Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
CSALÁD-OTTHON Szabad idői Pihenni — tudni kell! Otthon is csinosan... a no ne csaa a munxaneIvén és az utcán legyen csinos! Szinte naponta hallunk ilyesfajta figyelmeztetést, de az is igaz. hogy erről a fontos köveRecepíek Gombás birkarcgu. 80 dkg birkahúst vágjunk kockákra, hagymás olajon vagy zsíron pároljuk meg. Ha félig megfőtt, adjunk hozzá karikára vagdalt zöldségfélét és 25 dkg vékonyra felszeletelt gombát. (A gombát ne hámozzuk meg, csak jól mossuk meg, de ne á-ztassuk a vízben!) Kevés vízzel pároljuk puhára. Ha zsírjára sült, hintsük meg 2 kanál, liszttel és engedjük fel vízzel. Felforraljuk, citromlével vagy ecettel ízesítjük és tejföllel tálaljuk. teJmenyröl nem lehet eleget beszélni. Az „Otthonra megfelel, Fő hogy tiszta, Úgy sem lát benne senki” jelszavaikat nem szabad elfogadnunk. Ha odafigyelünk, észrevesszük, hogy ezeket a család többi tagjai sem fogadják el szívesen. A gyerek nem akarja felvenni a neki nem tetsző holmit, a férj pedig nem titkolt örömmel veszi tudomásul, ha a váratlan látogató nemcsak őt, de feleségét is csinos otthoni öltözékben tálaljai Egy kis kötényre másfél méter kartonanyag szükséges. De az sem lehet vitás, hogy mennyivel sikkesebb, ha például a régi ráncos nyári szoknyából — ami ma már nem divat — kötényt varrunk, mintha úgy húzzuk magunkra, ahogyan már réges rég meguntuk. Karton, vagy egyéb könnyű anyagból készült egyenes szabású. és ma már kissé rövidnek mondható ruhánkat színéhez illő mintás, vagy egyszínű anyagból kis nyak- és ujjasze- gély, zseb, valamint a gyors átöltöziködéáhez célszerű gom- boláspánctal alakítsuk át há- ziruhává. A tv-pizsama és más otthoni viselésre készített nadrágkosztüm. egyaránt csinos viselet. A konyhai munkánál az a célszerű, ha ruhánkat jól eltakarja a kötény, de talán ennél is jobb a pongyola-szérűén egymásra csukható elejű köpeny. Akár régi, akár új anyagból készül a kis zsebes kötényke. célszerű, ha több is van belőle otthon. Nemcsak ruhakímélő, de igazán jól is mutat rajtunk. Ugye, nem is olyan lehetetlen otthon is csinosan öltözködnünk? Próbáljunk eleget tenni ennek a saját érdekünket célzó követelménynek. FEKETE ILONA Az embernek mindig szüksége volt a pihenésre. Ezt senki sem vitatja, s természetes. hogy napjának egy részét alvással, pihenéssel tölti; A szabadság, tehát az év bizonyos szakának, vagy a hétvégének kizárólag pihenéssel való eltöltése azonban eléggé újkeletű. De. hogy szükséges a szellemi és fizikai munkát végző embernek egyaránt, azt nem vonjuk kétségbe. Megbízható mérések igazolták, hogy azok az emberek, akik évente néhány hetet zárólag pihenéssel töltenek, szabadságuk után többet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nélkülözhetetlenek — sohasem kapcsolódtak ki a munkából. Akik egy-két napra felaprózva, ügyes-bajos dolgaik intézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsínylik a két-három hetes teljes kikapcsolódás hiányát. De, nemcsak ők sínylik meg, hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pihenő ember munkájának hatásfoka ugrásszerűen csökken. Vonatkozik ez azokra is. akik évi szabadságukat és hétvégi szabad idejüket éveken keresztül „fusizással” vagy — szellemi dolgozók lévén — különmunkákkal töltik. Ha egy-egy család házépítéssel, téglarakással, vagy malterkeveréssel tölti nyári szabadságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt térben megfeszített szellemi munkát végző embernek egy- egy nyári építkezésen való részvétel akár különleges ki- kapcsolódást is jelenthet. A Rántott sajt. Száraz sajtot vásárolunk