Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
f T ? \ T » À tömegközlekedés biztonságáért Az OKKrl vizsgálata - Tiszteljük a járművezetőket A negyedik ötéves terv időszakában a vasút személyforgalma 7,1 százalékkal csökken, az autóbuszutasok száma pedig 20 százalékkal nő. Ezek a figyelmet érdemlő terv számom és az alább ismertetendő adatok késztették az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kutatóit, hogy a közúti tömegközlekedési balesetek okait a megelőzés lehetőségének szem. pontjából vizsgálják. Mint az elmondottakból is kitűnik, a jelenlegi tervidőszakban a tömegközlekedés jelentős átformálódására. fontosságának növekedésére kerül sor. A közlekedési bűncselekmények száma az 1965. évi 14 600- ról 1970-ben 21106-ra emelke. dett. 1970-ben a közlekedési bűncselekmények az összbű- nözés 17,3 százalékát adták, ezen belül pedig 68,5 százalékban baleset okozásában nyilvánultak meg. Az OKKrl — reprezentatív felmérés alapján — összesen 143, a fővárosban, a Dunántúlon és Észak-Magyaronszágon elkövetett, balesettel járó közlekedési bűncselekmény körülményeit elemezte. A 143 elkövető mellé 49 fős kontrollcsoportot állított. Ennek valamennyi tagja olyan autóbuszvezető volt, aki legalább öt éve vezetett balesetmentesen. A gépjárművezetés kimerítő pszichofiziolóeiai munka. Gyakorlói számára elengedhetetlen. hogy feladatukat mind szellemileg, mind testileg tökéletesen kinihenve végezzek. A kutatók felmérték a járművezetők lakásviszonvait. TJgy találták, hogy a balesetet okozók közül körülbelül kétszer ennyian laknak albérletben, munkásszálláson vagv családtagként. mint azok, akik saját lakással rendelkeznek. A szabad idő helyes felhasználására is kiterjedt az OKKrl figyelme. Az intézet rámutatott arra, hogy míg a vidéken lakó. balesetet okozott járművezetők 46 százaléka végzett pihenő idejében nehéz fizikái munkát a kontrollcsoport tag. jai közül csupán minden ötödik, A vasárnapi pihenő helyett végzett munka kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogv a vizsgált esetekben a karambolok 27 százaléka hétfőn történt. Ide kívánkozik a fizikai erőnlét fontosságát bizonyító még egy adat: gz 1970-ben balesetet okozók 22 százaléka a balesetet megelőző tíz órában semmit sem evett. A balesetet okozó járművezetők közül csak minden tizedik dolgozott abban a hónapban 210, vagv ennél kevesebb órát, — ám 58 százalékuk 240, vaev még több órát vezetett. Ebben — nem vitatható módon — a munkáltatók is vétkesek. Több vállalatnál helytelenül és mereven alkalmazzák a gépjárművezetők úgv- nevezett átmeneti ideiét nvolc órában. Effves külföldi felmérések adatai szerint 10—12 órai szolgálat után legalább ennyi idő szükségec a géolárműve- zető szervezetének teües regenerálódásához. n-nviet szakemberek állapították meg hogy az izmok megfeszítéséből eredő fáradtság lassabban múlik el, mint az izmok állandó mozgásából származó. Ebből logikusan következik, hoay mind a helyi, mind a távolsági forgalomban úgy kell kidolgozni a menetrendet, hogy a járművezetőnek jusson ideje kiszállásra, nyújtózásra. A gépjárművezetők tervezőinek — hazai viszonyaink között megvásárlóinak — szól az autóbuszok korszerűtlenségére vonatkozó több megállapítás. Számos típuson a vi«z- szapillantó tükör n?w kívánnivalót; más iárműveken Utasok felszállását pllpnnrző tükör olyan