Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A rovarok „semleeessépil” A Földön mintegy 800 000 jrovarfajtát tartanak nyilván a tudósok. A már ismert és meg­határozott fajokhoz évente mintegy két-háromezer újabb fajt kell csatolni, tudniillik ennyivel szaporodik az ismert és meghatárözott fajok jegy­zéke egy naptári év alatt. A rovarok zöme semleges — ír­ják a tankönyvek. Ez azt je­lenti, hogy többségük az ember számára, gazdaságára se nem kártékony, se ném hasznos, te­hát nincs semmi jelentőségük. Ha ezt az állítást tértől és idő­től függetlenítjük, akkor való­ban léteznek semleges rova­rok. Ha azonban a természet és az ember állandóan fejlődő és változó kapcsolatait figyel­jük, akkor a „semleges rova­rok” táborából olyan fajokat látunk kiválni, mint a kolorá- dói burgonyabogár, a kalifor­niai pajzstetű, a filoxéra stb. Amíg ezek a közismerten ve­szedelmes kártevők gazdasági szempontból jelentéktelen gyomnövényekkel táplálkoz­tak, addig semlegesek voltak. De a növénytermesztés, a föld­részek közötti növény- és ro­varcsere rövid idő alatt eljut­tatta a rovarokat olyan táp­növényekre, melyek mezőgaz­dasági szempontból értékesek az ember számára. A Sziklás­hegység gyomnövényeit fo­gyasztó fekete-sárga csíkos bo­gár mindaddig semleges volt, míg tápnövénye e jelentékte­len gyom volt. A burgonya már termesztett növényként került a „foga alá”, táplálóbb volt, nagy mennyiségben állt a rovar rendelkezésére. Az em­ber kénytelen volt védeni nö­vényét az ismeretlen kártevő­től, mely a dús burgonyaföl­deken már csöppet sem volt „semleges”. így került a kár­tevő rovarok közé a kolorádó- bogár, több mint száz évvel ezelőtt. Bizonyos küszöbérték alatt a legveszélyesebb rovart sem te­kinthetjük kártevőnek. Éppen ezért, amikor meg kell álla­pítanunk, hogy kártevő-e egy rovar, elsősorban a felület egy­ségén található rovarok szá­mát (levélen, gyümölcsön, nö­vényen, vagy négyzetméteren­ként) kell ellenőriznünk, vala­mint a növény sebezhetőségét. Például, ha egy tizenöt éves, közepes termést ígérő almafán 30 bimbólikasztó ormányost ta­lálunk, akkor erős kártól kell tartanunk. De ha az almafa termőrügyeinek száma igen nagy, akkor a 30 rovar már nem tekinthető kártevőnek, mert azzal, hogy a virágok számát lecsökkenti, emeli a termés minőségét és kíméli a fa termőerejét. Minden kétséget kizáróan hasznos az a rovar, 'mely ve­szedelmes gyomnövényt pusz­tít el. így a szádor, vagy vaj­fű néven ismert virágos élős­ködő gyom egyik pusztítója a különben kártevő aknázó légy­fajta, mely; így kártevőből hasznos növényvédő rovarrá lép elő. A szádor a naprafor­gón, paradicsomon, káposztán, dohányon élősködik. A jelzett aknázó légy megtámadja az élősködő gyomnövényt és el­pusztítja. Olyan pontos mun­kát végez, amilyet az ember nem lenne képes, hiszen ki ta­lálja meg oly pontosan a ha­talmas táblákon a gyomnö­vényt? Mi a teendő, ha a zsiráfnak fáj a nyaka? Az állatkerti ápolók és állatorvosok ezt egy­általán nem tartják vicces kér. désnek. A több mint négy mé­ter magas állat orvosi kezelé­sének megvannak a maga ne­hézségei. A zsiráfok vérkerin­gése meglehetősen bonyolult, ezért az érzéstelenítő szerekre érzékenyen reagálnak. Annak érdekében, hogy ezeket a hosz- szú nyakú négyiábúakat a .le­hető legkíméletesebben kezel­hessék, a frankfurti állatkert. speciális berendezést dolgozott ki, amelyet a közelmúltban mutattak be a sajtó képvise­lőinek. A zsiráfházban, közvetlenül a szabad kifutóhoz vezető ajtó mögött helyezik el az új be­rendezést, amelyet az állat­kert igazgatója Grzimek „zsi­Az elefánt -. és a muzsika Az emberiség régóta ismeri az elefántokat, és azt ■ lehetne gondolni, alaposan kitanulmá­nyozta szokásaikat. Az elefán­tok életviszonyairól szóló tör­ténetekkel ma már senkit sem lehet csodálatba ejteni. De nem tudtuk eddig, hogy az elefántoknak zenei hallásuk is van... A párizsi cirkuszban nagy­szabású hangversenyre gyűltek össze a filmvilág, a színház és a televízió csillagai — fellépé­sük pedig cirkuszi számokkal váltakozott. Minden rendben ment egészen addig, amíg a porondon meg nem jelent Ma­ria Callas, a híres énekesnő. Éneke valamiért megvadította a jelenésére váró elefántbébit: az állat kirontott a porondra és az énekesnő felé száguldott. Nem tudni, hogyan végződött volna a dolog, ha a cirkuszi zenekar tapasztalt tagjai rá nem zendítenek Mendelssohn nászindulójára. Mihely felhangzott a nászin­duló, az elefántbébi megnyu­godott, s elégedetten hagyta el a porondot.., ráf-kalodának” nevez. Amikor a zsiráf kilép a szabadba, egy négy és fél méter magas, sí­nen gördülő falap gyengéden a ház falához szorítja. Ebben ■ a faburkolatos „betegszobá­ban” a zsiráf egyenes áll, mo­zogni azonban nem tud. Az állatorvos a fa válaszfalak ré­sein át éri el pácienseit. A frankfurti állatkert há­rom zsiráfja Azetta, Milli és Áruséba bölcs belenyugvással álldogál az újfajta betegszo­bában. Két hónapi szoktatás után ■ egyáltalán népi' tartják többé izgalmasnak, ha a dok­tor bácsi a kezelőszobába te­reli őket. A frankfurti állat­kert ezért a berendezésért ke­reken 20 ezer márkát fizetett. „Nem is olyan drága, ha meg­gondoljuk. hogy ezzel meg­menthetjük agy 50 ezer már­ka értékű zsiráf életét” — jegyzi . meg Frzimek profesz-. szór. Aranyérmes coboly A puskinoi (moszkvai terü­let) vadtenyésztő gazdaság ál­latállománya mintegy 90 ezer prémes állat. Az 1929-ben ala­pított szovhoz ma egyike a leg­jövedelmezőbb gazdaságoknak : évi jövedelme -meghaladja az egymillió rubelt'. Nagy meny- nyiségben kerülnek innen a Szovjetunió üzleteibe és a le- ningrádi nemzetközi szőrme- aukcióra a , nerc-, coboly- és sarkirokáprémek. A Puskino- ban tenyésztett fekete coboly gereznája aranyérmet nyert a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A vadtenyésztő gazdaságban jelentős szelekciós és törzste­nyésztő munkálatok folynak. Az itt kitenyésztett coboly és nagy termetű sötétbarna nerc rendkívül finom prémet ad. A szovhoznak van saját tenyész­( tésű zafír- és gyöngyháznerc, ezüst-, feketeróka és kékróka- falkája. (Foto: Ju. Abramocskin — KS) A szovhoz egyik fő feladata a törzsanyag előállítása. Éven­te mintegy 15 ezer kis állatot szállítanak innen az ország többi gazdaságának. A szovhoz hatalmas jövede­lemmel rendelkezik, ebből az utóbbi években 250 lakást építtetett dolgozói számára, felépült a szovhoz telepén a kultúrház, egy 140 férőhelyes gyermekgondozó kombinát, is­kola, rendelőintézet, üzlet, szolgáltató kombinát. Évente több mint százan kapnak in­gyenes beutalót az ország sza­natóriumaiba 'és üdülőibe. A vadtenyésztők _ gyermekei nya­ranta a szovhoz úttörőtáborá­ban töltik, a vakációt. A kilencedik ötéves terv vé­gére (1971—1975) a szovhoz- ban a prémes állatok száma el fogja érni a százezer dara­bot. (APN — KS) A halzsír — a halak névjegye Zsiráf-betegszoba A légi felderítés nagyban segíti a halászokat: felderítik a halrajok tartózkodási he­lyét a tengerekben és óceánok­ban, és a célhoz irányija a ha­lászokat. A levegőből azonban igen nehéz megállapítani a hal fajtáját, néha a felderítő gépek több napig követik a halcsapatot és csak ezután de­rül ki, hogy értéktelen