Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

* w ft töt NA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 107. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1978. május 9. A győzelem napján Sajtótájékoztató Szekszárdon — Ifjúsági nagygyűlések a megye két városában A fasizmus felett aratott győzelem 27. évfordulója tisz­teletére rangos eseménysor kezdődött meg tegnap délelőtt Tolna megyében. Délelőtt tíz órakor Csaj bók Kálmán, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára a nép­front székházában fogadta a megyénkbe érkezett magas ran­gú vendégeket, Erhard Dechni- ket, az NDK budapesti nagy- követségének első titkárát és Claus Plobnert az NDK Kul­turális és Tájékoztató Központ igazgatóját. A fogadáson részt vett István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője és Czank Jó­zsef, a Hazafias Népfront ba­rátsági bizottságának titkára. Délelőtt 11 órakor Szekszár­don, a Babits Mihály megyei művelődési központ klubter­mében sajtótájékoztatóra ke­rült sor, ahol Erhard Dechnik a békéről, a biztonságról, az NDK gazdasági fejlődéséről, kül- és belpolitikájáról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy „tör­ténelmi idők szemtanúi va­gyunk. Ugyanis az egyezmé­nyek ratifikálása (NSZK és a Szovjetunió, illetve az NSZK és Lengyelország között) új korszakot jelent életünkben.” Ezt követően a két német ál­lam tárgyalásainak eredmé­nyeiről és a Kohl—Bahr talál­kozók hangulatáról, realiszti­kus voltáról szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy az NDK mindig igye­kezett rugalmas, előzékeny tárgyalásokat biztosítani, hogy ezzel is hozzájáruljon az eny­hülési folyamathoz. — A szerződések ratifikálá­sa az enyhülés pillére. — mon­dotta Erhardt Dechnik, — s amennyiben ezek valósággá válnak, az NDK normális kapcsolatot kíván kialakítani az NSZK-val. — A későbbiek folyamán a két szuverén állam között meg kívánják kötni a jogi egyezményeket, majd ki­alakítani a jószomszédi vi­szonyt, a szorosabb, kiegyen­súlyozott kapcsolatot Ezt követően az NDK belpolitikai fejlődéséről, a közelmúltban elért gazdasági eredményekről beszélt. Majd méltatta az év­fordulót, hogy 27 esztendeje szabadultunk fel a fasizmus elnyomása alól és hogy má­jus I8-án lesz öt esztendeje* hogy az NDK és Magyarország megkötötte a barátsági szerző­dést. A tájékoztató után a je­lenlevők számtalan kérdést tettek fel Erhardt Dechnik - nek. A vendégek Csajbók Kál­mán kíséretében délután Len­gyelbe látogattak, s megtekin­tették a korszerű mezőgazda­sági szakközépiskolát. Este hat órakor ismét Szekszárdra jöt­tek, s részt vettek a Panoráma Filmszínház előadásán, mellyel Ünnepélyesen megnyitották az NDK-filmhetet. Czank József a két ország gazdasági és kul­turális kapcsolatairól beszélt megnyitójában, majd elmond­ta, hogy a következő héten me­gyénk harminc községében húsz NDK-filmet mutatnak be. Ezután az „Elveszett szobor” című NDK-filmet vetítették le. „A 8soeialixmu»nak minden fiatalra az üli* ege van” Délután két órakor Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára fo­gadta Argen Gleinssnert, az FDJ KB munkatársát. A rövid, baráti hangulatban lezajlott beszélgetésen az ifjúsági szer­vezetek vezetői beszámoltak egymásnak az ifjúsági mozga­lom eredményeiről, ismertet­ték egymással további tervei­ket Fél háromra a szekszárdi Mérőműszergyárba mentek if­júsági nagygyűlésre. Itt nagyon szép reprodukciós kiállítás „fo­gadta” őket a gyár ebédlőjében az NDK jelenkori festészeté­ről. Az ülésteremnek átrende­zett helyiségben pedig a Mérő­műszergyár KISZ-tagjai várták a vendégeket. A nagygyűlésen részt vett Claus Plobner, Ka- czián János, a megyei KISZ­bizottság titkára, Keresztes Já­nos, a KISZ Szekszárd városi Bizottságának titkára és Ru- bányi Antal, a műszergyár párt-csúcsvezetőségének titká­ra. Argen Gleinssner átadta á Szabad Német Ifjúság Közpon­ti Tanácsa nevében az NDK ifjúságának üdvözletét, majd megtartotta ünnepi beszédét. Szólott a szocialista hazafiság- ról, a X. VIT és diáktalálkozó előkészületeiről, s hangsúlyoz­ta, hogy az eseményekben gaz­dag, bonyolult problémákkal teli korunkban a fiataloknak nem egyszerű eligazodniok. — Az egész ifjúság érdek- képviselőiként abban látjuk politikai felelősségünket, hogy minden fiatalt elérjünk, meg­nyerjünk és senkit ne enged­jünk hátramaradni. Mert a szocializmusnak szüksége van minden fiatalra, s minden fia­talnak szüksége van a szocia­lizmusra. Ezután arról beszélt, hogy milyennek ítélhető a tudat­fejlődés jelenlegi szintje az ifjúság körében, milyen prob­lémák mutatkoznak, s mire kell eljövendő munkájukban különös súlyt fektetniök. Ezt követően az ifjúmunkások művelődéséről, szakmai to­vábbképzéseiről szólt. Elmond­ta, hogy 1972-ben a Holnap if­jú mestere mozgalom során 11 ezer kiállítást rendeztek meg üzemeikben, termelőszövetke­zeteikben és iskoláikban. A kiállításokon 840 ezer fiatal vett részt. Az elmúlt év végén az FDJ akciót indított a fia­talok körében a kiszolgáló­ipar megsegítésére. Több mint 2300 kiváló ifjú szakmunkás hagyta el ekkor körülbelül egy évre eredeti munkahelyét (nagyobb részük azonban örök­re), hogy az ipar égető fontos­ságú területein helytálljanak. Ezután Argen Gleinssner Vándor Tamásnak, á Mérő- müszergyár KiSZ-vezetősége titkárának — s rajta keresz­tül a gyár KISZ-fiataljalnak — átadta a legkiválóbb mun­kát végző ifjúsági szervezet­nek járó plakett-kitüntetést. A nagygyűlés befejezése után a vendégek megtekintet­ték az üzemet, illetve baráti beszélgetésen vettek részt a gyár politikai vezetőivel, akik a gyár életéről, feladatairól tá­jékoztatták őket. Ma délelőtt a megyei KISZ- bizottság munkájával és mun­katársaival ismerkedik Argen Gleinssner, majd délután két órára Dombóvárra, a Kesztyű­gyárban megrendezendő nagy­gyűlésre megy. Este ő nyitja meg az NDK-fílmhét követke­ző programját Dombóvárott. — vhm — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése Hétfőn Szabó István elnök­letével ülést tartott a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának Elnöksége. Az elnök­ség megvitatta és elfogadta a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusán meghatáro­zott feladatok megvalósításá­ra kidolgozott programot. A program alapján a TOT — az érdekelt állami szervekkel együtt — egész sor kérdést vizsgál majd meg és — ameny- nyiben szükséges — különféle intézkedéseket és javaslatokat készít elő. A tanács elhatároz­ta azt is, hogy hathatósabb se­gítséget àd a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások ré­szére a speciális feladatok, pél­dául az üzemszervezés megol­dásához. A programnak megfelelően igyekeznek elősegíteni az ér­dekképviseleti tevékenység to­vábbfejlesztését. Elhatározták például, hogy megvizsgálják a közgazdasági szabályozók egyes elemeit és a továbbfejlesztés­ben messzemenően együtt dol­goznak az állami szervekkel. A programban szerepel a szarvasmarhatartás jövedelme­zőségének javítására és a mun­kaigényes növénytermesztési ágak fejlesztésére kidolgozott kormányintézkedések előkészí­tésére, és megvalósítására irá­nyuló szervező munka. Az érdekképviselet tovább­fejlesztése érdekében az intézkedési terv előírja, hogy a TOT és a területi szö­vetségek minden esetben alap­szabályukhoz igazodva alakít­Ángela Davis pere Tizenegy hete folyik San Jóséban az Angela Davis el­len indított szégyenletes bíró­sági komédia. Az elmúlt hetek folyamán a vádnak le kellett mondani