Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

r

I

}

Eladó iskolák

Wásárolni sok mindent le- ” hét. Veszünk kenyeret, húskonzervet, cipőt, ruhát, autóbusz-bérletet, öröklakást, családi házat és üdülőtelket Domboriban. Mindezen senki sem csodálkozik. És ha eladó egy iskola? Ki vett már iskolát?

Nincs is egészen egy hónapja, hogy lapunk hasábjain Mőcsény községi közös tanács eladásra ajánlotta a közigazgatási területéhez tartozó kis- mórágyi iskolát. Az iskolát azóta eladták. Százezerért Jó állapotban lévő téglaépület, kissé korhadt padlózattal, jó fedélszékkel és itt-ott foghíjas tetőzettel. Az udvar felé tornác szolgál, afféle ámbitus, ahonnan a század elején a mester úr felesége vagy a kiskertje kapálására kivezényelt nebulókat egrecíroztathatta, vagy maga a méster úr ült ki egy kis ejtőzésre, miközben benn az iskolások karban mondták: „Á, bé, ab — vaskalap...” Mindez természetesen csak romantikus túlzás és nem mentes némi nosztalgiától, ami — ezt már most bocsássuk előre — felesleges. A tények sokkal nyersebbek. A következők:

Kismórágy harminc körüli diákját éveikkel ezelőtt „be- körzetesítették”. Ez borzalmas szócsinálmány, de elterjedt, és nagyjából mindenki tudja, hogy a — közeli — szakosított iskolába való átcsoportosítás rejlik mögötte. Az épület egykor volt iskola jellegét jelenleg egyetlen színét hagyni készülő fali tábla őrzi: „III.

Iván cár összetapossa a tatár kán pecsétjét”. A volt pedagóguslakásban zsákok pihen-' nek, egyébként az épület üres. Egyelőre.

Mi lesz belőle?

Uj gazdája az Ültetvénytervező Vállalat, melynek szép. modern telepét csak egy mélyebb harázdányi mezsgye választja el a néhai iskolától. Nyáron nyolcvan, télen ötvenhatvan körüli dolgozójának étkezőhelyiségét, női-férfi öltözőjét, zuhanyozót létesítenek itt. Vagyis az iskola, mely

À pedagógus- továbbképzés nyári tervei

 megyei pedagógus-továbbképzési kabinet az idén június 23-án fejezi be munkáját. Ekkor kerül sor a beszámolókra. A kétéves általános és középiskolái osztályfőnöki, valamint az általános iskolai biológiatanárok számára rendezett kétéves továbbképzés második évfolyamának hallgatói. záró- dolgozatot is írnak a nyáir folyamán.

A leadási határidő augusztus 20. A középiskolai kollégiumok, diákotthonok és nevelőintézetek tanárai számára szervezett egyéves továbbképzés hallgatói is augusztus 20-ig készítik ej záródolgozataikat. Az első tanfolyamon 115, a kétéves második évfolyamán pedig 42 pedagógus végez.

Az országos szervek és a képzőintézetek számos tanfolyamot, továbbképzést szerveznek a nyár folyamán, ezek szinte mindegyikén vesz részt Tolna megyei pedagógus is. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, a Pécsi Tanárképző Főiskola, a kaposvári és kecskeméti tanítóképzők minden évben indítanok továbbképző tanfolyamot. Ezek az iskolai szünetek ideje alatt, tavasszal és nyáron egyhetes bentlakásos tanfolyamok. Tiz-tizenöt pedagógus vesz részt mindegyiken a megyéből. A Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet minden nyáron szinte minden tárgyból és különböző módszertani kérdésekből rendez az ország különböző részein egy-két hetes szakmai oktatást, vagy vándorgyűlést. Ezeken körülbelül kiienevenen vesznek részt a megyéből.

A szegedi pedagógiai nyári egyetemre a továbbképzési kabinet húsz tanárt küld, de ezenkívül mennek egyenesen az iskolákból, vagy a városi-járási művelődési osztályok szervezésében is.

