Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
-crxr Iîehiv„ Szekczf. p gy e tS i -íö nyví 4r --é.°s Le on Gr dó da Vh psZo ügr VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam. 101. szám ARA: 1,20 FORINT SS Vasárnap, 1972. április 30, « Olyan világban élűnk, amelyben a nemzeti és nemzetközi tényezők kölcsönhatása döntő befolyással van az életünkre. A termelési erők túlnőttek egy-egy ország, sőt egy-egy világrész földrajzi területének határain. Egy-egy jelenség arányait, mozgásának irányát, sorsának várható alakulását csak nemzetközi viszonylataiba ágyazottan lehet helyesen, a valóságnak megfelelően látni. Ez éppúgy vonatkozik a magyar mezőgazdaság jövőjére, mint a lengyel szén értékesíthetőségére; éppúgy a Volkswagen- gyár profitjának alakulására, a chilei rendszer szilárdságára és a vietnami háború kimenetelére, mint Nixon elnökválasztási esélyeire. Mindez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a haza- fiság és a nemzeti korlátoltság — egymással összeférhetetlenek, hogy ma az ember hazafi csak internacionalista módra lehet. Mert helyeselheti-e egy amerikai hazafi Hanoi és Haiphong bosszú-bombázását? Helyeselheti-e egy német hazafi Düsseldorfban, hogy vitássá tegyék a másik, a demokratikus Németország határait, és fenntartsanak egy háborús konfliktus kirobbantására mindig alkalmas vihargócot Európa szívében? Helyeselheti-e az angol munkás, amit a brit katonák művelnek Észak-Ir- országban? Helyeselheti-e a kínai paraszt, hogy míg indokínai testvéreit amerikaiak ölték délnyugati határainál, addig északkeleten szovjet határőrökre tüzeltek kínai katonák? És beszéljünk magyarul: olyan időkben, amikor már tudjuk, hogy az emberek szabadsága és jólétének reális növekedése nem attól függ, mekkora területen, hanem attól, hogy milyen társadalmi rendszerben élnek; helyeselheti-e ma magyar hazafi az irredenta jelszavakat, vagy bármilyen viszály szítását szocialista országok között? Az elmúlt két és fél évtized tapasztalata azt mutatta, hogy a szocialista világ- rendszer kialakulása következményeképpen a kizsákmányolás lehetőségének, a hatalomnak elvesztése reális veszély lett a tőkés burzsoázia számára. Ez a félelem pedig szorosabb összefogásra ösztönözte a szocializmus, a kommunisták, a munkáshacsupán tudatos szervezeti emberi cselekedeteken keresztül valósulhatnak meg, nem másként. Ezeknek a tennivalóknak’ szervezője és vezetője a hazafias és internacionalista^ marxista párt. Ezért van, hpgy a mi in-» ternacionalizmusunk, amelynek lényege, kulcsa, hogy a világ békeszerető, és haladó erőivel való egység erősítés sét önérdekének, nemzeti érdeknek ismeri fel, konkrét feladatokat ró ránk a saját országunkban, a magunk há- zatáján is. Az internacionalista magyar hazafi ápolja a barátságot azzal a hatalommal, amely a minden nemzeti függetlenségen átgázoló imperializmus legfőbb megfékező je, a béke és haladás legerősebb támasza. A Szovjetunió ez a hatalom, amely a népek számára mutatja az ütat a szocializmus felé. Aki hazafi, ápolja a barátságot a szocialista országokkal, bármilyen elkerülhetetlenek az ellentmondások és nézeteltérések azok között is: akarat^ türelem, jószándék, a magunk hibáinak kijavítása segít hozzá, hogy az egyszerű emberi morál, az emberek közti baráti érintkezés és kapcsolat mintájára alakuljon a testvéri országok közti államközi, népek közötti viszony is. A nemzetközi munkásosztály — reálisan gondolkodó, józan ítélőképességű ember rekből áll. Nem rajongók, nem hősök, családjukról keli gondoskodniok, és mérlegelniük kell, hogy mit nyerhetnek és mit veszíthetnek a tettel, vagy a beletörődéssel? Velük összefogni, érdekeiknek a mi érdekeinkkel való közösségét megmutatni akkor tudjuk legjobban, ha a mi munkásosztályunk, a mi dolgozó népünk számára teremtünk olyan anyagi, erkölcsi, emberi életviszonyokat, hogy kiállják a világ minden munkásának, minden haladó emberének vizsgáló tekintetét. Május elseje nemzetközi munkásünnepén a szocialista példa, a magyar valóság tökéletesítésére, fejlesztésére, gazdagítására irányuló eltökéltségünk a legkonkrétabb internacionalista tett. S ugyanez a legfontosabb, legidőszerűbb hazafias kötelességünk is a szocialista Magyarországon. PATKÓ IMRE internacionalizmus, 1972 cializmus nem nélkülözheti a hatalmas gazdasági-technikai bázissal, nagy kormányzási tapasztalattal és hagyományosan uralkodó pozíciókkal rendelkező nemzetközi tőkével szemben azt az erőtöbbletet, amelyet a szocialista országok egysége, a nemzetközi munkás- és szabadságmozgalomnak egysége ad és csak ez az egység adhat. Ha körülnézünk az idei május elseje küszöbén a világban, a saját sorainkban — tapasztalhatjuk, hogy az összefogás vágya, akarata nő, de az egységgel korántsem lehetünk elégedettek. Ha a nemzeti érdeket 'tekintjük az internacionalizmus legfőbb ösztönzőjének, ehhez hozzá keik tennünk: a munkásosztály az egyetlen, amelynek osztályérdeke, hogy minden dolgozó társadalmi osztály és réteg szabadon és elnyomástól mentesen élhessen. A munkás- osztály az egyetlen, amely úgy emelheti osztályérdekét nemzeti érdekké, hogy annak az. egész nép- hasznát látja. A munkásosztály nem más népek alárendelésével akarja saját nemzetét magasabbra emelni, hanem a kölcsönös segítségre támaszkodva építi valamennyi- nép, az emberiség jövőjét. A munkásosztály. számára is csak reális lehetőség ez: a társadalmi törvényszerűségek is BATTANCS GABOR RAJZA talom ellen. Az imperialista erők egyesítése pedig létfontosságúvá és kötelezővé teszi a tőkés elnyomással szembenállók számára az összefogást, a szocialista integrációt, az antiimperialista egységet. A nemzetközi munkás- mozgalom szervezettsége, nemzeti osztagainak együttműködése, különböző okoknál fogva, nem jutott még olyan fokra, amely a kor követelményének, a vele szemben álló erők nagyságának, ravaszságának, agresszivitásának és szervezettségének megfelelne. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világ egyhar- madán uralomra jutott szó-