fajtá­ról volt szó. Most az amerikai halászati szakértők a halfel­derítés új módszerét dolgozták ki. Ez azon alapul, hogy min­den halfajta jellegzetes zsira­dékot bocsát ki. Egy többmil­Fokhagymával a szúnyogok ellen Két hindu biológus —Sz. Amonkar és A. Banerji — megállapították, hogy a fokhagymaolaj gól alkal­mazható, mint a DDT-t he­lyettesítő és a DDT káros hatásától mentes hatékony rovarirtó szer. A két kuta­tónak sikerült kiválaszta­nia ég laboratóriumi úton ismét előállítani a fokhagy­maolaj aktív hatóanyagát. A fokhagymaolaj legalább négy szúnyogfajta lárváit elpusztítja. lió halból álló raj elhaladása után ez a zsiradék igen vé­kony hártyát képez a víz fel­színén, amelyet erre a célra készült igen érzékeny ■ műsze-f rekkel ki lehet mutatni. A hártya színképelemzése azután lehetőséget ad a halfajta pon­tos meghatározására. Hogyan viselkedik a részeg hal ? Hogyan viselkedik a részeg, hal? Pontosan úgy. mint az ittas ember (vagy egér). Fé­lénksége csökken, nem aggó­dik az életéért. Erre a peg­Cápák és delfinek a tekintetben nem, ami az ember iránt tanúsított viselke­désüket illeti. Míg a delfin számára „idősebb szárazföldi testvérek” vagyunk, a cápa számára az ember köztudomá­súan csupán hús. Talán éppen ezért állnak hadilábon egy­mással a cápák és a delfinek? Ez a körülmény, de egyúttal a nyolchónapos fokozott tréning tanított meg nyílván egy Sai- mo névre hallgató floridai del­fint arra, hogy emberi pa­rancsra villámgyorsan rátá- madjón a cápára, ügy vélik, a cápák elleni harc e .módszere rendkívül hatékonynak bizo­nyul majd az úszók és a bút várok védelmében. A cápa nem delfin, a delfin nem cápa — különösen abban ' állapításra jutott a New Yofk-i egyetem két pszicholó­gus prbfesszcira, Dániel Ballon és Stanley. Scobie.1 Kutatása­ik során összehasonlították az aranyhalak 'és az ; egerek ér­telmi képességeit. Vajon a halak vagy . az em­lősök : intelligensebbek-e? A két tudós osztja azt az álta­lános véleményt, amely sze­rint , az egerjek intelligenseb­bek a 'halaknál, a majmok pe­dig'"értelmesebbek, mint az egerek: De megfigyelték,: hogy az aranyhalak is íalkalihasak egy-egy feladat megtanulásá­ra, (bár sókkal lassabban ta­nulnak, mint az egerek). Kö­pések" álKalmazkodm^^ meg­változott környézéti feltétel­iekhez, és kifejezésre juttat­hatnak olyan érzelmeket, mint például a félelem vagy csaló­dottság. Az első kísérlet során arra idomították az 5—8 centiméter hosszú aranyhalakat, hogy ha ételhez akarnak jutni, nyom­janak meg egy gombot. Piros fényre; 1, zöld fényre 2 adag ennnivaló jutott az akvárium­ba, Néhány próba után a ha­lak megtanulták, hogy1 a zöld fény előnyösebb, j A I második kísérlet során a klasszikus villamosáram-ütést alkalmazták, amelyet fényjel előz meg. A halak megtanul­ták, hogyan kerülhetik el 'az áramütést azáltal, hogy az ak­várium tqlsó felébe úsznak, amíg a fény ég. Alkoholos állapotban a ha­lak nagyon is emberi módon viselkednek. Ha részeg álla­potban idomítják őket (a gomb . megnyomására, vagy az áram­ütés elkerülésére), addig emlé­keznek feladatukra, amíg, ré­szegek. Amint kijózanodnak, elfelejtik a leckét. Ha azonban józan állapotban tanulják meg a feladatot, azonnal elfeled­keznek róla, mihelyt lerésze- gednek. Vagyis nem tudnak élelmet szerezni maguknak és nem képesek elkerülni az áramütést. Amint megszűnik az alkohol hatása, emlékező­tehetségük újból a régi. „Ugyanez a jelenség figyelhe­tő meg az embereknél — jegy­zi meg dr. Scobie —. Amikor részegek, elfeledkeznek és nem érzékelik többé a veszélyt”.

Next

/
Thumbnails
Contents