Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Cardingtonból az olimpiára repül az ezüst szivar

Az újságok nemrég hírül adták, hogy Cardingtonban pró- barepülést' végzett egy hatvanhat méter hosszú, tehát kisméretűnek mondható léghajó, amely a következő húsz évben Nagy-Britannia íölött közlekedik majd és kiállítások televíziós közvetítésénél fog segédkezni. A ma már ritka légi jármű első megbízatását Münchenben, az olimpia idején teljesíti majd.

A kormányozható léghajók feltalálása, technikai tökéletesítése a múlt század második felében, a század első évtizedeiben világszerte nagyon sok embert és energiát mozgatott meg, de ezután a repülőgépek szédületes fejlődése háttérbe szorította a mutatós, de nehézkes „ezüst szivarokat”.

Számunkra azonban érdekessé teszi a cardingtoni hírt az a körülmény, hogy a léghajózás egyik jelentős úttörője magyar ember volt:' Schwarz Dávid keszthelyi fakereskedő, aki fanatikusan hitt a léghajózás jövőjében. Két felfedezése valóban korszakalkotó volt a későbbi Zeppelinek megalkotásához vezető

úton. A korábbi léghajók teste a léggömbökhöz hasonlóan puha anyagból készült. Schwarz a maga léghajóját azonban alumíniumból készítette, s a merev váz feltalálása mellett megoldotta a légcsavaroknak a hajótesten való elhelyezését is.

Kísérleteit német segítséggel folytatta a gyakorlati megvalósítás határáig. Nem rajta múlott, hogy 1895. őszén nem sikerült a felszállási próba : nem kapott megfelelő • gázt a német vegyiüzemektől. A minden anyagi eszközét feláldozó Schwarz Dávid összeroppant a kudarctól és 1897 elején — 75 évvel ezelőtt — meghalt. S bár közhelyként hat-, de le kell írni: valóban a „sors iróniája”, hogy temetése napján érkezett a hír, amely szerint rendelkezésre áll már a felszálláshoz szükséges minőségű, könnyű gáz.

Az 1897-es év végén, a légihajózásnak hadászati jelentőséget tulajdonító porosz katonai körök támogatásával sikeres felszállást hajtottak végre. Zeppelin Ferninánd gróf, akkor már nyugállományú tábornok pedig megvette Schwarz Dávid özvegyétől a

Fő a biztonság !

Ismeretes, hogy a mozgó test — tehetetlensége folytán — igyekszik megtartani a sebességét és mozgása irányát.' E fizikai alaptörvény értelmében karambolkor az autóban utazók az ülésből kiemelkedve a kocsi belső felületéhez (műszerfalhoz, szélvédő üveghez stb.) csapódnak, ami rendkívül súlyos következményekkel jár. Ennek bekövetkezését hivalctt megakadályozni a biztonsági öv. Egy svédországi felmérés szerint a biztonsági övét nem használó, illetőleg a leszíjja- zott járműutasok halálos kimenetelű baleseteinek aránva 8.1.

A biztonsági övékkel és azok felszerelésével szemben sokféle kívánalom merül fel. A hevedernek és a csatnak 3 tonna terhelést kell elbírnia. Be- és kikapcsolásnál a gyorsaság és a biztonság egyaránt

kormányozható léghajóval kapcsolatos „licenc”-eket, s ezen az úton elindulva, ő maga és Eckener kapitány léghajók tucatjait építették az első világháború német hadvezetése számára, valamint a polgári repülési célokra. Egyebek között a világsajtó lelkendező érdeklődése mellett sikeres óceánrepüléseket is hajtottak végre az akkor már Zeppelineknek nevezett óriás léghajók. Schwarz Dávid úttörő elgondolásaira és Zeppelin gróf szívós kísérletező kedvére emlékeztet ez az új olimpiai küldetésre érdemesített léghajó is.

