Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

Hogy esz: Uj élet a régi nagyvendéglőben Klubok és bélyeggyüjtés — Kozmetikai tanfolyam . . A hőgyészi egykoriv., nagy- Véndéglő a maga idején ran­gos épület volt, sőt máig egyi­ké a legmutatósabbaknak Mégis, típusház, noha akkori­ban aligha készítettek típus­terveket. Aki a nagykapun át jut, az udvarba, ugyanolyan környezet nyomait láthatja, miçt Szentgotthárdiéi Fehér­gyarmatig számtalan község­ben. Beszálló vendéglő volt ez valamikor, több tucat szekér­nek, fogatnak elégséges hely- lyel. Aki az emeleti szobákba „ tartott, annak szűk folyosón keltett végighaladnia. Prak­tikus folyosó, kapatos ember játszi könnyedséggel támasz­kodhatott egyszerre mind a két falába. Az épület jellege azóta jócs­kán megváltozott, század eleji építői aligha ismernének mai belsejére. Április elsején múlt fél évtizede, hogy itt műkö­dik a községi művelődési ház. A művelődési ház a „közös fenntartásúak” kategóriájába tartozik, ami magyárabbul szólva nagyos széles körű ösz- szefogást jelent. Hőgyésznek a legutóbbi népszámláláskor 3369 lakója volt, a közigazgatási­lag ide tartozó Kalaznóval együtt kevés híja négyezer. A művelődési ház kereken még­is ötezer körüli lakos igényeit hivá'tott szolgálni, mivel a különböző munkahelyek jó­voltából Hőgyész sokakat vonz magához a környező községek­ben élők közül. Hat gazda A „közös fenntartás” any- riyit jelent, hogy áz' eredmá- nye? működés egy részének biztosításához szükséges ösz- szdgből (ez az idén kétszáz­negyvenezer forint) ötvenezret a tanács biztosít. Harminc- harmincezret nyújt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és az állami gazdaság. Négyezret a, Textilfeldolgozó Vállalat, harmat az Uj Barázda Ter­melőszövetkezet és kétezret a Vegyesipari Ktsz. A többit „ki- gazdálkodja” a művelődési ház. Mit ad cserébe az intéz­mény?. Többet, mint a régi épületben zajló rendezvénye­ket, foglalkozásokat, előadá­sokat. Az állami gazdaság ha­talmas területén például négy klubhelyiséget tart fenn. Ezek egyike — a kisdorogi — át­menetileg a községi művelődé­si ház funkcióit is ellátja. Szakmai segítésük Mayer Já­nos művelődésiház-igazgató feladatai közé tartozik. Az igazgató egyébként a létesít­mény egyetlen függetlenített, főhivatású, népművelő dolgo­zója. Társadalmi vezetés A ház elvi irányítása azon­ban a március 27-én újra­választott huszonöt tagú társa­dalmi vezetőség kezeiben van. Az igazgatón kívül a két­tucatnyi létszámú vezetőség­ben helyet kaptak a fenntartó szervek delegáltjai és vala­mennyi szakkör, klub, tan­folyam és művészeti csoport irányítója. A mindennapi munkáról tulajdonképpen na­ponta hírt lehetne adni, ami természetesen képtelenség. Ehelyett soroljuk rendre, hogy milyen szervezeti keretek kö­zött zajlik a hőgyészi művelő­dési ház élete. Népújság 8 Az ifjúsági klub majdnem egyidős az intézménnyel, 1967. május 16-án alakult. Nyolcvan- százhúsz tagja van. Nyáron több, mert ilyenkor a máshol tanuló diákok is otthon van­nak. A klub szerdán, szomba­ton és vasárnap tart összejöve­teleket, külön vezetősége, házi­rendje van, tagsági könyveket ad ki és tagdíjat szed. öt év alatt kétszer nyerte el az or­szágos kiváló, idén pedig a megyei kiváló klub címet. Az idősebbek, elsősorban a nyugdíjasok — huszonhaton — vasárnaponként találkoznak itt reggel kilenctől este nyolcig. Ök azok, akik nem szívesen járnak kocsmába, viszont ked­velik a békés, szolid kártváz- gatást, némi sör mellett. Idő­töltésüket a kártyaklub szol­gálja. Az ,egy-egy szakterület iránt megmutatkozó érdeklődést a tanfolyamok sora elégítette ki. Tizennégy asszony, leány járt a szabás-varrás nyolcszor két­órás előadássorozatára. Több, mint kétszer ennyi — har­minckettő — a négyszer négy­órányi kozmetikai tanfolyam­ra. Hőgyészen vizsgázott koz­metikus nincs, de szépség iránti igény annál inkább — és joggal. A művelődési ház Tamásiból invitált ide képesí­tett szakembert, aki az év­szakoknak