Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
V 3 I Mf'V Vííí’l^TCl ÏOJ.Hä MËGYfil VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 105. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1912. május 6. A műszaki fejlesztés kérdéseiről tárgyal a MTESZ Vili. küldöttközgyűlése Fock Jenő beszéde Pénteken nz Énítők Szak- szervezete. kongresszusi termében megkezdődött a MTESZ VIII. küldöttközgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Foek Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Csikós Nagy Béla, államtitkár az Országos Anyag- ég Árhivatal elnöke, továbbá gazdasági és tudományos életünk több Vezető személyisége. A küldöttközgyűlést, amelyen csaknem ezren vesznek részt, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, a MTESZ társelnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ezen a kétnapos rendezvényen megvitatják a MTÊSZ tevékenységét az elmúlt küldöttközgyűlés óta és meghatározzák feladatait, összhangban a X. pártkongresszus határozataival és a IV. ötéves terv célkitűzéseivel. Mint mondotta, a MTESZ műszaki és tudományos tevékenységével hozzájárult gazdasági életünk megerősödéséhez. A továbbiakban leszögezte, hogy gazdasági életünk örvendetesen fejlődött, de nem problémák nélkül. Most a legfontosabb feladat az ágazati és termelési struktúra hatékony módosítása és műszaki fejlesztése. Ehhez jelentős segítséget tud nyújtani a MTESZ és segítheti nagyobb célkitűzések tudományos megalapozását is. Dr. Csanádi György bevezető szavait 'kővetően dr. ValMegkezdődött az európai biztonsági hét Kállai Gyula beszéde a megnyitón Az Országház Vadásztermében— az Országos Béketanács elnöksége, valamint az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága rendezésében — tartott ünnepséggel megkezdődött a május 5. és 13. közötti európai biztonsági (hét eseménysorozata. A megnyitó ünnepségen Darvasi ' István, az Országos Béketanács alelnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük a Szovjetunióból, több más szocialista országból s Európa egyéb országaiból érkezett külföldi delegációkat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Kállai Gyula bevezetőben hangsúlyozta: vannak a történelemben olyan események, arpelyek meghatározó befolyást gyakorolnak az egész emberiség életére. Ilyen leg- újabbkori történelmünkban a fasizmus feletti győzelem, amelynek napjáról, május 9- ről évről évre megemlékeznek a világ, különösképpen Európa népei. Ez a 27 esztendővel ezelőtti nao a mának is sokat mondó jelkép: a viláefejlődés további irányát döntően meghatározó kiindulópont: a népek és a nemzetek békéért, biztonságért és egytittműköh désért megvalósított szükséges és leküzdhetetlen erejű összefogásának példája.A továbbiakban Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy a Szovkó Endre, a MTESZ főtitkára számolt be a szövetség négyéves tevékenységéről és további feladatairól. Dr. Valkó Endré beszámolóját követően Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, az • MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében megbecsüléssel és barátsággal köszöntőm a közgyűlés résztvevőit. Szívesen jöttem el erre a tanácskozásra, mert ez a tanácskozás a tudományos és technikai haladás szolgálatát hivatásuknak valló szakemberek jelentős eszmecseréje — mondotta Fock Jenő. A műszaki és a természet- tudományokat művelő, s a gyakorlatban, sokürányúan gyii- mölcsöztető szakembereink tevékenységét itthon éppúgy elismerés övezi, mint hazánk határain túl. Munkálkodásuk nélkülözhetetlen hozzájárulás (Folytatás a 2. oldalon). Végei éri az NDN tanácsülése A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — amely összeköti a békéért és a nemzetközi függetlenségért vívott harcot a nők politikai, gazdasági és szociális jogaiért folytatott küzdelemmel — április 30. és május 5 között ülésezett Várnában. A tanácskozás, amelyen 97 ország 109 nőmozgalmának delegátusa vett részt — pénteken több fontos dokumentum elfogadásával ért véget. A hatnapos eszmecserén a szocialista országok küldöttei arról adtak számot, hogy társadalmuk a törvénybe iktatott női egyenjogúságot mindinkább a mindennapi élet gyakorlatává teszi. A kapitalista országok asszonyainak azonban még sokat kell harcol- niok politikai, gazdasági és társadalmi elismertetésükért, a hátrányos megkülönböztetések ellen. Ezért az NDK felhívja a világ asszonyait, hogy küzdjenek jogos követeléseikért: a szakmai továbbképzés, a művelődés, a férfiakkal egyenlő bérezés jogáért, az anyaság nagyobb megbecsüléséért. Szenteljenek különös figyelmet a fiatal asszonyok életkörülményeinek megkönnyítésére. A tanácsülés részvevői határozatban bélyegezték meg az amerikai imperialisták indokínai agresszióját. A határozat felhívja a világ asszonyait,' hogy folytassák a gyűjtést a Hanoiban létesítendő anya- és gyermekvédelmi tudományos kutatóközpont felépítésére. jetunió kezdettől fogva a béke, a biztonság ég a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének következetes politikáját folytatja. Nagy részt vállal a jövő békés, biztonságban élő, együttműködő Európája megteremtésében. — A szocialista országok — mondta a továbbiakban Kál- lhi Gyula —, köztük a Magyar Népköztársaság is, hosszú évek óta megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a világpcx. litikában Európának. A továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájáról beszélt, majd hangsúlyozta: a kontinens békéje és biztonsága még nem szilárd, jelentős érők még nem nyugodtak bele, hogy Európa elindul az enyhülés, a biztonság útján. De sok és igen fontos objektív körülmény azoknak kedvez, akik gyökeresen meg akarják javítani az európai helyzetet. Kállai Gyula beszédében kifejtette, hogy az európai problémák megoldásának kulcskérdése a német kérdés. Szólt napjaink nyugatnémet belpolitikai csatározásairól, s kijelentette: a nyugatnémet jobboldalnak az európai enyhülés elleni első’ hagy rohama kudarcot vallott. De látnunk kell, hogy aknamunkájukat nem szüntették meg, s ezért minden haladó erőnek különös éberséggel kell követnie a bonni eseményeket, maximálisan támogatva a realitások útját járó erőket. Tervszerű munka jellemezte a Szekszárd és Vidéke Tsz-szövetség munkáját Először tanácskozott új összetételben a tsz-szövetség küldöttgyűlése — Megválasztották az új tisztségviselőket Tegnap a Garay Szálló emeleti nagytermében tartotta tisztújító közgyűlését a Szek- szárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A közgyűlésen részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, Szakáll László, a megyei pártbizottság munkatársa, Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályvezetője, dr. Benda Kálmán, a TÖT képviselője. A tsz-szövetség eddigi munkájáról, valamint az elkövetkező időszak feladatairól Lakos József, a tsz-szövetség elnöke tartott beszámolót. Üdvözölte azokat a küldötteket, akik az elkövetkező négy évre most kapcsolódnak be a szövetség munkájába, majd a következőket mondotta. — A termelőszövetkezetek II. kongresszusa megállapította, hogy a termelőszövetkezetek szövetsége mint érdek- képviseleti rendszer, jól szolgálta a párt agrár- és szövetkezetpolitikájának megvalósítását. Közreműködött a szakemberképzésben, értékelte a versenymozgalom eredményeit, segítette a szövetkezetek jogvédelmét. Csakúgy, mint az ország más tsz-szövetségeiben nálunk is megtalálhatók a pozitív, a negatív vonások egyaránt. Sok termelőszövetkezeti vezető áldozatvállalással, felelősségteljesen vesz részt a munkánkban. Ennek ellenére azt is ki kell mondani, hogy sok még a kívánnivaló, a szövetségi munka elvi-gyakorlati irányainak, helyének, szerepének, feladatának helyes megítélésében. Sokszor hallottunk olyan megnyilatkozásokat szövetkezeti vezetőktől, küldöttektől, hogy a szövetség fogalmát helytelenül értelmezve, külső szemlélőként vették kritika alá annak munkáját, intézkedéseit. Ilyen megítélésből arra kell következtetni, még nem tisztázott megfelelően a szövetség szerepe. — A gondok, nehézségek ellenére szólni kell eredményeinkről is. A szövetségi feladatok, célok meghatározásánál alapszabályi előírásaink mellett mindig szem előtt tartottuk a párt központi, megyei szerveinek az állami szervek határozatait, útmutatásait, Ezek a határozatok, állásfoglalások nagy mértékben segítették munkánk alakulását. A párt- és állami szervekkel a véleménycserék úgy alakultak, hogy erősítették a szövetség, a termelőszövetkezetek .önkormányzatát, az érdekek egyeztetését, a problémák feltárását, a gazdálkodás színvonalának emelését, a népgazdasági, a csoport-, és az egyéni érdekek összhangjának közelítését. Jól alakultak a tsz- szövetség kapcsolatai a pártszervekkel, a tanácsokkal, a vállalatokkal, a testvér-szövetkezetek szövetségeivel, a KISZ- szel, a Hazafias Népfronttal, és az egyéb állami szervekkel. Küldöttközgyűlésünk munkájával kapcsolatban az a véleményünk, hogy az alapszabálynak megfelelően, az abban szabályozott jogkörében és hatáskörében igyekezett a tagszövetkeztek igényeinek és akaratának megfelelni. Elnökségünk ugyancsak az alapszabály szerint, a küldöttgyűlésről kapott felhatalmazás alapján a két küldöttgyűlés közötti időszakban munka- programját a szövetkezetek előtt álló feladatok szem előtt tartásával igyekezett kialakítani. A tsz-szövetség bizottságainak — az ellenőrző bizottság, a nőbizottság, a termelés- fejlesztési bizottság, a szövetkezetpolitikai önkormányzati bizottság, valamint a verseny- bizottság — munkájáról elmondhatjuk, hogy az alapszabály előírása szerint feladatuknak igyekeztek megfelelni. A szövetség ügyintéző szervezetével kapcsolatban tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy minden törekvés ellenére sem tudott maradéktalanul eleget tenni annak, hogy a tagszövetkezetek sokrétű elvárásait teljesítse. — A szövetség szervezésében az elmúlt időszakban több tanfolyam indult. így például az ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, a háztáji bizottságok elnökei és a döntő- bizottsági elnökök részére, de kétéves időtartamú közgazda- sági továbbképzőt is szerveztünk. 1969-től revizori, 1970- töl energetikai szolgáltatással állunk a szövetkezetek rendelkezésére. Az 1972. évi feladatokról szólva Lakos József néhány lényeges dologra felhívta a tagszövetkezetek figyelmét. Többek között szólt arról, hogy szembetűnő a dolgozó tagok létszámának csökkenése, a kukorica vetésterülete és termésátlaga nem éri el a középtávú tervben hozott területet és termésátlagot. Szólt arról, hogy az idei tervben irreálisnak tűnik a szarvasmarhalétszámnövekedés. Tovább csökkennek az építési beruházások, emelkednek az üzemviteli hitelek. A Központi Bizottság december 1-i határozata után a termelőszövetkezetek feladatai még nagyobbak. Nagyobb gondot kell fordítani a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az állóalapok jobb és gazdaságosabb kihasználására. A szocialista munkaverseny- mozgalmat az eddigi eredményekre alapozva kell tovább fejleszteni. Végül néhány módosítást javasolt a tsz-szövetség alapszabályában, majd a tsz-szövetség , tisztségviselőinek nevében, mivel a négy évre szóló mandátumuk lejárt, azok felmentését kérte. A beszámoló elhangzása után Horváth József, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Felszólalásában hangsúlyozta: (Folytatás a 3. oldalon.)
