Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

I

Mérlegünkön 1971, a negyedik ötéves terv első éve

A mérlegelés tárgya nem ismeretlen a figyelmes olvasó számára, hiszen mind a megyei tanács végrehajtó bizottságának üléseiről, mind a megyei tanács üléseiről szóló jelentéseinkből tájékozódhattak már a tervidőszak munkájának eredményeiről, gondjairól. Az ismétlés „bűne” es esetben mégis látszólagos, mivel ezek a jelentések az újságcsinálás belső törvényei szerint sokszor sikerültek szűkszavúakra a rendelkezés- go álló idő rövidsége és a terjedelmi korlátozottság miatt.

Most tehát, beszéljünk bővebben arról, amivel kapcsolatban nem jó « sgőfukarság, arról, ami mindenkit érdekel azon meggondolás alapján, jtogy jelenünket nekünk kell lakhatóbbá tenni.

A Tanácstörvény végrehajtási rendeletének 48. paragrafusa szerint a begyei tanács végrehajtó bizottsága évente köteles tájékoztatni a tanácsot tevékenységéről. E tájékoztatás a megyei tanács legutóbbi ülésén hangzott el ás nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy eljusson szőkébb pátriánk minden polgárához, mint érdekelthez.

Mit tartalmaz ez a mérlegelő jelentés? A továbbiakban kérdés-feletet formájában adjuk közre, méghozzá úgy, hogy az újságíró kérdez, s szegyszer nem egy személy, hanem a megyei tanács végrehajtó bizottságának testületé válaszol.

I » A « Bilyennet ítéli a le- gyadlk ^fttfcrg) terv elsi évének

■r «•» Megyénkben az 1971. évi fejlesztési tevékenység íó vonásaiban megfelelt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek, több új létesítmény valósult meg, tervszerűen folyt a következő évek beruházásainak előkészítése és megfelelő ütemben haladtak előre a már folyamatban lévő fej- IsBBtósek.

: 7 ; .

— aUfiwUk kérdésünk as tenne, bon a Köztudottan gzémoue- fl áremelkedések, kivitelezd! köife- aüsndvekedések, bevételi kiesések mennyiben érintették hátvA- n«u a tervidőszak indítását?

— A megyei tanács elnöke, Szabópúi Antal elvtárs erre a kérdésre bőséges választ adott ugyan egy korábban készült interjúban, de azért nem térünk ki az ismételt válaszadás elől. A kérdésben említett tényezők lemaradást eredményeztek, s ez végső soron azt jelenti, hogy a tervben szereplő naturális mutatók teljesítésében támadt adósságunk. Legnagyobb éppen a kiemelt feladatként kezelt állami lakásépítésben, mert ax 1971-ben tervezett 381 tanácsi lakással szemben 110 került átadásra, nem számolva ide az előző évről tervszerűen áthúzódó és 1871- ben átadott lakásokat. Szó volt már arról is, hogy a legnagyobb lemaradás a lakásépítések területén Szek- szárdon van, ahol mintegy 200 lakás felépítése maradt el kivitelezői késedelem miatt Bonyhádon 20, Tamásiban 18, Pakson 8 lakás átadása nem történhetett meg.

— fis ml a helyzet Jelenleg?

— Jelenleg megyénkben 760 tanácsi célcsoportos lakás építése van folyamatban, s ezek közül tanácsaink 580 lakás ez évi befejezését tervezték. E lakások megépítésével a lemaradás behozható, bár Szekszárdon és Dombóváron anyagi fedezethiány akadályozza ezt. Több lakás épült fel viszont magánerőből a negyedik ötéves terv első évében, mint »menynyit terveztünk, így 1971-ben összesen 1400 lakás készült el Tolna megyében.

•lap?

•lakul • fejlesztési

— A megyei tanács központi költségvetéséből az 1970. évi pénzmaradvány és az 1971. évi megtakarítások figyelembevételével 48,9 millió forintot csoportosítottunk át a fejlesztési alapba. Ebből, az építőipari kapacitás fejlesztésére — támogatására használtunk fel 24 millió forintot. A tanácsi intézmények költségvetése az elmúlt évben is biztosította a zavartalan működést, noha néhány esetben szükségessé vált átmeneti kölcsön nyújtása.