megfelelő szépség- ápolási eljárásokat ismertette és gyakorlati bemutatót is tar­tott minden alkalommal. Az előző idényben népszerű társastánc-tanfolyam az idén szünetelt. Egyszerű ~ okból, ugyanis látogatói — az általá­nos iskola VII—VIII, osztályos tanulói — megtanultak' tán­colni. (Közbevetőleg említsük meg, hogy a társastánc az NDK-ban általános iskolai tananyag!) Zongorázni tizen- ketten tanultak, harmonikáz- ni két csoportban húszán. Szakkörök A barkácsszakkör az általá­nos iskola jól felszerelt poli­technikai műhelyében műkö­dik, amihez a művelődési ház egy Multimax-gépet adott. Bélyegszakkör kettő is van, a negyvenhat tagú felnőtt és a harminctagú ifjúsági. Tagjai a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetségének és kiállítá­si díjakat is nyertek már. A szakkörök közé sorolható a megyei arany oklevéllel ki­tüntetett gyerektánccsoport és talán a magnósok nyolcvan személy körüli tábora, akik magnófelvételeket gyűjtenek, műsor-összeállításokat készíte­nek, előadásokat hallgatnak, emellett pedig természetesen hangulatot biztosítanak a tán­cos összejövetelekhez. Tavaly a Déryné Színház és az ŐRI húsz különböző műsor­ral szerepelt a művelődési házban. Volt huszonegy bál és tizenhét társadalomtudományi, kilenc természettudományi előadást 1202 személy hallga­tott végig. 1971-ben a műve­lődési háznak 15134 látoga­tója volt. Összefogás Ezt a kisvárosnyi létszámot bármelyik régi nagyvendéglő megirigyelhette volna. A nagy­1972. június 20. FELVESZÜNK FÉRFIT ÉJJELIŐRNEK. TITÁN Kereskedelmi Válla­lat, Szekszárd, Keselyűsi út (341) vendéglőnek azonban tulaj­donképpen csak a falai ma­radtak, belseje alaposan meg­változott. A művelődési ház­nak van egy háromszáz­huszonöt személy befogadásá­ra alkalmas nagyterme, száz­tíz személyes kisterme, az igazgatói irodán, egy szoba- konyhás szolgálati lakáson kí­vül kéthelyiséges ifjúsági klubja az emeleten, ugyanitt két szak­köri szobája és zeneszobája. Főleg az utóbbiak berendezé­sét — amelyekhez máig a már említett szűk folyosón át le­het eljutni — bármelyik ha­sonló fővárosi intézmény meg­irigyelhetné. 1971. augusztus 25-én döntött a társadalmi vezetőség a széles körű össze­fogással megvalósított belső re­konstrukcióról. Ehhez az SZMT kétszázezer forintot adott. Az állami gazdaság huszonötezret és egészségügyi felszereléseket. A termelő- szövetkezet tízezer forint ér­tékű fuvart, az ÁFÉSZ huszon- kétezer, a tanács harmincezer, a Vegyesipari Ktsz 14 700 fo­rint értékű munkát, a Textil- feldolgozó Vállalat pedig tíz­ezer forint készpénzt. Ennek az összefogásnak köszönhető, hogy a régi nagyvendéglőben most új körülmények közt él­het új életet a hőgyészi mű­velődési ház. O. I. Helikopter permetez a Villányi Állami Gazdaságban 7 ■ ■ ■ ' ­A Villányi Állami Gazdaság szőlőiben helikopteres permetezéssel védekeznek a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. (MTI foto — Hadas János felv. — K3). Napirenden: a zöldségbetakarítás „totális” gépesítése — Uj feladatok a nemesít ök előtt Oláh Béla. az MTI tudomá­nyos munkatársa írja: A lakosság és a konzervipar ellátásában döntő szerepet ját­szó különféle zöldségfélék mennyiségi hozama az utóbbi három évben jelentősen csök­kent. A visszaesést az is ér­zékelteti, hogy ez idő alatt a termőterület 128 ezer hektár­ról 105 ezer hektárra esett vissza. A szakemberek a kívánatos termésmennyiségi növekedést elsősorban, a jelenlegi termés­átlagok növelésével szándé­koznak megvalósítani. Ennek azonban a minőségi követel­mények maximális kielégíté­sével kell történnie, mégpedig úgy, hogy ezzel egyidejűleg a termelési költségek is csök­kenjenek. — A korszerű nagyüzemi termeié« során idáig a palán­tanevelési, -ültetési és -ápolási munkák gépesítése volt a leg­fontosabb feladat — mondja Mészöly Gyula, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, a téma egyik ismert szakértője. Most viszont a gé­pi betakarítás került előtérbe. E törekvések sikert