Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
r GAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN « MAGAZIN Ami Noé bárkájából kimaradt „Megtörtük a franciák egyeduralmát a dinosaurus- kutatásban Nigéria földjén.” Ez a bejelentés egy olasz expedíciótól származik, amelynek tagjai Augusto Azzalio és Giovanni Pinna paleontológusok, Cino Boccazzi orvos, Vir- gilio Boccardi újságíró és Sergio Manzoni filmoperatőr. Az expedíció 22 napon át folytatta kutatását az egy kilométer széles és 175 km hosz- szú nigériai sivatagban. A hatalmas hüllők után kutattak, amelyek 170 millió évvel ezelőtt tűntek fel a Földön és 100 millió év után, mintegy 70 millió évvel ezelőtt titokzatosan és váratlanul eltűntek a Föld színéről. . . \. „A párizsi természettudományi múzeum paleontológusai egy idő óta tudomást szereztek a Niger-folyó mentén levő di- nosaurus-temetőről. Azok a geológusok hozták a hírt, akik uránium után kutattak a sivatagban. Tanulmányozták, kutatták az említett területet, de titokban tartották a dino- saurus-temető pontos helyét, kutatásaikról semmiféle részletes ismertetést nem közöltek. A fent említett dinosaurus- femető tulajdonképpen nem igazi temető, ahová az elaggott vagy megsebesült dinosaurusok elvonultak meghalni, hanem tavakkal és mocsarakkal borított terület, ahol ökológiai közösségben éltek a különböző fajtájú hüllők, a hat méter magas és 12 méter hosszú húsevő tyrannosaurustól, a növényevő óriás ősgyíkig, az óriás krokodilig, a repülőgyíkokig. Itt születtek, szaporodtak és pusztultak el a különböző fajok, a biológia és a túlélés törvényei szerint. A növényevő dinosaurus könnyedén mozgott a vízben, a húsevők és a krokodilok a növényevő dino- saurusszal táplálkoztak, a re- pülőgyík-félék egy kicsit mindenevők voltak, majd a többiek őket is felfalták. Az elpusztult állatok tetemét elborította a víz, és amikor a víz visszavonult, csontvázuk megkövesedett. Ami a nigériai dinosaurus- közösséget illeti, fiziológiai és fizikai szempontból fejlett közösség volt ez, amit annál is inkább kellene sürgősen tanulmányozni, mert a világ e leggazdagabb lelőhelyét fáradhatatlanul ostromolja a szél és az erózió, aminek következtében rövidesen nem lesz alka- « lom arra,, hogy tanulmányoz- > zuk az oly fontos leleteket. ológiai határt túllépnek. Amikor az optimális nagyságot túllépik, az egyedek felfúvódott takká, lassúakká válnak, vagyis megérnek a pusztulásra. Nem tudjuk, vajon így történt-e a dinosaurusok esetében is? Mindenesetre ez olyan elmélet, amely a paleontológusok véleménye szerint sokkal elfogadhatóbb, mint egyéb, fantáziadús, regényes elképzelések. Pl. olyan természeti katasztrófák elmélete, mint a vízözön, vagy az egész Földet hamuval és gyilkos méreggel beborító vulkánkitörés, esetleg az egész világra kiterjedő földrengés stb. Azonban, ha így áll a helyzet, vetik ellen más tudósok, miért csak az összes földrészen élő dinosaurusok pusztultak el, míg más, velük egyidőben élő állatfajták továbbfejlődtek. Lehetséges, hogy Noé nem volt hajlandó felvenni őket bárkájára? — jegyzi meg tréfásan a helsinki paleontológus docens, Björn Kürtén. A dolog természetesen tudományosan értelmezendő, és eddig többféle feltételezés Ismeretes. Talán a földfelszín jelentős változáson ment át, új hegyláncok alakultak ki, amelyek befolyásolták az éghajlatot és a vegetációt. Ezek a változások gyászos következménnyel járhattak a dinosau- rusokra, és más egyéb növényevő hüllőkre nézve, amelyek képtelenek voltak alkalmazkodni