Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

r R^SGAZiM '» H A GAZIN - MAGAZIN * MAGAZIN' « MAGAZIN A statisztika nyomában Szaporodunk, de öregszünk Hazánk területén az első in­tézményes és módszeres nép- számlálás II. József uralkodá­sa idején volt, 1787-ben. Ak­kor az ország mai területére eső lakosságának száma alig haladta meg a harmadfél mil­liót, pontosan 2 681 595 főnyi volt. A következő hivatalos és • általános jellegű népszámlá­lás, a kiegyezés után volt, 1869-ben és akkor az ország mai területének lakossága már meghaladta az ötmilliót, pon­tosan 5 011 310 volt. Ezek a számok csak a pol­gári lakosságra vonatkoznak. - Az össznépesség mintegy öt­venezerrel lehetett több. Az azután következő száz és egynéhány esztendőben, az or­szág lakossága több mint két­szeresére szaporodott, 1972 ja­nuár 1-én hazánk népessége 10 315 600 főnyi volt. Az összlakosság megduplá­zódásához egy évszázad kel­lett, de a hatvan éven felüli­ek száma — bizonyságául, hogy öreg ember nem vén em. bér — fél évszázad alatt gya­rapodott kétszeresére. Az ösz- lakosságnak 1920-ban még csak 9,0 százaléka volt hatvan éven felüli, 1971-ben már 17,4 százaléka. A számok arra val­lanak, hogy a nők vitalitása nagyobb mint a férfiaké, mert náluk a hatvan éven felüliek százaléka ez időpontban 19,1 volt, míg a férfiaknál csak 15,4. Figyelemre méltó adat az is, hogy a 15 éven aluliak számaránya 1920-ban még 30,6 százalék volt, 1971-ben már csak 20,5 százalék. A női nem életrevalóságát mutatja fiz is. hogy a 15 évesnél fia­talabb korcsoportban ezer fér­fire még csak 947 nő jut. Az évek számának emelkedésével a férfiak arányszáma állan­dóan romlik. A hatvanéves­nél - idősebbek csoportjában ezer féfira már 1324 nőt szá­míthatunk. Az összes lakossá­got véve alapul viszont ezer férfi lakosra 1064 nő esett 1971-ben. Érdemes még néhány szám­adatot kiemelni a statisztika rovataiból. A hatvan éven fe­lüliek soraiban nőtlen volt a férfiak 3,5 százaléka, hajadon volt a nők 6,4 százaléka 1971. január 1-én. Viszont özvegy volt ugyanebben a korcsoport­ban a férfiak 14,5 százaléka, a nőknek 49,1 százaléka. Meg­említhetjük azt is, hogy eb­ben a korban már több nő él özvegységben, mint házassági kötelékben, aminek százaléka 41,0 volt ebben az időpont­ban. Erősen visszaesett ‘ a sok- gyermekes családok száma. 1949-ben még a családok 4,7 százalékában volt ötnél több. gyermek, 1971-ben ez az arány már 1,1 százalékra csökkent. Sikerült imifalvúm Buenos Airesben költözkö­dik a cirkusz. Egy férfi kis­kocsijával a cirkusz legna­gyobb elefánthölgye, Dicke Mary mögé került. Szerencsé­re a gépkocsivezető ijedtében azonnal kiugrott a kocsijából. Mary nagy nyugalommal, ahogy idomították, megkezdte mutatványát, ez alkalommal azonban nem a dobogóra, ha­nem az autóra telepedett. Ami­kor a 4 tonna súlyú állat is­mét kétlábra állt, csak a pa­lacsintává nyomódott autó roncsai maradtak utána. fi krakkói színes ablakok A színes ablakművészetnek középkori hagyománya van Lengyelországban. Azokból az időkből kevés színes ablak­üveg-emlék maradt, de mind­egyik híres darabja az „ablak­művészetnek”. A lengyel szí­nes ablakművészek — Mergof- fer, Uzemblo, Frics és min­denekelőtt Viszpjanszki — teljesen új elemeket vittek eb­be a művészeti ágazatba. Leg­többjük Krakkóból származik, ahol ma is — messze földön híres — színes ablakkészítő műhely működik. A hatvan­éve fennálló műhelyben Mókus etette a harkályt Érdekes epizódot figyelt meg az erdő életében V. Uljanov szmolenszki lakos. Véletlenül felfigyelt egy harkályra, amelynek megsérült a csőre. A beteg madárnak egy mókus jött a segítségére. Ez kipisz­kálta a fenyőtobozokból a