elhelyezésű, hogy — hűvös időben — hamar bepárásodik. A súlyos járművek mechanikus kormánya ég tengelykapcsolója fölöslegesen fárasztja a sofőrt. Az OKKrl olasz forrásra hivatkozva állítja: városi forgalomban az autóbusz-vezető 11 óra alatt nyolcezerszer (!!) kapcsol. A vezetőfülkék forrósága, magas zajszintje egyaránt eí nem hanyagolható baleseti veszély. A kellemetlen mértékű meleg, a lárma csökkenti a közlekedésben olyan fontos vörös és narancssárga színek iránti érzékenységet. A meghallgatott autóbusz-vezetők 40 százaléka panaszolta, hogy még télen is nyitott ablak mellett kell dolgoznia, nehogy megfájduljon a feje a fülkébe beszivárgó égéstermékektől. Noha a KRESZ félreérthetetlenül kimondja, hogy a közúti forgalomban csak kifogástalan műszaki állapotú járművel szabad részt venni, — ennek előfeltételei nem minden vállalatnál adottak. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál — például — 1967-ben 42, 1968-ban 62, 1969-ben 90,1970- ben 114 baleset történt fék- és kormányhiba miatt. Dr. Irk Ferenc a vizsgálat megállapításainak összefoglalójában joggal helyteleníti, hogy a balesetért közvetve felelős személyek — köztük a hanyagul dolgozó karbantartók — fele- lősségrevonása igen ritka. Nem került a bíróság elé az a szerelő sem, aki úgy „javította meg” egy autóbusz hátsó ajtaját, hogy annak egyik szárnya tíz megálló után kiugrott a helyéből, s ennek következtében egy utas kizuhant a kocsiból. Az autóbusz-vezeőnek — nem alaptalanul! — viszont felelnie kellett, mivel a hibás járművel nem állt ki a forgalomból. 19. Áramlatok A LÉLEK MÉLYÉN Szabályos, sőt szabványszerű hosszúkás alakú irodahelyiség. A sarokban mosdókagyló, csempézett falrészlettel, a közelben letakart írógép. Kis kerek asztal, rojtos terítővei. A falon az AMD—65 M-es géppisztoly metszetes rajza. Szembe vele Lenin-portré, két színes fotó: fővárosi utcarészletek. Az ablakhoz közel országos autótérkép. A hosszú tárgyalóasztal sarkánál ül Horváth Zoltán és dr. Főző Endréné, a kecskeméti gyógypedagógiai iskola igazgatónője, pszichológus. Fát, állatot, embert, virágot rajzoltat a fiúval. — Ha úgy érzed, nem sikerült, újra kezdheted. Ereszd el magad, ne gondolj semmire, ami kellemetlen. Kirajzolod magadból a sok idegességet. Zoli kismacskát rajzolt. Bár az inkább egy hernyóhoz hasonlít. — Otthon ís volt macskád? — Igen. Vöt egy külön kis cicám. Piros masnit kötöttem a nyakára. — Ott nevelődött nálatok? — Igen. Mindenből adtam neki, amit én ettem. — És a kutya nem bántotta a cicát? A legfegyelmezettebb ember sem gép; — a személyi kívánságok teljesítése növelheti a közlekedés biztonságát. A beszélgetések alkalmával az autóbusz-vezetők elmondják az OKKrl kutatóinak, milyen kö. rülmények között dolgoznak szívesen. Városi forgalomban lehetőleg ugyanazt a vonalat járják, a távolságiban kedvelik a változatosságot. Az eszmecserék a hivatásszeretetről is elárultak egyet-mást. A balesetmentesen vezetők — a kontrollcsoport tagjai — kivétel nélkül a gépjárművezetést tekintették élethivatásuknak. Szakképzettséggel rendelkező karambolozok többsége a járművezetéstől eltérő szakmát sajátított el. s a kereseti lehetőségtől függően helyezkedett el hol itt, hol ott. Alieha véletlen. hogy az utóbbiak közül minden negyediket későniáró- ként tart számon munkáltatója. Az autóbusz-vezetők an vagi megbecsülését már nem érheti bírálat: az erkölcsi megbecsülés még várat masára. Olyannyira. hogy a gépjárművezetés mé-r mindig nem elismert szakma... Érdekes egves tekintélyes lensvel szakemberek álláspontja; ők az autóbusz-vezetőkben a vállalati döntések végrehajtóit látíák. K a társadalomban elfoglalt halvüket a művevetők. hrjgórtés szaka! áyeTotőltkel egy sor_ ban jelölik meg. A közlekedés biztonságát, szolgáló vizsgálat szárfios megállapítását — objektív okok miatt — nem követheti azonnali intézkedés. Nem lehet máról holnapra kiszélesíteni az utak szilárd burkolatát; nem tudunk azonnal valamennyi vasúti átjáróhoz fény— Játékból néha megfogta a nyakát. — De ha komolyan bántja, mit csinálsz a kutyussal? — Megvertem volna, hogy ne bántsa. A pszichológusnő tesztrajzokat mutat. — mond el, mit látsz ezeken. — Két fiú a ház előtt. Az egyik követ dob az ablakra, ez elszalad, a másik aki ártatlan, az ottmarad. Kinéz az ember a házból és őt okolja. Később az arcképes tesztek következnek. — Itt van nyolc fénykép felragasztva. Válaszd ki közülük azt a kettőt, aki rokonszenves számodra. Aki jó embernek látszik, akihez őszintének lehet lenni. Hosszas tűnődés után a fiú rámutat az egyikre. De a másikat már sehogyan sem akarja megtalálni. — Zolikám, muszáj! Próbáld megkeresni... — Talán ez — mutat egy másikra,— Ég most azt a kettőt léev szíves kiválasztani, amelyik számodra a legellenszenve- sebb, amelyikkel még találkozni sem szeretnél. À fiú gyorsan rámutat két arcképre; És így megy ez még hét alkalommal: a rokonszenvesekre nehezen, az ellenszenvesekre könnyen talál rá. sorompót építeni. Az viszont könnyebben elérhető, hogy hasznosabban, lelkiismeretesebben oktassák, rendszeresen oktassák a KRESZ-re a járművezetőket. A forgalom dinamizmusában nincs idő azon meditálni, hogy a kritikus pillanatban melyik előíráshoz kell alkalmazkodni. Sürgető feladat a KRESZ nem teljesen egyértelmű szakaszainak minden kétségét kizáró átfogalmazása. Az udvariasság fontos tényezője a közlekedés biztonságának, de joghézag kitöltésére alkalmatlan, — mutatott rá az OKKrl. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy több vállalatnál lebecsülik az alkohol reflexeket lassító hatását. Ezeknél úgy szól a rendelkezés, hogy járművezetés előtt hat órával tilos alkoholt fogyasztani. A tilalomnak legalább nyolc órára kellene szólnia, — de még helyesebb lenne szigorúan ragaszkodnia a KRBSZ-hez. Ez a jogszabály ugyanis nem azt mondja ki, hogy a járművezető vérében nem szabad alkoholnak lennie, — hanem azt, hogy szeszes ital hatása alatt vezetni nem szabad. A másnapos, főfájos, gyomorémelygős állapot is ilyen. Az időszakos orvosi , vizsga, — mutatott rá az intézet —, jelenlegi formájában korszerűtlen. Azért az. mivel csak a vizsgált személy fizikai állapotára irányul, noha a balesetek bekövetkezéséhez gyakrabban járulnak pszichikai, mint fizikai okok. BORVÁRÓ ZOLTÁN A pszichológusnő jegyzi a fényképek kódszámait. Közben ezt kérdi: — Fáradtnak érzed-e magad? — Nem. — Akkor nyugodtan csinálhatjuk tovább. Újból képeket mutatok. Ami gondolatot ébreszt benned, mondd el. Mindegyikről csak két-három mondatot. — Este van. oszlopszerűség ég egy férfi. És az oszlopszerűség mellett valami... — Voltál már este úgy. hogy nem ismertél fel valamit? — Igen, a bátyámmal, amikor kimentünk az erdőbe... Újabb kén. — Temető