Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

1

4

A

Szekszárd jó és bőséges ivóvízéért

Tisztítják a csővezetéket — Medencéket építenek — Kísérleti kút

a Sió-parton

Tegnap reggel legalább kétszáz szekszárdi lakásban nem volt ivóvíz.

Legalább háromszáz lakásban a csapokból sárga lé folyt.

Szekszárdon megkezdték az 1926-ban telepített fővezetékek tiszti tását.

*

A Fővárosi Csatornázási Műveknél tavaly fejezte be a próbamunkát egy olasz cég, de gyorsan ki is adták az útját, mert drágán végezte a vízvezeték tisztítását. Folyóméterenként 6 dollárt kértek. E munka előtt egy évvel ugyanez az olasz cég nagy hírveréssel vezetéktisztító bemu- tartót tartott. A vízellátásban érintett összes magyarországi vállalat elküldte erre képviselőjét. Az olaszok az akna fölé egy ponyvát terítettek, titokzatosan levonultak varázslá- dájukkal és dolgozni kezdtek; A tapasztalatcserén részt vevők azt látták, hogy itt-ott mozog a ponyva és valahol távolabb sárga víz jön a vezetékből. Természetes, hogy üres kézzel mentek a tapasztalatcseréről haza. A Tolna megyei Víz- és Csatornamű főmérnöke, Bordás István is részt vett e tapasztalatcserén.

— Természetesen az olasz módszer nálunk szoba sem jöhet. A Forrás Vízügyi Egyesülés, melynek vállalatunk is tagja, értesített bennünket, hogy egy csehszlovák vállalat tart bemutatót a csőtisztítás módszeréről. Kovácsné kar- társnő volt ott, örömmel jött haza: — Ez a módszer nálunk is jó, az árán kell csak vitatkozni — volt a véleménye. Megegyeztünk a csehekkel, hozzáfogtak a szekszárdi vízvezeték-rendszer tisztításához.

•

Amikor megkezdték a munkát a lőtéri újtelep mellett. kiderült, hogy a 200 milliméteres átmérőjű csőben 50 —70 milliméteres sziabad útja volt csak a víznek, a többi lerakódás. A szekszárdi víz vastartalma igen magas. 1926 óta folyt az öntöttvas csövekben a magas vastartalmú víz. Néhányszor tisztították a csöveket, de az öblítéses módszer tökéletes soha nem volt. A szekszárdi víz vastartalma literenként 0,6—0.7 milligramm. A megengedett szin- tentartást semmiféle technikai, vagy kémiai berendezés nem tudta biztosítani, ezért nemcsak a fővezetékek, hanem a hálózati csövek is szinte eltömődtek. Amikor a vastalamtó megépült, úgy tervezték, hogy a városi igényeket kielégíti. A 7500 köbméteres napi teljesítőképesség nem elégséges a város ellátására, hisz csúcsidőben 11 ezer köbméter vizet kell adni a városnak. Tehát a 7500 köbméter mellett tisztítatlan vastartalmú víz is jut a szekszárdi vezetékibe.

Miért kell akkor tisztítani? — tettük fel a kérdést a vállalat főmérnökének, Bordás Istvánnak.

A válasz is kézenfekvő, hisz a csökkent átmérőjű csövek nem győznek annyi vizet szállítani a város új, magasan felevő lakótelepeire, mint az kívánatos volna. Egyébként a szekszárdi víz, ha vasas és emiatt, ha sárga is, az egészségre nem ártalmas, csak háztartási vízként nem lehet használni. Főzésre, mosásra, stb.- re, nem jó a víz, sőt a Patyolatnál is nem egy esetben súlyos gondokat okoz — például most a tisztítások idején, hogy sárgább vizet kapnak.

