Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
♦ 1 ? Háromszéktől a Himalájáig Úszó olaj torony 1842. április 11. Ez a dátum eárta le-130 évvel ezelőtt Körösi Csorna Sándor életútját és ebben az esetben nemcsak a szó átvitt értelmében beszélhetünk életútról: ez a nagy magyar orientalista hihetetlen nagy utat járt be gyalogszerrel, amíg Erdélyből eljutott kutatásai színhelyére, Közép-Ázsiába; a halál is akkor. állt elébe, amikor 1842 tavaszán . újabb kutatóútra indult Indiából Tibetbe. Körösi Csorna 1784-ben született az erdélyi Kőrösön. Nagyon szegény családból származott. A rendkívül éleseszű, bámulatos szorgalmú gyerek ingyenes „szolgadiákkéht” került az enyedi kollégiumba, itt, hozta össze őt a sors Here- pei Ádám professzorral, akit élénkén foglalkoztatott a kérdés: élnek-e még Ázsiában magyarokkal rokon népek, fellelhető-e az őshaza? A Herepei tanár úrtól hallottak alapján határozta el Körösi Csorna, hogy utánajár a történelmi titoknak. Előbb azonban a hírneves göttingai egyetemre ment, hogy kiegészítse tudományos útipoggyászát. 1818-ban tért vissza Erdélybe orientalisztikai ismeretekben és nyelvtudásban megerősödve, s 1819-ben, egy kemény téli napon, szerény 200 forinttal tarsolyában, elindult Ázsia felé. Végiggyalogoita a Balkánt, Konstantinápolyban hajóra szállt, majd az egyiptomi kikötőkben ismét. szárazföldre lépve elzarándokolt Teheránig. Joggal nevezhetjük útjának ezt a szakaszát zarán- dokiásnak, mert Körösi Csorna Sándor ekkor már keleties öltözékben, az ott élők által a keleti tudományoknak önrhégtartóztátó szent embereként haladt tovább célja felé. A- Szkander bég néven tisztelt zarándok eljut Tibet határáig. Feltételezi, hogy a tibeti lámakolostorok könyvtaraiban följegyzéseket találhat a magyar őstörténetre vonatkozóan. Ezért szívesen fogadja angol tudományos körök megbízatását, hogy egy kis anyagi segítség fejében tanulmányozza és dolgozza föl a tibeti, nyelvet, tegye azt hozzáférhetővé a tudomány számára. Körösi Csornának sikerült — igaz nem kis veszedelmek és leírhatatlan nélkülözések közepette, amit európai előtte nem érhetett el; a lámakolostorok titokzatos és elzárkózó lakói befogadták maguk közé, s tibeti területen élhetett, kutathatott. Vacogta- tó hidegben bújta a százszor titkos tibeti iratokat, és miközben „faggyúval dúsított” tea volt a fő tápláléka, egy addig ismeretlen világ kulcsát adta 1834-ben Calcuttában ' kiadott tibeti nyelvtanával és tibeti—angol szótárával à művelt emberiség keiébe. A nagy tudományos vívmányra Körösi Csorna hazája is büszke volt: gyűjtés indult, Magyarországon további munkásságának segítésére. Körösi Csorna azonban nem fogadta el a gyűjtött összeget. Szinte Szerzetesi igényeit kielégítette az a kis járadék, amit az angoloktól a calcuttai tudományos könyvtár rendezéséért kapott. • 1842-ben, most már az általa ismert másfél tucat nyelv mellé a tibetit is megtanulta, elindult ismét Tibetbe, hogy a nagy hírű Ihászai könyvtárban magyar őstörténeti anyagokat kutasson föl. Tibet határán, Darjeelinglban, 58 éves korában azonban legyőzte sokat nélkülöző, megfáradt testét a váltóláz. Ott temették el 130 éve a nagy tudóst, világutazót. Báktay Ervin, századunk egyik neves orientalistája, 1928-ban végigjárta Körösi Csorna Sándor útvonalát, elődjére vonatkozó adatokat