Tíz zeneiskolai tanár a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában vesz részt továbbképzésen. A testnevelési Főiskola edzőtáborának is lesz Tolna megyei

résztvevője.

Tudományos társaságok is rendeznek nyaranta három-négy napos vándorgyűléseket. Egy külföldi nyelvi tanfolyamon való részvétéit kapott az idén a továbbképzési kabinet. Négy nemzetiségi iskolában tanitó pedagógus vesz részt rajta a megyéből.

A felsoroltak nem foglalják magukban mindazokat a nyári továbbképzési lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak, és amelyeket megyénk pedagógusai ki is hos'.rr> álnak. Mindezekhez jön még hozzá az építő- és úttörőtábor! felügyelet is. Nem nehéz megállapítani, hogy c sokak által irigyelt nyári másfél hónap nemcsak nyaralásból ál!, jut erre az időre is munka és tanulás.

a modern oktatás követelményeinek már nem felelhetett meg a maga egyetlen tantermével, modernebb és igencsak megfelelő körülményeket biztosít majd egy termelő üzem dolgozói részére. Az Ültetvénytervező Vállalat fővárosi központja kilenc telepet tart fenn az országban. Nyolc telepen már voltak „szociális” gyűjtőnév alá foglalható létesítmények. Itt lesznek. A régi épület szerepet cserél.

*

Ez megyénkben az egyetlen?

Aligha. Az újságíró egy rövid napnyi kör járat után észbekap, hogy (mint sajnos any- nyiszor) nem vette észre a fáktól az erdőt, az évek óta szeme előtt folyó változásokat. Ugyancsak az előbbi községi közös tanács hatósugarában, Zsibriken, az idei tanévvel becsukta kapuját az általános iskola. Alig másféltucat tanulója volt és a pedagógus gondosan felmérte, hogy néhány év múlva féltucatnál se lesz sokkal több. A helybéli szülőket a tények választás elé állították. Vagy naponta utaztatják gyerekeiket a körzeti, központi iskolába, vagy elküldik valamennyit Nagymányok- ra, egészhetes napközibe. Az utóbbit választották, igazuk volt.

Belátható időn belül a zsib- riki iskola is eladó lesz.

Regöly-Majsapusztán az iskola egyik részében már évek óta a főállattenyésztő szolgálati lakása van, a másik rész munkáspihenő. Tulajdonos a termelőszövetkezet, amelyik ..menetrendszerű” módon szállítja a faluba a máig szép

Tolna megye legrégebbi gimnáziuma a gyönki, amelyet 1806-ban alapítottak Nagy székely ben. Az intézetet 1912-ben telepítették át Gyönk- re. A másfél százados múlt te- lisrtele van megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel. Valakinek, valakiknek — elsősorban persze magának az intézetnek — mindig meg kellett birkóznia a gáncsoskodókkal, s a gimnázium működése elől az akadályokat gyakran nem lehetett egykönnyen elhárítani. A kezdeti, a nagyszékely! években a református egyház helyi képviselői és a gazdatisztek egyaránt háborgatták. Mindenekelőtt azért vált szükségessé az intézet olyan helyre költöztetése, ahol a környezet, a légkör nem nyomasztó, hanem serkentő. 1812-ben ezerkétszáz forintért megvették a német református prédikátor gyönki házát, s ide költözött a gimnázium. 1812. augusztus 4-én ünnepélyes alapkőletétellel új gimnáziumi épület építését kezdték el.

