Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

9 y ? I Mibe szólhat bele a munkás? Napjainkban nagyon sok, he­lyenként igen magasröptű vi­ta zajlik a szocialista demok­ráciáról. Vannak, akik úgy vélik, nálunk a demokrácia túlontúl sok is, mások szerint nagyon messze vagyunk még attól, hogy igazi demokráciáról beszéljünk. Mondják, messze vagyunk azért, mert a demok­rácia fogalma alatt sokan ki­zárólag a jogokat értik, a kö­telességekről pedig igyekeznek nem tudomást szerezni. Vall­juk meg őszintén: ez az állás­pont nem alaptalan. A szocialista demokrácia alapelve: a dolgozók egyéni meglátásaikat, elgondolásaikat, kezdeményezéseiket fordítsák az egyén és a közösség javára. Egyik-másik munkahelyen azonban ezt nem értik, vagy egyszerűen nem is akarják megérteni. Rosszul teszik. Szá­mos sikertelen próbálkozás után ugyanis a dolgozók „im­munissá” válnak, nem gon­dolkodnak azon, hogy javítsa­nak valamin, s nem gondol­kodnak és nem cselekednek a tulajdonos, a gazda fejével. A józan, munkáját, munka­helyét szerető dolgozók több­sége nagyon is jól értelmezi a demokráciát, s elvárják ezt a munkahelyi vezetőktől is. El­várják, hogy tájékoztassák részletesen, őszintén minden mellébeszélés nélkül őket, nemcsak a tervekről, az ered­ményekről, hanem a munka­helyi gondokról is. S ezzel együtt jogosan igénylik, hogy javaslataikat, jószándékú ész­revételeiket mérlegeljék, s ha felhasználhatónak bizonyul, al­kalmazzák is. A demokráciáról beszélget­ve, vitatkozva gyakran fel­merül az a kérdés: mibe szól­hat bele egyáltalán az egysze­rű kétkezi dolgozó. Beleszól- hat-e például a távlati fejlesz­tési tervbe? Beleszólhat-e ab­ba, hogy hol értékesíthető elő­nyösebben a gyár, az üzem terméke és még sok más, az üzem egésze szempontjából meghatározó, fontos dolgokba. Valóban: nem biztos, hogy egy munkásember kellőképpen tá­jékozott arról, hogy mennyire érinti azt a szakmát amelyben dolgozik a tudományos, mű­szaki forradalom. A munkás­ember azonban sokkal inkább beleszól az üzem, a gyár mun­kájába, mint azt sokszor hin­nénk, éppen azzal, hogy dol­gozik, hogy az ő munkája, munkájának a minősége szab­ja meg, eladható-e, verseny­képes-e az az áru, amit az üzem termel. Beleszólása: a munka, a lelkiismeretes, vagy a hányaveti munka. Szükséges hát, hogy a munkásember to­vább lásson a gépénél? Min­denképpen az. Kell, hogy is­merje azt a helyet, amelyet az üzeme, s az egész rendszeren belül ő maga is elfoglal. Azzal kapcsolatban, hogyan, milyen módon szólhatnak, szólnak bele a munkások az üzem munkájába, a Hőgyészi Állami Gazdaság néhány dol­gozójával beszélgettem. Elége­dettek. A dolgozók közös mun­kája a kollektív szerződés, aminek a végleges formája nagyon sok hosszas és heves vita után fogalmazódott meg. A negyedévenként sorra kerülő termelési tanácskozások azok a fórumok, ahol az üzem ve­zetői tájékoztatják a dolgozó­kat terveikről, elképzeléseik­ről. S szót kapnak itt a mun­kások is. Azok is, akik nem szívesen beszélnek, nagyobb nyilvánosság előtt, hisz a ter­melési tanácskozásokat brigád­értekezletek előzik meg, ahol rendszerint megbíznak valakit, hogy a brigád, a brigád egyes tagjai helyett is szóljon. S ami ezeken a tanácskozásokon las­san megszokottá válik: egyre kevesebb ember kér szót „ma­szek” ügyekben, mind többen és többen érdeklődnek a gaz­daság dolgai