Jogos a vállalatnak az a kérése, hogy a lakosság, a kö- zületek legyenek türelmesek az alatt a néhány hét alatt, amíg a víztisztítók a városban dolgoznak. Mert ezután lesz majd csak tiszta és kevés vastartalmú a szekszárdi víz. Tehát nekünk is áldozni kell a szekszárdi jó ivóvízért

Itt kell elmondani azt is, hogy a város vezetői az elmúlt években és jelenleg is milyen sokat tesznek azért, hogy a városnak jó ivóvize legyen elegendő mennyiségben. A kommunális beruházások közül például előre szándékoznak hozni egy vízjavító — újabb vastalanító üzem — építését. A szekszárdi hegyoldalban egymás után építik a nagy űrtartalmú víztartályokat. Néhány év múlva elérjük azt, hogy az Előhegy, a Kálvária-hegy oldalában annyi vizet tudnak tárolni, amennyi a város .egy napi szükségletét csaknem fedezi. Sokba kerül ez, szintúgy nem néhány forintba a vállalat erőfeszítése, hogy a szolgáltatás színvonalát állandóan javítsa. Mert tulajdonképpen arról van szó, hogy a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szolgáltató vállalat, és a meglévő technikai berendezéssel köteles a várost ellátni. Tulajdonképpen nem lehet kötelezni még arra sem, hogy

előre tervezzen, hisz a városnak kész programja van erre. Itt mégis történtek már lépések, például tudják, hogy 1985-re a napi vízfogyasztás 24 ezer köbméter lesz. Ehhez újabb kutakat kell építeni. Erre is elkészítették a tervet. Még az idén megkezdik a Siótöltés mellett egy 40—50 mélységű kút fúrását azzal a céllal, hogy vizsgálják a talajvízszint emelkedése miatt várható vízminőségi változásokat. Mert számítanak arra, hogy a zsilip elkészítésével felfogott sok szenny leszivárog a Szek- szárdnak vizet adó dunai kavicsteraszra.

Egyébként a szekszárdi víz minősége kiváló. Az országban kevés olyan város van, ahol nem klórozzák, ahol nem tisztítják a vizét, mert a vas- talanítást tulajdonképpen nem lehet felfogni tisztításnak.

A szekszárdi vízellátás zavartalanságának feltétele, hogy a vezetékrendszert körvezetékké építsék át. így az esetleges csőtörés miatt kisebb területeket kell majd lekapcsolni a vízellátásról a javítások idején.

A Tolna megyei Vízmű legfontosabb teendője Szekszárdon, hogy a szolgáltatási munka megelőző részét helyezze magas készültségi fokra. Arról van szó, hogy a vezeték- rendszert tervszerűen kell karbantartani. A különféle leágazásokat, mellékvezetékeket kicserélni, felderíteni a mozgó talajrészeket. Kicserélni ilyen helyen a régi vezetéket, stb. Mindenki tudja, hogy a szekszárdi víz vastartalma igen magas. Azt kevesen tudják viszont, hogy a víztermelés Szekszárdon sóikkal drágább, mint Pécsett, Dunaújvárosban, vagy Székesfehérvárott. Ennek olyan egyszerű okai vannak, hogy nálunk két évenként kell a kutakat különleges savval kezelni és egy kút élettartama alig éri el az öt évet. Az olyan szivattyút, amely Székesfehérváron ké- ezer órát képes javítás nélkül menni, itt 300 óra után már javítani kell;

Szekszárdon még legalább három hétig sokat beszélünk a vízről. Ne csak a sárga vízről, ne csak arról beszéljünk, hogy reggelente alig folyik a a csapból, hanem arról is, hogy mi várható e tisztítás, a városi tanács programjának megvalósítása után.

PALKOVACSJENŐ

Megkezdődött az írásbeli érettségi Búcsúznak a technikumok

Csütörtökön reggel országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. Első erőpróbaként a több mint 29 000 gimnazista, 21 000 szakközépiskolás és csaknem 5000 középfokú technikumi diák magyar nyelv és irodalomból írta meg érettségi dolgozatát. A gimnáziumokban három tétel közül választhattak a maturálok. Az első címe: „Miért szép?”. Ebben a jelöltnek a XX. századi magyar költészetből egy olyan alkotást kellett választania, amely forradalmi, vagy antifasiszta, illetve hazafias ihletésű. A második tétel címét egy Kosztolányi-idézet vezette be: „Nem tanítani

akarlak, csak vallatni, hogy milyen viszonyban vagy a könyvvel”. A könyv, az olvasás szerepe alapján kellett a tételen belül elemeznie a jelöltnek egyik kedves regényét. A harmadik tétel: Vörösmarty Mihály: „Az úri hölgyhöz”, valamint Illyés Gyula: „Az orsók ürügyén” című költeményei alapján a dolgozatírónak ki kellett fejtenie a nők társadalmi hivatásáról vallott XIX. és XX. századi felfogást.