Mit és hogyan tanítottak másfél századdal ezelőtt a gyönki gimnáziumban? Természetesen egészen mást és másképpen, mint napjainkban. A kor kezdetleges közművelődési viszonyainak megfelelően folyt itt is az élet. Egy dolog azonban mindig jellemezte az iskola életét: a tanárokat, tanítványokat a mély hazaszeretet hatotta át. A gimnázium élete megannyi szállal összefonódott népünk szabadságküzdelmeivel. A 48-as szabadságharc kezdetén a nemzeti törekvések jegyében sikerült „bővíteni” az intézetet, néhány évvel később azonban a sötét Bach-rendszer idején az „idegen kormány”-nyal szembe- szállva kellett megvédeniük az intézetet, hogy be ne zárják. Hogy mennyire élt az intézetben a szabadságszellem, azt később is számtalan módon tapasztalhatta a környék. 1860. decemberében, tehát jóval a kiegyezés előtt (!) kitűzték a homlokzatra a negyvennyolcas zászlót. Emiatt magával a gimnázium hivatalos elöljárólélekszámú pusztában és a még távolabbiakban lakó tanulókat.

Néhány évvel ezelőtt, hét esztendeje talán, riportsorozatot írtunk lapunkban „Gyánt- tól Miszláig” címmel. Gyánt történelmi múltú település Pincehely külterületén. Hét éve még jártunk iskolájában. Az iskola most üres. eladó:

Tolnanémedi és Simontornya közt a Szentpéteri-szőlőhegy- nek nevezett részen egy viszonylag új, a felszabadulás után épült iskola áll. Elhagyottan és üresen. Rövidesen eladó lesz, vagy más célra hasznosítandó. Elkelt, már a csámpai iskola is.

Az Ozora—Tóti pusztai, átmeneti állapotot képvisel. Nem tanítanak benne, de mivel viszonylag közel van a községhez, pedagóguslakásként hasznosítják.

«

Ozora tantestületének egyik közmegbecsülésnek örvendő tagja, Moklowsky Izabella — ahogyan a helybeliek emlege- _ getik: „Babi néni” — az elmúlt héten fejezte be az utolsó tanévet, melyet még aktív pedagógusként vezetett. A nagyon jól megérdemelt nyugdíj- korhatárt Döbröntepusztán élte meg, ahová, máig se vezet kövesút és ahol harminc esztendeig tanított. Az utolsó tanévben hét (!) gyereket, köztük három nyolcadikost, akik ezzel befejezték az általános iskolát. A négy megmaradt szülei a zsibrikiekhez hasonlóan szabadon választhatnak. Bejárás Ozorára autóbusszal (a buszmegálló ősszel-télen két kilométer gyaloglás oda,

ugyanennyi vissza), vagy kollégiumi elhelyezés Pincehelyen.

És az iskola?

Döbröntepuszta a kevés számú helyek egyike, ahol az Eszterházy uradalom „kitett magáért” — már ami a népoktatást illeti. A múlt század nyolcvanas éveiben emelt, alápincézett téglaépület állaga, tetőszerkezete kifogástalan. Csakhogy az ozorai Egyetértés Termelőszövetkezet itteni telepén tán tizenöt család lakik. Az iskolát tanulókkal benépesíteni emberi számítás szerint aligha fogják. A nagy anyagi értéket képviselő épület legjobb hasznosítója, a mintegy ezeröles telekkel együtt — a tanácselnök és vb-titkár véleménye szerint — a termelő- szövetkezet lehetne. Ha nem, (vagyis ha eladni nem sikerül), az épületet lebontják és anyagát a községi napközi régóta esedékes rekonstrukciója során hasznosítják majd. így, vagy úgy — ez Schlauch Ede iskolaigazgató véleménye is — csak ez a két megoldás lehetséges.

*

Eladták, eladják, vagy el szeretnék adni. Iskolákat, népoktatási, közoktatási intézmények épületeit, melyekben a nemzet (egykori) napszámosai generációkat neveltek fel. Kis- mórágyon máig emlegeti egy anya Müller Márta tanítónőt, aki joggal volt szigorú a fiával szemben: — 1942-ben.