ígérnek: a közeljövőben megvalósulhat a konzervparadicsom, a fűszer- paprika, a vöröshagyma, az uborka, a zöldbab és a gyö­kérféleségek, tehát a legfonto­sabb zöldségfélénk gépi szedé- 6e. ^ — Ä zöldségtermesztés 'tel­jes folyamatának gépesítése azonban magas beruházási költségekkel jár, és csak ak­kor fizetődik ki, ha a termés­hozamot új — gépesítést tűrő — fajták alkalmazásával lé­nyegesen növelhetjük. A gépe­sítés bevezetése és meghonosí. tása új agrotechnikai módsze­rek kialakítását teszi szüksé­gessé és nagyon fontos felada­tokat hárít a növénvnemerí. tőkre: olyan fajtákat kell be­állítani. amelyek a termesztés valamennyi szakaszában, a ve­téstől a betakarításig lehetővé teszik a gépesítését. — A zöldségtermesztéssel kapcsolatos kutatómunka - fő célja jelenleg a termesztés- technika és a fajtaválaszték javítása. Emellett azonban to­vább kell javítanunk a bioló­giai kutatások szintjét, mert ezek pillanatnyilag csak egy- egy speciális nemesítési fel­adat előfeltételeit biztosítják. — A „totális” gépesítés be­vezetése nagyon lényeges bio­lógiai és • egyéb igényeket tá­maszt az egyes növényfajták, kai szemben. Hazai viszonya­ink között főként az egyszer­re érésnek — a gépi betaka­rítás legfontosabb tényezőjé­nek — biztosítása a fő problé. ma. Például olyan paradi­csom-fajták termesztése a célszerű, amelyeknél a fürtök gyors egymásutánban jelent­keznek, ami egy tövön sok egyszerre érő bogyót eredmé­nyez. Különösen alkalmasak a gépesített szedésre törpe tí­pusú fajtáink — meleg, homo­kos talajokon. Nemesítőinktől olyan paradicsom-féle előállí­tását várjuk, amely a kocsány- tói könnyén elválik, a kocsány nélküli szakadás ugyanis a gé­pi szedhetőség fontos kívánal­ma. Ezt az úgynevezett ízesü- lésmentességet irányító gépek bevezetésével lehet biztosita­— Mivel a fűszerpaprika betakarítása is egyre inkább gépi úton történik és a tech­nika az egymenetes betakarí­tás irányába halad, nem árt a termelők figyelmébe ajánlani,, ■ hogy erre a célra a gyors érés­ütemű. csokros termésállású fűszerpaprika-típusok a leg­megfelelőbbek. — A hagymánál ugyancsak figyelembe kell venni ezentúl a betakarítás gépesítését: sze­menként i vetésre csakis jó csírázóképességű és gyors nő* vekedésű fajtákat szabad al­kalmazni. — A gépek nagyrészt már készen vannak és a nemesi- tőknek kell fajtáikat minél jobban hozzáigazítániok. A nemesítő munkája itt azért ne­héz, mert az előállítandó új fajták termőképessége «s .mi­nősége nem lehet rosszabb a „hagyományos” fajtákénál. — A gépesített zöldségter­mesztésben a fajtának egyre nagyobb jelentősége lesz. Az új, gépi szedésre szánt törzsek gyakorlati kipróbálására hosz- szú ideig nem volt lehetőség, most már azonban termelő­üzemeink hazai nemesítésű, gépi művelésre alkalmas zöld­ségfajtákat' kaphatnak. (MTI). Sorozatos élelmiszer-egészségügyi ellenőrzések Ezekben a napokban 70—80 közegészségügyi szakember járja az élelmiszereket készítő ipari üzemeket, a kereskedel­mi hálózatot, a vendéglátóipa­ri létesítményeket, a közét- ■ keztetés céljára szolgáló nagy és kis konyhablokkokat, étter­meket. A kollektív étkeztetést nyújtó helyeken szigorúan el­lenőrzik, hogy megtartják-e az egészségügyi előírásokat. Megkülönböztetett figyelem­mel kísérik az üdítő italokat és konzerveket gyártó üzemek termelési higiéniáját. Az élel­miszerkereskedelem területén főképpen a gyorsan romló áru- . féleségeknél kontrollálják, hogy megfelelő-e a hűtés. Változatlanul érvényes, 'hogy a krémest — amely korábban már nem egyszer okozott mér­gezést — május 15-e és szep­tember 15-e között ném szabad szállítani, tehát csak ott fo­gyaszthatják a vevők, ahol ké­szítik. Ahol a Köjál szakemberei fogyatékosságokat,. rendelle­nességeket találnak, a helyszí­nen intézkednek. Súlyosabb esetekben 30Ó0 foríritig terjed­hető pénzbírsággal büntetik az élelmezés-egészségügy terüle­tén elkövetett szabálysértést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents