Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-26 / 122. szám
Y « i F f Tennivalók a vállalati üzemés munkaszervezés korszerűsítése terén Magyar—csehszlovák baráti találkozó Szék szár don Irodalmi est Jankó Král emlékére A termelés területén végbemenő gyors ütemű fejlődés, melyet a technika haladása idéz elő, feszítőleg hat a termelés megszokott üzem- és munkaszervezésére. A gyors ütemű technikai változás több esetben maga után vonja a gyártmányok kicserélődését, de esetenként megmaradnak a régi szervezési formák. A termelés, a gazdálkodás hatékonyságát pedig csak úgy lehet eredményesen fokozni, ha a folyamat minden eleme szinkronban van egymással. Pártunk X. kongresszusa felhívta a figyelmet a termelés hatékonyságának növelésére, utalt a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. A Központi Bizottság megtárgyalta a vállalati üzem- és munkaszervezés helyzetét és határozatot fogadott el, melynek nyomán kormányrendelkezések születtek. A határozat megállapítja, „az a tény, hogy a vállalatoknál nem kielégítő az üzem- és munkaszervezés színvonala, egyik akadályává válik a népgazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, táplálója az extenzív fejlesztési törekvések fennmaradásának, az indokolatlanul nagy munkaerő-keresletnek és forrása annak a törekvésnek, hogy minden vállalati célkitűzést csak beruházással oldjanak meg”. A határozat alapján a megyei pártbizottság feladattervet fogadott el, mely megszabja a pártszervek és szervezetek legfontosabb tennivalóit a határozatból adódó feladatok eredményes végrehajtása érdekében. A feladatok, melyek a határozat végrehajtása során jelentkeznek, igen bonyolultak és hosszú, következetes, állandósult munkát igényelnek a pártszervezetektől, a gazdasági vezetéstől. Nem könnyű a bonyolult, részben új tennivalók között eligazodni, kiválasztani a legfőbb tennivalókat, a legjobb módszereket. Igen fontos, hogy az alapszervezetek önállóan, a helyi követelményeknek megfelelően munkálják ki a feladat megoldását elősegítő érveket, a végrehajtás legalkalmasabb formáit. Szükséges, hogy az alapszervezetek az általános tennivalók mellett fogalmazzák meg a helyi főbb célokat, feladatokat, biztosítsák a határozat helyi érvényesülésének lehetőségét. A politikai munka eszközeivel segíteni kell, hogy az üzemek vezetői a határozat, valamint annak nyomán született felsőbb intézkedések alapján önállóan, a személyes felelősség tudatában szervezzék meg a munkát, dolgozzák ki a helyi tennivalókat. Ugyancsak igen fontos, hogy az üzemek dolgozói teljes egészében megértsék a feladatot és támogassák végrehajtását, hogy tudásuk, képességük legjavát nyújtsák. Ez igen komoly politikai munkát igényel. A pártszervezeteknek a munkájuk szervezésénél abból kell kiindulni, hogy a korszeNcpújság 1973. május 26. rű vállalati szervezést segítő tömegpolitikai munka hosz- szabb időszakot felölelő tevékenység. A tömegpolitikai munkán keresztül el kell érni, hogy a közgondolkodásban, a propagandamunkában a munka, a termelés, a termelési költségek kérdései a jelentőségüknek megfelelő helyet kapjanak. Fontos, hogy a munkásokat, a dolgozókollektívát az eddiginél jobban beavassák az üzemek problémáiba és a dolgozók is jobban igényeljék, hogy a vállalatuk életével kapcsolatos kérdésekről időben, és megfelelő mélységben tájékoztassák őket. Csak ilyen munkalégkörben lehet biztosítani, hogy mindenki tudása legjavát adja az igen jelentős belső tartalék feltárásánál. Az általános feladatok mellett a pártszervezeteknek a következő főbb kérdésekkel szükséges behatóbban foglalkozni: — A vállalatok rendelkezzenek rövid és hosszabb távú szervezésfejlesztési programmal, melyhez a pártszervezetek is dolgozzák ki a saját tennivalójukat. — A program kialakításánál, a szervezési intézkedések bevezetésénél meg kell teremteni a széles körű demokratizmust, a nyilvánosságot, a célravezető politikai légkört. Igen fontos, hogy a vitát, a véleménynyilvánítást úgy irányítsák a pártalapszervezetek, hogy az termékeny legyen, ne vezessen anarchiához, minden kérdésben eljussanak a döntésig, utána az egységes cselekvéshez. — A pártalapszervezetek a szervezési tervek kidolgozásával ellenőrizzék, hogy azok tartalmazzák a: — termelőeszközök jobb kihasználását, — a termelékenység fokozását, — a termékek korszerűsítését, minőségük javítását, — a beruházások és technológiai változások hatékonyabb kivitelezését, — a vállalaton belüli irányítási (vezetési) rendszer korszerűsítését, — az anyagi