Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
f f i ♦ Az információ halála t ' V Nyárra várva Több hűtőgép a tejiparban A fagylaltot nyitás előtt fagyasztják Lesz sör, szörp elég Divatos dolog napjainkban az információ forradalmáról beszélni. Tény, hogy a legköznapibb emberre is a hírek, adatok, események korábbiakkal össze nem mérhető áradata zúdul. Még inkább így van ez sokrétű tevékenységet folytató szervezetek esetében. Mint amilyen például egy vállalat. Kérdés, milyen információkhoz jut egy ilyen egység, s mihez kezd azokkal. Értelmes rendbe sorolja-e, vagy el- yész áradatukban? A bőség zavara Közhelynek számít ma már, hogy a vezetői feladatok rugalmas — a .változó körülményekhez igazodó — végzésének, a teendők szükséges átcsoportosításának elengedhetetlen feltétele a kellő informáltság. A vállalatok rengeteg információt kapnak, s gyűjtenek saját körben, ám amint azt tudományos intézetek széles körű vizsgálata igazolta, ezeknek csak töredéke alkalmas a vállalati döntések megalapozására. Jó részük tehát fölösleges. Ami arra int, hogy már a kiindulópont sűrűn elhibázott. Nem tisztázták, mire vonatkozzék az információ. S ilyenkor az is elsikkad, ami lényeges lenne, ami elősegítené a döntéseket. A bőség ugyanolyan bajok forrásává lehet, mint a hiány. Ahhoz, hogy egy vállalat — termeljen akár tömegcikkeket, akár speciális berendezéseket, foglalkozzék szolgáltatással, vagy kereskedéssel, — megfelelően működhessen, nem csupán információkra, hanem azok mozgásának, feldolgozásának és visszajuttatásának szervezett rendszerére van szüksége. E rendszer csak akkor teljesítheti a vele szemben támasztott követelményeket, ha az elemi szervezettség sehol sem hiányzik. A munka- csoportok — a műhely, a szerelőbrigád, a bolti dolgozók — forrásai és felvevői is az információknak, s ez utóbbiak megfelelő áramlása döntő módon hat arra, hogy az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek egymáshoz közelebb kerüljenek, vagy éppen egybeessenek. Az elvi séma tehát áttekinthetőnek látszik: vezetők és beosztottak közös érdeke az információáramlás, a feldolgozás, s az erre támaszkodó döntés, az azt követő inEL ----------------------------------A budapesti Royal étteremben baráti találkozóra jöttek össze a szekszárdi és dombóvári gimnáziumok öregdiákjai. A 200 részvevőt a szekszárdiak részéről dr. Nádor István főorvos, a dombóváriak nevében pedig Buru János doktor üdvözölte. Kunszeri Gyula író, az NDK-ban töltött napjaival kapcsolatban arról számolt be, hogy ott sikeresen kutatott Garay Jánossal kapcsolatos dokumentumok után. Az öregdiákok egyetértettek abban, hogy összejöveteleiket évenként fogják megrendezni, és abba a bonyhádi gimnázium egykori diákjait is bevonják. Népújság 3 1972. június 2. tézkedés, majd a végrehajtás visszajelzése, azaz a szüntelen mozgás. Út, cél nélkül Ha most a gyakorlati tapasztalatokat összevetjük az elvi sémával, nemcsak eltéréseket találunk — ami természetes —, hanem torzulásokat is. Rendkívül fontos — de hátrányos — jellemző például, hogy nincs ÿsszhang a vállalat nagysága, információs rendszere és irányítási módszere között. így kialakul az üresjáratok és zsákutcák szövevénye; például előfordul, hogy a 800 főt foglalkoztató vállalatnál több szemből áll az irányítási és információs lánc, mint a 23 ezer ember tevékenységét összefogó mammut- cégnél. A „túlszervezett” — lényegében rosszul szervezett — egységnél rengeteg tény áramlik az információs csatornákon, de út ez, cél nélkül. Az információk feldolgozása — a fölös láncszemek miatt — lassú, a közlés és a döntés nem azonos szinten találkozik, s ezért esetlegessé válik. Ahogy a végrehajtás szintén. Mire valamilyen információra megérkezik a visszajelzés — az intézkedés —, addigra már aktualitását vesztette, mert a helyzet megváltozott. Az információs rendszer lényeges jellemzője sikkadt el. Az, hogy állandóan mozgó, módosuló, változó környezet jelzéseit fogja fel, s továbbítja. S nem öncélúan, hanem okszerűen. Döntő mértékben befolyásolja az információk sorsát az irányítási rendszer vállalaton belüli formája. A tisztázatlan hatáskörök egyben információs-temetők is; ahol a felelősség könnyen áthárítható, ott céltalanul pattogó labda az információ. Ha például a kereskedelmi igazgató — főosztály, osztály — csupán az értékesítést tartja kézben, örök kibúvót lel a beszerzésre, anyagellátásra vonatkozó akadályok segítségével. Ha mindkettőért felel — ha mindkét terület