A szakközépiskolák és középfokú technikumok érettségiző diákjai két tétel közül választhattak.

Valamennyi gimnáziumban, szakközépiskolában és középfokú technikumban öt óra állt rendelkezésre a tételek kidolgozásához, s a szöveggyűjteményt használhatták.

Az idei érettségi érdekessége: búcsúznak a középfokú technikùmok. A korábbi rendelkezéseknek megfelelően ugyanis ez az iskolatípus megszűnik, s az idén végeznek utoljára negyedikesek.

Pénteken valamennyi iskolatípusban matematikából, 13-án pedig a szakosított tantervű osztályok diákjai idegen nyelvből írásbeliznek. A többi tantárgy írásbeli érettségi vizsgáinak időpontja: május 15—19. Nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák június 1-én kezdődnek. Az érettségi, illetőleg a képesítő vizsgákat valamennyi gimnázium, szakközép- iskola és középfokú technikum nappali tagozatán június 24-ig be kell fejezni. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira megállapított határidőket.

A dolgozók gimnáziumában az érettségi írásbeli részét május 28-a és június 3-a között, szóbeli részét pedig június 12-e és július 5-e között kell megtartani. (MTI)

A szakmunkásképzésért

tett meg a másik nagy horderejű kormányhatározat, amely igazságosabbá és korszerűbbé teszi a szakmunkás-tanulók ösztöndíját, a legnehezebb és a legfontosabb szakmák tanú. lóinak pedig külön kedvezmé. nyékét is biztosít. A rendelet szerint 1972, szeptemberétől a nehéz fizikai munkát igénylő, s az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülményekkel járó húsz szakma tanulóit a jelenlegi ösztöndíjukon felül — a tanulmányi eredményüktől függetlenül — havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítésben részesítik; Differenciáltabb, magasabb ösztöndíj illeti meg a vájárt, a hegesztőt, a hengerészt, a forrasztárt, a kovács, öntő, gépi forgácsoló, üvegfúvó, fonó, szövő, tímár, ács- állványozó, kőműves, tetőfedő, útburkoló és karbantartó, sü-f tő, vasbeton-készítő, vízszigetelő, mélyfúró és kútüzemalte. tő, valamint a bányáéiektro- lakalos szakmunkás-tanulókat Ezekben és további 23 szakmában, a fentieken kívül a vállalatok kétszeresére emelhetik a társadalmi ösztöndíja^ havonta 500 forintot juttathatnak szakmunkás-tanulóik-: nak az iskolai ösztöndíjon fe. lül. További kedvezmény, hogy a harmadéves tanulók szakmunkásbérben foglalkoztathatók. A nehéz fizikai szakmák ilyen módon történő külön megbecsülése, — a tanulóotthonokban elsőbbségük biztosítása, valamint jnunkakörül- ményeik szüntelen javítása — nagy társadalmi egyetértéssel találkozott, s minden bizonynyal hat majd a szakmunkás, pálya nagyobb megbecsülésére, az utánpótlás javulására.

A két rendelkezés egymásutánja azt mutatja, hogy mind nagyobb figyelmet és támogatást kapnak a szakmunkás- tanulók életviszonyainak javításával, szakmájuk elsajátításának korszerű körülményeivel. Ennek a felsőszintű gondoskodásnak azonban minden vállalatnál párosulnia kelj már a jelenben, a holnapi munkásosztályt megillető társadalmi megbecsüléssel.

k. é.

Tolna megye a vásáron

Egy hét múlva nyitja kapuit az 1972. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A jelentkezést már régen lezárták, így köztudott, hogy Tolna megyéből mely szövetkezetek, vállalatok, lányvállalatok anyavállalatai vesznek részt az ipar nagy seregszemléjén, amely elsősorban a nagyfogyasztóknak kínál sok új árut.

Megyénk is képviselteti magát a vásáron. Kiállítják ipari és népművészeti szövetkezetek, tanácsi és minisztériumi iparvállalatok termékeiket.