ösztönzési módszerek kellő alkalmazását, — a termelési, ill. gazdálkodási folyamatok közötti megfelelő összhang megteremtését. A vállalati üzem- és munkaszervezési tevékenységnek igen sok összetevője van még. A munka akkor lehet eredményes, ha a feladatok komplexen kerülnek rendezésre, korszerűsítésre. Azonban a főbb tennivalók mindenütt másként és másként jelentkeznek. Ezeknek a főbb tennivalóknak a kiválasztása igen fontos feladat, és talán az elsők között jelentkezik. A munka során nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy korszerű technikát csak korszerű, a technikához igazított üzem- és munkaszervezéssel lehet hatékonyan kihasználni. Lépjenek fel a pártszervezetek az olyan gyakorlat ellen, hogy azért nem nyúlnak a korszerű technika bevezetése után a munkaszervezetek átszervezéséhez, mert az a hagyományost, a megszokottat felborítaná. Még rosszabb szemlélet az, amikor a meglévő technikát azért nem alkalmazzák, mert azon nem mérhető a dolgozó egyéni teljesítménye. Előfordult olyan eset is, hogy az üzem vezetői a dolgozók többségének érdekében hoztak szervezési intézkedésedet, amelyek a dolgozók — Iparművészeti kiállítás kis hányadát hátrányosan érintették, a mozgalmi szervek felléptek az intézkedés ellen — nem a leghelyesebben. A szervezési intézkedések kihatása különféleképpen érinti a kollektívák tagjait. A politikai munkában mindig a helyesen meghatározott alapvető célkitűzést, a népgazdasági, üzemi érdekeket, a dolgozókollektíva többségének érdekét kell szem előtt tartani, de emellett is biztosítani kell, hogy mindenki értse, mi miért történik. BUCSI ELEK, a megyei pártbizottság gazd.-pol. osztályvezetője A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága meghívására tegnap délelőtt érkezett Szek- szárdra Oldrich Tesarik, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója, Frantisek Novák, a prágai Iparművészeti Központ igazgatóhelyettese, dr. Käfer István, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, és Bencskó Klára, a budapesti Csehszlovák Kultúra munkatársa. A kedves vendégeit tiszteletére Csaj bók Kálmán, a megyei népfronttitkár fogadást adott a Hazafias Népfront megyei székházában. A magyar— csehszlovák barátság jegyében rendezett ünnepség színvonalas, szép programot adott, és ad a vendégeknek és a közönségnek. Tegnap este 7 órakor a megyei könyvtár olvasótermében Jankó Král, a „szlovák Petőfi” emlékére rendeztek irodalmi estet. Petőfi kortársának, a nagy szlovák költőnek életművét Frantisek Novák ismertette, majd a megyei művelődési központ irodalmi színpada és a megyei könyvtár adott műsort a költő alkotásaiból. Ma délután négy órakor a Babits Mihály megyei művelődési központ márványtermében csehszlovák iparművészeti kiállítást nyitnak meg. Napirenden a kollektív szerződések felülvizsgálata és a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Pál József elnökletével három fontos előterjesztésében hoztak megfelelő határozatot. A tanácsi vállalatok kollektív szerződéseinek felülvizsgálatára az SZMT elnöksége egy évvel ezelőtt hozott határozatot. E munkát a megyei tanács osztályai, illetve a köz- gazdasági bizottság Végezte el. (Folytatás az 1. oldalról). — befolyásolja-e a két község közötti ellentét — ha van — a szövetkezetben folyó munkát; — helyesnek tartja-e az alapszervezet vezetősége, hogy a járási bizottság megszabja, hogy egy beszámolót milyen hosszúra készítsenek; — hogyan ellenőrzik a pártmegbízatások végrehajtását; — miként számoltatják be a gazdasági vezetőket; — milyen módon tanácskoznak a dolgozó tagokkal, hogyan kérik véleményüket; — a vezetők, mint emberek, mint pártmunkások, hogyan képviselik a pártot. És a kérdésekre alapos választ kapott mindenki. Szeiff Ferenc, az alapszervezet titkára, és Lozsányi Sándor tsz- elnök a vb-től félórás gondolkodási időt kapott, hogy a válaszokon tanácskozzanak. A válaszokból az derült ki, hogy a tsz gazdasági és pártvezetősége érti a dolgát, a politikai kérdésekben is otthonosan mozognak, látják, mit vár tőlük a párt, hogyan kell dol- gozniok, hogy a két község laA hazánkban tartózkodó lord Eccles brit művészetügyi miniszter és felesége, lady Eccles csütörtökön Baranya megye és Szekszárd kulturális, művészeti életével ismerkedett. A vendégek a déli órákban érkeztek a szekszárdi Gemenc Szállóba. Társaságukban, az ebéden ott volt D. S. L. Dodson budapesti brit nagykövet és felesége is. Ebéd után a vendégek a házigazda, dr. Vadas Ferenc igazgatónak kalauzolásával megtekintették