Nemrégiben kiderült: a gályarabság nemcsak a tengeren, hanem a Dunán is előfordult. Értékes lelettel gyarapodott ugyanis a budai Vármúzeum. A Duna kotrásakor egy különös alakú bilincsre akadtak, amelyről a kutatók megállapították, hogy a török korból származik, és az egyik dunai evezőshajó rabjának volt a lábbilincse. , Ennek a bilincsnek egyik végét magához a hajópadhoz rögzítették, a másikat pedig a rab evezős lábára. A szegény sorsú magyar foglyok élete a török időkben tehát egészen a gályarabságig süllyedhetett. Emellett a kis- ázsiai rabszolgapiacokon mindennapos volt az embervásár. A törökök azonban kifogyhatatlan leleménnyel további változatos eszközökkel vetették

Lakkcipfiben a bauxitbányák mélyén

Vízvezetékbe terelik a pusztító vizet

nélkülözhetetlen. Baleseteknél a csat ne nyíljon ki, de szétkapcsolása mégis egyszerű legyen. Csak a három helyen rögzített biztonsági öv, mely derék- és vállpántból áll, felel meg maradéktalanul a követelményeknek. Az övét csakis az alvázhoz és a felépítmény stabil részeihez szabad rögzíteni. Az ülés vagy a gépkocsi bármelyik könnyen elmozduló része alkalmatlan a rögzítésre (a legtöbb gépkocsiban már előre kiképezik a rögzítési helyeket a gyártás során.)

A biztonság érdekében érdemes eltűrni az övék használatából eredő kisebb kényelmetlenségeket. Az utóbbi időben egyébként több ilyen megoldás született, amely egyre „elviselhetőbbé” teszi a biztonsági öv használatát.

A bauxitbányák réme a víz, a lelőhelyek csaknem mindegyikében a vízbetörés fenyeget. Különösen érvényes ez a leggazdagabb bakonyi bányákra, ahol állandóan attól kellett tartani, hogy egyik percről a másikra nagy meny- nyiségű víz zúdul a járatokra. Még a csendes, nyugalmas bányarészeken is állandósult a föld alatti „esőzés”, amely nyirkos, párás, egészségtelen levegőt és rendkívül kényelmetlen munkakörülményeket jelentett. A bányászok nehéz gumicsizmában, védőöltözetben végezték a különben is megerőltető föld alatti fizikai munkát

Az idén áj korszak kezdődött a bauxitbányák életében A bakonyi bányák többsége már teljesen szárazon várja dolgozóit s akár lakkcipőben

Kaputelefonnal

kombinált

tV’hésxülék

A Sharp-cég nemrégiben új készülékkel jelentkezett a piacon, a kaputelefonnal kombinált szokványos tv-készülékkel. E készülék lényege abból áll, hogy a tv-program nézése közhen valaki a kaputelefon gombját a bejáratnál megnyomja, a tv-műsor hangszórója azonnal átáll a kaputelefon vételére. Amennyiben a szobai tv-készülék egy különleges tv-kamerával is kapcsolatban áll, a kaputelefonon folytatott beszélgetés úgy zajlik le. hogy a szobában ülő a tv képernyőjén láthatja is a látogatót.

is lemehetnek a föld alatti munkahelyre. Ez a megváltozott munkakörülmény azoknak a bányaipari szakembereknek, geológusoknak köszönhető, akik az Izamajor II. új bánya feltárása során kidolgozták azt a rendkívül korszerű és hatékony víztelenítési eljárást, amelyet már az idén széles körben alkalmaznak.

Az új módszer az első időben igen sok gondot is okozott, hiszen nemcsak bányákat víztelenített, hanem a környező szántóföldeket, sőt kutakat is. Éppen ezért ezt a vizet összegyűjtik és öntözőrendszerekbe, vízvezetékekbe terelik, így teszi a pusztító bányavíz kulturálttá a környező falvak Lakóinak életkörülményeit, sőt bekapcsolják a Balaton-part vízellátásába is. Erre a nagy mennyiségű bányavízre épül a Balaton-part regionális terv« is.

fogságba a magyarokat. A budai Várpalota úgynevezett csonka tornyában, az esztergomi és a szolnoki vár török börtöneiben a tehetősebb, nemesi rabokat gyűjtötték ösz- sze a hódítók. Ezek voltak a magyar rabközségek. Miért tartották fogva a jobb módú magyarokat is? A varázsszó: a váltságdíj. Jelentős összegeket vágtak zsebre a törökök esetleges szabadon bocsátásuk fejében. Ha a rabtársak kezességet vállaltak a fogolyért, a törökök akár egy-egy esztendőre is szabadlábra helyezték őket: hogy Magyarországot bejárva azok összekéregethes- sék váltságdíjukat.

A rabközségeknek egyébként maguk választotta bíráik, papjaik, sőt önálló pecsétjük is volt.