információit gyűjteni, elemezni köteles —, logikus egységet valósítottak meg, de ez — mint azt egy vizsgálat föltárta — még csak a vállalatok egyhar- madánál jött létre. Alábecsült érték A használható információ: érték! Szó sincs a tőkés válA találkozók szervezésében az említett személyeken kívül áldozatos munkájával kitűnt a szekszárdi Mohay László nyugalmazott MÁV-főfelügyelő is. dr. B. J. lalatok gátlástalan — minden eszközt bevető, horribilis ösz- szegeket sem sajnáló — információszerzésének utánzásáról, de arról igen, hogy hazai gyakorlatunkban hathatósan növelni kell az információ becsületét. Azzal például, hogy megteremtődik az információ egynyelvűsége ; a közlések mindenki számára — a vezér- igazgatótól a műhelyvezetőig Ugyanazt jelentsék. Ide tartozik szorosan az információs rendszer személyi feltételeinek megteremtése. Az érintettek alkalmasak — képesek — legyenek a feldolgozásra, értékelésre, javaslatok, variációk készítésére, a döntésekre. Amit még inkább aláhúz az elektronikus adatfeldolgozás térhódítása. A gép csak meggyorsítja az információk útját, befolyásolja a döntéshozatalt, ám a végső szót az ember mondja ki. Objektív és szubjektív elemek egyaránt közrejátszanak abban, hogy jelenleg a vállalati információs rendszerek túlnyomó többsége még nem működik kellően, s hogy az információ inkább „divatcikk”, mintsem a gazdasági tevékenység megalapozásának eszköze. Ahol fölös információkkal terhelik a szervezetet, ott erejüket pocsékolják. Ahol használható információk kerülnek a temetőbe, ott a holnapot té- kozolják. Ahol arányokat teremtenek, ésszerű rendszert létesítenek, ott a kiegyensúlyozott gazdasági tevékenység biztos kereteit jelölik ki ezzel. M. O. A tikkasztó melegben szinte teljesen üres a falu. Az emberek a határban, a háztájiban, a házak körül elterülő kertekben szorgoskodnak. A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezet irodájában éppen véget ér a munkaelosztás. Az agro- nómusok visszamennek a munkahelyekre, hogy megbeszéljék a másnapi teendőket. — Hol dolgoznak ma a tsz- tagok? — kérdem Balázs Lajost, a tsz elnökét. — A 270 dolgozó tsz-tagból körülbelül kétszázötvenen vették fel a mai napon a munkát. Mivel megszaporodtak a sürgős tennivalók, az asz- szonyok ma nem dolgoznak a dobozüzemben, hanem kimentek a határba kapálni a napraforgót. A vegyszerezés mellett a talajlazítás elengedhetetlen. A 40 hold digitális megállás nélkül, egész nyáron ad kapálni valót. De a rendsodró gépek mellől sem hiányozhat a kézi munkaerő. — Melyek a tsz főbb növényei? — Mi kurdiak, kukoricapártiak vagyunk. Hétszáz holdon vetettünk idén. A vetés jól sikerült, a kukorica beállottsá- ga jó. S mivel a termelőszöBár a mostani borús idő, és általában rövid napsütéssel meg-megszakított esős, hideg napok nem nagyon idézik a nyár, a kánikulai meleg hangulatát, a megye kereskedelmi, vendéglátó és a lakosság élelmiszer-ellátásában tevékenyen közreműködő vállalatok készültek és készülnek a meleg hónapokra. Közülük kerestünk fel kettőt, a Tolna megyei Tejipari Vállalatot és a Vendéglátóipari Vállalatot, hogy megtudjuk, mit tesznek a megnövekedő nyári forgalom igényeinek ikielégítésére. TEJIPAR A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál elmondták, hogy a megye két városában megszervezték a tej és tejtermékek kétszeres kiszállítását. Szekszárdon öt népbolthoz és az ÁFÉSZ két élelmiszerüzletéhez, Dombóváron .az ÁFÉSZ kezelésében működő öt bolthoz naponta kétszer mennek ki áruszállító gépkocsik. így a legforróbb kánikulában is biztosítják az üzletek teljes nyitva tartási, idejére a friss tejet. A többi kereskedelmi egységbe a szerződésnek megfelelően szállítják az árut. A tej minőségének romlása ellen hűtéssel védekeznek. Ehhez a hűtőláncot már ko-rábvetkezet állattartással igen intenzíven foglalkozik, nagy területen termelünk takarmány- növényeket is. — Mit várnak az 1972-es esztendőtől? — Ha nem jön közbe semmi, szép termésre számíthatunk. Sajnos búzából tavaly nem értük el az országos átlagot. Tizenhat mázsát arat« tünk le holdanként. A domborzati adottságok miatt közel húsz helyen, szétszórt területeken vannak a búzatáblák. — Reméljük, hogy ebben az évben egyenes vágányra kerül a baromfitenyésztésünk is. 1971-ben különböző okok miatt igen nagyarányú volt a baromfielhullás. Ebben az évben már úgy kötöttük a szerződéseket, hogy a partnereink idejében elszállítják az állatokat. Százhúszezer húscsibét nevelünk, s ha csak egy-két