a Babits Mihály művelődési központot, ahol a szekszárdi néptáncegyüttes bogyiszlói, hortobágyi és Tolna megyei népi táncokból ösz- szeállított folklórbemutatót tartott részükre. A felülvizrglálat porán megállapították, hogy a szerződéseket a rendeleteknek megfelelő időben és tartalommal készítették el, a dolgozók tudomására hozták, a módosításokhoz pedig véleményüket kérték. Egyed Dezső a napirend előterjesztője elmondotta azt is. hogy a kollektív szerződések módosítását tárgyaló tanácskozáson a dolgozók igen aktívan működtek közre. A kossága elégedett legyen a szövetkezettel, és egyértglműen a párt helyi politikáját megvalósítók mellé álljon. Lozsányi Sándor tsz-elnök a szövetkezet általános helyzetét felszólalása végén így jellemezte: A hangulat, a légkör jó, dolgozunk. Tatár Lajos járási első titkár viszont a feladatok vázolásánál arra figyelmeztette a község, a tsz vezetőit, hogy az elbizakodottság a sikerek láttán nehogy lábra kapjon, mert akkor elölről lehet mindent kezdeni, az emberek bizalmát a vezetőknek gondos, tervszerű munkával kell meghálálni, szolgálni. A párt járási végrehajtó bizottsága az eddigi eredményes munkáért dicséretben részesítette az alapszervezet titkárát, vezetőségét és tagságát. Ezután az üzem- és a munkaszervezéssel kapcsolatos párthatározat megjelenése óta beállt helyzetről hangzott el jelentés, melyet Majzik László és Vaszkó Lajos, a pártbizottság munkatársai készítettek. Végül párttagfelvételi ügyekben hozott a vb határozatot. A vendégek fogadásán részt vett Szenczi László, a megyei művelődésügyi osztály vezetőhelyettese is. Az egyik klubteremben tartott rövid beszélgetésen lord Eccles elismeréssel nyilatkozott a Pécsett, Siklóson tapasztaltakról, a villányi művésztelepről, továbbá hazánk híres porcelán- múzeumáról is. Elmondotta, hogy nagyon tehetségesnek tartja a szekszárdi táncegyüttest, amelyről szívélyesen érdeklődött Szabadi Mihálytól, az együttes vezetőjétől. A búcsúzás előtt az illusztris vendégeknek megmutatták a Tolna megyei népművészeti szakkörök kiállítását is, amely igen megnyerte tetszésüket. Tolna megyei Építőanyagipari Vállalatnál tizenhét, a Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalatnál például negyvenöt észrevétel hangzott el. A törvényesség betartása szempontjából is vizsgálódtak, e témában is kedvező tapasztalatok vannak. Sőt olyan tételeket is bevettek a kollektív szerződésekbe, melyeket más jogszabály hatályosan véd, vagy alkalmaz. Örvendetes, hogy az ifjúság és a nők sok kérése ig helyet kapott a szerződésekben a módosítás során. így például legtöbb helyütt megállapították, hogy mely munkaköröket tölthetnek be a fiatalok és a nők. Eltérő a tanácsi vállalatok kollektív szerződéseiben — a helyi lehetőségekhez alkalmazkodik — a tanulmányok folytatóinak támogatása. Érthető, hogy elsősorban csak olyan tanulmányok folytatását támogatják,' amelyek révén a vállalat is profitálhat, tehát a szakmába vágó állami-szakmai oktatások érdekében hoznak csak áldozatot. A hatálybalépés után megjelenő rendeletekkel a kollektív szerződéseket nem mindenütt egészítik ki, így azután vitára adhatnak okot egyes dolgozókat érintő jogok és kötelességek. Második napirendi pontként, ugyancsak a közgazdasági bizottság előterjesztésében, a szocialisla munkaverseny fejlesztésére tett intézkedésről hangzott el tájékoztató jelentés, amelyet az elnökség tudomásul vett. Harmadik napirendi pontként az elnökség azokat a tapasztalatokat ösz- szegező jelentést vitatta meg, amelyben a párt múlt évi de_ cemberi határozatával kapcsolatos Tolna megyei változásokat összegezték. Ez a jelentés lényegében intézkedési terv, amely összegezi az eddigi tevékenységet, ugyanakkor vázolja a tennivalókat is. A szakszervezeti munka szerves részévé kell tenni a határozat végrehajtását. — állapította meg az elnökség. Olyan politikai légkört kell kialakítani a vállalatoknál, hogy kedvezően befolyásolja a szervezési munka fejlesztését. Az intézkedési tervben az elnökség feldolgozta az üzemi demokrácia szélesítésének lehetőségeit, javaslatokat közöl a szak- szervezeti alapszervezetek munkamódszereire. A napirendi kérdések után vita alakult ki, az elnökség tagjai elmondták véleményüket az egyes kérdésekről. Ä Szakszervezetek Me.evei Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén végűi Király Ernő vezető titkár táiékoztatóia hangzott el a két elnökség ülés közötti végzett munkáról.- Pj S légkör jó, dolgozunk Á brit művészetügyi miniszter és felesége Szekszárdon
