •— Mit csinálnak? — Gittelünk —: mondja Sölleiné. — A maratókádból kerülnek ide a rossz postaládák, ahol savval lemaratjuk róluk a régi festéket. így jutnak hozzánk, mi gitteljük. Innen a csiszolóba kerül, ahol simára csiszolják, hogy jól tapadjon a festék. — Fejstés után? — Az már a legkönnyebb. Megkapja a posta emblémáját, à fehér levelet, kör« ben zöld csíkkal és mehet. — Sok a rossz postaláda? — Sok. Havonta egyszer-kétszer fordul a pótkocsis IFA,' minden fuvarral hoz kétszázat. Pestről hozzák a posta- anyaghivatal központi szertárából, ahova az ország egész területéről küldik a rosz- szakat. Mi előttünk már más cégek is foglalkoztak ezzel, de kapacitás hiánya miatt továbbadták, így került hozzánk. — Megéri? — Ha nem érné meg, nem csinálnánk. — Újat is készítenek? — Igen. Amennyit a posta rendel tőlünk. A festőműhelyben egymás mellett .sorakoznak a pirosra festett postaládák, hogy rövidesen útrakeljenek, elinduljanak Re- gölyből az ország valamennyi tája felé. ~vj À piros postaládák
