Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

* * A Y OL. YEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XXII. évfolyam, 120. szám ÄRA: 80 FILLÉR Szerda, 1972. május 24. Moszkvában megkezdődtek a szovjet és az amerikai vezetők tárgyalásai A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Nixon amerikai elnök tiszteletére a Kremlben, hétfőn este díszvacsorát rendeztek. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP. KB. főtitkára (balról) és Nixon elnök a vacsorán. A keddi szovjet lapok leg­többje azt a fényképfelvételt közölte első oldalán, amelyen Leonyid Brezsnyev egyedül látható a hosszú tárgyalóasztal másik oldalán ugyancsak egyedül ülő amerikai elnök társaságában. Ezt a szovjet fél által kezdeményezett találkozót Moszkvában a hétfői nap leg­fontosabb eseményének tekin­tik. A megbeszélésről kiadott közleményből Leonyid Zamja- tyin és Ronald Ziegler egyön­tetűen azt emelte ki a hétfő esti sajtótájékoztatón, hogy a két vezető politikus megbeszé­lései egyaránt foglalkoztak a szovjet—amerikai kapcsolatok elvi kérdéseivel és nemzetközi problémákkal is, vagyis a moszkvai tárgyalások jelentő­sége túlterjed a két ország bi­A párt vezetőinek látogatása a BNV-n Kedden a párt több vezető­je — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Biszku Béla, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai és Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára — vala­mint dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, meglá­togatta a Budapesti Nemzet­közi Vásárt* A vendégeket dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója fo­gadta és kalauzolta a vásá­ron. A vendégek megtekintet­ték a Tudományos Akadémia, az OMFB, a könnyűipar, a nehézipar, az élelmiszeripar, valamint a kohó és gépipar pa­vilonjait és megnézték aSzov, jetunió kiállítását. (MTI). Heinemann aláírta a keleti szerződéseket Bonn, MTI). Gustav Heinemann, a Né­met Szövetségi Köztársaság elnöke kedden aláírta a Szov­jetunióval és a Lengyel Nép- köztársasággal kötött szerző­déseknek a Bundestag által jóváhagyott ratifikációs tör­vényeit, .......... A z aláírási aktusról az el­nöki hivatal szóvivője adott hirt. Az aláírással a szerződések már hatályba léphetnek. Ar­ról, hogy az eljárás mikor ér­kezik végső állomásához, a szerződések ratifikációs okmá­nyainak kicseréléséhez^ egy- - «Jâce fîmes hírj módon, hogy azok „önmérsék­letet gyakoroljanak”. A célzás nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy a Szovjetuniónak Nixon • szerint befolyásolnia kellene a vietnami népet, jóllehet Viet­nam neve az elnök pohár- köszöntőjében nem fordult elő. Podgornij, viszont már ezt megelőzően ismét határozot­tan kijelentette: a Szovjetunió kész a kapcsolatok fejleszté­sére, az Egyesült Államokkal, de csak akkor, ha ez a folya­mat nem valamely harmadik ország, más népek kárára megy végbe. Kedden délelőtt, helyi idő szerint pontosan 11 órakor a Kreml Katalin termében meg­kezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalá­son részt vett Brezsnyev, Pod­gornij és Koszigin, továbbá Gromiko külügyminiszter, Küz- nyecov a külügyminiszter el­ső helyettese, Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet, Kornyijenko, a külügyminisz­térium amerikai osztályának vezetője és Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának mun­katársa. Amerikai részről a tárgyalá­son részt vett Nixon elnök, to­vábbá Rogers külügyminiszter, Kissinger nemzetbiztonsági ta­(Folytatás a 2. oldalon). Budapestre érkezett az ENSZ-főtitkár helyettese L. N. Kutakov, az ENSZ főtitkárhelyettese, útban New Yorkból hazafelé Moszkvába, Csatorday Károly külügymi­niszter-helyettes meghívására néhány napos látogatásra ha­zánkba érkezett. Az ENSZ-főtitkárhelyettest fogadta Péter János külügy­miniszter. Csatorday Károly miniszterhelyettessel a világ- szervezetet érintő kérdésekről tárgyalt. L. N. Kutakov kedden a BNV-re látogatott. Tapaszta­latairól, benyomásairól a kö­vetkezőket mondotta az MTI munka