Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

Hazafias Népfront s a szocialista nemzeti egység útja

Irtat Ortutay Gyula,

a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke

/k népfrontmozgalmak szinte kivétel nélkül, már a két világháború között a nemzeti egység új típusát, a dolgozókat, a haladó erőket összefogó nemzeti egységet igyekeztek megteremteni. A majdan megszülető szocialista nemzeti egység előképe volt ez a hitleri háborúk véres ide. jén, az antifasiszta összefogás hősi, nehéz korszakában. Dimitrov emlékezetes felhívása a harmincas évek derekán a nemzeti összefogásnak ezt az új, politikailag annyira értékes lehetőségét és szükségét sürgette, s ez vezetett az első francia kísérletre 1936-ban, ezt hirdették mindenütt Európában azok az előrelátó politikusok, gondolkodók, akik széles nemzeti egységfrontot szerettek volna létrehozni a második világháború felé sodró hitleri politika ellen. Kállai Gyula, aki értékes művében a magyar függetlenségi mozgalom történetét tárta fel, a magyar népfrontpolitika kezdeteit, kibontakozásának első korszakát szintén ezekben a törekvésekben látja. ' így találkoztak egymással a hitleri Európa és Horthy Magyarországa elleni küzdelemben és egy ellövendő szabad, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemben az illegális kommunisták és a haladó polgári erők, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselői — így harcoltak és vállalták a harcot, mártiriumot is: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Rózsa Ferenc, Sohöniherz Zoltán és annyian mások.

¥T i Hazafias Népfront V. Kongresszusára készülőben feladatainkról beszélünk, először ráiuk kell gondolnunk, akik előkészítették a mi mai munkánkat: a szocialista nemzeti egység megteremtését. A szocializmus teljes felépítésének ugyanis előfeltétele. szilárdságának egyik biztosítéka éppen a szocialista nemzeti egység. S a szocialista nemzeti egység egyik legjobb munkása — a párt irányítása mellett — a Hazafias Népfront a maga sajátos mozgalmi szerkezetével, bizottságainak, aktivistáinak egész népünket összefogó, át- hálózó formáival. Bizonyos, hogy a készülő V, kongresz- szus egyik fő témája a szocialista nemzeti egység továbbépítésének, megerősítésének feladatköre lesz. így a kongresszust megelőző megbeszéléseken, de a közreadott kongresszusi levélben is nyomatékkai esett szó arról, hogy a népfront helyi bizottságaiban az eddiginél nagyobb helyet kell biztosítanunk a munkás- osztály képviselőinek, a nőknek, és a fiataloknak. Valójában évek óta, az eddigi kongresszusainkon is hangoztatott kívánalom ez, lényeges politikai érdek. Megvalósulása is — bízvást állíthatjuk —■ kongresszusról kongresszusra haladt előre. Igaz, nem eléggé gyorsan, nem eléggé következetesen. Volt ennek érthető akadálya elég: a nők, a fiatalok szamára ott voltak és vannak a megfelelő szervezeti formák, a munkásosztály számára elsősorban a párt és a szakszervezeti mozgalom, az üzemi politikai-szakmai munka. S az is igaz, egy időben szinte úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront feladata elsősorban a falusi munka és az értelmiség körében végzendő politikai, ideológiai vita. Vitafórumaink is — ahogy nevezni szerettük akkoriban —* elsősorban a falusi gyűlésekre, kisgyűlésekre, téli beszélgetésekre és értelmiségi találkozókra, vitákra korlátozódtak. Falusi vitáinknak nem is akármilyen témái voltak akkoriban: a term el őszövetkezetek megalakítása a szocialista mezőgazdaság! Mindez nem akadályozta, de lassította, hogy a szocialista nemzeti egység megteremtésében a Hazafias Népfront az eddiginél nagyobb eredményeket érjen el.