hozzá. (Eidámi). A sajtot felszeleteljük fél centi-vastag és két-három ujjnyi széles darabodra, majd lisztbe, tojásba, újra lisztbe, tojásba, utána zsemlemorzsába forgatjuk. Forró olajban, vagy zsírban hirtelen kisütjük. (Ha nem elég forró a zsír, a sajt nyúlós lesz.) Káposztás palacsinta. Cukor nélkül elkészítjük a palacsintatésztát és kisütjük. A káposztát lereszeljük, megsózzuk, kis idő múlva kinyomkodjuk és zsíron vagy .olajon kávéskanál cukorral megpirítjuk, frissen őrölt borssal ízesítjük. Megtöltjük a palacsintákat, sütőben átforrósítjuk. Diós szelet. 10 dkg őrölt diót, 10 dkg cukrot, 20 dkg ^vajat, 26 dkg lisztet, fél csomag sütőport és 1 tojást jól összegyúrjuk és kivajazott, lisztezett tepsiben szép világosra sütjük. Sütés után a tésztát kettévágjuk és megtöltjük. Töltelék: 15 dkg vajat, 15 dkg cukorral habosra keverünk, azután hozzáadunk 10 dkg őrölt diót és 1 kis pohárka rumot. A süteményt hosszú szeletekre vágjuk és cukrozott fél dióbéllel díszítjük. Sós rudacskák. Megkelesztünk 1 dl. tejszínbe egy dkg élesztőt, közben 30 dkg lisztet 17 dkg vajjal összemorzsolunk, majd a tejszínnel, sóval, kiskanál köménymaggal összedolgozzuk, kisodorjuk és rudacskákra vágjuk. Megkenjük paprikás tojással és megszórjuk köménymaggal. Rakott gombás rizs. Puhára pároljuk a rizst. Gombapörköltet készítünk, ha elkészült belekeverünk egy-két' csomag apróra vagdalt petrezselymet. Két deci tejfelt kikeverünk két tojással, majd a következő sorrendbe tesszük az anyagokat egy kizsírozott tűzálló tálba: egy sor rizs, egy sor gomba, pár kanál tejföl, ismételjük a sort. A tetejére rizst tegyünk a maradék tejföllel meglocsoljuk és megszórjuk reszelt füstöltsajttal. Sütőben megsütjük. F. K. Népújság 12 1972. május X Mines BeheSetien n !— rí 5 4 5 6 □ — a9 ÏT11 “ \----H 1 b Vf a 15 1 16 J tr~ a m 19 20 21 ■ 23 H a u 2T” 26 V □ 3 1 29 50 51 Hl □ 2* 55~ a ié 37 y 35 g w~ w 42 S 4i 4Í~ a tó TZ~ a V/ 48 49 50 □ 51 32 El 53 5 ■ 56 m 5 7 38 m Î58 ■ 6o 61 H 62 65 64 66 m m Só &7 U ■ G8 | 75 I 71 □ . mtmm MM LL _ .. ___ 1 71 u Hogy miért? íme egy meghökkentő példa: (vízsz. 3. és függ. 16.) Vízszintes: 1. Feltételes kötőszó. 3. A vicc első része. 13. Sámson végzete. 15. Tengeri hal. 17. Az egyik szülő, becézve. 19. Az emberek vágya (két szó). 20. Irány. 22. Európai főváros. 25. ÁTÜ. 26. Rosszul összerakott gép! 28. A tetejére tevő. 29. Arab politikus. 30. Fürge élőlény. 32. Királynőjéről Goldmark Károly írt operát. 33. Ilyen próba is van. 34. Apró kutya. 36. Bíztatást kifejező szó. 37. Szópótló szó. 38. Személyes névmás. 39. A Délibábok hőse szerzője. 43. Kén és jód. 45. Angol névelő. 46. Félöröm! 47. Francia város, jelentős csaták színhelye. 49. Város a La Manche partján. 51. Portékáját kínálja. 53. Bunda lesz belőle. 54. Forma. 55. A cetfélék egyik alrendje: ... cetek. 57. Rádium és kén. 58. Kis nyílás. 60. Forrasztás. 62. Határozó rag. 63. Francia folyó (névelővel). 66. Arab férfinév. 68. ... -szigetek: angol gyarmat az Atlanti óceánban. 70. Nemzet (névelővel). 72. Bánat. Függőleges: 2. Jószívű. 3. Fundamentum. 4. Felejthetetlen színművészünk (József, 1902—1961.). 5. Sajtóhiba. 6. Határozói igenév képző. 7. Ifjúsági Magazin. 8. Sajtdarab! 9. Férfinév. 10. Pocsék —zsargonban. 11. Jegyfajta. 12. Vitalitás. 14. Kiejtett mássalhangzó! 16. A vicc második része. 18. Kossuth-díjas költő, műfordító (1900—1957.) 21. „I”. 23. A nyíl mutatja. 24. Bicska egyik fele! 27. A ferde torony városa. 29. Elől. 31. Háztájiak. 33. Kettősbetű és a tükörképe. 35. Kohl tárgyalópartnere (Egon). 37. Szintén. 40. Tiltó- szó. 4L Csodálkozó. 42. Vagy, németül. 44. A légynek sem árt. 48. Kairói. 50. Boszorkánytestrész. 51. Esőben álló. 52. Renitenskedik. 56. Varázsló, táltos. 59. Ókori mezopotámiai (sumér) város. 61. Női becenév. 64. Fohász. 65. Férfinév. 67. Keservesen sír. 69. Hangtalanul áll. 70. Egymást követő betűk az ábécében. 71. Szibériai folyam. Beküldendő a vízsz. 3. és a függ 8. számú sorok megfejtése 1972. május 15-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1972. ápr. 23-i rejtvény helyes megfejtése: Boros Nepomuk János — Csicsó — Plébániatemplom — Apponyi- kastély — Zsinagóga. Könyvjutalmat nyertek : Dr. Balassa Mária, Szekszárd, Béla tér 3. Joósz Mariann Tolna, Magaspart u. 16. Koller Jó- zsefné Tevel, Május 1. u. 182., Narr László Bonyhád, Perczel M. u. 7., Pigler Ferencné, Tamási, Építők útja. A könyveket postán küldjük el. lényeg tulajdonképpen azj hogy az ember a kötelező feszültségektől, a megszokott környezet felelősségeiből néhány hétre kikerüljön. És ha eközben a megszokottól eltérő. fizikai munkát végez, szervezete és idegrendszere biztosan pihen. Ezért alakulnak a nagyvárosok körül világszerte kis kertövezetek, ahol politikusok, egyetemi tanárok, gyári munkások, orvosok és mérnökök, pedagógu-j sok és mindenfajta tisztviselők ásót és kapát ragadnak; hogy utána gyönyörködhessenek konyhakerti veteményeik- ben. virágzó fáikban, vagy pompázó virágágyásaikban. A kezük munkájával és „arcuk verejtékével” megtermelt gyümölcs és zöldség nemcsak ízesebb és olcsóbb, a piacinál, hanem legjobb forrása az aktív pihenésnek is. Régen elmúlott már az a kórosan affektáló korszak, amikor „a nadrágos embernek” nem illett szabad idejében ásót, vagy kapát venni a kezébe. A Russeau-i mondás: „vissza az őstermészethez” oktalan és túlzó volt ugyan, mert a civilizáció, a technikai és ipari forradalom változatlanul folyik tovább. A civilizáció maximális kényelmét élvező ember azon,ban rájött arra, hogy a szabad természetben, önként végzett fizikai munka a legtökéletesebb aktív pihenés. A szigorú kritikával végtett felmérő vizsgálatok azt is igazolták, hogy egyáltalán nem mindig a nyár az az évszak, amikor az évi szabadságot legeredményesebben lehet pihenésre fordítani. Az idősebbek, a kisebb-nagyobb mértékben magasvérnyomású- ak. a szívbetegek, a vegetatív ideges zavarban szenvedők, a pajzsmirigy-túltengésesek, néha könnyebben viselik el megszokott környezetükben; munkahelyükön a reklcenő nyári hőséget, mint lakásuk-: ban, vagy üdülőhelyen. Egészségük és munkavégzőképességük felfrissítéséhez szükséges kúrákat néha elő-: nyösebben töltik tavasszal; vagy ősszel, mint nyáron! Meglepő módon az asztmásokról is kiderült, hogy a bo-4 rús, napfényszegény téli hónapokban töltött háromhetes szanatóriumi pihenés sokkal előnyösebb volt. mintha nyári napfényben kúráztak volna. A dolgozó, de betegeskedő ember tehát jól teszi, ha szabadságának idejét az orvossal is megbeszélj Sok ember az üdülők jóságát az étrend alapján méri fel. Kétségtelen, hogy az ízletes, szépen tálalt, az étvágyat és éhséget kielégítő táplálék a szabadság jó közérzetéhez elengedhetetlen. De egy-egy szabadság sikerét a felszedett kilogrammokban mérni, túlzás lenne. Ha ugyanis pihenés címén két-három hétig keveset mozgunk, sok cukrot, kenyeret és más zsiradékot fogyasztunk. könnyen felszedhetünk néhány kilogrammot. És ha negyvenen túl vagyunk, a nyarankénti 3 kg 10 év alatt már 30-at tehet ki, ez pedig már szinte elviselhetetlen bér az üdülő jó konyhájáért. A soványaknak és a fiataloknak az ilyesmivel még nem kell törődniük. Bár jobb nekik is, ha az ésszerű étrendet már fiatal korban szokják meg. Dr. SZ. A, Szerek