magvakat és ledobta a har­kálynak. Az meg röptében el­kapta és megette őket. A ter­mészetbarát előbb azt hitte, véletlen együttműködés tanú­ja. De nem: amikor a bundás jószág másik fenyőre telepe­dett át, a tollas is tüstént utánarepült és ismét enni ka­pott. (APN — KS) Óriási elemek a föld mélyén Mesterséges feszültség a korrózió ellen Egyre nő a föld alatti épít­kezéseink száma. A gázprog­ram megvalósítása, a Barátság II. kőolajvezeték építése, va­lamint az új, szovjet—magyar földgázvezeték létrehozása mindinkább az érdeklődés kö­zéppontjába emeli a föld alat­ti korrózióvédelem problema­tikáját. Mint ismeretes, a föld mélyén jóval gyorsabban ron­gálódnak a fémek, mint a föld felett. Ezeknek a vezetékek­nek a pusztulása azonban nem­csak anyagi károkat okozhat, új típusú villanyautó nélkül, 45 kilométeres sebes­séggel. Az „Erna” elektromabilnak két villanymotorja van és hátsókerék-meghajtású. A gép­kocsi súlya az akkumuláto­rokkal együtt kb 800 kg, be­fogadóképessége — három utas és a vezető. Az új jármű nagyfokú mozgékonyságáról már az a tény is tanúskodik, hogy fordulási sugara csupán 2,5 méter. A brnói ViHamosgép-Kísér- leti Intézet megalkotta az „Erna” típusú villanyautó kí­sérleti példányát és kipróbálá­sát is végrehajtotta. A gépko­csi energiaforrása az ülések alatt elhelyezett nyolc ólom- akkumulátor, amelyeknek összfeszültsége 96 volt. Ener­giakészletük lehetővé teszi, hogy a villanyautó 55 kilomé- •tert tegyen meg újabb töltés hanem veszélyezteti a vezeté­kek környékének lakóit is. Éppen ezért egyre többet fog­lalkoztatja a szakembereket az a kérdés, hogyan lehet leg­hatékonyabban védeni ezeket a csőrendszereket, miként akadályozhatják meg a talaj­ban lejátszódó elektrokémiai folyamatokat. A föld mélyén ugyanis valóságos óriási ele­műk képződnek, amelyekben az elektrolit maga a talaj, a fémvezetékek pedig az elekt­ródák, amelyek éppen úgy, mint a mindenki által ismert zseblámpaelemekben, tönkre­mennek, elkorrodálnak. A veszélyes elektrokémiai folyamat megakadályozásával hosszú évek óta foglalkoznak a kutatók. Az úgnyevezett ka- tódos korrózióvédelem alig két évtizede hozta meg első ered­ményét, s azóta fokozatosan tért hódít az egész világon. Hozzánk most jutott el ez a figyelemre méltó eljárás és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt már alkalmazza az új vezetékrendszerek védelménél. A föld alatti elemek sokasá­gát úgy számolják fel, hogy a fémekben mesterséges — két- három voltos feszültséget idéz­nek elő, amely megakadá­lyozza az elektrokémiai folya­matot és ezáltal a fémrészecs­kék elvándorlását, leválását is. Természetesen ezt aá el­járást számos más módszerrel egészítik ki, a műanyagbevo­natok, a festékek sokasága se­gíti hatékonyságát. A szak­emberek szerint azonban a föld alatti vezetékek védelmé­ben a kulcsszerep a jövőben már a mesterséges feszültség kialakításáé, vagyis a katódos védelemé lesz. Kölyökkutya-világrekord Sebészet a hangyavilágban P. Marikovszkij szovjet entomológus a kirgiziai he­gyek között érdekes ese­mény tanúja volt. A vö­rösfejű hangyák beteg test­vérüket igyekeztek meggyó­gyítani. A bolyból ki vitték a sza­badba és hozzáláttak a műtéthez, amelyet három „sebész” végzett népes asz- szisztentúra mellett. A több órás operáció alatt egy mikroszkopikus nagyságú szálkát távolítottak el a sérült testéből. (APN — KS) Viszpjanszki és Megoffer raj 4 zai alapján is készültek szí­nes ablakok. A munka ma is a régi ; módszerekkel folyik. Ahhoz, hogy a színes ablakok kialakításához szükséges 300- féle színárnyalat megszülessék, a sok fajta üvegeit darabon- kint egyedi módszerekkel kell megfesteni, — mindegyik üvegdarabkát ólomkeretbe il­lesztik és így állítják végül össze a nagy, színes ablakokat. A műhelyt állandóan el­árasztják a megrendelésekkel mind az egyházi, mind a vilá­gi intézmények. Nemrégiben fejezték be a labinovici hadi- fogolytábor mártírmúzeuma számára készített nagy — 13 négyzetméteres — színes ab­lak munkálatait. Most a va- velsziji katedrális számára ké­szítenek középkori motívumok­kal díszített színes ablakokat és krakkói ablakok árasztják majd el sejtelmes fénnyel a sztargard-secinszki gót székes- egyházat is. A varátsserejü ,,napgyiikér” Az édesgyökeret, vagy ahogy Hipokratesz és Avi­cenna híres ókori gyógyá­szok idejében nevezték: napgyökerek, századok óta pótolhatatlan gyógyírnak tartják. Ez a gyökér gyógy­hatásút tekintve nem ma­rad el a legendáshírű zeny- senytől. A gyógynövény­ként használt gyökér 50- szer édesebb a cukornál. A belőle kivont és a gyógy­szeripari alkalmazás után fennmaradó származékokat az édesipar, " a dohányipar, a sörgyártás — sőt, még a kohászat is- felhasználja. A Szovjetunióban a Kau­kázus vidékén és Közép- Azsiában nő édesgyökér. Az évről-évre nagyobb keres­letnek , örvendő gyökérből 20 országba, köztük az USA-ba, Angliába, Fran­ciaországba és Finnország­ba szállítanak egyre na­gyobb mennyiségben. (APN — KS) Házi diYaíbcmuíafó Csukcsföldön Kellemes meglepetés érte hazatérésük perceiben a tá­vol-keleti Nutegelmen falu, csukcs nyelven „ a föld széle” vadászait: feleségük, menyasz- szonyuk, lányaik a legutolsó moszkvai divat szerint varrt ruhában, valóságos „divatre- vüvel” várták őket. A várat­lan meglepetés előkészítésében a ' nultinszki szolgáltató kom­binát varrónői működtek köz­re. (BUDAPRESS—APN) A bánhidai tó „cápái 99 Nem csoda, hogy az apa büszkén néz, mert 18 nagy dán kölyökkutyát nemzett, aim vitathatatlan világrekord. A bajnok atya: Raatu Raimondi, és az anya szintén fajtiszta dán kutya: Raatu RadziwaH. A kicsinyeket három módon etetik; az édesanya, egy mos­tohaanya, de nagy szerepet kap a tejesüveg is. Gazdájuk, Mrs. Margaret Heart, aki az ausztráliai új Dél-Wales-ben lakik, hosszú évek óta foglalkozik kutyatenyésztéssel, azt ál­lítja. hogy még sohasem hallo tt róla, hogy valaha is egyszerre ennyi kiskutya született vol­na. Az egyhónapos kiskutyák valamennyien kitűnően érzik magukat. Szenzációs vízi esemény tart­ja izgalomban a tatabányai sporthorgászokat. Egyik sze­rencsés társuknak, Vigh Tibor vájárnak sikerült horogra csal­ni és stégre emelni a bánhidai hűtőtó sokáig csak horgász­mesének tartott „cápáját”, egy csaknem két méter hosszúsá­gú harcsát. A negyvenkét ki­lós óriási harcsával gigászi küzdelmet folytatottt Vigh Ti­bor. A horgász és zsákmánya csaknem egy órán át fárasz­tották egymást, mire a rend­kívüli erejű víziragadozó meg­adta magát. A- szerencsés fogás elsősor­ban szakszempontból figyelem­reméltó. Álló vizekben ugyan­is ritkaságnak számít, hogy a harcsa ilyen súlyúra és mére­tűre fejlődjön. A tatabányai „Jószerencsét” horgászegyesü­let tagjai nem is emlékeznek arra, hogy ebben a tóban va­laha is horogra került volna ilyen halóriás. Az esemény mindenesetre azokat látszik igazolni, akik egy még na­gyobb, méretei után ítélve 100 kilósra becsült harcsapéldány­ról is tudnak, egy alkalom­mal ugyanis mar horogra akadt ez a cápamáretű har­csa, de az egész éjszakán át tartó küzdelemből a tó száz­kilós lakója került ki győzte­sen, mert végül is cérnaként szakította el a horgászzsinórt. A negyvenkét kilós harcsa- íogá's .mindenesetre lázba hoz­ta a környék .sporthorgászait, a szokottnál jobban benépe­sül a hűtőtó partja, s most mindenki a sokszor megálmo­dott nagy fogásra vár.

Next

/
Thumbnails
Contents