Már az előző kongresszusunk kiküldött bizottságainak egyike, a Mód Aladár vezette bizottság gondosan foglalkozott a szocialita hazafiság és nemzetköziség . kérdéseivel, s ez a bizottság az V. kongresz- szusunk elé terjeszti javaslatait. Azt is érdemes hangsúlyoznunk, hogy g mostani, két kongresszus közötti időkben vált egyre szervezettebbé, s egyre gazdagabbá a már több mint egy évtizede munkálkodó honismereti mozgalmunk. A honismereti munka nem szorítkozik csupán bizonyos néprajzi és helytörténeti vizsgálatokra. Az elmúlt évek során ennek a munkának a tartalma, politikai „töltése” is egyre gazdagodott. Gazdagodott többféleképpen. Egyrészt úgy is, hogy a KISZ-szel, együttműködve az iskolai körökben, tanulók tanáraik vezetésével értékes- gyűjtő és feldolgozó munkát végeztek: gyűjtötték a , parasztság életére, munkájára, költészetére vonatkozó hagyományokat, gyűjtötték — a városi. ipari-üzerni történeti kutatások révén — . a magyar munkásosztály forradalmi harcaira vonatkozó adatokat, s nem is egy jelentős gyűjteményt, történeti feldolgozást köszönhetünk nekik. A honismereti mozgalom tagjai lettek az értelmiség, a munkás- osztály tagjai, s örég parasztemberek, megfáradt, de szeretettel emlékező parasztasszonyok is: Az egész dolgozó nép munkáját, történetét és harcait feltárják ezek a honismereti gyűjtések, pályázatok:' az öregje emlékezik és a fiatal tanulja múltunkat e munka során, s szinte észrevétlen kialakul ezer meg ezer aktivistában, az a meggyőződés is, hogy a maga honismereti- munkáját megismertesse másokkal, hogy a szocialista haza szeret et ét közös kincsünkké tegye. r

fiez az érzelmileg is el- ^ mélyített hazaszeretet segít világosan megértetni szerepünket a nemzetközi konfliktusokban, helyünket a szocialista világrendszer, erősödő szerkezetében. Ez a szocialista hazaszeretet segít megértetni a két nagy dolgozó osztállyal, valamint értelmiségünkkel, s mindazokkal a rétegekkel, amelyek velünk tartanak : a szocializmus az a magasabb létforma, amely minden dolgozó közös érdekét és személyes terveit, ambícióit- a legjobban, társadalmilag a leghatékonyabban képviseli. Ez a szocialista .hazaszere- - tét egyesíti fokról fokra a dolgozó osztályokat, .alakítja ki a közös életstílust, a közösségi: szocialista erkölcs törvényéit. Ez a folyamat nem egykét év érédméftye * ïôlféfc nem parancsszóra -történik. Valóban a dolgozók „okos , gyülekezete”, ahogy József . Attila mondta,; teremti meg a -harmóniát, a mindennapi jó munkánk, éljünk mindennapi harcain,/küzdelmein, a jobb- ratörés mindennapi próbáin keresztül. Ezért várunk minél. több önkéntes munkatársat a népfront bizottságaiba^ akivistáinaik egyre szélesedő hálózatába. Ezért • fontos a munkásosztály növekvő jelenléte a népfrontbizottságokbaii,

mindenütt, hiszen ma már falvainikban is erősödik a munkásosztály; ezért fokoz- zuk nóbizottségaink munka, ját, s ezért várjuk az ifjúság munkáját is. A közös nemzeti célt az MSZMP legutóbbi kongresszusai világosan kijelölték: a szocializmus teljes felépítése a feladatunk. Ebben a munkában a mi első politikai feladatunk éppen a szocialista nemzeti egység erősítésén való .szorgalmatoskodás", hogy a XXX. századi nemzeti korszak e szavát használjam. Nem egyedül, nem kizárólagosan a Hazafias Népfront feladata ez, a párt is, a különböző tömegmozgalmak is — más-más módon — a szocialista nemzeti egység munkásai. Úgy hiszem, nem túlzás mégsem, ha azt mondjuk, hogy a szocialista hazaszeretet, s ezen keresztül a szocialista nemzeti egység szolgálata a Hazafias Népfront politikai munkájában az első helyen áll. A két világháború közt az antifasiszta -egységfrontért dolgoztunk — ma már, a szocializmus építésének és ■ világméretű küzdelmeinek korszakában a szocialista nemzeti — és nemzetköz^ — egységért kell dolgoznunk. Erre a feladatra hív majd V. kongresszusunk is. Kövessük útmutatását.