lehet. Sír mellett áll egv ember. — Hogy kerül oda? — Biztosan meerhalt valami hozzátartozója. Mintha meg volna bilincselve. :, Újabb kép. — Férfi, de le van takarva az arca. A nő pedig ágyon fekszik. — Mi történhetett? — A férfi mintha sima. — De miért? A nő biztosan beteg. A karja is mintha lecsüngene. . . — Láttál te már olyan embert. akinek élettelenül lógott le a karja? Mély csend. A fiú csak sokára szólal meg, tompa, töredezett hangon: — Amikor... a bűncselekményt. .. elkövettük.. ; ült az ülésen..; — Melyik karja lógott le? — Amelyik felőlem volt... A iobb karja. Újabb kép. — Fekszik a nő és odatartja a kezét. — De miért? — Meg akarja ijeszteni. — Jó vagy rossz szándékból? 253 pályamű a népművészeti szakkörök kiállításán Tizenhét szakkör és öt egyéni alkotó összesen kétszázötvenhárom munkája érkezett a Babits Mihály megyei művelődési központba, a népművészeti szakkörök idei kiállítására. A pályaművek legnagyobb része — kétszázharmincegy darab — hímzés, a többi fafaragás. A Népművelési Intézet, a megyei tanács vb népművelési csoportja, a megyei múzeum és a művelődési központ szakembereiből álló zsűri a díjak odaítélésénél külön figyelembe vette a megyében újabban gyűjtött mintákat és a technikai módszerek alkalmazását. Ennek alapján kiadtak két első díjat, éspedig Gazsó Jánosné pincehelyi szakkörvezető és Dóró Józsefné részére. aki a szekszárdi szakkör tagja. Második díjas Dobó L ászióné (Szekszárd), Dancz Zsófia és Lackner Aladárné (Keszöhidegkút) lett. A harmadik díjon Guszinger János faragó (Dombóvár) és dr. Mar- githay Jánosné (Szekszárd) osztozott. A hagyományos minták ősz- szegyűjtéséért és változatos alkalmazásáért a váraljai szakkör nyerte el a legjobban működő szakkör díját. Dicséretben részesült a művelődési központ szakköre is. A nagy számú és magas színvonalú anyag szükségessé tette, hogy a zsűri a kiíráson kívül könyv- jutalmakat is adjon. Ilyet kapott Cser Mária tanítónő, Lő- rincz Ilona, Szarka Eszter, továbbá két népművészeti babát Cser Gabriella II. osztályos és Homyéki Erzsébet Vili. osztályos tanulók. — Rossz szándékból; — Ti iß csak ijeszteni akartátok azt a bácsit? Őszintén... — Nem akartuk mi megölni. . ; Mindig, amikor dr. Főzőné rákérdez, a fiú arca furcsa, taszító mimikába rándul. Szeme könnybelábad. sűrűn pislog, szemhéja rángatózik. Újabb kép. — Valamin, vitatkozott a nő és a férfi. A nő most elfordul és sír. Újabb kép. — A férfi börtönben van és sír. Elkeseredésében. — De miért? — Megbánta, amit csinált. — De ha ott többen vannak és megvigasztalják, akkor mit mond? — Az nem nyugtatja meg. — Ha kiszabadul, mire kell gondolnia? — Hogy nem törődik vele senki. — Édesanyáddal mikor találkoztál ? — Most jönnek majd be. Édesapámmal. — Kit szerettél a legjobban? — Mindkettőjüket. — Jó, Zoli. ez az értelmes fiú válasza. De engem az érdekel, ami benned legbelül van... — Talán édesanyámat. Már csak ez van hátra: — Amikor beszéltél, nem vallottá!. hallottad-e, hogy szólnak hozzád? Csökönvös, hosszú hallgatás következik. A pszichológusnő az elfogást követő nár hetes időszakra utaltv amikor Horváth Zoltán nem „tudott” megszólalni. Sokkhatás érte... Úgy látszik, a faggatás ^?rn használ. Véere a fúl rövid sóhaj kíséretében, kiböki: — Nem tudom, mikor volt az. (Folytatjuk). flöte MEW ïjtH'HDÉKXfiL Hatvani Dániel dokumentumregénye
