Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-14 / 138. szám
’ % A rejtett munkaerőforrás Vagy inkább mellékesen kezelt? Ez is, az is, holott a bedolgozói rendszer — az otthon dolgozás, ahogyan újabban jelölik — világszerte terjedőben, erősödőben van. Ha zánkban viszont csupán szociálpolitikai eszközt látnak benne, s nem az ipari termelés növelésének sajátos tartalékát. A kihasználatlan lehetőséget két számadat összevetése jól érzékelteti. Országosan , megközelítően 250 ezerre tehető azok száma, akik a kellő körülmények megteremtése esetén bedolgozói munkát vállalnának. Ugyanakkor 1972. elején a téhylegesen bedolgozói munkával foglalkoztatottak csoportja mindössze 66 ezer fő volt, s ami még nagyobb baj: számuk évek óta egyre mérséklődik. KÖLCSÖNÖS ÉRDEK A csökkenés azt sejteti, hogy nem sikerül érvényesíteni a kölcsönös érdekeket. A szőnyegszövés, a kosárfonás, a kötés, a tekercselés, az öntött, préselt termékek sorjázása, ezer más otthon végzett munka nemcsak kenyérkereset a bedolgozóknak, hanem könnyítés a gyár, a vállalat, a szövetkezet gondjain is. Amikor mindenütt munkaerőhiányról hallani, meghökkentő nagyvonalúság veszni hagyni e munkaerőforrást. Aligha hihető ugyanis, hogy az állami iparon belül tíz esztendő alatt mindössze 2500 új bedolgozónak tudtak munkát adni. Márpedig 1960-ban 11 700, 1970- ben 14 200 bedolgozót foglalkoztatott az állami ipar. A teljes munkaerő-állomány egy százalékát! Jobb a helyzet a szövetkezeti iparban. E területen 1970-ben 63 ezer főt tett ki a bedolgozók csoportja, ami az összes szövetkezetekben foglalkoztatottaknak több mint húsz százaléka; Erős hullámzás figyelhető meg. 1966-ban az állami és a szövetkezeti iparban 71 ezer bedolgozónak jut kisebb, vagy nagyobb kenyér. Két esztendő múlva számuk 84 ezerre szökik fel, de újabb két év múlva már csak 77 ezren vannak. 1971-ben 69 ezren, s 1972. elején 66 ezren. Kevés a munka? Ugyan! Kevés a törődés, s nem megfelelő a vállalati, szövetkezeti érdekeltség. Előnyösebb a telephelyi létszámot növelni, mintsem a bedolgozókét. Nem azért, mert valóban ez az előnyösebb, hanem mert ebben teszik érdekeltté a vállalatokat az érvényes gazdasági szabályozók. TÚL OLCSÓ? Vannak, akik úgy vélik, hogy maguk a bedolgozók sem nagyon kapkodnak a munka után, mert filléreket látnak csak érte. Tény: jónéhány termék esetében — mint ezt számítások igazolják — csupán 2,80—3 forintos órabért érhet el a bedolgozó. Ugyanezért az üzemen belül legkevesebb hat forintot fizetnek ki, s ehhez még hozzá kell tenni a szociális juttatásokat, különböző kedvezményekét, amiket az otthon dolgozó nem élvez. Igaz, a munkaügyi miniszter 16/1967. sz. rendelete sok tekintetben tisztázta a bedolgozók helyzetét, így a többi között kimondotta, ha az otthon dolgozó produktuma eléri a rendes munkaviszonyban lévők teljesítményének ötven százalékát, akkor a munkakönyves alkalmazottként járó jogok illetik meg, ám a központi szándék és a helyi gyakorlat nem jutott közös nevezőre; A nehézségeknek vannak más okai is. így az, hogy meg kellene szervezni a bedolgozói hálózatot, ■ márpedig a szervezettség itt a minimális szintet sem éri el. Sűrűn még a munka kiadása körül , is arc- pirító huzavonák vannak, nemhogy eszközt, technológiát bocsátana a megrendelő a munkát vállaló rendelkezésére. Kényelmesebb hagyni az egészet, mintsem létrehozni a munka kiadásának, az anyag elszállításának, a technológia elsajátításának, a kész termék összegyűjtésének rendszerét. Ebben lelhető a magyarázata annak, hogy olyan, a bedolgozásra sokféle módot kínáló területen, mint a híradás, és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, csupán 200—300 bedolgozó található. Mint ahogy a 260 bedolgozóval a fémtömegcikk-ipar is aligha merítette ki az otthoni foglalkoztatás lehetőségeit.;! KÖZÖS HASZON Érthető, ha a kézmű- és házi- iparban találjuk — az álla; mi iparon belül — a bedolgoz zóknak több, mint a felét. Utána a textilruházati, majd a textilipar foglalkoztatja a legtöbbet, 2400, illetve 1300 főt. Kevésbé érthető viszont, hogy éppen a textilruházati iparban a legalacsonyabb a bedolgozói kereset — 525 forint —, s legmagasabb 1520 forint — az élelmiszeriparban. Holott az otthoni foglalkoztatást nézve a két iparterület lehetőségei alig összemérhető-; ek. Ahogy az egy helyben to-' pogást sejteti az átlagkereset alakulása is, mivel 1960-ban 530, 1970-ben 756 forint volt az állami iparban. A szövetkezeti iparban ennél alacsonyabb — 639 forint —, s végül így kerekedik ki az átlag 660 forintra ami a munkás-átlagkereset — 2028 forint — egy- harmada; Nagy hiba lenne ennek az egyharmadnak a jelentőségét lebecsülni, hiszen 77 ezer ember számára ez is, vagy ez volt a kenyér! Ezért kell fönnakadni azon, hogy csökken a bedolgozók száma, s hogy szándékok — szociálpolitikai és termelésfejlesztési szándékok — és szabályozók, érdekek és gyakorlati eljárások nincsenek összhangban.' Az ellentmondások föloldása nemcsak lehetséges, hanem mielőbb szükséges is. Közös haszon származik egyénnek és társadalomnak, vállalatnak és népgazdaságnak abból, ha az otthon dolgozókkal bővül a munkaerőforrás, ha ésszerű-; en terjed e sajátos munka- megosztás, s ha ilyen módon is növekedhet azoknak az egyedülállóknak és családoknak a jövedelme, akiknél minden forintnak nagy a be-, csülete. í MÉSZÁROS OTTO Népújság 5 1972. június 14. Két óra. A rendőrség udvaráról sorra gördülnek ki a fehér csíkos kék gépkocsik. Közúti ellenőrzés. Útvonalunk Szekszárd, és a 6-os út a megyehatárt jelző 82-es kilométerkőig. , Vajon, hány szabálytalankodóval találkozunk estig? Még ki sem mondom a kérdést, a rendőr beletipor a gázba. Előttünk egy teherautó. Platóján zsák zsákra rakva. Hogy le ne hulljanak, két ember áll a rakfelület hátsó végén és fogja. A pilóta, Forrai Boldizsár mérgesen, vagy talán nem is olyan mérgesen szól; mondtam, hogy üljenek le. Az éjszaka fantomjai. A zsákokat tartják. De egy le az útra. A bírság 30—30 forint Tóth Pálnak, és Kelemen Ferencnek, a pilótát pedig feljelentik. Feljegyzem a rendszámot a noteszomba: YD 09—97. 11-es y ólán. Indulnánk, mikor egy oldal- kocsis Pannónia pöfög felénk. Oldalkocsija, ezt a szakember a rendszámáról is látja, csak teherszállításra használható. A benne lévő kenyeresládákon Doszpod Márton utas ül. Bírság, és az utas átül a vezető jnögötti ülésre. A hatos úton mindenki szabályosan közlekedik. Hogy ez az URH-s gépkocsinak köszönhető csak, az a rendőrök előtt sem titok. Lassan gurulunk. Egy maszek Moszkvics utolér minket, de — úgy látszik rossz tapasztalatai vannak a gyorshajtással kapcsolatban — kilométereken át nem mer megelőzni. A nagydorogi útelágazásnál bemegyünk Patera. Az egyik italbolt előtt, az utcasaroktól kanyarban ők zuhanhatnak Az útkereszteződésben lovas kocsi parkíroz. Fizet, Pár perc alatt több hajtónak nyílik a bukszája. A névtábla, lámpa, prizma talán kevesebbe került yolna. Indulunk tovább Pest felé; Egy teherautó megelőz, majd leszorítva az útpadkára egy szembe jövő buszt, rohan tovább. Utána megyünk. Az útépítésnél kint a sebességkorlátozó tábla. Nem veszi figyelembe. Hatvan helyett majdnem nyolcvanas tempóban halad. Villogó kék lámpával, szirénázva utolérjük. A pilóta tipikus pesti vagány. Mikor a maximálisan kiszabható helyszíni bírságot fizeti.már olyan szelíd, mint egy kezesbárány; Rendszáma YB 88—00. Visszafelé/ újra bemegyünk Patera. A sötétben sorra buk- konnak fel a kivilágítatlan kerékpárok. Kovács Pál, Tumpek József. Elfelejtették bekapcsolni. Németh József kőművestanulónak állítólag rossz a dinamója. ___ C sendes délután az utakon pár métere oldalkocsis motor álL A vezetőt megkeressük. Csak colát ivott. A tilosban parkírozásért fizet. Néhány robogót, motort megállítunk. Fék, lámpa. Bizony nincs minden rendben; Fogynak a bírság átvételét jelző nyugták. A délután derekán járunk, mikor Dunaföldvárra érünk. Egy bácsi biciklivel behajt a buszmegállóhoz. Az utasok közt kanyarogva rövidíti meg útját. Az útszakasz túlsó végén várjuk. — Azt hittem, nem vesznek észre. Hérics Imrét feljelenti az intézkedő rendőr. Kérjük, forgassa meg az első kereket. Már ég a lámpája. El sem tudják képzelni, milyen veszélyes dolog, ha így sötét fantomokként járnak az Utakon. Szekszárdon még egy autót állítunk meg. A városban, égő reflektorokkal jön szembe velünk; Az ausztráliából hazalátogató vezető szó nélkül fizet. Ezt a rendszámot is felírom. Ez a leghosszabb. 662 Z 9883. Visszaérünk a rendőrségre. Egy csöndes délután volt, nyugtázza a két rendőr, ösz- szesen talán ötven szabálytalankodóval találkoztunk. Egy statisztikát látok az asztalon. Idén a balesetek száma nem több, mint tavaly volt a hasonló időszakban. De félelmetesen nőtt a súlyos és halálos balesetek aránya. Az év első öt hónapjában 81 ember sebesült meg súlyosan, tíz ember vesztette életét a tolnai utakon. , *— szepesi —•
