Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
Közlemény az MSZMP KB 1972. június 14—15-i üléséről ' (Folytatás az 1. oldalról). és egyenjogú részvételének meghiúsítása a stockholmi nemzetközi környezetvédelmi értekezleten. A Központi Bizottság határozottan elítéli az enyhülés ellenzőinek tevékenységét; . Reményét és meggyőződését fejezi ki, hogy kontinensünkörufo- kozatosan kiépül a biztonság és a széles körű együttműködés rendszere. Ehhez már eddig is értékes . hozzájárulást nyújtott az eu rónai közvélemény és kénviselőinek brüsz- szeli közgyűlése. Kívánatos, hogy Európa haladó társadalmi erői a jövőben még határozottabban tevékenykedjenek a földrész sorsának alakításában. O Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok, „viet- namizálási” politikájának teljes bukásától való félelmében, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek elak- násításával. városainak, falvainak, ipari és mezőgazdasági létesítményeinek rendszeres bombázásával az agresszió ki- terjesztéséhez folyamodott. Barbár eszközökkel, tömeges megtorlásokkal akarja térdre kényszeríteni a vietnami népet.- E kísérletei azonban — ugyanúgy, mint az eddigiek — sorra megtörnek a hazafias erők határozott ellenállásán, sikeres akcióin. Ebben a helyzetben még inkább szükség van a szocialista országok fokozott mértékű • és összehangolt erőfeszítéseire. A hősiesen harcoló vietnami nép, Indokína nénei továbbra is támaszkodhatnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikai, anvagi és katonai segítségére. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság támogatására. A Központi Bizottság ismételten -hangsúlyozza: pártunk és nénünk tel ies., . mértékben egyetért a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos javaslatával és az 1972. február 2-i kiegészítő nvilatko- zattal: az Egyesült Államoknak feltételek nélkül és azonnal be kell szüntetnie értelmetlen agressz|ós cselekményeit. meg kell határoznia saját hadserege és a csatlós alakulatok kivonásának pontos idejét, a térségben fel kell számolnia minden támaszpontot, és meg kell szüntetnie a saigoni rezsim katonai támogatását. Követeljük. hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul folytassa a párizsi tárgyalásokat: tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát a szuverenitás és a II A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően megtárgyalta az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést és megállapította: O Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótoló történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemiségével minőségileg új iskolarendszert teremtettünk. Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának ' kibontakozásához, társadalmunk tudati és kulturális fejlődéséhez. Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlődését 260 ezer felsőfokon, 575 ezer középfokon végzett szakember, 754 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti ,és a levelező oktatás százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez, munkájuk végzése mellett. belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján, A Közel-Keleten a haladó rendszerű arab államok küzdenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is elismert igazságos követeléseik teljesítéséért. Egyidejűleg erősítik gazdaságukat, védelmi képességüket, eredményesen munkálkodnak társadalmi feilődésük időszerű feladatainak megoldásán. Fontos intézkedéseket tesznek országaik progresszív erőinek összefogására és mozgósítására, a demokratikus jogok és vívmányok bővítésére. Helyzetük megszilárdnlása lehetővé .teszi, hosy felszámolják az imperialista hatalmak gazdasági befolyását, és érvényesítsék a természeti erőforrások, s bennük az olaiVjncsek feletti teljes nemzeti szuverenitást. I1 ven irányban tett újatvh 1 p- n4seik. közöttük a külföldi tőkeérdekeltségek államosítása, jogosak és törvényesek; közvetve szolgálják az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit is. A ha1 adó arab országok belső társadalmi, nemzeti törekvéseik és külpolitikái céljaik valóra váltását e°vspgük és összefogásuk erősítésével, laz imperialista hatalmak be- a va +ko7á sá n ak elhárításával, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival megvalósítót)., szoros baráti együttműködéssel érhetik el. A Magvar , Nénköztársaság továbbra is következetesen támogatja az arab népek harcát ez izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a Palesztinái nén törvényes io- gainaV érvényesítéséért, a közel-keleti helyzet - politikai 1—"tezéséért. A. Központi Bizottság megállapítja a' nemzetközi politikai események egvre jobban bizonyítják a Szovjetunió és a szocialista öfSzágOk“'’ — közöttük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az enyhüléssel szembenálló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok megkövetelik, hogv még következetesebben oldjuk meg a szocializmus építésének soron levő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros"- szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés esvmás. mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irápvuló - politikánk érvényesüléséért. ■. i . - -*T , ■ Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is- megállják helyüket. A fejlődés eredményeként ma már a megfélelő korosztály 60 százaléka óvodás, 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez. A szocialista köznevelés fejlesztésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesért oktatják és nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanították és tanítják a felnőtteket, s tevékeny részesei á közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk, és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megoldásában is. O A Központi Bizottság értékelte az 1961. évi iskolareform megvalósítását. Megállapította, hogy elsősorban az oktató munkában értünk el lényeges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítása — helyesek és továbbra is érvényesek. A Központi Bizottság a jelentős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részének megvalósítását személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimnáziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális. © Oktatásügyünk továbbfejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom hazai kibontakoztatása sürgetően igényli. Állami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. A közeljövőben a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell fejleszteni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva, haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt lei kell dolgozni az iskolarendszer távlati fejlesztésinek koncepcióját. O Oktatási' intézményeinkben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhelést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is. A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha az alanvető ismeretek tanítására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve, kialakítják a továbbtanulás igényét, és képessé teszik őket a folyamatos önművelődésre. 