gyűjtve. Kutatásainak eredményét számos Körösi Csornára vonatkozó könyvében adta közre. Ezek közé tartozik „A világ tetején” és „Háromszéktől a Himalájáig” címet viselő is. — Az Azerbajdzsán úszó olajfúró-berendezés dag lelőhelye felett. a Kaspi-tenger egy olajkutakban gaz(Foto: V. Kalinyin felvétele — Kfe). A bakui hajójavító üzemben nemrég készült el a mélytengeri olajfúrásokra alkalmas „Azerbajdzsán” hajó. Segítségével a tenger felszínétől húsz méter mélységre 3 km mély olajkutat lehet fúrni. A mozgó olajkutató-állomás két-háromszor gyorsabban dolgozik, mint a hagyományos olajfúrókutak. Mivel nincs, szükség-a fúróberendpzésszél- ’ és, összeszerelésére. Segítségével többlyukú fúrás is végez-, hető. j Az úszó olajfúró-berendezést ésszerűen és célszerűen ren-. dezték be. A tervezőknek a rendelkezésükre álló 100 négyzetméter területen gazdaságosan sikerült ■ elhelyezniük 3 elektromos aggregátort, a fúrótornyot, 1 emelődarut és más szükséges berendezéseket, mintegy két tucatnyi kétszemélyes összkomfortos kabint, egy klubszobát, és egy helikopter leszállására alkalmas. tepül£tet.. ; ^ j ,w, ... Az úszó olajfúró-állomás a legmostohább időjárási viszonyok között is. képes, dolgozni. Négy gigantikus, két méter ; átmérőjű lábával szilárdan támaszkodik a tengerfenékre, Hatalmas hidraulikus emelő segítségével az olajfúró-állomást a szükséges magasságra lehet emelni. Az „Azerbajdzsán” első próbáját a Kaspi-tenger nyugati partjáról kiinduió viharos erejű forgószélben végezte. Ez időben az állandó fúróhelyeken a munka félbeszakadt, :,az Azerbajdzsánon azonban tovább dolgoztak az olajfúrók. Az úszó olajfúróállomás a szükséges felszereléssel elindult első állomáshelyére. (APN—KS) Olajevő organizmusok A baktériumoknak a Diesel ízlik A tengerbe kerülő szénhidrogén — a hírhedt „fekete dagály” — eddig visszavonhatat- lannak mutatkozóan megkárosítja a tenger növény- és állatvilágát. Halak, madarak, emlősök, növények és planktonok pusztulnak el a mérgezett környezetben. Az amerikai tengerészet azonban számos olyan baktériumot fedezett fel, amely olajjal táplálkozik. Most a kutatok ezek Mars meghódítása A - Szovjetunió úgy tervezi, hogy 1978-ra sikerül embervezérelte orbitális állomást küldenie a Mars közelébe — hangoztatják a moszkvai szakemberek. Ez év elején indították be azt a kutatási programot, amelynek célja a Marsra küldendő, ember által irányított űrhajó kidolgozása. A program megvalósításával Vaszi- lij Pavlovics Misin akadémikust bízták meg, aki átvette az1 októberben elhunyt Mihail Jangel posztját. A hírek szerint Misin akadémikust mindenekelőtt azzal bízták meg, hogy szervezzen meg egy mérnökökből és konstruktőrökből álló csoportot, amelynek az a feladata, hogy megtervezze és megépítse azt az új típusú űrhajót* amely több hónapon át képes a Föld légkörén kívül tartózkodni és saját műszereinek segítségével ki tudja lőni magát egy földkörüli űrállomásról, amelynek révén kapcsolatban áll a Földdel. Ezenkívül Misin akadémikust megbízták a Marson létesítendő űrállomások műszaki berendezésének megtervezésével is. Pontos adatot nem tudunk arról, hogyan akarják végrehajtani a szovjetek a Mars meghódítását. Az azonban bizonyos, hogy ha tekintetbe vesszük az amerikaiak számításait arról, hogy 1980- ban az ember leszállhat a Mars felszínére, akkor az a szovjet terv, amely szerint az ember megkerüli a vörös bolygót, 1978-ban nagyon is valószínűnek látszik. (Combat) nek a baktériumoknak a tulajdonságait vizsgálják. „Egyelőre még csak kísérleti stádiumban vagyunk” mondja dr. T. B. O’Neill kaliforniai mikrobiológus., „A legnagyobb sikert mind ez idei ig a pseudomonas, nevű bakté- riumolckal értem el.”