 szekszárdi járás l6 általános iskolájának részvételével

úttörő kulturális szemle

Vasárnap délelőtt a szekszárdi járás 16 általános iskolájának úttörői, kisdobosai vették birtokukba a megyeszékhely művelődési központját. Itt rendezték meg a'járási úttörő kulturális szemlét. A színházterem színpadán az úttörők adtak számot -tudásukról, felkészültségükről. A bemutatott egyéni és csoportos műsorszámok arról tanúskodtak, hogy nem volt hiábavaló a gyerekek és a pedagógusok munkája. A közönség lelkes- tapssal jutalmazta a versmondókat, népi táncosokat, ének- és hangSzerszóló- •kat, a prózamondókat. :.

Az. úttörők közül arany, oklevelet kapott Révész Péter, a tolnai I. sz. általános iskola tanulója zongorajátékáért, az Almási—Felker harmonikaduó ugyancsak a tolnai I. számú általános iskolából, Zeke Lajds, a bátaszéki II. sz. általános iskola tanulója zongora*; szólójáért, Véber Tibor, a tolnai II. számú általános iskola tanulója harmonikaszólójáért, á sióagárdi Fejős Ilona énekszólójáért, Szente Erika, a bátaszéki I. számú általános iskola tanulója prózamondásáért, a sióagárdi tánccsoport, a szedresi kamarakórus és a mö* zsi énekkar.

A kisdobosok közül arany oklevelet kapott Kunos Mária, a bátaszéki I. számú általános iskola tanulója szavalatáért, Poor Györgyi ugyancsak a bátaszéki I. számú általános iskolából prózamondásáért. Kovács Edit, a tolnai I. számú általános iskola tanulója énekszólójáért, Győri Gábor, a bátaszéki II. sz. általános iskola tanulója versmondásáért és az őcsényi IV. osztályosok szépea előadott szalagtáncukért.

Filmforgatás a múzeumban

Magyarország római kori. emlékeiről Pannónia címmel tudományos-népszerű filmet forgat Vitéz Gábor, a MAFILM népszerű-tudományos stúdiójának rendezője.

Tegnap délelőtt a szekszárdi Balogh Ádárh Múzeumban járt a rendező forgatócsoportjával, ahol a múzéúih római kori

anyagáról készítettek felvételeket.

A film többi részét a római kori emlékek lelőhelyein, valamint a dunántúli múzeumokban forgatják.

A film előreláthatóan az ősszel kerül a nagyközönség elé.

> défit

Szombaton

Bútoripari Vállalatnál. A szabad szombatot áthelyezték, hogy az ünnepséget, a nyereségrészesedést kiosztó termelési tanácskozást szépen, rendben, a megszokott módon tarthassák meg. Kilencen dolgoztak csupán ezen a napon. Három gépkocsivezető és hat rakodómunkás. A száll ítóbri- gád: Bálint János, Hollós! József és Zsidi József gépkocsivezetők, valamint a rakodók: Fleischer József, Kosztolányi János, Fehér Ferenc, Schmidt István, Szaibó János és Mohai István egész nap bútort hordtak a vasútállomásra. Áprilisban mindennap négy vagont tudnának megrakni a szép szekszárdi bútorokkal; ha volna vagon... Mert most ' itt á rendelés, küldeni kellene az üzletekbe — az első negyedévben alig mozgott a kereskedelem.

Szóval a szállító brigád késett egy kicsit a szombat esti ünnepségről, melyet a Garay Szálló nagytermében tartottak.