felől; részletes leírást kérnek az új típusú gé­pekről; kíváncsiak, hogy a juh-, a sertésprogram mit hoz a gazdaságnak. A gazdaság vezetői nem csupán az ered­ményekről, hanem kétségeik­ről is beszélnek, s őszintén megmondják azt is, ha egy- egy esetben kockázatot vállal­nak. Az őszinte hangnem ered­ménye: a dolgozók biztosak abban, hogy a gazdaság veze­tői kizárólag jót akarnak, és felelősen döntenek minden kérdésben. A sokoldalú és szín­vonalas tájékoztatás eredmé­nye, hogy a Hőgyészi Állami Gazdaságban elmondhatják: a demokrácia elemi feltételei megvannak. A dolgozók bizal­mat kapnak, s azt bizalommal viszonozzák. Egyik-másik munkahelyen a dolgozók közül sokan — okkal, vagy ok nélkül — úgy gondol­ják, jobb meghúzódni, szépen, csendesen, komótosan eldol­gozgatni, nem bírálni, nem ja­vasolni, nem venni észre sem­mit. A baj ott van, mikor ez a nagy-nagy csend nem nyug­talanítja a vállalati munkahe­lyi vezetőket. Megéri pedig kezdeményezni, s időt szentel­ni a dolgozókkal való gyakori találkozásra. Előbb-utóbb ka­matozni fog. — vm — Újdonságok az ISV paneliizeméhen Az Iparszerű Serté.tartó Tsz-ek közös Vállalkozásának gyáli pancliizemében a komplett sertéstelepek készítése mellett az idén több újdonság gyártását is megkezdték. Többek között készítenek üvegszál erősítésű poliészter anyagból kiérti úszómedencéket óvodák és iskolák részére, valamint fürdőszoba-padlót. (MTI Foto Király Krisztina felv. — KS.) Július 2: az 50. nemzetközi szövetkezeti nap Az országos szövetkezeti tanács elnökségének felhívása Tisztasági hónap a tejházakban A Tolna megyei Tejipari Vállalat a Megyei Állategész­ségügyi Állomással, az Állat- tenyésztési Felügyelőséggel és a KÖJÁL-lal karöltve tiszta­sági hónapot és tisztasági ver­senyt hirdetett meg az elmúlt héten a tejipari vállalattal szerződéses viszonyban levő tejházak kezelői részére. A jú­lius 1-től 30-ig terjedő időszak alatt a tejipari vállalat és há­rom szerv képviselői vizsgálni fogják a tej házakban a tejter­melés mértékét és a tej keze­lési higiénia szabályainak be­tartását. A kiküldött verseny­felhívásban foglaltak szerint pontozni fogják a fejőgépek­nek, a tej ház felszerelési tár­gyainak tisztaságát, a tejter­melés mértékét, a személyi hi­giéniát, a tisztítóeszközök al­kalmazásának helyességét, a tej minőségét és a tej kezelé­sével kapcsolatos egyéb teen­dők betartását. A verseny értékelése során legjobbnak bizonyuló tejházak kezelőinek egy darab 2000, ket­tő 1500, és három 1000 forintos díjat, valamint okleveleket ad­nak. Július 2-án — immár 50. alkalommal — világszerte megünnepli'k a nemzetközi szövetkezeti napot. A szocia­lista országokban, s így ha­zánkban is a megemlékezés­sel a figyelmet a szocialista építőmunka nagy tervei­nek megvalósítására irá­nyítják. Ebben a szel­lemben látott napvilágot az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségének felhívá­sa is, amely leszögezi: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán jóváhagyott, a szocializmus építését maga­sabb színvonalon biztosító po­litikával teljes összhangban állnak a hazai szövetkezeti mozgalom alapelvei, célkitű­zései, amelyeket a szövetkeze­tekről szóló 1971. évi III. tör­vényben az országgyűlés is megerősített. A felhívás hangsúlyozza, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom napjainkban meg­becsült résztvevője a nemzet­közi szövetkezeti mozgalom­nak. Mindhárom országos ta­nács, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács is tagja és cselekvő résztvevője a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének. A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának . felvételével először jelent meg olyan szervezet a nemzet­közi szövetkezeti tanácskozá­sokon, amely szocialista mező­gazdasági termelőszövetkeze­teket képvisel. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége az 50. nem­zetközi szövetkezeti nap al­kalmából felhívta a szövetke­zetek tagjait és vezetőit: tevé­kenységük a szövetkezeti kongresszusokon meghatáro­zott fő feladatoknak megfele­lően, a Magyar Szocialista Munkáspárt által kifejezett népi-nemzeti célok végrehaj­tására irányuljon. Gazdasági és társadalmi célkitűzéseik megvalósításában, a szövetke­zeti szolidaritás és együttmű­ködés nemes eszméi alapján nyújtsanak egymásnak kölcsö­nös segítséget. Felhívta az el­nökség a figyelmet arra is, hogy a szövetkezeti munka során juttassák érvényre a csoport- és az egyéni érdekek összhangját, fejlesszék a szö­vetkezeti demokráciát. A szö­vetkezetek ápolják a szolida­ritást szabadságukért küzdő, továbbá a gyarmati sorból felszabadult országok haladó szövetkezeti mozgalmaival, és a szövetkezeti nap alkalmából is fejezzék ki egyetértésüket, támogassák a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a világbéke megteremtéséért, az európai biztonság és együtt­működés céljainak megvalósí­tásáért folytatott küzdelmét. A MÉSZÖV elnökségi ülése roio: uoi^varu Kedden ülést tartott a MÉ­SZÖV elnöksége, amelyen megjelent Bátori Loránd, a SZÖVOSZ főosztályvezetője is. Értékelték a szövetkezeti vál­lalatok Tolna megyei tevé­kenységét. A többi közt meg­állapították, hogy az országos hatáskörű szövetkezeti válla­latok munkája mind szorosab­ban kapcsolódik a Tolna me­gyei fogyasztási szövetkezetek tevékenységéhez: segítik az árubeszerzést, értékesítést. Várhatóan még szorosabb lesz e kapcsolat, ezért fordít nagy gondot a MÉSZÖV is mint ér­dekvédelmi szerv e vállalatok munkájára. Külön napirendi pontként értékelték a fogyasztási szö­vetkezetek idei első negyedévi eredményeit, és ezen keresztül a módosított gazdasági szabá­lyozók Tolna megyei hatását. Általános volt a vélemény, hogy a szabályzók kedvezőt­lenül hatottak a szövetkezetek eredményeire, több mutató nem érte el a kívánt szintet. Többen felvetették, kifogásol­ták, hogy a szabályzók egy ré­sze túlságosan „uniformizált”: nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, s amíg az egyik szövetkezetben előnyösen hat, a másikban túlságosan hátrá­nyosan. A fogyasztási szövetkezetek legfontosabb alaptevékenységi köre a kiskereskedelem. Ugyanakkor az idei első ne­gyedben a jövedelem zömét több szövetkezetben nem ez, hanem a melléküzemágnak számító ipari tevékenység adta — éppen a szabályzók ellent­mondásos hatása következté­ben. A helyzet nagyon vitat­ható, mert a tagság elsősorban a jó áruellátást várja el a szö­vetkezettől, az pedig éppen eb­ben érdekelt kevésbé az újabb gyakorlati tapasztalatok sze­rint. Külön napirendi pontként foglalkozott a MÉSZÖV elnök­sége a szövetkezeti művészeti együttesek szereplésével, fenn­tartásával és más aktuális kér­désekkel. Népújság 3 193?, június U ÏOLttA LJ AUCA

Next

/
Thumbnails
Contents