Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
f i f t égi feagyDiáii-HJ kiitisbei ‘ sár Egy hét alatt nyolc előadás Tegnap véget ért a Szegedi Nemzeti Színház szekszárdi vendégjátéka Régebben Szekszárd Borvidéki Bortermelők Pinceszövetkezete néven jegyezték, majd szakcsoport néven alakult újjá, de ezt megváltoztatták társulásra, és éppen a minap határoztak úgy, hogy visszatérnek a szakcsoport névhez. A legutóbbi határozat szerint teljes neve a következő: Szekszárdi Borvidék Szőlő- és Gyümölcs- termelő Szakcsoport. Jellegének, illetve a szövetkezeti rendelkezéseknek megfelelően a szekszárdi ÁFÉSZ keretei közt működik. Minden tevékenységében önálló, külön működési szabályzata van, a saját közgyűlési határozatai alapján ténykedik, és saját erejéből kell megteremtenie a működés anyagi feltételeit. Lényege: a kistermelők szövetkezése a saját és a közösség érdekében. A szekszárdi borvidéket régebben is a kisüzem jellemezte: sok száz kistermelő művelte a domboldalakat, termelte a bort. Igaz, akadtak itt olyan tulajdonosok is, akik egyébként földbirtokosok vagy gyárosok voltak, de a néhány holdas szőlőhegyi birtokukon végeredményben ők is kisüzemi módszerekkel gazdálkodtak. A termelők a kisüzem hátrányát elsősorban az értékesítésA 2000 éves Pécs gazdag történeti-művészeti múltjának újabb érdekes fejezete tárult a közönség elé: vasárnap megnyitotta kapuit a Janus Pannonius Múzeum reneszánsz kőtára. A mecsekaljai város ezzel a kiállítással is nagy költőfia, az ötszáz évvel ezelőtt meghalt Janus Pannonius emlékének adózik, felidézve a reneszánsz kor művészetét, hangulatát. A megnyitó ünnepségen Gö- nyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályvezetője méltatta a kiállítás jelentőségét. Hazánkban egyedülálló kőtár ez, amely hű képet ad a pécsi reneszánsz kőfaragóműhely életéről. A mecsekaljai műhely a XV—XVI. században működött, s mestereinek nagy szerepe volt az olasz reneszánsz művészet forma- és mintakincsének sajátosan magyarrá formálásában. A török hódoltság éveiben és az azt követő zűrzavaros időkben azonban elpusztultak a pompás reneszánsz templomok, paMegnyitottáh a A Balatonon vasárnap ünnepélyesen megnyitották az idei nyári szezont. Az ötvenezer beutalton kívül vasárnap mintegy nyolcvanezer víken- dezö és kiránduló utazott a tópart 42 nyaralótelepére. A hivatalos szezonnyitót Siófokon tartották, míg az északi part központjában, Balatonfüreden a hagyományos vitorlafelhúzó ünnepségre került sor. Balatonfüreden vasárnapig rendbehozták a pénteki vihartól feldúlt Tagora sétányt és a móló környékét, s így megfelelő környezetben tarthatták meg az idény leglátványosabb ünnepségét. A vitorlás egyesületek felvonuló sportolóit és az ünneplő közönséget dr. Csanádi Árpád, az MTS elnökhelyettese köszöntötte. Ünnepi beszéde végén engedélyt adott az idei évad megnyitására, miközben a hagyományok szerint koszorút dobtak a tó vizébe és felhúzták a hajók árbocaira a fehér vitorlákat. Az ünnepség után a Balatonfüred—Tihany— Zamárdi közötti pízterületen nél érezték. Hiába teltek meg a hordók, többnyire jó minőségű borral, azt nehezen tudták értékesíteni, mert nemcsak minden pince, hanem minden hordó más minőséget tartalmazott. A szekszárdi kistermelők e kátyúból a szövetkezéssel próbáltak kiutat keresni: 1929-ben pinceszövetkezetbe tömörültek. Ez a pinceszövetkezet, ha nem is oldhatott meg minden problémát, sokat lendített a szekszárdi szőlőhegyen. Főként azzal, hogy felvásárolta, tárolta a tagok termését, s az azonos minőségű bort nagy tételekben könnyebben tudta értékesíteni. A pinceszövetkezet külföldi és belföldi megrendelőknek egyaránt szállított, s az ország különböző részein borkiméréseket tartott fenn. Ilyen borkimérése volt Szekszárdon kívül Budapesten, Dombóváron, Győrben, Érden, Hegyeshalomban, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron. Tulajdonképpen e régi szövetkezés hagyományait ápolják a szekszárdi