Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
Gábor grafikusművészt tovább — főként az ő kedür. Tuesni Lánxtló* emlékest Bemutatjuk Battancs Abból a meggondolásból mutatom be, hogy sokan ismerjék meg már most, mesz- sze megelőzve negyedik hazai plakátkiállítását, ami itt nyílik majd Szekszárdon, valamikor az ősz folyamán. Ennek az ismeretségnek a közvetítése már csak azért is kellemes feladat számomra, mert tudom, hogy az élet-, hosszan letelepülni kívánó képzőművészekre mindeddig nem gyakorolt valami nagy vonzást se szűkebb pátriánk, se annak szákihelye. De mostanában — úgy tűnik —, a csalódás kockázata nélkül remélhetjük, hogy tehetségeink haza kívánnak jönni, mint amiképpen azok is, a hazatérés szándékának jegyében érkeznek megyénket fölfedezve és készek megkezdett alkotómunkájukat itt folytatni, ezzel mintegy bennünket gazdagítani. Battancs Gábor grafikusművész Pécset cserélte föl Szekszárdira nemrégen és itt a Népbolt Vállalat grafikusaként kezdte meg 'alkotó életének szekszárdi szakaszát. A művész tulajdonképpen nem ismeretlen számunkra. Reklámgrafikáival, film-, kereskedelmi és politikai témájú plakátjaival, finom, s mellette erőteljes kisgrafikáival, illusztrációival lépten-nyomon találkozhattunk már eddig is. Nemcsak Budapest és Pécs kiállítótermeiben, hanem nemzetközi és helyi vásárokon, a plakátok életelemében, az utcán, holtjainkban és áruházainkban, a megismerésre ízléssel csalogató idegenforgalmi kiadványokban, szépirodalmi könyvkiadásunk külföldön is rangosnak számító címlaptervein is. Csák hát, az az igazság, hogy az utca művészetét ritkán fedezzük föl úgy, hogy a rikkancs és agitátor szerepére avatottan és alázattal vállalkozó alkotóművész neve is megmarad emlékezetünkben. Jóllehet a hétköznapi hasznú publikációk életművé teljesedve olyan művészi rangot biztosítanak a hozzánk plakátokkal, reklám- grafikákkal, bélyegsorokkal, kereskedelmi, idegenforgalmi prospektusokkal, könyvilluszt- rációkkal és címlaptervekkel, kisgrafikával szóló alkotónak, amit a holnap és a holnapután is megsüvegelhet, nemcsak a jelen. A közönség, akinek, akiért a művész dolgozik, mindig kíváncsi arra, emberként milyen aki számot tart a figyelmére? Nos, Battancs Gá- gor szerény és halkszavú, megjelenésében nincs semmi a művészetnek szívesen tulajdonított garabonciás jellemből. Pillantásából, mozdulataiból az érett tudatosság derűje, nyugalma árad. Bár az összes forgalomban lévő tájjellegű boraink címkekollekcióját ez a vékony termetű, magas férfi tervezte, nem nevezhető borivó embernek. Egy seregnyi közkedvelt cigarettánknak szintén ő készítette el címketervét, de nem dohányos. Felesége szekszárdi lány és a 41 éves művész — aki életének eddigi munkássága során már-már kishíján pécsi lett, lévén, hogy itt dolgozott legyéért telepedett Szekszárdra. Mi van a háta mögött? A reklámgrafikát csak termékeiből ismerő számára ijesztően rengeteg munka, szinte szünet nélküli lobogás és a valamikori kódexmásoló barátok megszállott szorgalmára emlékeztető tudásvágy. ” Ez utóbbi vitte Párizsba; Svájcba, Olaszországba, majd Jugoszláviába is, és ez az út volt az, amivel megszerezte az itthon korábban már elnyert művészdiploma mellé azt az eszmei értékű másik diplomát, amit valóban figyelemreméltó munkáiban láthatunk viszont. Mindenütt marasztották, ahol járt. Belgrádban például egy filmplakát-kiállításon szereplő munkái révén ajánlottak neki mesés szerződést. Hazajött, és ellen tudott állni a kortársak körében oly elevenen ható fővárosi csábításnak is. Mit fűzhetnék még a teljesség, majd ez év őszén, Battancs Gábor első szekszárdi és negyedik hazai plakát- kiállításával való bemutatáshoz? Tanácstalan vagyok. Ezért is választottam ki három darabot a grafikusművész gazdag formavilágra valló munkáiból. Ezek, a szónál hívebben elmondják, hogy ebben a formavilágban a tudatosan vállalt naturalizmustól az értelem mozgósítására szánt absztraktig minden benne van és legtöbbször a természet mediterrán pompáját prezentáló színekkel, amit e hasábok fehér-feketéje sajnos ma még nem tud visszaadni. Maradjunk hát abban, hogy az ősszel gyűjteményes kiállításon találkozunk Battancs Gáborral, s előlegül az itt közölt munkákon kívül hétköznapi hasznú reklámgrafikák- kal addig is. ha figyelürik... Szerdán este a megyei művelődési központban a szekszárdi zenebarátok Dr. Tucs- ni László emlékének áldoztak, aki oly fáradhatatlan buzgalommal tevékenykedett a város zenei életének fejlesztése terén. A szekszárdi és pécsi muzsikus