Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám

» « \ Fél évvel a Központi Bizottság határozata után Üzem- és munkaszervezés a szekszárdi Volánnál Sárközi lakodalom Lázas készülődés a községekben A Volánt 11. Bz. Vállalatnál is sok szó esik mostanában a Központi Bizottság 1971. de­cember 1-i határozatáról. E határozat az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével foglalkozik, s ezzel kapcsolat­ban mindenütt — természete­sen a szekszárdi Volán-válla­latnál is — bőven akad ten­nivaló. A feladatok minden válla­latnál speciális formában je­lentkeznek, éppen ezért azokat helyileg kell meghatározni. A szekszárdi Volánnál ilyen sa­játos tényező, hogy a munka­hely nem vehető körül kerí­téssel, mint egy gyár esetében, és több telephelyből, ágazat­ból áll össze a vállalat A pro­fil itt nem változtatható úgy, mint a legtöbb üzemben, az áru. és személyszállítás nem helyettesíthető mással, az pe­dig mindig az igényektől függ. A beruházásokkal kapcsolatos országos intézkedések követ­keztében csökkent a fuvar­igény. Ezt a szekszárdi Volán úgy érezte meg, illetve érzi, hogy szállítókapacitását nem tudja folyamatosan kihasz­nálni. A minap, hogy a vál­lalatnál jártam, huszonegyné- hány teherautó állt fuvar hiányában. De előfordult, hogy még több. Az üzem- és munkaszerve-' zési teendők kidolgozásánál figyelembe kellett venni a kö­rülményeket. A vállalat szak­vezetői és kommunistái sokol­dalúan keresik, kutatják „há­zon belül” a jobb módszere­ket, és törekszenek a jobb belső szervezésre. Az első pil­lanatban ellentmondásosnak tűnik, hogy épp olyankor ke­rül nagyobb hangsúllyal napi­rendre a belső szervezés, illet­ve a termelékenység növelése, amikor egyébként sem tudják folyamatosan üzemeltetni fu­vareszközeiket kellő megrende­lés hiányában. Igen ám, csak­hogy éppen most, a bizonyos tekintetben kritikus körülmé­nyek közt lehet a legkevésbé eltűrni az emberi és technikai energiával való pocsékolást. A Vállalat számára a legsúlyo­sabb gazdasági helyzetet nem a kevés megrendelés okozná, mert az mindenképpen átme­neti jellegű, hanem az, ha az üzemeltetett gépeknél, illetve foglalkoztatott dolgozóknál nem törődnének a termelé­kenységgel. Márpedig ennek az egyik meghatározója éppen a belső szervezettség szintje. Amit tehát dolgoznak, azt mindenképpen jó hatásfokkal kell tenni. Nem arról van szó, mintha azelőtt nem törődtek volna a belső szervezéssel. Törődtek. A munkaügyi főosztály kere­tében például már korábban létrehoztak egy üzemszervezési csoportot. A vállalati szak. és pártvezetés mostani erőfeszí­tései tulajdonképpen folytatá­sai a régebbi erőfeszítéseiknek, de ugyanaz most nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kap­jon. Mindenekelőtt arról kel­lett meggyőzni a vállalatnál sok embert, hogy a fuvarmeg­rendelések csökkenése, a fölös kapacitás nem vezethet belső lazaságokhoz. Az év elején tröszti szinten megbeszélések folytak a Volán vállalatok teendőiről — ter­mészetesen a KB-határozat szellemében. Ennek — vala­mint a megyei pártbizottság Népújság 3 1972. június 14. feladatterve — alapján ki­dolgozták a vállalaton belüli akcióprogramot. A megyei pártbizottság feladatterve a többi közt az üzemi és párt- szervezetek feladatkörévé te­szi: „A nyílt és demokratikus légkör megteremtésével érjék el, hogy az üzemi kollektívák őszintén tárják fel a tapasz­talt munkaszervezési hiányos­ságokat, és