Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

? ’ f I r Készülnek a Hegyeshalom— Budapest—Rüszke autópálya tervei Tavasz : autóvásár, motorvásár és a tennivalók Tavasszal megélénkül a gép­járművek adásvételének for­galma. Ha csupán egy segéd- motoros kerékpár cserél gaz­dát, hivatalos formaságok nin­csenek. Forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek adás­vétele — és ajándékozása — esetén azonban a gépjármüvet az eladó nevéről a vevő nevé­re negyvennyolc órán belül át kell Íratni. Az átírást a megyei rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya (Szekszárd, Tartsay út 2.) végzi. Az eladó és a vevő a közlekedésrendé­szeti osztályon kapható, úgy­nevezett Közös átírási kérel­met tölt ki. Ezt be kell mu­tatni a Tolna megyei Illetékki­szabási Hivatalnál (Szekszárd, Béla tér 10.). Az átírási ille­ték a gépjármű hengerűrtar­talmának minden köbcentimé­tere után két forint ötven fil­lér. Az átírási illetéket ezer fo­rinton alul illetékbélyegben kell leróni; ezer forintot, vagy annál többet az említett hiva­taltól kapott csekken kell be­fizetni. A Merkúrtól és a Bi­zományi Áruháztól vett jár­művek vételárában az átírási illeték benne van. Az átírás érdekében a Szek- szárdon lakó eladóknak sze­mélyesen szükséges meg jelen­niük a közlekedésrendészeti osztályon. A nem Szekszárdon lakó eladók személyes megje­lenésétől a közlekedésrendé­szeti osztály eltekint, ha a Kö­zös átírási kérelmen szereplő aláírásukat az illetékes rend­őrségi körzeti megbízottal hi­telesíttették. A vevőt a megyei közleke­désrendészeti osztály értesíti az átírás idejéről. A vevő he­lyett megbízottja is eljárhat. Ha Tolna megyei lakos más megyébe adja el gépjárművét, úgy azt előbb a vevő .megyé­jébe kell átjelentenie. Az eh­hez szükséges nyomtatvány a megyei közlekedésrendészeti osztályon áll az ügyfelek ren­delkezésére. Mind az eladónak, mind a vevőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az átírás a jog­szabály előírásai szerint meg­történjék. Az átírás elmulasz­tásával az eladót terheli az adó, a biztosítás; a vevő pe­dig azt kockáztatja, hogy jár­művéről a rendőrhatóság le­veszi a forgalmi rendszámot. Aki ingatlant vásárol, meg­nézi a telekkönyvet... Aki gépjárművet vesz, annak — sa­ját érdekében — meg kell néz­nie a forgalmi engedélyt. En­nek első oldalán meglátható, terheli-e elidegenítési korláto­zás a motorkerékpárt, az autót. Ilyen bejegyzés szerepel — például — a részletre vett mo­torkerékpárok forgalmi enge­délyében. Az elidegenítési kor­látozásról szóló bejegyzést a közlekedésrendészeti osztály törli a megfelelő OTP-, vagy vámhatósági nyilatkozat alap­ján. Adódik, hogy valaki örökös­től vesz gépjárművet. Ilyen esetben az átíráshoz jogerős hagyatéki végzés is szükséges. Ha az örökölt gépjárműnek több tulajdonosa van, az el­adáshoz valamennyi tulajdonos hozzájárulása kell. Ha a tu­lajdonosok között kiskorú — tizennyolc éven aluli — sze­mély is van, az eladáshoz meg kell szerezni a gyámhatóság engedélyét. A megyei közlekedésrendé­szeti osztályon minden munka­napon délelőtt fél kilenc és ti­zenkettő között fogadják az ügyfeleket. Akinek csupán nyomtatványra van szüksége, azt akár levelezőlapon is kér­heti. Válaszbélyeget mellékel­ni nem kell. Készülnek a Hegyeshalom— Budapest—Röszke között meg­épülő autópálya tervei az Uva- tervnél, a közúti közlekedésünk arculatát átalakító komplex program részeként. Mint isme­retes, két nagy autópálya fut majd keresztül az országon, (a másik Letenye—Budapest— Hidasnémeti között), összesen 650 kilométer hosszúságban. A 30 ezer kilométeres úthálóza­tunkhoz viszonyítva ez kevés­nek látszik, de tekintve, hogy az elsőrendű út ebből mind­össze kétezer kilométer, — ki­tűnik: legfontosabb útjaink egyharmada autósztráda lesz. Az elképzelés szerint a pályák az 1980-as években készülnek majd el. Az útvonalak meghatározá­sát egy-egy környék adottsá­gainak, illetve távlati fejlesz­tési terveinek gondos tanulmá­nyozása előzi meg. Az épülő sztráda miatt gyakran kell az elektromos távvezeték vonalán módosítani. Nem egyszer meg­változik a vízgyűjtő terület térképe, és sok helyen a „ket­tészelt” búzatábla, vagy gyü­mölcsös új feladat elé állítja a mezőgazdasági üzemeket is. Az 50 méter széles, négy­sávos pálya minden kilométe­rére jut majd egy híd, vagy vízlevezető, s a költségeket a kereszteződések kiküszöbölése is növeli. Az Uvaterv tervező- gárdája az utak mentén létesí­Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vál­lalat, szekszárdi telep­hellyel felvesz gyakorlott AUTÓ-MOTOR- SZERELÖKET ZIL 3 TONNAS