termelők a jelen-, légi szakcsoporttal, de úgy, hogy a hagyományokat egyben új tartalommal igyekszenek megtölteni. Több mint száz termelő tagja jelenleg a szakloták és várak, ám egy-egy kőbe vésett remekmű mégis fennmaradt. A Janus Pannonius Múzeum régészei felkutatták, összegyűjtötték a díszes kőfaragványo- kat és épületdíszeket, a középkori magyar kézművesség értékes alkotásait. Pécs, Baranya üzemeinek, vállalatainak és iskoláinak dolgozói, illetve diákjai jelentős társadalmi segítséget nyújtottak ehhez a munkához. A félezer éves alkotások most méltó helyre kerültek : Pécs legrégibb épen maradt — középkori eredetű — lakóházának meghitt hangulatú udvarára, ahol üvegfalú épület oltalmazza a remekműveket a további pusztulástól. A kőtöredékeket érdekes technikai megoldással helyezték el. Alumíniumból készült, úgynevezett szemvezetőkkel látták el és ily módon a látogatók számára szemléletessé vált a faragványok eredeti formája, elhelyezése. A kiállítást G. Sándor Mária régész rendezte. (MTI) balatoni szezont megtartották a Kiss Árpád emlékversenyt, az idei szezon első nagy vitorláseseményét. A változékony időjárás ellenére az idegenforgalmi központokban több tízezer főnyi tömeg gyűlt össze. Balatonfüreden és Tihanyban, a szezonnyitó napján sem ünnepelt azonban mindenki. A nyaralótulajdonosok százai igyekeztek biztonságba helyezni a tető nélküli épületeket. Folytatták a helyreállító munkát a balatonfüredi városgazdálkodási vállalat és az érintett vállalatok dolgozói is. Az Állami Biztosító szakemberei vasárnap is dolgoztak, felmérték a vihar okozta károkat, hogy az érdekelteknek mielőbb rendelkezésére bocsáthassák a veszteség anyagi fedezetét. Az évadnyitó napján élénk volt a forgalom a magyar tenger déli partján. A siófoki nagystrandon sokan fürödtek a kellemes, 18—19 fokos vízben. Megérkeztek az első külföldi kempingezők is a déli partra. ÍMTlj csoportnak. A forgalmazott bor mennyisége egyelőre ugyan még nem éri el a régi pince- szövetkezetét, de a szakcsoport a legjobb úton halad afelé, hogy volumenben belátható időn belül elérje, sőt túlszárnyalja a régi pinceszövetkezetei. Eddig csak 800—1000 hektó volt az évi forgalmuk, de ennél sokkal több lehetett volna, ha van megfelelő felvásárló- és tárolóhely. Éppen ezért, most elsősorban erről gondoskodnak. A szakcsoport közgyűlése elhatározta, hogy a pincészet létesítésére cél-részjegyet bocsátanak ki. Egy részjegy értéke 50 liter vörös bor, 12 forintos áron számolva. A célrészjegy után a szakcsoport részesedést fizet. A tagság nagy egyetértéssel szavazta meg a célrészjegyet, és sokat vár a saját pincészettől. Amint Klézli János elnöktől megtudtuk, több partnerral igyekszenek együttműködni, és az elmúlt idény értékesítése a vártnál kedvezőbben alakult. Éppen a közgyűlésen jelentették be, hogy a termelőknek még utólag is fizetnek bizonyos, előre nem kalkulált ősz- szeget. Együttműködnek a VOSZK- kal. Ez az országos szövetkezeti vállalat eddig nem forgalmazott szekszárdi címkéjű bort, mert nem tudtak részére megfelelő tételeket biztosítani. A szakcsoport a múlt évi termésből már jelentős tételt adott át részére, s jövőre még többet adnak át, hogy azt szekszárdi címkével ellátva palackozhassa. Bár időközben kialakult a szocialista nagyüzem is a szekszárdi szőlősdombokon, a terület nagy részét továbbra is a kistermelők hasznosítják. A rekonstrukciós tervnek megfelelően, ez így lesz továbbra is. Szükséges azonban a hagyományos keretek korszerűsítése, s ezt nagyon jól tudja a szakcsoport vezetősége. Éppen ezért mind többet foglalkoznak a borforgalmazás mellett a termeléssel is: az új művelési módszerek elterjesztésével. A szekszárdi dombokon a régi telepítésű szőlősorok a lejtő irányába nyúlnak mindenütt, s emiatt rendkívül nagy az eróziós kár. Ha a sorokat a lejtőre merőlegesen ültetnék, ez a legtöbb helyen a minimumra csökkenne. A szakcsoport most mozgalmat indít é művelési forma elterjesztése