társának: — Örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy útban ha­zafelé látogassam meg Ma­gyarországot, amely aktív te­vékenységet vállal és folytat az ENSZ-ben is a békéért, a népek barátságáért. Mély be­nyomást keltett bennem mind. az, amit a Budapesti Nemzet­közi Vásár is reprezentál, azok a jelentős eredmények amelyeket a magyar nép a tu­domány, a technika, az inar fejlesztésében elért. A kiállí­tás gazdag anyaga azt tanú­sítja, hogy számos területen mar szinte világszinten álló termékeket produkál a ma­gyar ipar. E vásár azonban nemcsak a fejlődésnek beszé­des dokumentuma, hanem — más, ilyen jellegű vásárokhoz hasonlóan — a népek közele­désének is fontos fóruma, az együttműködés kiépítésének, fokozásának hatékony eszkö- ?e- , ■ - ­laterális kapcsolatain és érde­kein. Figyelmet érdemel és na­gyon pozitív gesztusnak tekint­hető, hogy — mint Podgornij most első ízben kifejtette — a Szovjetunió nem csupán jó kapcsolatokat, hanem kifeje­zetten baráti kapcsolatokat is hajlandó kiépíteni az Egyesült Államokkal. Nixon első moszkvai nyilat­kozatából két fontos mozzana­tot kell kiemelni. Az egyik fel­tétlenül az, hogy a vendég is hangoztatta az Egyesült Álla­mok tárgyalási készségét, és több konkrét területet is meg­jelölt a közeledés lehetőségei­nek illusztrálására. Másrészt a nagyhatalmak felelősségével foglalkozva Nixon szorgalmaz­ta, hogy a nagyhatalmak be­folyásoljanak más népeket oly Fegyverrel a fasizmus ellen A Magyar Partizán Szöveiség kiállítása Szekszárdon, a Béri Balogh Adám Múzeumban A Magyar Partizán Szövet­ség, Fegyverrel a fasizmus el­len című kiállítása tegnap délután nyílott meg Szekszár­don, a Béri Balogh Ádám Mú­zeumban. A megnyitón jelen volt Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és Csaj- bók Kálmán, a Hazafias Nép­front megyei titkára is. Pollák Andor, a Magyar Par­tizán Szövetség tagja megnyi­tó beszédében többek között a következőket mondta: — A most megnyitásra ke­rülő kiállítás rövid áttekintést ad a magyar nép szabadság- szeretetéről, harcairól, arról a tettrekészségről, amelynek a történelem során oly sokszor lehetett tanúja Európa és a világ. Ez a harc, ez a tettre- készség soha nem szűkült le az országhatárok közé, sokkal szélesebb körű, nemzetközi volt. A magyar szabadsághar­cos mozgalom legendás alak­jától, Zalka Mátétól származik az örök érvényű mondás, hogy „A világnak bármely sarkán harcolsz a szabadságért, a ma­gyar népért is küzdesz.” És valóban, mint ezt a do­kumentumok kiállított másola­tai is tanúsítják, a magyar partizánok szinte egész Euró­pában ott küzdöttek a fasisz­ták ellen, az első sorokban. Maga Pollák Andor is, Jugo­szláviában vett részt a fegyve­res harcokban. A kiállítás anyaga az 1942 és 1945 közötti ellenállási mozgalom történe­tét öleli fel. Bár méreteiben a magyar ellenállás kisebb volt, mint a környező orszá­gokban, dé így is társadal­munk minden rétegéből, né­pünk legjobbjait tömörítette és fordította a közös ellenség el­len, vallásra, korra és foglal­kozásra való tekintet nélkül. Találkozhatunk a tablókon olyan arcokkal, akik ismerő­sek, mert ma is pártunk, tár­sadalmunk vezetői, de sajnos a kiállítás szereplőinek leg» többje elesett a harcok során. Az ellenállási mozgalom szer­vezője az akkor illegalitásban működő Kommunisták Ma­gyarországi Pártja volt. Az a párt, amely a fasizmus évei alatt annyi véráldozatot ho­zott, hogy méltán nevezik a mártírok pártjának. A kiállítás egyrészt időrend­ben mutatja be az eseménye­ket, de más-más tablókon sze­repelnek a különböző orszá­gokban működő magyar cso­portok, vagy a helyi partizá­nok között dolgozó magyarok. Szerepel a kiállításon a len­gyel, szlovák, jugoszláv, belga, francia területeken harcolt ma­gyar partizánok tevékenysége is. Már a megnyitón sok fiatal jelent meg, jó lenne, ha a vándorkiállítás három hete alatt minél többen tekintenék meg. A kiállítást a későbbiek-, ben bemutatják megyénk já^j rási székhelyein is.

Next

/
Thumbnails
Contents