az új életformához. Időközben megjelentek az emlősök is, és vannak olyan tudósok, akik éppen az emlősök megjelenésével igyekeznek magyarázni a dinosaurusok eltűnését. „Kis termetű emlősök voltak ezek, de fáradhatatlanul lopkodták a hüllők fészkeiből a tojásokat. Ez azonban nem vezethetett a dinosaurusok pusztulásához. A Nílus mentén jelenleg is él egy gyíkfajta, a varánusz, amelynek kedvenc étele a krokodiltojás, és több ezer év óta hatalmas mennyiséget fal fel belőlük. És íme, a krokodil mégsem tűnt el a nagy folyó partjairól. Az emlősök megjelenésénél sokkal veszélyesebb lehetett a hüllők tojására az éghajlat lehűlése. A legutóbbi időkben néhány francia tudós megfigyelte, hogy egyes dinosaurus- tojásokban a héj kialakulása félbeszakadt, majd bizonyos idő múlva újból továbbfejlődött. A megszakítás feltehetőleg az igen hideg időjárásnak tudható be. Nyilvánvalóan a hideg akadályozta meg, hogy a tojásokból kikeljenek az utódok. Ez is lehetséges — mondják mások —, viszont ez esetben azt kell mondanunk, hogy a hideg időjárás csak bizonyos hüllőket sújtott, és erre a megkülönböztetésre egyáltalán nem találunk magyarázatot. Hová forduljunk tehát, hogy elfogadható választ kapjunk a dinosaurusok hirtelen kipusztulására, a tudomány egyik legmélyebb titkára? Björn Kürtén a következő nyilatkozatot tette: „A dinosaurusokat mindig gyors kihalásra ítélt állatfajtának tekintettük, holott úgy kellett volna beszélnünk róluk, mint a túlélés művészetének bajnokairól. Százmillió éven át éltek egy olyan világban, amely nem az ő hibájukból változott meg. Vajon képes lesz-e fennmaradni az ember legalább kétmillió évig egy olyan világban, amelynek megváltozását épp ő maga segítette elő?” Nemzetközi kampány Karthágó megőrzéséért René Maheu, az UNESCO főtitkára tuniszi hivatalos látogatásán ünnepélyesen felhívást intéz a világhoz Karthágó megőrzése érdekében. A pún és római idők világhírű metropolisának romjait most a modern urbanizáció veszélyezteti. Az i. e. 814-ben alapított Karthágót a római légiók lerombolták, az épületek maradványait építőanyagként használták fel. Napjainkban a Földközi-tenger partján emelkedő Tunisz terjeszkedése sodorja veszélybe a még megmaradt emlékeket. Az UNESCO védnöksége alatt indul meg az a nemzetközi kampány, amelynek keretében össze akarják fogni valamennyi ország régészét: segítsenek megmenteni a régi pún metropolist, amely fölé a rómaiak új várost építettek, Pompeji ásatások Pompeji közelében az olasz tudósok vezetésével folyó ásatások során napvilágra került egy lakóház, amelyről a régészek feltételezik, hogy a görög történész, Polübiosz lakása volt. A tipikus római házat Pompeji keleti kapujától nem messze tárták fel. A lakás falait díszítő freskók tökéletes állapotban vannak. Szín és szépség tekintetében a „Villa dei Misteri” freskóihoz hasonlíthatók. Polübiosz az ezer túsz egyike volt, akit i. e. 168-ban Per- szeusz macedón király leverése után küldtek a rómaiaknak. A neves történetíró 16 évig élt Rómában. erre azután Szent Ciprián és Szent Ágoston keresztény Karthágója épült. A szakemberek úgy vélik, hogy a pún város házainak, templomainak, utcáinak nyomát igen nagy mélységben kell keresni. Az egyes országok régészeit felkérték, vegyenek része az igen jelentős anyagi eszközöket igénylő széles körű ásatási munkálatokban. A feltárási terveket a tunéziai archeológusok egy csoportja készítette el az UNESCO támogatásával. A terv szerint elhatárolnak egy 545 hektár alapterületű régészeti övezetet, amely