Az előzetes információk szerint idén sem lesz kevesebb Tolna megyei áru a BNV-n, mint tavaly volt. A konzervipari tröszt pavilonjában mutatják be a Paksi Konzervgyár iermékeit —zöldborsót, gyümölcsöt —, a bonyhádi cipőket a könnyűipar pavilonjában állítják ki, a simontornyai bőröket ugyancsak ebben az óriási kiállítási csarnokban mutatják be. A zománcipari edényeket a Lamport pavilonjában mutatják be, úgyszintén a tolnai selyemgyár termékeit az anyavállalat a Magyar Selyemipari Vállalat kiállítási helyén. Ott lesz a vásáron a HISZÖV-pavilonban a Sárközi Népművészeti Szövetkezet húsz terméke. Tegnap vitték föl a vásárra a gondosan előkészített árumintákat.

A Láng Gépgyár pavilonjában kiállítják a Dombóvárott gyártott lemezkazán modelljét, sőt a szabadban olajégővel felszerelten mutatják be az érdeklődőknek. Ott lesz a vásáron a BVK szekszárdi Rolplast redőnye, a műanyagból készített ajtók, ablakok. A szekszárdi bútorgyárat az első Magyar Bútoripari Egyesülés képviseli. A Tolna megyei tanácsi ipar másik jeles reprezentánsa a Szekszárdi Vasipari Vállalat ugyancsak szerepel a vásáron, ezúttal is jó bevált olajkályháit állítja ki, abban a reményben, hogy jelentős üzletet tudnak kötni külföldiekkel.

Mert e vásáron is az üzletembereké lesz a szó, akik tízezer pár ^ cipőkre adnak rendelést, akik például egy korszerű gépet vásárolnak több millió forintért. Minden bizonnyal Tolna megye számára a legérdekesebb és legértékesebb üzletkötésnek a Szekszárdi Nyomda vásárlása ígérkezik. Ugyanis egy NDK-beli cégtől vásárolnak Offset színesnyomó gépet. Az erről szóló szerződés aláírására jövő hét szombatján pontosan tizenkét órakor kerül sor. Abban bízunk, hogy az idei BNV során Tolna megyei árukat tudnak eladni nagy tételekben és vásárolni is gépeket, járműveket, termelő apparátusokat. — Pj —

A közelmúltban, két jelentős intézi eues itatott napvilágot; mincuteuo a szatunumLcusaep- zes színvonalának emeleset, s a képzésűén részt vevő tanulok helyzetének javítását szolgaija. Az egyik ilyen intézkedés a köztenervisaiés bevezetése a muniKásutánpóüás növelésében. A jövőben ugyanis a vállalatok a mérlegük szerinti bérköltségük, a termelő- szövetkezetek pedig bruttó jövedelmük alapján 0,2 százaléktól -— 0,35 százalékig terjedő összeget fizetnek be a ködös „kasszába”» (amelynek hivatalos neve: Szakmunkásáéi», zési Alap. A munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelet már ebben az ötéves tervben érezteti hatását: az

1972-es évre szóló első befizetések 300 milliós összege ugyanis 1973 júliusában már szétosztásra kerül a vállalatok között. Akik tehát szakmunkásokat képeznek a népgazdaságnak azok támogatást élveznek, akik pedig csak a készből élnek, ilyenformán adóznak.

Egy régi társadalmi igazság, taianságtol válunk így meg, hiszen eddig jó nehány válla, lat minden ráfordítás nélkül csak élt a „piacról”, s csupán némi, „ráígeressel” „eiszipkáz- ta” a fiatal szakmunkásokat azoktól akik a képzésükre komoly energiát és összeget is fordítottak, A szakmunkás- képzési alap létesítését kiterjesztették minden állami vállalatra, továbbá az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekre, társulásokra is. így a jövőben a szakmunkás-utánpótlás nevelésére milliókat költő gyárak rovására senki nem elégítheti ki a szakember-igényét. A szakmunkásképzési alap jó eszköz lehet arra is, hoigy kiegészítse az állami költségvetést, amely a negyedik ötéves tervben 41 új szakmunkásképző-iskola, 33 új kollégium és 27 iskolai tanműhely felépítését irányozza elő a szakmunkás-tanulók számára.

A munkaügyi miniszter javaslata alapján nemrég szüle