AUTÓDARURA. DARUS G ÉPK ÖCSI VEZETŐT, E—1511 TIP. KOTRÓGÉPRE GÉPKEZELŐT. Felveszünk továbbá gép- üzemelési csoportvezetői munkakör betöltésére gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZTECHNIKUST. Jelentkezés a vállalat gé­pészeti osztályán, Szek­szárd, Keselyű« u. 6. (136) tendő leszállóhelyekkel még a közlekedés biztonsága felett őrködő helikopterekre is gon­dol. Egyetlen kilométer meg­építése 40—50 millió forintot emészt fel, ötször többet, mint egy kilométer vegyes forgal­mú út. A sztráda mindenütt a ve­gyes forgalmú úttal párhuza­mosan épül, ahol majd a te­herkocsik és a mezőgazdasági gépek közlekednek Az autópályák nemcsak a hazai, egyre zsúfoltabb utak forgalmát könnyítik majd meg, de határokon túl folyta­tódva részévé válnak egy nem­zetközi hálózatnak. Ezek sze­rint a London—Isztambul és a Ljubljana—Kassa között épülő Európa gyorsforgalmú út halad keresztül majd az orszá­gon. (MTI) hüfâqêpe ? Cserélje ki! A Bizományi Áruházban a régit átveszik és helyette újat vásárolhat a helyszínen. Gyorsított OTP-ügyintézés. Bővebb felvilágosítás: BAV. Szekszárd, Garoy tér 10. (483) Szekszárdi középvállalat közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező munkaerőt keres ÜZEMGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Jelentkezés a szekszárdi hirdetőben „Május 411764” jeligére. (394) Az elakadás jelzéséről A közúti közlekedés szabá­lyait módosító 1/1971. (I. 29.) BM—KPM sz. együttes rende­let ismételten szabályozta a közúton meghibásodott, forgal­mi akadályt képező járművek jelzéseit, és 1971. október 1-i hatállyal új, eddig nem alkal­mazott jelzésmódokat vezetett be. Az előre nem látható kivite­lezési, gyártási, szabványosítá­si nehézségek miatt az előírt jelzőeszközökből a kereskede­lem nem tudott kellő mennyi­séget biztosítani, ezért a ható­ságok 1972. április 1-ig türelmi időt adtak — tehát alkalma­zása jelenleg már kötelező. A közúton meghibásodott jármüvet az úttest szélén úgy kell leállítani, hogy a forgal­mat ne akadályozza, s ha a lá­tási viszonyok szükségessé te­szik, s a világítási berendezés működik, ki kell világítani. A leállított, üzemképtelen ■járműveket meg kell jelölni. Kivételt egyedül a szóló mo­torkerékpár képez, a hibás ol­dalkocsis motorkerékpárra és munkagépekre a gépjárművek­re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A mozgásképtelen gépjármű­veket háromféleképpen, tet­szés szerinti módon lehet meg­jelölni: 1. Valamennyi irányjelző egyidejű működtetésével; 2. Villogó narancssárga fény­jelzést adó jelzőlámpával; 3. Egyenlő oldalú, háromszög alakú, vörös színű prizmával. Az irányjelzők és a villogó jelzőlámpa működtetéséhez az áramforrásnak kellően feltöl­tött állapotban kell lennie, hogy a javítás ideje alatt, vagy az elvontatásig biztosítsa a jel­ző folyamatos működését. A háromszög a kereskedelemben ugyancsak kapható. Az elakadásjelző eszközt az üzemképtelen jármű mögött legalább 30 méter távolságra, illetőleg adott esetben olyan távolságra kell elhelyezni, hogy à mögötte haladó jármű ve­zetője időben észlelje, tudo­mást szerezzen arról, hogy előtte elakadt jármű van. Ka­nyarban, be nem látható he­lyen ez a távolság az előírt 30 méter többszöröse is lehet. A jelzőberendezést célszerű a jár­mű jobb oldalának vonalában, tehát az úttest jobb szélén el­helyezni, mivel a jelzés csak a járművezetők figyelmének felkeltését, az elakadt jármű előrejelzését célozza. Az elakadást jelző eszköz je­lenleg nem előírt felszerelési tárgya az üzemképes gépjár­műveknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ajánla­tos állandóan a kocsiban tarta­ni, ugyanis ha elakadás esetén nincs jelzőeszközünk, a gép­járművet haladéktalanul el kell távolítani a közútról, ami nem mindig lehetséges, s így veszélyeztetjük a forgalomban részt vevők biztonságát, és nem utolsó sorban büntetés­nek tesszük ki magunkat. Végezetül és ismételten: az elakadásjelzők használata la­kott területen kívül 1972. ápri­lis 1. óta kötelező. Új nemzetközi műsor a Gemenc Szálló bárjában 1972 május 1-től Fellépnek; NAGY LÍVIA 2 VALOTTO SAFFARY táncdalénekes csehszlovák zenehumoristák a jóga mestere Zene: Boronkay Ibolya — Görbe Bálint. Nyitva: 21—03-ig. Műsor előtt vacsorázzon a Gemenc Szálló éttermében ! Sertéspörkölt galuskával: 16,50 Ft Bajor májszeletck: 16,50 ” Sertéssült vegyes körettel: 18.60 F Makói sertésmáj: 15.60 F. Kitűnő hal- és vadételek Rendezvények és esküvők bonyplíiását különtermünkben olcsón vállaljuk Legyen a vendégünk ! iiiimiiiiiimi ) B» fîtïW KJ CD ESS S £3ä 1—MitíMiiin---------—1

Next

/
Thumbnails
Contents