— Tudjuk, hogy bevált a költségvetési szabályozórendszer, a vállalatok, szövetkezetek fejlődésével nőtt a tanácsok bevétele is. ISTl-ben — ismereteink szerint — a tervezetthez mérten Wetméuy- adóból il*v százalékkal, erzköz- lekőtési járulékból pedig 12.2 rzá- zalékkal több folyt bo a 'ervezetinó!. Viszont, a városi és községi hozzájárulásokból 15, 4 százalékkal kevesebb bevétel realizálódott. Ml ennek az oka?

— A fejlesztési alap forrásait is jelentő városi és községi hozzájárulásokból származó bevétel lemaradását a tárca-vállalatoknak a tervezettnél alacsonyabb befizetése eredményezte, mert, a tanácsi vállalatok és

szövetkezetek befizetése meghaladja a tervezettet További problémát okozott általánosságban az, hogy a vállalatok és szövetkezetek tanácsi bevételt képező adóbefizetései igen sok áttételen jutnak el a tanácsokhoz. Ez, sok tanácsunknál — és országos viszonylatban is — átmeneti finanszírozási nehézségeket okozott. Feltehetően megfelelő intézkedés születik rövid időn belül e probléma gyökeres kiiktatására.

— Bevezetőnkben arról szóltunk, hogy a negyedik ötéves terv első évében valahány fejlesztési munkánk azt célozta, hogy otthonosabbá tegyük jelenünket. Ez a magyarázata annak, hogy a választópolgárokat nagyon érdekli, milyen eredményeket tudunk felmutatni a lakosság szociális, kulturális és kommunális ellátottságának fejlesztésében.

— Az érdeklődés természetes, szívesen is beszélünk erről, mert az előrehaladás számottevő, noha az emberekben sokszor kerekedik felül az a fajta türelmetlenség, mely előre rohanna és mert rohan is, nem veszi észre a növekvő igények kielégítésére tett erőfeszítések meglévő eredményeit.

— Vegyük talán sorra, ml valósult meg az említett ágazatban 1571 során.

— Soroljuk hát... Megyénkben négy község idénynapközi otthonából szerveztünk egész éven át működő napközi otthont. Szekszárdon egy szolgálati lakás felszámolásával 23 férőhelyes óvodabővítést valósítottunk meg, ezenkívül további nyolc óvodai napközi otthonos csoportfejlesztés történt és öttel növekedett az általános iskolai napközi otthonos tanulócsoportok száma. Növekedett a gyógypedagógiai tanulócsoportok száma is, beindult a tengelici általános iskolai diákotthon, ami 100 diáknak biztosít helyet. A szakrendszerű oktatásban részesülők aránya 1,6 százalékkal nőtt és tizenhárommal csökkent a nagy létszámú tanulócsoportok száma. A középfokú oktatás belső átszervezése kapcsán és a megyei tanács támogatásával német nyelvű tagozatos osztály indult a gyönki gimnáziumban, ahol tizenkettővel nőtt 1971-ben a kollégiumi férőhelyek száma. Tovább javultak megyénkben a közművelődés feltételei is az elmúlt évben. Bátán új művelődési ház, Harcon klubkönyvtár létesült és több korszerűtlen közművelődési intézmény bővítésére, átalakítására került sor. Tizennyolc hellyel bővült a bonyhádi kórház nővérszállása. 1971. szeptemberében további három új öregek napközi otthona kezdte meg működését, Dombóvárott pedig megnyílt a 65 személy befogadására alkalmas szociális otthon. Szekszárd városban 80-nal gyarapodott a bölcsődei helyek száma. Növekedett a szakorvosi ellátottság óraszáma, hasonlóképpen a megyei üzemorvosi szolgálat óraszáma is. Szekszárdon egy új felnőtt orvosi körzet létesült, gyermekorvosi és védőnői körzet Tolnán és Dombóvárott. Tavaly hat további községünkben készült el a vízmű, mintegy 45 kilométeres hálózattad. Üzembe helyezték a tolnai szennyvíz- hálózatot és tisztítótelepet. A tanácsi belterületeken 8 kilométerrel nőtt a burkolt úthálózat, a tsz-majorok bekötésére 14 kilométeres hosszúságban épültek utak.

— A vendéglátásról és kereskedelemről is ejthetnénk néhánv szót?

— A megyei tanács végrehajtó bizottsága igen sok közvetett és közvetlen segítséget nyújtott a megye kereskedelmének az elmúlt év folyamán. Ellátottságunk korábban sokat kifogásolt színvonalát komoly mértékben emelte a tamási, dombóvári szálloda-étterem, a szekszárdi Korzó Áruház, továbbá a Gemenc Szálló és Szarvascsárda üzembe helyezése. Javult a megye gázellátottságának helyzete is, mert 1971-ben további 1300 fogyasztó bekapcsolására kerülhetett sor.