Az elnökség helyet foglalt a fő helyen, a dolgozók a fehér abroszos, díszített asztaloknál. Az ünnepség úgy kezdődött, mint mindenütt. Az $2ib-titkár 'köszöntötte a dolgozókat, megnyitotta a termelési tanácskozást, és Bús Ambrus igazgatót kérte az ünnepi beszéd megtartására. Ünnepi beszédet, nem pedig szabvány termelési tanácskozási beszámolót tartott az igazgató. Mert ünnep az, amikor a munka- sikerét ünnepelik. Itt pedig, az alig tizenöt éves vállalat ünnepségén, ünnepelni kell, a szó igaz értelmében. Már csak azért is, mert az egy főre ‘j.uitó évi termelési élték - majdnem eléri a kétszázharmiftcezer forintot és a nyereségrészesedés' összege is váfialati átlagban az egyhavi munkabért, amely 2235 forint,

Jól érzi magát mindenki

Tavaly

; a

teregyébként következő mékekét gyártották a vállalat műhelyeiben:

Terv‘Tény

Gemenc rekamié Gemenc fotel 'Gemenc szék Gemenc asztal Béke rekamié Béke fotel Bélke Szék Vera rékaimié Vera fotel Vera asztal Edit . rekamié ,Edit .fotel Edit szék .. A " Edit asztal Varia asztal

3000 '3525 6000 7237 6000 7216 3000 2599 1200 1154 2400 2328 4800 4649

— 89

— 178

— 94

— 25

— 36

— 40

— 28

— 245

Harminchétmillió forint a termelési;, érték. A vállalati nyereség összege 4 377 000 forint, a dolgozók jövedelme tavaly, a mfegelőző évinél 13,4 ■százalékkal' volt magasabb.

Néhárfy mondat az igazgatói beszédből:

„Fontos kérdés, hogy a vállalat birtokában állandó jelleggel legyen néhány olyan prototípus, illetve nullszériás termék, ámít a piac igényeinek megfelelően bármikor a szériatermelésbe lehet vonni.” „Figyelembe véve azonban a BÚTORÉRT jelenlegi monopolhelyzetét, elővigyázatossággal kell a vállalatnak a többcsatornás értékesítési rendszert kiépíteni.”

„A Tolna megyei Tanácsnak van egy elvi állásfoglalása, amely szerint a Szekszárdi Bútoripari Vállalat beruházási programját anyagilag is támogatja. Ez az állásfoglalás jelenleg is érvényben van...”,

ÉS

I . „Szerénytelen- TC^Ul. nélkül

megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben vállalatunk minden dolgozója becsülettel teljesítette feladatát, és mindazt, amit felsőbb szerveink tőlünk elvártak. Úgy tapasztaljuk, vállalatunknál jól- ér-'

zik magukat önök. Bízunk abban. így lesz a jövőben is.7

Igen, jól érzik magukat aa emberek. Mert érzik a határozott vezetést, mert látják, s borítékukban tapasztalják, hogy érdemes jól, mindig jobban dolgozni.

Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztályvezetője elismerő hangon szól a bútorosok nagy családjának eredményes múlt évi munkájáról* Aztán Szebényi János, a városi pártbizottság munkatársa kért még szót és többek között ezeket mondta: „A vá- , rosi pártbizottság nagyra értékeli a bútoriparnál bekövetkezett szervezési változásokat Példaképül lehet e kis vállalat kollektíváját állítani nagy vállalatok elé is.” Kell ennél szebb dicséret?!

Ezután más nem maradt,

az ünnepség végén, mint felolvasni, hogy Zsidi Józsefné kárpitos. Csabai Károly betanított munkás, Tóka Mihály asztalos, Papp József asztalos, Forrai Zoltán asztalos kapott kiváló dolgozó-jelvényt és kétheti fizetést, amelyet az igazgató adott át még a nyereség- részesedésen felül... És máris lehet menni a pénzért, a nagyterem négy sarkába.

4nr4 a pénzosz- ld‘1 tás. Közben égyré-másra érkeznek a feleségek, a férjek az ünnepség „második félidejére”, A zenekar elfoglalja helyét, a pincérek disznótoros vacsorát hordanak föl. Mi, az elnökségi asztalnál, vörös, meg fehér borral koccintunk... Aztán az igazgató és a főmérnök -„eltűnik”. A dolgozók között söröznek, beszélgetnek. Most ennek van az ideje.

Hétfőn már a munka következik.

PÄLKOVACS JENŐ