Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Üzemi gyűlés az Egyesült Izzóban

KÖZLEMÉNY

a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőinek

tanácskozásáról

l (Folytatás az 1. oldalról).

— Külön öröm számunkra, hogy ilyen jó barátaink vannak, mint Magyarország kormánya és népe. Itt, e gyűlésen a mi nyelvünkön és az önök nyelvén jelszó hirdeti a közöttünk levő’ barátság elmélyítését. Úgy véljük, hogy csak egymás megértésével jöhet létre az igazi barátság, csak ilyen megértés és együttműködés eredményezhet békét.

Legjobb kívánságomat fejezem ki valamennyiüknek — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Indira Gandhi.

Ezután Fock Jenő miniszterelnök lépett a mikrofonhoz.

A számos magas szintű kölcsönös indiai—magyar látogatás mellett első alkalommal került sor India miniszterelnökének magyarországi útjára. Ez a látogatás kiemelkedő jelentőségű a magyar—indiai kapcsolatok történetében. Úgy értékeljük, mint jól fejlődő, baráti együttműködésünk

újabb fontos állomását *— mondotta.

— Sokan tudják, hogy ha-- zànkban az ideológia tudományának művelői, az írók, az utazók milyen mélyreható módon igyekeztek népünkkel megismertetni a csodálatos Indiát. Népeink, országaink között sokoldalú kapcsolat alakúit . ki, amely mindkét ország javát szolgálja^

— Az országaink közötti kapcsolatok csak azután indulhattak ilyen tartalmas fejlődésnek, miután kivívtuk 6 függetlenséget. Ma már. a barátság ezernyi szála fűzi össze népeinket.

— India népei nehéz, küzdelmes harcban' vívták ki függetlenségüket a gyarmatosítókkal szemben, és indultak el a szabad fejlődés útján..Ennék', a harcnak Indiában a soksok hős között olyan kiemelkedő -fiai voltak, mint Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru. Különösein nagy örömünkre szolgál, hogy India e dicső történelmi örökségének közvetlen folytatóját — Indira Gandhit — üdvözölhetjük ma ezen a gyűlésen. Dolgozóink tudatában Nehru és Indi- ra Gandhi neve eddig is ösz- szefónódott a független, új India fogalmával.

— A barárti India ebben az évben ünnepli függetlensége kikiáltásának 25. évfordulóját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a függetlenség kivívása óta eltelt negyed század alatt Indiának olyan nehézségeket is le kellett győznie, amelyek gyakran az egész térség békédét és biztonságát veszélyeztették. India érdemei — a haladást szolgáló más erőkkel együtt — felbecsülhetetlenek abban, hogy a veszélyekkel terhes időkben is sikerült megakadályozni nagyobb konfliktusok kirobbanását.

— Az együttműködés, egyetértés India és hazánk között elvi alapokon nyugszik. Bár országaink különböző társadalmi bérendezkedésűek, politikai kapcsolataink mégis igen széleskörűek. Országaink között nincsenek megoldatlan, vitás problémák. A nemzetközi kérdések legtöbbjében álláspontunk azonos, vagy hasonló egymáshoz. Egyaránt elítéljük az imperializmust, a neokolo- nializmust és a fajiüldöző poliPrága, (MTI) Szerdán néhány perccel 11 óra után repülőgépen a Német Demokratikus Köztársaság fővárosából európai kőrútjának utolsó előtti állomására, Prágába érkezett Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első. titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke, a kubai fegyveres erők

tikát. Valljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásának egyedüli helyes útja a problémák békés, politikai eszközökkel történő rendezése.

— Gazdasági kapcsolataink egyre gazdagodnak, szélesednek. India a fejlődő országok közül az egyik legjelentősebb partnerünk, amellyel nemcsak egyszerűen kereskedünk, hanem ipari-technikai együttműködést is megvalósítunk. Ennek az együttműködésnek kialakításában és megvalósításában az önök gyára, az Egyesült Izzó is jelentős mértékben részesedik.

— Tisztelt miniszterelnökasszony !

— Olyan vállalathoz látogattunk el, amely tavaly ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, jelenleg az egyik legeredményesebben termelő magyar gyár; ötször nyerte el a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vándorzászlaját és megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét.