társadalom adott találkozót ezen az estén, akik szeretetreméltó alakját szívükbe zárták, munkásságát nagyra becsülték és lankadatlan lelkesedését csodálták. Létay Menyhért a régi barát, a volt osztályfőnök meleg szavakkal emlékezett meg róla bevezetőjében: „Rajta nyugodott a megye nevelésügyének minden anyagi gondja. Fanatikus érdeklődéssel kísérte figyelemmel a megye sportéletét, amelynek tudósítója volt. Volt ereje a riáros, sőt az egész megye zenei életének szemezésére is és a jó gazda gondoskodásával végigizgulta a koncerteket, s mennyire tudott lelkesedni a sikeren. Csak csodálni lehetett ezt a hatalmas munkát. A szeretet hozta el hozzánk a pécsi Zeneművészeti Főiskola zenekarát és Lisztdíjas karnagyát, a művészt és barátot, Antal Györgyöt.” — mondta Létay Menyhért. A hangverseny első száma Händel F-dúr concerto grosso- ja volt. Az ünnepélyes hanguPécs kulturális életének nemes hagyománya, művészeti életének rangos eseménye az egymást váltogató kisplasztika- és kerámia-biennálé, amelyeken — neves hazai alkotóink mellett — a fiatal művészek színe-java részt vesz. Az idén országos kerámia-biennálét rendeznek a meosekaljai városban, immár a harmadik alkalommal, szeptember 3. és október 0. között. A rendező bizottság felhívással fordult a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Művészeti Alap tagjaihoz, hogy a legutóbbi években készült — s csoportos hazai kiállításon eddig még nem szerepelt, illetve kereskedelmi forgalomba még nem került — keráA szakályi Kaposvölgye népdalkórus mintegy 10 éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt rengeteg dalt tanultak meg, adtak elő. Számos fellépés, öt önálló népdalest, s három rádiófelvétellel tarsolyukban, május 7-én Szekszárdon országos minősítő hangversenyen lépnek fel. Vasárnap „SZÁZSZORSZÉP” címmel mintegy két és fél órás előadás keretében népdalestet adtak a hazai közönségnek. A műsorban a legszebb szakályi, kapós menti dalokat hallhattuk, de e szép csokorból nem hiányoztak azok a dalok sem., melyeket az ország különböző tájairól hoztak fellépéseik alkalmával. latot hordozó mű az alkalomhoz méltóan szólalt meg. Ezt követően Mozart Esz- dúr zongoraversenyét játszotta Lányi Péter a zenekarral. Kitűnő előadásában elsősorban a második tétel mozarti szeretet és jóság-hangját emlékezetesen szépen, szinte himni- kus megnyilatkozásban hallhattuk. Szünet után Falussy Mária Weber f-moll klarinét- versenyét játszotta. A ritkán hallható versenyműben Falussy Mária szép klarinéthangja, muzikalitása keltett figyelmet. Alapos technikai fel- készültsége különösen a harmadik tétel lendületes, sodró- erejű előadásában bontakozott ki. Az est befejező száma Haydn Oxford-szimfóniája volt. A pécsi Zeneművészeti Főiskola zenekara hangzáskultúrában, összeforrottságban természetesen nem hasonlítható egy hivatásos zenekar színvonalához. Lelkesedésük, számtalan szép részletmegoldásuk azonban elismerésre méltó. Antal György Liszt-díjas karnagy nagyvonalú elképzelései, eleven, életteljes siílustiszta- ságra törekvő meggyőző művészi koncepciója záloga volt a hangverseny szép sikerének. Húr miákat küldjék el a pécsi biennáléra. Egy művész öt kisebb vagy három nagyobb méretű alkotással, vagy pedig két sorozattal, illetve ezek arányos kombinációjával vehet részt a kiállításon, a műveket május 29. és 31. között kell eljuttatni a budapesti Műcsarnokba vagy a pécsi Modem Magyar Képtárba. A kiemelkedő értékű kerámiák alkotói között harmincezer forint díjat oszt ki a zsűri, ezenkívül küdöndíjakat is adnak ki s valamennyi díjazott mű megkapja a bienná- lé érmét. A pécsi Janus Pannonius Múzeum a legjelentősebb munkákat megvásárolja modern kerámiagyűjteménye számára. (MTI). Kedves színfoltja volt az estnek az öt nótafa közös és egyéni műsora. Név szerint Trendli Juli néni, Pesti Györgyné, ö. Simon Ferencné, Papp Istvánné tréfás és szomorú dalai nagy közönség- sikert arattak. Az előadás előtt Mát hé Aladár né tanárnő, a kórus fáradhatatlan vezetője ismertette a kórus eddigi útját, s jövendő terveit. A jubiláló kórusnak a szakályi népdalt szerető közönség sikeres vizsgát kíván a szekszárdi minősítő hangversenyen! Be.dolgozó varrónőket Dombóváron, Döbröközön, és Kurdon felveszünk. A kiadott munkát Hetenként gépkocsivá) kiszállítjuk és átvesszük. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1 u. 23. Háziipari Szövetkezet. _________________________________________ (21) G YŐRFFY JÓZSEF tanár Országos kerámia-biennálé Pécsett „Százszorszép“-est Szakályban
