Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

Rádióstúdió a kollégiumban Szekszárdion, a Rózsa Fe­renc középiskolai kollégium stúdiója 1969 őszén kezdte a rendszertelen, majd rendsze­res műsorközvetítést a veze­tékes hangszórókon keresztül. Ez volt a hőskorszak. Aztán másfél éves kényszerű szü­net következett, mivel nem tudták pótolni az, elromlott alkatrészeket. 1971. március 25-től napló örö­kíti meg a stúdió munkáját íme az első bejegyzés: „Hornyák Rózsa DT-titkár másfél évi szünet után meg­nyitotta a stúdió rendszeres adását. Bartók Béla születé­sének 90. évfordulóján em­lékműsort sugároztunk”. Azóta váltakozó sikerrel foly­nak a közvetítések. A kollé­gisták jó része elégedetlen. Ha rajtuk múlna, a hálóter­mekben elhelyezett 40 hang­szóróból reggeltől estig beat- és tánczene szólna. Ennek ér­dekében némi öntevékenység­re is hajlandók. Még a tava­lyi tanévben történt, hogy egyik este — és utána jóné- hány alkalommal — váratla­nul megszólaltak a hangszó­rók. — A kalózadó megkezdi műsorát — közölte egy külö­nös hang. (Feltehetően zseb­kendőbe burkolták a mikro­font, hogy a tetteseket ne le­hessen felismerni.) Természe­tesen nem a stúdióból közve­títették a műsort és a saját készítésű erősítőt sem azért kapcsolták a vezetékre, hogy politikai szemináriumot tartsanak, hanem azért, hogy beat-muzsikával szórakoztas­sák a zenekedvelő fiatalokat. A kalózkodásról hamarosan tu­domást szerzett az „elhárítás”, azaz a tanárok és a titokzatos adások elmaradtak. A kollé­gisták azóta a „hivatalos” mű­sorra vannak utalva. Azért némi ellenkezés még tapasz­talható. Egy másik idézet a naplóból : „Az adás rendben folyt le, csak az Ady Endréről folyó előadás túl hosszú volt. Va­lamelyik háló legújabb szó­rakozása, hogy a rádiót za­varja. . _A helyi rádiónak elég jeleni tős szerepe van a kollégium mindennapi életében. A ne­velési terv az esztétikai ne­velésben jelentős szerepet szán az ilyen stúdióknak. Te­gyük hozzá, a nevelés többi területén is sikerrel lehet ka­matoztatni ezeket a berende­zéseket. A fiúk, lányok akarva, aka­ratlanul végighallgatják a mű­sorok jelentős részét. (A hang­szórókat csak a negyedikesek hálótermében lehet kikapcsol­ni, másutt nem). A kis stúdió jelentőségét felismerte a kol­légium tanári és diákvezetése is. Két pedagógus patronálja a tíz-egynéhány főből álló rádi­ósgárdát: Botos György a tech­nikusokat, Farkas Zsuzsanna pedig a műsorszerkesztőket. Hogy miért szükséges a tanári közreműködés ? — A stúdiónak van három erősítője, két magnetofonja, két lemezjátszója, ugyaneny- nyi rádiója, rengeteg lemeze és jónéhány magnótekercse, — adja meg a választ Botos György. — Mindig mondom a gyerekeknek, vigyázzanak rá, mert 45 ezer forintnyi ér­téket, egy Trabant árát bíz­tuk rájuk. Hogy elkerüljük a hozzá nem értésből eredő meghibásodásokat, megfelelő kiképzés után vizsgáztak a technikai részleg munkatár­sai. Az eredménytől függően három kategóriába soroltuk őket: az elsőbe tartozók —az alapfokú ismeretek birtoká­ban — a műsorszórásban vesz­nek részt, a második kategó­riás „technikusok” már a kü­lönböző műsorszámokat rög­zíthetik, a harmadik kategó­riások pedig bizonyos javításo­kat is elvégezhetnének, de mostanáig ezt az utóbbi foko­zatot még senki nem érte el. Farkas Zsuzsa tanárnő a kollégium különböző közössé­gednek képviselőivel és a „hi­vatásosokkal” a szerkesztésben vesz részt. — Nem mondhatom, hogy elégedett vagyok a műsorral, és azt hiszem a gyerekeknek is ez a véleményük. A kere­tek már adottak, csak megfe­lelő tartalommal kellene őket kitölteni. Ennek viszont felté­tele, hogy a tanulók aktívab­ban kivegyék részüket ebből a munkából is. Például érde­kes riportműsorokat készíthet­nének az őket érdeklő kérdé­sekről. Az az igazság, hogy a szerkesztő bizottság jobban dolgozhatna. — Elismerjük a rádiózásban részt vevő gyerekek munkáját — folytatja a beszélgetést Bo­tos György. — Nem kívánjuk, hogy más társadalmi munká­ban is részt vegyenek, ezenkí­vül az arra érdemesek térítési díj kedvezményt kapnak. A tanári szobában folyta­tott beszélgetés után Szabó Ferenc, a technikusok és Hum Katalin a szerkesztők főnöke mutatja meg a stúdiót. A Ids helyiségben példás rendben sorakoznak a technikai beren­dezések, alkatrészek, magnó­tekercsek. A nyilvántartás sze­rint a