— Az Egyesült Izzó gyors fejlődését, hírnevét és piaci sikereit annak köszönheti, hogy kellő időben felismerte a műszaki fejlesztés fontosságát. A gyár 25 ezer dolgozója közül 3 ezer mérnök és technikus. A gyár egyes részeiben már áttértek az elektronikus gépek felhasználásával történő termelésirányításra. A dolgozók sikeres munkáját több világ- szabadalom fémjelzi. A vállalat termelésének mintegy 70 százalékát exportálják a világ 80 országába.

— Az Egyesült Izzó indiai kapcsolatai az elmúlt években jelentősen fejlődtek. Indiával természetesen nemcsak ez az egy gyár tart kapcsolatot. Hosszú lenne felsorolni az országaink közötti gazdaságiműszaki szerződéseket, megállapodásokat. Ez év elején magyar közreműködéssel épült gyógyszergyárat avattak Bombay közelében. Az alumínium- ipar terén is hathatós együttműködés alakult ki.

— Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal megállapodtunk abban, hogy kormá- hyaink a baráti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésén munkálkodnak.

— A gyár dolgozói nevében is kellemes és eredményes további magyarországi tartózkodást kívánok Indira Gandhi miniszterelnöknek. Egyben megkérem őt, vigye el az önök gyára dolgozóinak, valamint a szocializmust építő egész népünk szívélyes, baráti üdvözleteit és a legjobb kívánságait a nagy indiai népnek.

Befejezésül Fock Jenő mind a maga, mind az indiai miniszterelnök-asszony nevében még egyszer megköszönte a szívélyes fogadtatást, amelyben — mint mondotta — a gyár dolgozóinak az indiai és a magyar nép iránti megbecsülése is tükröződött. A magyar miniszterelnök a jelenlévők hosszan tartó tapsa közben a házigazdák, az Izzó dolgozó kollektívája, vezetői nevében is, jókívánságát tolmácsolta Indira Gandhinak: Sokáig jó egészségben éljen, s törhetetlen akarattal harcoljon tovább országa érdekeiért, az emberiség haladásáért és a világ békéjéért. (MTI)

főparancsnoka és kísérete. Majdnem egyhetes csehszlovákiai látogatása során Castro tárgyalásokat folytat az ország párt- és állami vezetőivel, találkozik a dolgozók és az ifjúság képviselőivel, ipari üzemeket látogat mag. Utazást tesz vidéken is, s ellátogat Pozsonyba, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosába is.

A kormány és a SZOT vehetői tanácskozást tartattak, megállapították, hogy a legutóbbi megbeszélésükön elhatározott célok és tennivalók teljesültek, illetve a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések megtörténtek. A kormány és a SZOT vezetőd mostani tanácskozásukon elsősorban az életszínvor^d növekedésére vonatkozó ,tervek (megválásig tájáról, a munkaidő-csökkentésről, valamint a szocialista brigádvezetők tanácskozásáról, tapasztalatairól cserélték ki. véleményüket.

Megállapították, hogy a munkások és alkalmazottak Reáljövedelmének 1971. évi átlagos emelkedése megfelelt a népgazdasági tervnek és a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan alakult. Ennek megfelelően 1971-ben a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 5 százalékkal nőttek. Az elhatározásnak megfelelően végrehajtásra került az alsó és középfokú Iskolákban tanító pedagógusok. az egészségügy területén dolgozók és a gyógyszerészek fizetésének emelése. Javult a több és jobb munkát végző dolgozók, valamint a vállalati törzsgárda anyagi és

Ma harmincegy esztendeje kezdődött az évszázad legnagyobb arányú és legnagyobbra törő agressziója: 1941. június 22-én indultak meg a náci hadak, hogy előbb térdre kényszerítsék, majd felszámolják a Szovjetuniót. Ez a vállalkozás — ha ideológiai politikai céljától függetlenül is szemlélnénk — egyike volt az emberiség történetének legvakmerőbb agresszív vállalkozásának. Mert mindenképpen az erőviszonyok helytelen, hibás értékelése kellett ahhoz, hogy a hitlerista hadigépezet nekivágjon a nagy kalandnak és megpróbálkozzék a Szovjetunió meghódításával. Természetesen a támadást nem lehet sterilen, ideológiai céljától függetlenül szemlélni: mert a német hadsereg a szó minden értelmében hódítani indult.