tegyenek javasla­tokat a jobb módszerek alkal­mazására”. A szekszárdi Volán Vállalatnál amit tettek, ennek jegyében tették. Mivel a vállalat területileg meglehetősen széttagolt, egy megyei összevont értekezleten semmiképpen sem nyílt volna lehetőség a dolgozók vélemé­nyének széles körű feltárásá­ra. Ezért telephelyenként, szakágazatonként tartottak megbeszéléseket, de úgy, hogy valamennyin részt vett valaki a vállalat vezetői közül, aki érdemben tudott válaszol­ni a felvetődött problémákra. E megbeszéléseken részt vett a dolgozók kétharmada (tel­jes részvételi igénnyel a Vo­lánnál nem lehet fellépni, mert a buszoknak akkor is közlekedniök kell, amikor érte­kezletet tartanak, s a külön­böző, főként a nagyobb távú teherfuvarok sem időzithetők úgy, hogy a dolgozók kivétel nélkül részt tudjanak venni az értekezleteken ). Feltűnően sokan hozzászól­tak, véleményt nyilvánítottak. Akadt olyan telephely, mint például a bonyhádi, ahol a 250 dolgozóból 110-en felszó­laltak a tanácskozásokon. A felszólalók nagy része közvet­lenül kapcsolódott a belső szervezéshez. Az egyik helyen a gépek üzembiztonságának javítására tettek javaslatot, a másikon bírálták az egyik cso­portvezetőt szervezési mulasz­tásai miatt, a harmadikon sür­gették a vezénylő és műszaki részleg jobb együttműködését. Akadt telepvezető, aki máris javaslatot tett bizonyos admi­nisztratív létszámcsökkentés­re. A vállalat akcióprogramja, amelyet írásba foglalva sok­szorosítottak. a párthatározat szellemében készült el: egy sor szervezeti intézkedést ír elő, résziben olyanokat, ame­lyek a jelenlegi körülmények közt is megvalósíthatók, rész­ben pedig olyanokat, amelyek perspektivikusak. Felülvizs­gálják a helyközi és helyijá­rati forgalmat, és a gazdasá­gossági szempontokkal, vala­mint az utazói igényekkel összhangban eseti átszervezé­seket hajtanak végre: ahol indokolt, ott bővítik, ahol nem, ott meghagyják, vagy csök­kentik a járatokat. A helyijá­ratú buszokat perselyes for­mában üzemeltetik, vagyis, kalauz nélkülire szervezik át mindenütt. A szerződéses já­ratok átszervezésével fejlesz­tik a bérautóbusz-fuvarozást. A szervezeti intézkedések közt szerepel a műszakbeosztással kapcsolatban álló teherkocsik üzembe állítása, A szekszárdi vasúti kirendeltségnél olyan teherkocsikat is üzemeltettek a második műszakban, ame­lyek az elsőben álltak. Ezeket váltóvezetőkkel állítják mun­kába az első műszakban. A szabad szombatok elterjedésé­vel csökkent a közületi meg­rendelés a szombati napokra, s hogy akkor se álljanak ki­használatlanul a fuvareszkö­zök, a belső szállítási felada­tokat elsősorban szombatra összpontosítják. A dolgozók javaslataiból és az akcióprogramból mindenek­előtt az tűnik ki, hogy bár nehéz körülmények közé ke­rült a vállalat a fuvarigény csökkenése miatt, de különbö­ző vállalaton belüli intézke­désekkel — a többi közt a jobb üzemszervezéssel — so­kat lehet tenni az eredmények növelése érdekében, És tesz­nek is. A vállalatnak máris si­került számos nagyobb volu­menű fuvarlehetőséget megra­gadnia talpraesett intézkedései •— ezeket szándékosan nem részletezzük — következtében. A fölös teherfuvar-kapacitás egy részével növelték a sze­mélyszállító kapacitást, több különjáratot vállalnak, mint korábban, s ezzel igyekeznek pótolni a teherfuvarozási be­vételkiesés egy részét. Egy vállalat életében bekö­vetkező kedvezőtlen fordulat mindig rossz visszhangot szül a dolgozók körében. Ez tör­tént a szekszárdi Volánnál is, amikor köztudottá vált, hogy reggelenként miért nem indul ki a telephelyről jó néhány te­herautó. A vállalat kommunis­táinak az volt a véleménye, hogy nem elvtelen ígérgeté­sekkel. megtévesztő ködösítés­sel kell a rossz hangulatra reagálni, hanem a valóságos helyzet őszinte feltárásával és érdemi intézkedésekkel. A sze­relőknek például nyíltan meg­mondták, hogy előfordulhat bizonyos létszámcsökkentés. De azt is hozzátették, hogy nem ikerül senki sem az ut­cára, mert belső átszervezéssel másutt — a bontó részlegnél — növelik a foglalkoztatottsá­got. Korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a Volán Vállalat belső helyzeté­nek alakulásáról, a párt. és szakvezetők üzemszervezési erőfeszítéseiről. Egy azonban bizonyos: nem kerekedett fe­lül valamiféle „belső anar­chia”. mint ahogyan egyesek jósolták: nem indult meg pél­dául az elvándorlás, sőt, a vállalat munkásgárdái a talán sosem volt olyan stabil, mint éppen napjainkban. Senki sem kéri a munkakönyvét, és mindenki jobban ügyel arra, mint régebben, hogy munká­jában ne találhassanak kifo­gást. Magyarán: a munkafe­gyelem javuló tendenciájú. BODA FERENC Tegnap délelőtt Szekszárdon, az SZMT székhazában orszá­gosan is újszerű megállapodás született. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának ve­zetői, úttörő szerepet vállalva, szerződést kötöttek a Déryné Színház igazgatójával, Szalai Vilmossal. A megegyezés célja me­gyénkben a színházi élet fel­lendítése. Eszerint a Déryné Színház a következő évadban 40 előadást tart megyénkben hét helyen : Dombóváron, Bonyhádon, Dalmandon, Hő- gyészen, Mázán, Simontornyán és Tolnán, A Déryné Színház széles spektrumú repertoárjá­val látogat el a felsorolt he­lyekre. Bemutatják Sziligeti Ede Liüomfi-ját, Jókai Rab Ráby-ját, örsi Ferenctől a Az idén is megrendezik a megyei tanács járási hivatala, a járási művelődési központ és a községi tanácsok a Sár­közi lakodalmat. Az ezt meg­előzőekhez képest nagy az ér­deklődés. A rádió, a televízió, a pécsi rádió már nemcsak bejelentette részvételét, de megkezdődtek az előzetes szer­vezési munkák is. Finn nép­rajzkutató vendégek is érkez­nek Sárközbe, dr. Ortutay Gyula részvétele is várható. Magán a lakodalmi felvonu­láson kívül a legfontosabb rendezvény a Megfújom a fu­rulyám című népdaléneklési verseny döntője lesz. A tava­lyihoz képest kevesebb a dön­tőbe jutottak száma, ami re­mélhetőleg a színvonal emel­kedését is jelenti. Külön érdekessége az idei Sárközi lakodalomnak, hogy a menyasszony, vőlegény szere­pét alakító fiatalok valóban jegyesek. A menyasszony a bátai tanácselnök lánya, Sü- kösdi Zsuzsanna, a vőlegény Kápolnás József tanácsi dol­gozó. Egy héttel később tart­ják valódi esküvőjüket Bá- tán, igazi sárközi, falusi mé­retekben, mintegy kilencszá- zan hivatalosak a lakodalom­ra. Tegnap délelőtt a járási ta­nács képviselőjével végigjár­tuk az illetékes községeket, hogy képet kapjunk az elő­készületekről. A rendező szervek tisztasá­gi mozgalmat, illetve versenyt írtak alá. Amerre csak elha­ladtunk, minden községben kaszálják az árokpart» füvet, meszelik, nem ritkán tataroz­zák a házakat, középületeket, öcsényben a törpevízmű épí­tése miatt több utca még fel van ásva, a lehetőség szerint ennek a nyomait is eltüntetik. A hivatalos és előre kiadott program szerint szombaton kezdődik