Moklowsky Izabella legelső tanítványai közt ma már nagyanyák is akadnak, akik se a tanító nénit, de az öreg iskolát se felejtik. Jogos tehát a kérdés- — miért kell mindennek megtörténnie, és jogosa második is: — mi lesz a pénzzel? Hiszen a kismórágyi százezer forint például nem megvetendő összeg.

A megszüntetést a puszták,’ kis települések logikus fel- számolása követeli. Megyénk népszámláláskor! 258 789 lakó- Æ jának tíz és fél százaléka, te- st hát kereken huszonhétezer ||| ember (több, mint Szekszárd lakossága !) élt hatszázhét kül- fv területi lakott helyen. Élt, de # az emberi életről ma már más elképzeléseink vannak, mint /:* amilyenek az Eszterházyak ' jószágkprmányzóinak voltak, amikor Döbröntepusztán létre hoztak egy iskolát a cselédgyerekek és majdani cselédek számára. Osztatlan iskolában a legjobb pedagógus is csak úgy nevelhet gyerekeket, úgy indíthatja őkatt útra bármilyen szakma megszerzésére, hogy azok óhatatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek más, szerencsésebb (nem képességű, hanem lakóhelyű) társaikkal _ szemben.

Az ilyen iskolák tehát természetszerűen, a fejlődő társadalom törvényei szerint kihalásra vannak ítélve. Lebontásra persze nem óhatatlanul. Azt miniszteri rendelet írja elő, hogy ha áruba bocsátásukra sor kerül (szociális létesítmény, üdülőház, nyaraló, vadásztanya, vagy bár akár- . milyen célra), az ezért kapott összeg csak kulturális célra fordítható. így történik majd a mőcsényi községi közös ta- - nácshoz befutó százezer forint- - tál és így lesz ez Ozorán is, ahol a napközi felújítására központi keretből már rendelkezésre áll a jövő évre három- százezer forint.

Az eladó iskolák a meglévők és leendők érdekeit szolgálják,

A fejlődést.

ORDAS IVAN >;

Fiatalodóban a legöregebb

jával, fenntartójával, Magya- ri Kossá Sámuel földbirtokossal ütközött össze a tanári kar.

A szabadságharc idején nem egy gyönki tanár a gimnáziumon kívül is jeles feladatokat vállait magára. Kiss Gábor önéletrajzi leveléből például megtudhatjuk: „Részt vettem a pákozdi ütközetben és Jella- sich kergetésében, az ozorai lefegyverzésnél jelen voltam, innen Pázmándy kívánságára Perczel visszaküldött Pestre, s egyike voltam azon három honvédnek, akik az Ozoránál horvátoktól elvett svarckelb zászlókat bevittük egyenesen a parlamentbe, mikor a kisérő levelet Pázmándy felolvasta, olyan jelenetet, örömet, lelkesedést életemben nem láttam, a képviselők majd széttéptek bennünket kérdéseikkel... 1849-ben Pázmándy házát el kellett hagynom, mert veszedelem fenyegetett. 1849. őszén gyönki tanár lettem... édes kedvesen emlékszem ezen időre, s azon nagy szeretetre, mely felkarolt."

Wimmer Teofil Ágostonról, a gyönki gimnázium pap tanáráról feljegyezték, hogy „1848-ban nemcsak lelkesítő szavakkal, de karddal is védte a megtámadott hazát... 1849-ben mint Kossuth berlini követe szerepelt, ezért a rémuralom hóhérai elöl külföldre kellett menekülnie".

Tóth József tanár a 65. zászlóaljban szolgált egészen Világosig, s hadnagyként tért haza.

Dömény József 15 éves ifjúként beállt több gyönki diák társával honvédhuszámak, s Komárom várában küzdött az ellenforradalmi rohamok ellen. A szabadságharc leverése után — 1856-ban — tanár lett a gyönki gimnáziumban.

A német származású Helszler József tanár a magyar szabadságharcért folytatott kvízdelemben — a Jellasich elleni hadjáratban — súlyosan megsebesült.