A történelemből tanulni képes emberek kötelessége, hogy a mai évfordulón emlékezetükbe idézzék 1941. június 22. oly nagy áldozatokkal szerzett tanulságait. Az áldozatok iszonyúak voltak. A világháború éveiben több mint húszmillió szovjet állampolgár pusztult el. A fasiszták 1710 szovjet várost és több mint 70 ezer kisebb helységet, falut perzseltek fel. A Szovjetunió elvesztette nemzeti vagyonának 30 százalékát. A második világháború azóta is mementó az emberiség számára. És ha a világ egy-egy pontján ma helyi háborúk robbannak ki, ha feszültté válik a nemzetközi helyzet, még ma is felvetődik: kirobbanhat-e újra ilyen katasztrófa?

1972-ben úgy látszik, hogy egy kiegyensúlyozottabb, békésebb világ felé haladunk. Szeretjük azt mondani: a tárgyalások korát éljük. És valóban, az utóbbi idők olyan változásokat hoztak a nemzetközi politikában, amelyekről korábban szinte álmodni sem lehetett. Ha a békés erőfeszítéseket számba vesszük, már elég tekintélyes listát állíthatunk össze. Létrejött a háború utáni európai határokat garantáló szovjet—NSZK és lengyel— NSZK szerződés, dokumentum született a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának alapelveiről és ott az aláírás (Leonyid tírezsnyev és

erkölcsi elismerése, megbecsülése. Mind több vállalat alkalmaz olyan ösztönző bérfor- mál^at, amelyek alkalmasak arra, hogy az átlagosnál többet nyújtó dolgozók a rendelkezésre álló bérkeretből és nyereségrészesedésből magasabb fizetést, jövedelmet érhessenek el.

Ugyanakkor megállapították, hogy több problémával foglalkozni kell. Fokozatosan ki kell küszöbölni azt. hogy az állami ipar egyes vállalatainál a munkáskeresetek indokolatlanul alacsonyabbak legyenek. mint egyes szövetkezetek hasonló munkakörében. Különböző okok hatására egyik évről a másikra a bérből ég fizetésből élők egyes csoportjainak reáljövedelme nem nő, esetleg csökken. Ennek okai részben a család növekedése, a nyugdíjba kerülés, részben pedig a keresetváltozások és árnövekedések.; À további intézkedések során e problémára megfelelő figyelmet kell fordítani. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy csökkent az olcsó árucikkek hiánya, azonban az alacsonyabb vásárlóerejű lakosság ilyen árukkal való ellátottsága még nem

Nixon aláírása) a második világháború óta született legjelentősebb katonai egyezmény — a SALT-megállapodás — alatt. Ezek az eredmények — ez látnivaló — hosszú-hosszú esztendők nehéz politikai erőfeszítéseinek következményei, ugyanakkor pedig elválaszthatatlanok az erőviszonyok alakulásától. Mert a második világháború óta bekövetkezett legjelentősebb változás: a szocialista világrendszer létrejötte és megszilárdulása és a Szovjetunió megerősödése minden téren. Mondhatná valaki most is, hogy egyezmények léteztek a második világháború előtt is. A fasizmus, az imperializmus azonban hitszegő módon (a történelemben szinte páratlanul) felrúgta azokat. Mennyire megbízhatóak a mostani megállapodások? A válasz éppen az erőviszonyok alakulásában keresendő, amelyek a békeszerető erők javára tolódtak el. Ez volt, ami a hidegháború évei után megalapozta a tárgyalások mostani időszakát és ez az, ami az egyezmények tartósságát garantálja.

Korunkban sem pihennek még a fegyverek. Mindaz, ami például Délkelet-Ázsiában történik, elgondolkoztató, óvatosságra intő. A háború kiterjesztése, az a gátlástalanul vad reagálás, amellyel az Egyesült Államok a szabadságharcosok offenzívájára, a vietnamizálás nyilvánvaló kudarcára válaszolt— elárulja; a katonai, az imperialista körök részéről mennyi veszély fenyegeti még a világot. De éppen a vietnami háború bizonyította be, hogy a fegyverek erejével nem sikerül megállítani a világon a haladás folyamatát.

Az erő, a következetesség, az elvi politika és a rugalmasság, ezek azok a politikai alapok, amelyeken a békés egymás mellett élés gyakorlata napjainkban alakul. Az 1941-es agresszió tanulságai bebizonyították, hogy ennek az egységes politikának egyik oldalát sem lehet elhanyagolni. Következetes megvalósítása viszont olyan gyümölcsöket érlel, amelyek napjainkban az Európa-politikában máris éreztetik kedvező hatásukat és reményt ébresztenek a tartós béke megteremtésére, K. A.

javult kellőképpen. Erőtelje» sen végre kell hajtani a kormány határozatait azokkal szemben, akik jövedelmüket nem munkával, hanem spekulációval szerzik.

A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az év hátralevő időszakában az I illetékes állami és szakszervezeti szerveknek egyaránt fokozott figyelemmel kell kísérniük és rendszeresen ellenőrizniük kell a fogyasztói árszínvonal és a bérek alakulását, és gondoskodni kell arról, hogy az 1972. évre tervezett reálbérnövekedés megvalósuljon. Hangsúlyozták, hogy ennek különösen nagy a jelentősége a kisebb jövedelmű és többgyermekes munkáscsaládok, valamint a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulásában.

A kormány által tett intézkedések, a vállalatok javuló gazdálkodása, valamint a szak- szervezetek ez irányú erőfeszítései nyomán a dolgozók munkahely-változtatásának mértéke az elmúlt évben csökkent. A munkaerőmozgás szintje azonban még mindig magas* ennek mérséklésére még további közös erőfeszítésekre van szükség. A szervezési és vezetési színvonal javulásának, valamint a szakszervezetek fellépésének eredményeként a túlórázás 1971-ben a megelőző évhez képest 17 százalékkal csökkent.

A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést folytattak a munkaidő-csökkentés további kiterjesztéséről az ipari, építőipari ágazatokon kívüli területeken. Megállapodtak abban; 1972 második félévében lehetővé kell tenni az iparhoz, illetve az építőiparhoz szorosan kapcsolódó, kutató, szervező intézetek munkaidő-csökkentésének végrehajtását. Az erre vonatkozó kormányzati döntés a közeljövőben megszületik.

A többi ágazatban és területen a munkaidő-csökkentés előkészítésére és a végrehajtás feltételeinek biztosítására fel kell készülni. A tervezeteket a kormány még ez év végén megtárgyalja és kijelöli az erre vonatkozó teendőket.

A SZOT vezetői tájékoztatták a kormány vezetőit, hogy a szakszervezeti mozgalomban, valamint a szocialista brigádvezetők körében megelégedést váltott ki az a két kormányzati intézkedés, amelyek arról rendelkeztek, hogy a vállalat által adományozható „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetéssel járó pénzjutalmak összege költségként úgy számolható el, hogy a bérszínvonal, illetve a bértömeg megállapításánál számításba vételénél azt nem kell figyelembe venni. Magas erkölcsi megbecsülésnek minősítik azt a rendelkezést, hogy

1973-tól a Munka Vörös Zászló Érdemrendje is adományozható a szocialista brigádok, munkacsoportok részére.

A kormány és a SZOT vezetői megvitatták továbbá a szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatait, s úgy foglaltak állást, hogy azok hasznosak és eredményesek voltak.

Megállapodtak abban, hogy a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán elhangzott és írásban benyújtott észrevételeket, javaslatokat, amelyek felhasználásra alkalmasak és intézkedést igényelnek, eljuttatják az illetékes minisztereknek és szakszervezeteknek, akik és amelyek a fel- használás módjáról, valamint a tett intézkedésekről 1972. harmadik negyedév végéig az illetékeseknek tájékoztatást adnak. (MTI)

Castro Prágába érkezett

A fasiszta agresszió tanulságai