— Lényeges fejlődési adata az elmúlt évnek, hogy Iparvállalataink 17 százalékkal termeltek többet, mint 1970-ben, mégis a lakossági szolgáltatások fejlődésének mértéke iránt érdeklődnénk tüzetesebben.

— Tavaly 8 százalékkal nőtt a lakossági szolgáltatások volumene, az előrelépés megnyugtató, bár nem fejlődött kielégítően a szolgáltatások között a lakáskarbantartás, e téren van még tennivalónk bőven. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyébként a lakossági szolgáltatások fejlesztésének elősegítésére teremtett alapot pályázat útján ítélte oda a pályázó vállalatoknak, szövetkezeteknek, így kapott 7 milliós támogatást a textiltisztítás, 10 milliót a gépjárműjavítás, 7 milliót a lakáskarbantartás, 6 milliót a háztartási gép és elektroakusztikai cikkek javító szektora, míg az egyéb szolgáltatások fejlesztési támogatására 2 millió forint jutott. A szolgáltatásfejlesztési alap 56 százalékát juttatta a megyei tanács'a kisipari termelőszövetkezeteknek, 27 százalékát tanácsi vállalatoknak és 18 százalékát miniszteri vállalatoknak.

— Minden Irányú — kulturális, szociális, kommunális — fejlesztési munkánkat meghatározza, hogy a termelés szektoraiban mit produkáltunk az elmúlt évben. Az imént említettük az ipar termelésének 17 százalékos emelkedését, de megyénk elsősorban mező- gazdasági megye és természeti adottságai révén az iparosodás mellett is megmarad ez a profilja. Mezőgazdaságunk hogyan zárta az elmúlt évet?

— Mezőgazdaságunk, élelmiszer- gazdaságunk tovább fejlődött és a célkitűzéseknek megfelelően 1971- ben. Az állattenyésztés előrelépésével összefüggésben bekövetkezett vetésszerkezet-változás a takarmánynövények vetésterületének növekedését eredményezte. Problémát jelent viszont — ellátás szempontjából — a burgonya, zöldségfélék és a cukorrépa vetésterületének csökkenése. Búzából, őszi árpából, kukoricából és napraforgóból a terméseredmények lényegesen meghaladták az

1970. évi átlagterméseket. Nőtt a megye közös gazdaságaiban az állatlétszám. Megyénk 134 tehenészeti telepe közül 124 gümőkórmentes. A sertésállomány minden szektorban növekedett, legerőteljesebben azonban a háztáji és egyéni gazdaságokban. A kedvezőbb gazdasági év hatására nőtt a felvásárlás, a termelőszövetkezeti dolgozók személyes jövedelme pedig mintegy 3—4 százalékkal volt magasabb az elmúlt évinél. Az 1971-es évet hat termelő- szövetkezetünk zárta veszteségesen. Tavaly emelkedtek.a gépi beruházásokra fordított összegek, csökkentek viszont az új létesítményi, építési beruházások.

— A negyedik ötéves terv időszakában megyénknek 40 tonna sütőipari kapacitásfejlesztést kell megvalósítania. Ismereteink szerint ehhez 12 milliós állami támogatás áll rendelkezésünkre. Hogyan gazdálkodott a Tamási Sütőipari Vállalat, az iregszemcsei, szekszárdi, paksi, faddi és bonyhádi ÁFÉSZ a megpályázott támogatással ?

— Egyedül az iregszemcsei ÁFÉS2 nem teljesítette vállalt kötelességét, mert 2,6 tonnával kevesebb kapacitásfejlesztést hajtott végre, mint amennyire a támogatást kapta, ezért a vb 200 ezer forint visszafizetésére kötelezte ,a szövetkezetei.

— VégüL de nem utolsósorban arra várnánk feleletet, hogv a tanácstörvény végrehajtása kapcsán mire fordított legnagyobb gondot 1971-ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága?

— Arra, hogy a tanácsok és végre»' hajtó bizottságok a megyében ellen» őraést gyakoroljanak a szakigazgatási munka — ezen belül a hatósági tevékenység —, szakmai, politikai munka tartalma felett. Az átlagosnál gyorsabb a szakmai szint javulása a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, a pénzügyi, igazgatási, valamint a szociálpolitikai igazgatás munkájában.

Az információkat köszönjük.

Katán tavaly készült fl a »úvelutlési hár*.