.. Kísérletei során O'Neill doktor 50 milliliter víz és áványi só oldatához fél milliliter olajat adagol. Az ember számára ez- vajmi kevéssé' Ínycsiklandozó, keverék, a baktériumok viszont inyencfalatnak tartják. Negyvennyolc órával . azután, hogy a baktériumokat a fent, említett keverékbe helyezik, ezek a furcsa ínyencek felfalják a szénhidrogént: a baktériumok száma literenként tízezer miferoorganizmúsí'ól húsz millióra szaporodik. Ami az olajat illeti, fele, vagy háromnegyede veszélytelen elemekre bomlik. A tudások termesztésen már régen tisztában voltak azzal, hogy vannak szénhidrogénío- gyasztó baktériumok. A tenger megmentésével foglalkozó szakemberek most akarják tudni, pontosan hány fajta olyan baktérium van, amelynek kedvenc eledele a szén- hidrogén és melyik baktériumfajtának milyen összetételű szénhidrogén* ízük a iegjobban. I ' „A hajók Diesel-olaját fogyasztják a legszívesebben — ; móndja dr. O’Neill. — Legnehezebben a nyersolajat emésztik.” Eddig 62 hasznos baktériumfajtát . sikerült kimutatni. O’Neill véleményei szerint a' baktériumok önmagukban nem képesek felemészteni azt a hatalmas olajréteget,, amely 1969-ben elborította. Santa Barbara strandjait. Kétségtelen azonban, hogy hasznos segítséget nyújthatnak az. embe- ; risé&nekj Esőcsinálók A kenyai fővárosban, Nairobiban rendezték meg az afrikai esőcsinálók kongresszusát, A kongresszus idején a városban olyan „felhőtlen” hőség uralkodott, hogy három csodatevőt félájult állapotban szállítottak el az ülésteremből. Az újságíróknak arra a kérdésére, miért nem próbált a gyűlés legalább egy picinyke felhőt elővarázsolni, a kongresszus elnöke a következőt válaszolta: „Ez túlságosan kihívó reklám lett volnál’8 Tornyokkal a smog ellen Feltételezik, hogy a hűtőtornyok felhasználhatók a légköri- szennyeződés elleni harcban. Ha a meleg levegőréteg maga alatt „fenntart” egy hideg levegőréteget, ez utóbbi átitatódik . s-moggal és eloszlására nincs remény. Ez a jelenség tette Los Angelest a világ egyik legszennyezettebb légkörű városává. Az utóbbi időben felfigyeltek arra, hogy a nagy ipari létesítmények hűtőtornyain át távozó levegő a felső rétegekben olyan rést képez, amelyen át a por és a smog eltávozik és így a légkör megszabadul ettől a nyomasztó ta. karótól. : A felfedezés az egyesült államokbeli General Electric technikusainak nevéhez fűződik, akik a nagy energiaelőállító berendezések léghűtésének új módszerén dolgoznak. Az erre a célra tervezett hűtőtornyok magassága mindössze 20 méter, átmérőjük azonban eléri a 200 métert. Az eddig alkalmazott hagyományos tornyok ennél sokkal magasabbak és keskenyebbek voltak, a rajtuk át távozó hideg levegő pedig inkább súlyosbította, semmint eloszlatta a hideg levegőré- tegben lévő smogot. A nagyabb átmérőjű tornyokból kiáramló levegőoszlop magasabbra tör és eléri a „termikus inverziók” zónáját. MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN
