Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
Emlékek, arcok, nevek, beosztások — Csak néztük egymást. Ejnye, gondoltam magamban, de ismerős ez a férfi. Ki lehet, ki lehet, törtem a fejem, de ő előbb felismert. — Gizi néni, — mondta — hát még megvan? — Hát persze, hol lennék máshol? No, akkor már felismertem, vagy tizenöt-húsz éve dolgozott itt. Most meg, ahogy mondta, vezető beosztásban van az egyik minisztériumban. Kezet fogtunk, nevettünk egymásra, aztán fel akartam kísérni az elnökségre, mert hát munkám ez is, de ő azt mondta, hogy ne fáradjak, tudja a járást * Berta Pálné, a megyei tanács portása mesélte ezt. — Sok ilyet tudnék mondani, ez csak egy a sok közül. Az évek eljártak a portásasszony felett is. Éppen most szeretné kérni, hogy hadd maradjon még továbbra is itt, bírja a munkát, számíthatnak rá, nem akar még nyugdíjba menni. — Azt kérdezi, hogy ismerek-e itt mindenkit? Erre csak azt mondom, huszonegy év alatt volt időm rá. Figyelje csak meg, aki elmegy az ajtóm előtt, beköszön, Gizi néninek szólít. így hívnak itt engem, és ez jólesik. Úgy érzem, megbecsülnek, szeretnek. Ülünk a portásszobában. Gizi néni kék nylon köpenyben Van, lábán fonott papucs. — Nem szeretem a cipőt, fáj benne a lábam. Ez jó, ké- pyelmes. A megyei tanács ajtaja szinte állandó mozgásban van. Nyitják-csukják, emberek jön- nek-mennek. — Megszoktam, — mondja Gizi néni — ezért furcsák a vasárnapi szolgálatok. Nem jön senki, csend van. Nem szeretem. Minden harmadik vasárnap szolgálat van. Igaz, azért akkor is történik mindig valami. Képzelje, a múltkoriban, vasárnap délelőtt egy tizenhét év körüli fiatalember állított be, de láttam rajta, hogy részeg. Tántorgott, botladozott. Mondom neki, kit keres. Azt mondja erre, nem keres ő senkit, de tovább nem mondta, összeesett. Gyorsan hívtam a mentőket, elvitték. Máig sem tudom, ki volt, minek jött ide. — Nagy épület ez, én majd mindig eltévedek benne. — Látja, idő dolga. De sokszor megtörtént már, hogy valaki megkérdezte, ezt vagy azt hol találom. Elmagyarázom neki, aztán vagy tíz perc múlva jön vissza, nem talált oda. Akkor elmegyek vele, odakísérem. Mondom, én úgy ismerem ezt a nagy épületet, mint a tenyeremet. — Mikor került ide? — Jól emlékszem a dátumra. 1951. október 25-én. Akkortól mint takarító dolgoztam, tizenhét évig. Most öt éve baleset ért. Mentem munkából hazafelé, megcsúsztam, elestem, a lábam két helyen eltörött. Gondoltam, csak jobb lenne egy nyugodtabb hivatal. Akkor lettem portás. Amíg Gizi néni mindezt elmondta, jó páran beszóltak, vagy beköszöntek, vagy útbaigazítást kértek. Egy férfi a kereskedelmi osztályra telefonált, a másik pedig Gizi nénit kérte, hogy szóljon már a Vöröskereszthez, az egyik munkatársat várja itt a portán. — Ide, — mondja Gizi néni — nyugodt, kiegyensúlyozott emberek kellenek. Munkám lényege, hogy mindenkivel higgadtan, szót értve tudjak beszélni. Bizony, ez nem mindig könnyű. Vannak ám olyan emberek is, akik alighogy megszólalnak, máris ingerültek, idegesek. Volt olyan, aki kiabált, hogy ezt, vagy azt ő elintézi, majd ő megmutatja. Mit tehettem? Lecsitítot- tam, lecsendesítettem. — Előbb említette Gizi néni, hogy a megszólításból is érzi, megbecsülik... Biztos hallott az anyagi megbecsülésről is... — Hallottam. Törzsgárda- tag vagyok, Kiváló dolgozó. Fizetésem nem sok, ezerkétszázötven. Azt mondom, ha ennyi a pénz, hát ennyi. Talán lesz több is. Jó lenne, mert nyugdíj előtt állok. — Hogy telik a szabad idő? — Jól élünk a férjemmel. Van egy kis házunk a József Attila utcában. Mindig akad munka is. Mindennap főzök, otthon ebédelünk a párommal, ö a bőrdíszműnél dolgozik, sajnos lassan ő is nyugdíjas lesz. Van egy fiúnk, tanár. Egy kislányom is volt, de ő hároméves korában meghalt. Emlékek, arcok, nevek, beosztások bukkannak fel Gizi néni emlékezetéből. Az idő múlik, telnek az évek. — A munkám mindig elvégeztem, a magam módján én is vittem valamire. VARGA JÓZSEF SZEKSZÁRDI EGËSZSËGUGYI SZAKISKOLA felvételt hirdet kétéves bentlakásos, csecsemő- , és gyermekgondozónői és ápolónői tanfolyamra. Jelentkezhetnek 17 életévet betöltött 8 általános iskola, vagy érettségivel rendelkező fiatalok. A tanfolyam idejére minden igényt kielégítő kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást, gyakorlat idejére munkaruhát biztosítunk. I. évben 120— 500 Ft-ig, II. évben 120—600 Ft-ig terjedő ösztöndíjban részesülnek a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően. Jelentkezési határidő : 1972. június 5. Beküldendő iratok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, kérvény, önéletrajz, orvosi igazolás (alkalmas- sági) szülőktől kereseti kimutatás, fénykép. Egészségügyi Szakiskola Szekszárd, Kórház. (37) n legmagasabb tudományos fórum Május 8-án kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Magyarországon több mint másfél száz tudományos kutató- intézet működik, csaknem tízezer a magas képzettségű kutató. A kutatók azonban különböző szintű tudományos munkát végeznek, a legmagasabb színvonalú kutatómunka a Magyar Tudományos Akadémia 43 kutatóintézetében folyik. E kutatóintézetek központja és irányítója a Magyar Tudományos Akadémia. Fő feladata általában a magyar tudományok ápolása, az un. alaptudományok fejlesztése. Tudományos központok A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinél találjuk a legdrágább műszereket és kísérleti berendezéseket, s az ország egyik legnagyobb elektronikus számítógépét. A Központi Fizikai Kutató Intézetben található az ország egyetlen nagy atomreaktora. A KFKI atomreaktorával végzett tudományos munkákkal alapozták meg a tudósok a hazai sugárzó — izotóp — anyagok gyártását és gyakorlati felhasználását, egyebek között a ma már iparilag gyártott nukleáris mérőműszerek készítését. A szilárdtest-kutatás programja is jellemzi az akadémiai szintű tudományos munka feladatait. Nemcsak egyes tudományos problémák megoldását keresik a tudósok, hanem rendszerezik, új megvilágításba helyezik a felvetődőproblémákat. A szilárdtestkutatások átfogóak, eredményei elvezethetnek az anyagok tulajdonságainak tervszerű átalakításának lehetőségeihez, például olyan anyagok megalkotásához, melyek köny- nyűek, mint az alumínium* de szilárdak és rugalmasak, mint a legjobb acélok. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteit felszerelték ugyan a legmodernebb kutatóeszközökkel: de még így sem versenyezhetnek minden téren a tudományos kutatások nagy nemzetközi mezőnyében. Ki kell választani tehát azokat a tudományos kutatási ágakat, majd pedig ezeken belül a kutatág témáit, amelyek számunkra a legfontosabbak és amelyekben versenyképesek lehetünk. A Magyar Tudományos Akadémián kidolgozták a tudományos kutatások rö- videbb időre szóló terveit és a távlati kutatási tervet. Az országos távlati kutatási tervet legutóbb a Minisztertanács is megtárgyalta és jóváhagyta. A kutatások új rendszere A korábbi években, amikor minden gazdasági egységet központi intézkedésekkel irányítottak, a központi irányítás elve uralkodott a hazai tudományos életben is. Hasonlóképpen merev volt a tudományos kutatás tervezése is. Mindez nehézkessé tette a ku. tatómunkát, különösen az akadémiai intézetekben. Az alap- tudományok fejlesztésének eredményeit ugyanis még kevésbé lehet papíron megtervezni, vagy az eredményeket előírni, mint a gyakorlati kutatásoknál. Az Akadémiát, illetve a hozzá tartozó tudományos intézeteket és kutatásokat két testület irányítja. Az Akadémia Elnökségében az ország legjobb tudósai vannak, akik a legfontosabb tudományos kérdésekben foglalnak állást. A tudományos feladatok végrehajtásának megszervezését, az eredmények számbavételét, vagyis a kutatóintézetek adminisztratív Vezetését az Akadémia főtitkári testületé, illetve főtitkára és helyettesei végzik. A tudományokat élő és élettelen természettudományokra, műszaki és humán tudományokra osztották fel, s minden egyes . tudományos terület élén egy-egy főtitkár- helyettes áll. Ennek megfelelően szervezték át az Akadémia tudományos osztályait is. A kutatóintézetek azonban a lehetséges legnagyobb kutatási szabadságot élvezik a kutatási tervek végrehajtásában. Megszűnt az „éves tervezés”, a kutatási témák pénzbeli ellátása is ésszerűbb mint volt, az intézetek igazgatóinak hatáskörét kiterjesztették és ugyanakkor megerősítették az intézetek demokratikus vezetését. A kutatómunka tengelyében az eredményesség!, más szóval a kutatás hatékonysága áll, A közgyűlés szerepe A / Magyar Tudományos Akadémia évről évre számba veszi működésének eredményeit, s azt az évi közgyűléseken, illetve az akadémiai tisztújítások alkalmával nagygyűléseken vitatja meg, s hoz megfelelő, időszerű határozatokat. A közgyűlések több napon át tartanak: a tudományos osztályok ülésein megvitatják az új eredményeket, áttekintik a terület feladatait és javaslatokat terjesztenek elő. Az idei akadémiai közgyűlés eseménye az országos távlati kutatási terv megszületése és a kormány által történt jóváhagyása. Jelentősége valóban új korszakot nyit a Magyar Tudományos Akadémia történetében, minthogy a tudósok hosszú távra előre látják feladataikat, megvannak a nép- gazdasági tervvel összehangolt pénzügyi fedezetek és anyagi erőforrások, s mindenekelőtt a célok, amelyekre munkájuk irányulni fog. A Magyar Tudományos Akadémia a legmagasabb tudományos fórum, az ország szellemi fejlődésében igen nagy a felelőssége, lehetőségei évről évre növekednek. Nagy gondot fordít a tudományos utánpótlás kiképzésére, a fiatal tudósok támogatására. Ebben is új eredményekre számíthatunk, annál is inkább, mivel a távlati kutatási terv feladatai biztos iránytű gyanánt mutatja a magyar tudományok elkövetkező feladatait, amelyeknek megoldásában a mai fiatal tudósgenerációnak jut majd a döntő szerep. SZLUKA EMIL ■■■■ ...... « „OHM M agyar berendezés szófiai gyárban Népújság A szófiai „Vaszil Kolarov” erősáramú berendezések gyára magyar impregnáló készüléket szerelt fel. A berendezés automatikusan hevíti, impregnálja és szárítja a villamos motorok és transzformátorok tekercseit. A képen bolgár szakember kezeli a berendezést. (Foto — BTA—MTI—KS)j 1972. május 6.