érdekében. Vagyis, amikor ápolja a régi jó hagyományokat, egyben hadakozik a megszokott rossz ellen. BODA FERENC Hétfőn este Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjének harmadik előadásával ért véget a Szegedi Nemzeti Színház egyhetes szekszárdi .vendégjátéka. Hét nap alatt a nagy múltú színház prózai, opera- és operett-társulata nyolc előadást tartott. A vendégjátékok három stábja közel 200 fős volt és több, mint ötezren tekintették meg az előadásokat. Szombaton, 20-án este a meghirdetett szereposztástól eltérően Berdál Valéria érdemes művész játszotta a látványos Ábrahám-operett címszerepét. A szerepváltozás oka az volt, hogy a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza kölcsönkérte Horváth Eszter Liszt-díjas énekesnőt a Tosca címszerepének eljátszására. Horváth Eszter a világhírű Alig van a zenetörténetnek olyan jelentős, nagy alakja, akinek munkásságát annyira ellentmondásosan ítélik meg, mint Rossiniét. Kretschmar például felrója, hogy operáiban csupán énekszerepeket teremt futamos díszítésekkel, koloratúrákkal, de drámailag indokolatlanul, értelmetlenül. Molnár Antal szerint A sevillai borbély igazi értelme Figaró szerepében lóvá tenni a világot, kiaknázni mások bár- gyúságát és teli erszénnyel távozni. Más megítélés szerint Rossini az olasz vígopera legnagyobb alakja, a valaha élt legnagyobb dallamszerző tehetségek egyike, aki megteremtette a korszerű operaszínpadot. Tény, hogy az 1810. és 20- as éveknek ő az operafejedelme, aki meghódítja egész Európát és a Rossini-láz még olyan mestereket is háttérbe szorít, mint Beethoven. Legjobb művei pedig 150 év óta változatlan népszerűséggel járják a siker útját. A sevillai borbély vígoperát a Szegedi Nemzeti Színház előadásában hallottuk a művelődési központban. A kitűnő előadásban az olasz opera buffa legjobb hagyományai keltek életre. Sziporkázó humor, önfeledt játékosság, maró gúny, életszerűség és kitűnő színpad- technikai megoldás egyaránt dicsérik a nagyszerű művészgárdát és a rendezést. A kiváló zeolasz vendégművész, Tito Gobbi partnereként aratott kirobbanó sikert. Ezt követően az énekesnő vasárnap két — egy délutáni és egy esti — előadásban, és tegnap este a vendégjáték záróelőadásában mutatkozott be a szekszárdi közönségnek — Viktóriaként. Mint erről a Babits Mihály művelődési központ illetékesei bennünket tájékoztattak, a Szegedi Nemzeti Színház művészei ezt követően minden színházi szezonvég közeledtén ellátogatnak Szekszárdra. A bontakozó, és a helyi színházi műsorpolitika gazdagítását szolgáló hagyományt föltételezésünk szerint nem csak mi üdvözöljük örömmel, hanem a színházbarátok gyarapodó tábora is. Viszontlátásra tehát jövő ilyenkor! nekar Szalatsy István karmester biztos kezű irányításával teremtett hiánytalan zenei atmoszférát. Mindezek egy olyan összeforrott együttes benyomását keltették, amelyhez ma a vidéki opera- társulatainkban aligha akad hasonló magas színvonal. A legkritikusabb fül sem találhatott gyenge pontot a színpadon. Cyimesi Kálmán Liszt-díjas, Figaro alakításában talán csak a bemutatkozó áriájában hiányoltuk az érthető szöveg és a virtuóz technika maradéktalan megoldásátj, de aztán egyre sodróbb lendülettel irányította, játszottaj énekelte végig szerepét. A Ro- sinát alakító Fekete Mária még ilyen kitűnő együttesben is a meglepetés erejével hatott. Poézis, tiszta zeneiség és köny- nyed technikája lenyűgöző perceket teremtett. A kitűnő, szép hangú Juhász József éppúgy az előadás erőssége volt, mint a nagyszerű alakítást nyújtó Sinkó György és Gregor József. Sorolhatnánk még bővebben is az egyes szereplők kvalitásait, de a szegediek sikerének kulcsa mégis más. Sokszor hallunk olyan előadást, amely egy-egy sztárra épül, akik viszik a darabot. A sevillai borbély magas színvonalú előadásának titka a kiegyenlített, kollektív munka eredménye volt. Húr Kőbe vésett reneszánsz Középkori kőtár nyílt Pécsett A sevillai borbély