... j

Környezetvédelmi

mérnök

A lengyelországi Lenin Kohászati Művek az országban elsőnek létesített főmérnöki állást az üzem tevékenysége által veszélyeztetett környezel! védelmére. A főmérnök felügyelete alatt mérnökök, technikusok, vegyészek, stb. dől* goznak. E 10—15 fős gárda fo-» lyamatosan vizsgálja a kom-1! binát területén és hatókörében»' a vizek és a légköe .szenny#-; jí zettségi fokát. v.

V

Schieiermache^ filozófus (1768—1834) «abhol _ Dél- Olasz ország bon fárasztó napja után betép- egy vendéglőbe. A pincér «dvariasan átnyújtja az étlapot*. Schleie»- mâcher hasztaloiviutotja végig zsebeit* sehofenen» iafát- ja szemüvegét. #Ekkov így szól a pincérhez« »Legyet* olyan szíves, olvossa iet ni jót lehet kopni P*,«

A pincér szoroorâa» megrázna a fejét« «Sajnálom uram, én sem tudok olvasni.“

Az egészben látható legnagyobb gyémánt

lyos üvegröghöz vagy egy oai* rabka. levágott, jéghez.^ Kason«.

A Sierra Leoné ? csillagának keresztelt gyémántot természe- » tes állapotban kiállítják a*, ország fővárosának, Freeport-?’ nak nemzeti múzeumában.

A korábban felfedezett kei legnagyobb gyémánt a 310e karátos Cullinan, ameiye* 1905-ben találtak Dél-Afrika-r^ ban, és a 995,2 karátos Excel- ' sior, amelyre 1893-ban bukkantak rá szintén Dél-Afriká- ban. Mindkettőt azóta kisebb drágakövekké vágták szét, és a legújabb lelet így jelenleg a világon, látható legnagyobb gyémánt. \

Hulladékból papírt, fémet, üveget

Az épület egyik oldalán bemegy ötven tonna hulladék, a másik oldalon — nyolc óra múlva — kijön tíz tonna papírrost, négy tonna vastartalmú fém és négy tonna üveg.

Az első hulladékfeldolgozó üzem a tízezer lakosú Franklin városban működik.

Ohio állaimban. Egy franklini mérnöknek, Joe Baxtemek támadt az az ötlete, hogy létesít egy olyan üzemet, amely hulladékból — papíron kívül — más egyéb anyagokat is képes visszanyerni.

Az üzem létesítése 2 millió dollárba került.

A franklini háztartási szemetet, csakúgy mint. eddig,

hatalmas teherautókon gyűj - tik össze, majd közvetlenül a (körbe forgó pengékkel ellátott) vízzel teli őrlő-tartályba ürítik. A berendezés a hulladékot konyhai turmixgéphez hasonlóan parányi darabokra őrli. A konzervdobozokból apró .'golyók, az üvegből csupa egyforma apró szemcsék, a papírból megannyi, különböző hosszúságú rost lesz. Ezeket a rostokat a későbbiek folyamán speciális módon kezelik: mossák, szárítják, majd hosz- szúság szerint osztályozzák őket Végül felhasználásra átkerülnek a papírgyárba. A vasalt és az üveget átadják a

szomszédos üzemeknek;

.Ezzel az eljárással 90—83 százalékkal csökkentettük a Franklin mellett halmozódó hulladékhegyet" — mondja Joe Baxter. — „Ha a berendezésünket , nagyobb, mondjuk napi ezer tonna kapacitású gyárak is felhasználnák, még keresni is lehetne a dolgon”.

A szennyeződés problémájával foglalkozó tudósok véleménye szerint a visszanyert anyagok (vas, üveg. papír) eladásából származó jövedelem meghaladná a berendezésekre fordított kiadások ösz- szegét. Ezenkívül a nagyobb berendezésekkel meg lehetne oldani a házak távfűtési problémáit és jelentékeny villamos energiát lehetne- termelni.

Sierra Leone nyugat-afrikai köztársaságban rábukkantak a világ harmadik legnagyobb gyémántjára: súlya majdnem • fél font és értékét 11,7 millió dollárra becsülik.

Tinga Seisay. a köztársaság ' New York-i főkonzula közölte, hogy a 969,8 karátos gyémántot február 14-én találták Sierra Leone konói kerületében, egy gyémántf eldolgozó üzem szállítószalagján

Nem ismeretes, vajon az __ óriási gyémánt mélyszinti bányászás közben került nap- „ világra, vagy a .’felszíni kőzet- 1 bői szabadult ki. Seisay szerint - a csiszolatlan gyémánt durva, . egyenlőtlen/ felületű, „homá-