Bármennyire is furcsán hangzik, e nagy múltú intézet sorsa az elmúlt évtizedben is egy kicsit kérdőjelessé vált. Gyönk megszűnt, mint járási székhely a területi átszervezés folyamán, s akadtak, akik úgy vélték, hogy itt nincs tovább létjogosultsága a gimnáziumnak sem. Olyan nézetek is elhangzottak, hogy be kellene olvasztani valamelyik új oktatási intézetbe. Kétségtelen, hogy felsőbb hivatalos fórumokon is meditáltak a gyönki gimnázium jövőbeni jellegét illetően és volt olyan elképzelés is, amely mint gimnáziumot, átszervezte volna más középfokú oktatási intézmény- nyé.

Az illetékes felsőbb szervek végül is egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy az intézet marad. Méghozzá, mint gimnázium, s ugyanott, ahol másfél századon keresztül volt, tehát Gyönkön. Még akkor is, ha Gyönk nem járási székhely, s az a különleges helyzet állt elő, hogy Gyönk immár az ország egyik legkisebb települése, amely önálló gimnáziummal rendelkezik. Véleményem szerint ez volt a legjózanabb döntés, amire az adott körülmények mérlegelésével sor kerülhetett. Ez megfelel nemcsak a tradicionális szempontoknak, hanem a környék közoktatási igényeinek is. A tanulók közel 80 százaléka fizikai dolgozók gyermeke és helyből, illetve a környező községekből való. Ez viszont azt is jelenti, hogy e körzetben sokkal kevesebb munkás és paraszt fiatal jutna el az érettségiig, ha ezt az intézetet felszámolnák.

Mintegy megpecsételi a gyönki gimnázium jövőjére vonatkozó józan álláspontot az ahyagi ráfordításokkal kapcsolatos döntés. A közeljövőben több millió forintot fordítanak a gyönki gimnázium fejlesztésére: építenek hozzá egy új szárnyat négy tanteremmel és más helyiségekkel. Az előmunkálatok már folyamatban vannak, még ez évben megkezdődik az építkezés és a tervek szerint a következő tanév kezdetére átadják ren- . deltetésének. Nem növekszik a Ï tanulólétszám, a költséges V építkezés célja az, hogy kor- / szerűbb körülmények közt taníthassanak. Vagyis fiatalítják- az öreg gimnáziumot. A négy-í bői kettőt az idegen nyelvi-:., oktatás céljaira, egyet fizikai,??/ egyet pedig kémiai előadó te-/ remnek rendeznek be. A kör-í'i nyék jellegének megfelelően; || illetve a népgazdasági követel--/ menyekkel összhangban két éve német szakosított osztályt indítottak (igen sok a környéken a németajkú család). Két év óta leánykollégium is van Gyönkön és tovább kívánják növelni a diákotthoni férőhelyeket.

Tanulólétszámban nem növekszik az intézet, megmarad továbbra is a kisebb gimnáziumok sorában. A megfelelő tanulmányi színvonalra azonban annál jobban ügyelnek, s hogy az intézetnek ilyen szempontból nem kell szégyenkeznie, azt olyan statisztikai adatok mutatják, amelyből kitűnik, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezők jobb alapokkal indulnak a felvételire, mint sok más intézet növendékei. A gyönkiek egyetemre, főiskolára vaió felvételi aránya a jók közt van. Akadt már olyan év is, amikor Gyönkről minden jelentkezőt felvettek...

Nem megszüntetik, hanem fiatalítják a gönki gimnáziumot. Ez értendő a tantestületre is. Zentai András igazgató azzal büszkélkedhet, hogy igen fiatal a tantestület, az átlagéletkor 30 év körüli. Maga az igazgató is csak 32 éves ... És a tantestület 40 százaléka valamikor ennek az intézetnek volt a tanulója is.

BODA FERENC

A gyönki gimnázium