napot késik a szállítás, már bizonyos veszéllyel kell számolnunk. Mindenütt szép, sokat ígérő most a kurdi határ. Szépen mutatnak a rendben tartott földek. A földeken megállás nélkül dolgoznak az emberek és a gépek. (v. m.) érettségik diákok szert tettek-e megfelelő tudásra, s az elméleti ismereteiket képesek-e összekapcsolni a gyakorlattal. A tanév hátralevő részének menetrendje a következőképpen alakul: az általános és középiskolák nappali tagozatain június 8-a az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12. és 17. között tartják. Az érettségi vizsgákat követően június 26-án országszerte megkezdődnek valamennyi tagozaton az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák, amelyek a rendelkezések szerint július 31-ig befejeződnek. (MTI} ban kiépítették. Ettől függetlenül az idén . is több hűtőberendezést helyeztek üzembe, és a meglévők kapacitását is növelték.; KERTHELYISÉG. STRANDBÜFÉ A Vendéglátóipari Vállalatnál Tatár^Nándor igazgatóhelyettes elmondta, hogy több étteremhez, presszóhoz tartozó kerthelyiségüket május elsején, már' megnyitották. Tegnap a dunaföldvári Halászcsárda és a Kék Duna, Bonyhádon szintén a Halász- csárda kerthelyiségének nyitásával tovább növelték ezek számát. A tulajdonképpeni felkészülés első fázisát a kerthelyisé-' gekben lévő bútorok átfestése, a kert salakozása, a napernyők cseréje jelentette. Felújították a szekszárdi’ strand büféjének asztalait, székeit is. De a strandbüfé nyitási idejét még nem tudják megmondani. Ez az idő-; járástól függ. SÖRÉÜL 15 MILLIÓ LITER Természetesen nem elég csupán a berendezések helyreállítása. A melegben ugrásszerűen nő az üdítőital- és a sör- fogyasztás. Lesz-e elegendő ezekből is? Az igazgatóhelyettes pontos adatokat sorol fel: — Sörből öt százalékkal többet rendeltünk erre a nyárra, mint tavaly. Így a három meleg hónapban 15 millió litert ihatnak meg csak a Vendéglátóipari Vállalat egy-, ségeiben a vendégek; Üdítő italok terén ennél még nagyobb az emelkedés. Tavaly a colák megjelenése az 1970. évinek háromszorosára emelte a forgalmat. Most úgy kötötték meg a szállítási szerződéseket, hogy a tavalyi mennyiségnek is a dupláját, 400 ezer üveg colát kapják az ipartól. Az ötféle colán kívül rendeltek még egyéb — narancs, citrom és más gyümölcs — szörpöket, s ezen kívül traubisodát, szőlőlét és kimért szörpöket. LEGALÁBB NÉGYFÉLE FAGYLALT A fiatalabb korosztály részére a fagylaltok választékának növelésére készült fel a Vendéglátóipari Vállalat. Utasították a cukrászdák vezetőit, hogy egyszerre legalább négyféle fagylaltot tartsanak az üzletben. Ezenkívül a központi cukrászüzem vezetőjét feljogosították, h.a valamelyik egységük nem rendelne ele-' gendő fajta fagylaltot, önhatalmúlag küldhet nekik any- nyit, hogy az előírt választék meglegyen. Még egy igazgatói utasítással javították a kiszolgálást. A dolgozók munkaidejét úgy kell az egyes egységekben meghatározni, hogy már a nyitás előtt két órával meg tudják kezdeni a fagylalt fagyasztását, s így nyitásra minden tégely tele legyen. A fagylalt minősége az elmúlt évben a hivatalosan előírt szabványoknál jobb volt. Reméljük, -hogy a két vállalat tájékoztatója során elmondott kellemes híreket a fogyasztók és >a vendégek tapasztalatai erősítik meg. ’ Megkezdődtek a szóbeli Csütörtökön országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. Az elmúlt napokban több mint 55 000 fiatal írta meg érettségi dolgozatát a különböző tantárgyakból. A gimnáziumokban érettségi szóbeli vizsgát azok tehetnek, akiknek legalább egy dolgozata megfelelt. A szakközépiskolákban azokat bocsátják szóbelire, akik a kötelező írásbeli tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgozatot készítettek. A nappali tagozatokon valamennyi középiskola-típusban június 24-ig befejezik az érettségi vizsgákat. A rendelj kezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira előírt határidőket. A jelöltek — akárcsak az előző években — az idén is húzzák a szóbeli tételeket. A feleltetés egy-egy tantárgyból legföljebb 15—20 percig tarthat. A felelet megkezdése előtt időt biztosítanak a vizsgázónak a tétel átgondolására. Mint a szakemberek hangsúlyozzák: változatlanul az a cél, -hogy az érettségi lehetőséget nyújtson a tanulóknak az önálló gondolkodás kifejezésére, a középiskolában tanultak magasabb szintű összegezésére. Legfontosabb az érettségin annak megállapítása, hogy a Tolna megyei öregdiák-találkozó Pesten Sokasodnak a munkák Kurdon
