Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

rint 16 670. Ez napjainkban már jóval több.

Dombóvár, 1970. április 4-én lépett a magyar városok sorába. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy a fejlődés, elsősorban ipari és kereskedelmi téren, csak innen számítható. Igaz, a várossá- válás nagyobb lehetőséget adott az egészséges, gyors fejlődésre.

A város nagymérvű fejlődésének első oka a századfordulón, a déli vasút megépítése volt, mely Dambóvárt Fiúméval kötötte össze, ahonnan jelentős tranzitforgalom indult meg vasúton, Dombóváron át, a tőlünk északra lévő országokba. Dombóvár a vasutasok városa. Utcáin sétálva az ember lépten-nyomon vasutasegyenruhát viselőkkel találkozik. Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja van itt. Itt futnak át a sínek Pécs, Bótaszék, Veszprém, Budapest, Fiume felé.

Emellett az ipar fejlesztése is nagy fejlődést hozott a város életében. Ennek eredményeként részleget telepített ide a Pécsi Kesztyűgyár, a budapesti Láng Gépgyár, könnyítve ezzel a dombóváriak elhelyezkedési gondjain.

Egészségi, kereskedelmi szempontból is nagyot lépett előre a város az utóbbi időben. Korszerű áruház, szép kórház, reprezentatív szálloda nyílt meg a közelmúltban, szolgálva az itt élők szebb, jobb életét.

SZÖVEG: VARGA JÓZSEF FOTO: GOTTVALD KAROLY

Fiatal szakmunkás dolgozik az exportra kerülő konzervipari berendezésen.

Uj városrész a városi tannes körül

A víztorony, — a város jelképe.

Az olvasó hat képet láthat itt, melyekkel bepillantást szeretnénk adni abba a dinamikus, sokoldalú fejlődésbe, mely a városra az utóbbi években jellemző.

A város lakóinak száma az 1970-es népszámlálás adatai szeLd.nyok a kesztyűgyár varrodájában.

yá&iklúk a Napsugárban. A tejüzem új szociális létesítménye