köré harmonikus egységben épül fel a modem város. Az "1985-ig folyó feltárási munkálatok költsége közel 10 millió dinár (100 millió francia frank) lesz. Négyezer éves papirusztekercs A Kairó közelében végzett régészeti ásatások során ara- meus nyelvű papírusztekercset találtak. Amal Malah, a régi nyelvek szakértője nagy jelentőséget tulajdonít a papíruszleletnek, amely minden valószínűség szerint legalább 4000 éves. A szöveg az Egyiptom ellen tervezett szíriai támadásról szól és arról, hogyan sikerült az egyiptomiaknak azt megakadályozni. Legutóbb 20 évvel ezelőtt bukkantak arameus dokumentumokra Asszuánnál, a Nílus egyik szigetén. Az Aeroflot 1972-ben I Lehetséges, hogy a leletek között mind ez ideig ismeret- \ len állatok nyomaira is búk- ; kanhatunk. És hátha éppen itt P bukkanunk rá a rendkívül las- \ sú biológiai folyamatok — pél- j dául az óriásnövés — titká- ra? Hátha éppen az óriásnövés «• vezetett a dinosaurusok pusz- \ tolásához? « t Az óriásnövés elmélete sze- v rint kezdetben 'minden élőlény £ kisméretű volt. Ez a megálla- ;* pítás érvényes a tevefélékre, ^ lófélékre, ormányosokra, sőt, X magára az emberre is, akinek J méretei kezdetben jóval kiseb- is bek voltak, mint jelenleg. | Azonban a fejlődés folyamán \ a méretek fokozatosan növek- fi szenek és olykor minden fizi- f f ». újság 10 87 millió utas, 7 millió 780 ezer tonna teher és 330 ezer tonna posta az Aeroflot 1972. évi szállítási terve. A belföldi és a nemzetközi Aeroflot-vonalakon áprilistól új menetrendet vezettek be. Az eddigi gyakorlattól eltérően a menetrendet nem tagolják télire és nyárira, hanem egységesen egy teljes évre készítik el. Először sikerült a szovjet polgári légi közlekedésben ilyen hosszú időszakra általánosítani az utasforgalomra vonatkozó adatokat, ésszerűen tervezni a gépek megterhelését, kiválasztani az érkezések és indulások legkedvezőbb időpontjait. Az Aeroflot szakemberei ezt a hatalmas munkát számítógépek segítségével végezték el. Több mint 60 új járat indul, köztük a Bratszk-Szinferopoli, a Krasznojanszk-Krasznodari, a Riga-Krasznojarszki, a Kisi- nyov-Uljanovszki és a Frun- ze-Habarovszki. Most kap először Minyerolnije Vodival közvetlen összeköttetést Petro- pavloszk-Kamcsatszk és Ja- kutszk is, Sűrítik a járatokat a Távoli-Északot és a Távol-Keletet az ország déli részeivel összekötő vonalakon, ami különösen a nyári szabadságszezon északról délre irányuló „nép- vándorlása” idején fontos. Az üdülőhelyekre irányuló járatokon tökéletesítik a légi és a földi közlekedési eszközök menetrendjét. Egyeztetik a repülőgépek és az utasszállító hajók érekezését, illetve indulását Ogyesszában, Vlagyivosztokban, Habarovszkban és — Legutóbb a hannoveri repülőbemutatón aratott nagy sikert a képünkön látható TU—144-es szuperszonikus utasszállító gçp. amely 2500 kilométeres óránkénti sebességgel és 20 ezer méter magasságban repül^j^^.w;»,®®«.,- W^H^SS****' Bővülnek a városi repülőterek: új csarnokokat adnak át Leningrádban, Arhangellszk- ben, Volgográdban, Voronyezs- ben, Csardzsouban. Ezenkívül 300 új jegypénztárat is.nyit. Äz Aeroflot nemzetközi ” vonalain is sok az újdonság. Rendszeres járat indult Moszkva—Frankfurt-am Main, Moszkva—Bangkok, valamint Moszkva és Dákká között. A Moszkva és New-York között járó szovjet . gépek ezentúl Párizsban . is leszállnak. A Moszkvát Amszterdammal* Berlinnel, Brüsszellel, Béccsel, Prágával Stockholmmal, Zü- richhel és Párizssal összekötő vonalakon IL—62,-es gépek veszik át- a szolgálatot.