'A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökkenteni' és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állam- polgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani, hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenleginél kisebb legyen. A szakmai képzésben a hangsúlyt az elméleti alapokra. a munkafolyamatok egészének áttekintésére és olvan gyakorlati ismeretek tanítására kell helvezni, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelményeihez v-^ó gyors alkalmazkodást. © Iskoláink szocialista szellemben nevelik a fiatalokat. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a legfőbb feladat a nevelőmunka fejlesztése. Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét, A szocialista magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével, a közösségi élet fejlesztésével segítsék elő. hogy növendékeik a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, az úttörőszervezetekre, a diákönkormányzatra támaszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — szélesíteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, felelősségérzetét és fegyelmét. Az iskola támogassa a tanulók önművelését, és segítse a szabad idő kulturált felhasználását is. Az ifjúság nevelésében az iskola mellett jelentős szerepük van az ifjúsági szervezeteknek, az iskolán kívüli kulturális intézményeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelőmunkájának jobb összehangolásáról. A fiatalok szocialista nevelése érdekéhen. erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom minden egyes tagja átérzi felelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskola, a társadalmi és a családi nevelés összhangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhetetlen feltétele. O Népi államunk politikai feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középiskolák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az első éves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi otthonokban, egész napos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók, gyerekeit kell elhelyezni. Emellett növelni kell a magasabb fokú továbbtanulást elősegítő tanfolyamok 'mát is. O A Központi Bizottság állást foglalt az óvodák, az egyes iskolatípusok fejlesztési irányainak kérdésében: — Az óvodák hálózatát a következő ötéves tervek során jelentősen bővíteni kell, az óvodába nem járó gyerekek számára iskolaelőkészítő foglalkozásokat kell szervezni. — A következő években a legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működők helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell. — A szakmunkásképzés tar- talni fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szajkmunkáskéozés korszerűsítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell. — A Szakközépiskolák a jövőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szakmunkásbizonyítványt kapjanak. — A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítést, azoknak a tanulóknak a szamára pedig, akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget kell teremteni gyakorlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése. és a feltételek megteremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakultatív tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése. 1 . — A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minőségét. Az egyetemeken, főiskolákon széles alapismereteket kell adni. a specialisták, képzése a továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégítését a meglevő intézmények együttműködésével, és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani. Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszert alapelveinek fenntartásával kell továbbfejleszteni. ; — Az esti és a levelező képzési formák nélkülözhetetlen szere- Pet_töltenek be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak részt venni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos szerepe van az egyre inkább általános szükségletté váló továbbképzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanulását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniük az esti és levelező képzés lehetőségének kihasználását, és a munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését. — A szakemberek továbbképzéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az oktatási intézmények biztosítják. O A középfokú és felsőoktatási intézményekben továbbtanulók létszámát a népgazdaság szakemberszükségletével összhangban kell meghatározni. Mivel 1977-ig az általános iskolát végző korosztály létszáma csökken, és a 80-as évek elejéig stagnál, fokozottan törekedni kell arra, hogy a továbbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös- gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolát végzett lányok közül minél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézményekben, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben. © Lényegesen javítani kell oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit. — A köznevelés továbbfejlesztése érdekében vonzóbbá kell fenni a pedagógus hivatást és életpályát. Az élet- és munkakörülmények megfelelő színvonalával elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a nevelői hivatást. — Emelni kell a pedagógus- képzés színvonalát, ki kell dolgozni a továbbképzés új rendszerét, s a pedagógusokat érdekeltté kell tenni továbbképzésükben. A továbbképzés bázisai a megfelelő felsőoktatási irrtézménvek leffvenek. — Növelni kell a pedagógusok, a tantestületek önállósá- . gát. Lehetővé kell tenni, hogy, ez előírt pedagógiai-tan tervi - célok és követelmények eléré- , séhez legjobban megfelelő , módszeréket a pedagógusok ,r maguk választhassák meg. — Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek a jelenleginél nagyobb hányadát kell biztosítani. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre, bocsátott anyagi eszközöket hatékonyabban használják fel. — A köznevelés irányítását valamennyi szinten meg kell javítani. A kormányszervek erősítsék mind az általános" pedagógiai, mind a szakirányítást. A középfokú szakoktatási intézmények fenntartói fokozatosan a megyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatók hatáskörét, a tantestületek szerepét. — A neveléstudományi ku- ' tatómunkát fejleszteni kell, hogv fokozottan segíthesse az iskolai oktató-nevelő tévé- ‘ kenvséget és a távlati oktatás- politikai döntések megalapozását. A Központi Bizottság ' felhívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában. Az oktatási intézményekben működő párt- ■ szervezetek fordítsanak különös gondot az oktató-nevelő munka eszmei, politikai szín- . vonalának emelésére, korszerűsítésére, segítsék a szocialista pedagógiai elvek és módszerek terjedését, érvényesülését, foglalkozzanak a pedagógusok szakmai, elméleti fel- készültségének növelésével. O A Központi Bizottság javasolja, hogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit és határozza meg a szükséges állami intézkedéseket. © A Központi Bizottság „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumot nyilvánosságra hozza. \