a rendezvénysorozat. Valójáhan már pénteken dél­után megérkezik a vasas népi együttes tagjai Bátára, ahol baráti találkozón vesznek részt a helyi tánocsoporttal, majd este műsort adnak a művelő­dési házban. Szombaton délelőtt a Haza­fias Népfront képviselői és a előkészítő operatív bizottság tagjai bejárják a községeket, ekkor történik a tisztasági ver­Princ a civil-t, a könnyű mű­faj kedvelőinek Lehár—Inno­cent Vándordiák-ját, a Petőfi- centenárium alkalmából a ta­valy Veszprémben nagy siker­rel bemutatott Petőfi Sándor— Simon István: A helység kala­pácsát, és több kiemelkedő da­rabot a külföldi színháziroda­lom reprezentánsai közül. Az évadnyitó augusztus 26- án Dombóvárott lesz. Dél­után a gyerekeknek a Peti kalandjai című gyermekműsort mutatják be. Ez az előadás, aminek bemutatása beleillik az SZMT-nek a gyermekek sza­bad idejének jobb kihasználá­sát célzó programjába, egyben a Déryné Színház gyermek­műsorainak országos premier­je is lesz. seny értékelése. Eredményhir­detés vasárnap délelőtt lesz Decsen. Szombaton este nyolc óra­kor a Vasas Művészegyüttes ad műsort a decsi szabadtéri szín­padon. Ugyanebben az időben a jugoszláviai Moholi tánc- együttes lép fel az őcsényi művelődési otthonban. Ebben az időpontban kerül sor a bá­tai művelődési házban a Meg­fújom a furulyám népdal­éneklési verseny döntőjére. Másnap, vasárnap délelőtt tíz órakor a decsi szabadtéri színpadon a népi hangszeres szólisták versenyének döntőjé­re kerül sor. Három órakor kezdődik a felvonulás, ezt megelőzően a tribün előtt a hagyományos menyasszonyki­kérésre kerül sor. öt órakor ismét a szabadtéren lesz mű­sor, mikor néptáncbemutatót láthat a közönség. Este nyolc órakor kezdődik a tulajdon­képpeni lakodalom — reggelig. A régi szokásoknak megfele­lően rigmusok hangzanak el, lesz szakács- és menyasszony­tánc is. A rendezőbizottság tavaly ötletversenyt hirdetett a fel­vonulóknak, az idén hangu­latdíjat írt ki a legvidámabb, leghangulatosabban felvonuló község számára. A menetben szerepelnek fel­díszített lakodalmi kocsik, kü­lön szekéren viszik a meny­asszony hozományát. A tán­cosokon kívül népviseletben haladnak még általános isko­lások, sőt óvodások is. Az érdeklődőkről, nézőkről is gondoskodtak a decsiek, akik vasárnap, a tulajdonkép­peni lakodalmat rendezik. Hat pavilont állít fel a szekszárdi és a decsi ÁFÉSZ. Az étte­remben pedig a Tolna megyei Vendéglátó Vállalat gondosko­dik arról, hogy a feltehetően nagyszámú vendégeket hideg, meleg élelemmel, sörrel, hűsí­tő itallal lássa el. A községek lakóinak készülődésére mi sem jellemzőbb, minthogy szinte minden család hív vendéget a két nap valamelyikére. A szerződés célja, hogy szo­rosabb kapcsolatot teremtsen a színházak és a megye lakos­sága között. Ezt szeretnék el­érni azzal is, hogy a nézők szavazatai alapján legjobbnak tartott színészek részvételével színész—néző találkozókat szerveznek. A szerződésnek egy másik pontja a színészi teljesítmé­nyek fokozását célozza. A te­levízió jóvoltából ugyanis a vidéki nézők igénye is — és ez egészséges folyamat — nőtt. A művészek részére ennek ér­dekében két, egyenként két­ezer forintos színházművészeti díjat adományoz az SZMT. Ezt a nézők sorsolása alapján leg­jobbnak tartott színművészek­nek ítélik oda. Szakszervezet a színházkultúráért Negyven előadás — Színész—néző találkozók — Évadnyitó augusztus 26-án

Next

/
Thumbnails
Contents