arról, hogy gyilkos­ságban. való részvételt bizo­nyítson a néger polgárjogi harcosra, ezért most azt a feltételezést próbálja alátá­masztani, hogy Angela Davis sák ki szervezetüket, munka­megosztásukat és ügyrendjü­ket, és fokozottabban vegyék figyelembe a módosult köve­telményeket. Az elnökség meghatározta a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának ügyintézési elveit is. Az elnökség úgy döntött, hogy még ebben a hónapban összehívja a tsz területi szö­vetségek elnökeit és titkárait a programmal kapcsolatos fel­adatok részletes megvitatására. Marine megyében tartózkodott 1970. augusztusában, amikor a bíróság épületiében kirobbant lövöldözés következtében négy ember életét vesztette. Eddig azonban — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség — a vád által felvonultatott nyolc­van „szemtanú” sem tudta el­fogadható érvekkel bizonyítani e képtelen vádat, A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése. Tudományos életünk e kiemelkedő esemé­nyén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei, Nagy Miklós, a Központi Bi­zottság tudományos, közokta­tási és kulturális osztályának vezetője, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, valamint a tudomá­nyos élet sok más, ismert sze­mélyisége. A közgyűlést Er- déy-Grúz Tábor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. majd előterjesz­tette az elnökség beszámolóját. Ezután Köpeczd Béla akadé­mikus. az Akadémia megbí­zott főtitkára ismertette az Akadémia szakigazgatási tevé­kenységét, az intézetek és más kutatóhelyek, munkáját. Majd dr. Timár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök- helyettese emelkedett szólás­ra. Beszédében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevé­ben üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, majd ismertette gazdasági fejlődésünk eredmé­nyeit és gondjait, a tudomá­nyos kutatásra fordított erő­feszítéseket. Ezután „Az ember és kör­nyezete” címmel Szén tá go thai János akadémikus, a biológiai » tudományok osztályának elnö­ke adott áttekintést a bioszfé­ra alakulásának a társadalom életét és az egész tudományt érintő kérdésköréről. Ezután került sor az 1972, évi akadémiai aranyérem át­adására. Az előadó néhány jelentős ■kérdést emelt ki ebből a szin­te minden tudományterületet érintő kérdéskomplexumból. Az egyik ilyen kérdés a korunk­ban sokat emlegetett demográ­fiai robbanás volt. A maga- sabbrendű állatfajok alkal­mazkodására vonatkozó újabb megfigyelésekből az tűnik ki, hogy a legtöbb állatfajta né­pességét bonyolult biológiai mechanizmusok szabályozzák. Mégpedig érdekes módon ezek a mechanizmusok többnyire megelőzik _ a tápanyagforrások kimerülését. A természet vilá­gában a születésszabályozás a fejlődés során kialakuló ter­mészetes jelenség. Ezért annak véleményének adott kifeje­zést, hogy nincs okunk az em­beriség túlszaporodásából ere­dő katasztrófától tartanunk Választások Olaszországban ■ Vasárnap, az olasz általános parlamenti választások első napján este tíz órakor zárták be Olaszország 87 G70 szavazó­helyiségét. A szavazók hétfőn reggel hét órától járulhattak ismét az urnákhoz. Vasárnap este a 37 039 769 szavazójogo- sült több mint háromnegyede, 73,9 százaléka adta le szava­zatát — közölte az olasz bel­ügyminisztérium. A választási részvétel aránya meghaladta az 1968. május 19-i választá­sokét. Hétfő reggel hét órakor is­mét megnyíltak a vasárnap este bezárt szavazóhelyiségeK Olaszországban. A szavazás 14 óráig tartott, A választójogo­sultak 21,1 százalékának kel­lett még szavaznia. Előbb a szenátusi, majd a képviselő­házi szavazatok összeszámlálá- sára került sor a szavazás be­fejezését követően.

Next

/
Thumbnails
Contents