lemezeken 883 műsor- gzám — komoly és könnyűze­ne, vers és próza várja, hogy műsorra tűzzék. A katonás rend nemcsak a stúdió beren­dezésére, hanem egész mun­kájára jellemző. A nevelői szobában elhelyezett ellenőr­ző hangszóró biztosítja, hogy az adásból a hírek se marad­janak ki. Szabó Ferenc gyakorlott mozdulattal tesz fel egy te­kercset a magnóra és máris a stúdió előző vezetőjének visz- szaemlékezéseit halljuk. így örökítette meg az „utókor” számára a kollégiumi rádió eddigi munkáját. Ezt a doku­mentumot bizonyára majd a mostani rádiósok is kiegészí­tik, ha eljön az ideje. Ők már rendszeres, komoly munkáról adhatnak számot. Közben elbúcsúznak a „fő­nökök” — készülniük kell a holnapi órákra, mert egyelőre még ez a fő feladatuk. — Gy. M. — 4 mözsi úttörők Visegrádon Csapatunk, a mözsi Petőfi Sándor Űttörccsapat hetedikes és nyolcadikos pajtásai kirán­dulásuk alkalmával megcso­dálhatták a Duna-kanyar szépségekben gazdag tájait. De nemcsak a környék törté­nelmével és művészeti alkotá­saival ismerkedhettek meg, hanem az ott élő úttörők életével is. Mindez találkozó formájában valósult meg. Sajnos az idő nem nagyon kedvezett, mert eleinte sze­merkélt a tavaszi eső. Min­ket azonban nem akadályozott a rossz idő a barátságkötés­ben. A csoportos bemutatkozást az egyéni ismerkedés, a nyak­kendők kicserélése követte. Sok pajtás lelt barátra, leve­lezőtársra. A találkozó sza­lonnasütéssel, tábortűzzel ért véget. Reméljük, a kialakult kapcsolatok még sokáig meg­maradnak. Pusztai Klára tanuló Különleges klubtalálkozó Tamásiban A tamási művelődési központ ifjúsági klubja április 22-én vendégül látta a Fejér megyei sárbogárdiak klubját. Azaz ven­dégül látta volna, ha a klubtalálkozó előtt 3 órával a sárbogár­diak — nem tudni milyen okok miatt — nem mondták volna |e a látogatást. De lemondták. A tamási fiatalok, mivel lelkesen készültek e találkozóra (ők már voltak Sárbogárdon), kissé rezig­nálton vették ezt tudomásul. így került sor egy olyan klubtalálko­zóra, ahol a klubtagok önmagukkal és egymással találkoztok. És még valakivel. Április 22-én az ifjúsági klub vendégeként Tamásiba látoga­tott Papp János, a Madách Színház fiatal, tehetséges művésze. Az újszerű formai megoldással előadott Kétféle boldogság című műsorban Albert Camus Caligula című drámájából részletek és József Attila-versek szerepeltek. A mintegy 40 főnyi ^ klubtagság mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a lebilincselően izgalmas produkciót. Caligulának, ennek a gyilkos és őrült császárnak tomboló szavai, de őrületében is józan gondolatai jól ötvöződtek az elő­adásban József Attila verseivel, melyekben — a költő életének vége felé közeledvén — az elmúlás, a léttől való elszakadás ha­lálos szépségű gondolatai csendültek fel. A művész bizonyít: Ca­mus világa bármennyire is pesszimista, hősének, Caligulának o szavai — halála pillanatában is azt mondja: „még élek!" —^op­timizmusról tanúskodnak. Másfajta optimizmus ez, mint József Attiláé, aki túllép az egyénen, s a jövőt egy egész nemzetben látja felvirágozni. Másfajta optimizmus, de a hitben ^ azonosak. Hisznek a jövőben, hisznek önmagukban, hisznek a küzdésben. £ gondolatokat tolmácsolta Papp János magasfokú előadói készséggel a hallgatóknak. Az előadást követő, hosszan tartó, közvetlen hangú baráti beszélgetésre, s a résztvevők különös ér­deklődésére leginkább az volt jellemző, hogy a fiatal műveszt oly áhítattal faggatták és hallgatták továbbra is a klubtagok, mintha az előadás folytatódna a közönség aktív részvéteiével. A beszélgetés után a fiatalok a kitűnően játszó Gold-együttes zenéjére táncolhattak. így vált e különleges találkozó tartalmas élménnyé a klub tagjai számára. míVFR LAJOS Egy vélemény és a hivatalos álláspont « MÁV áj menetrendjéről A MÁV új menetrendterve­zete — május 28-tól egy évig lesz érvényben — néhány elő­nyös változás mellett (De­esen megáll az egyik gyors­vonatpár, Bajáról Bátaszék- re íi óráv-l M'Cbb ir ;lu! hajnali személyvonat) két olyan kedvezőtlen. csatlako­zást tartalmaz, ami, ha meg­valósul, Cecétől Bajáig 19 kisebb-nagyobb település la­kosságának, köztük Szekszárd- nak és Bajának rendkívül meghosszabbítja a Budapest­ről való leutazás menetidejét. A Budapest Déli-pályaud­varról most 7.31-kor induló 1912. számú személyvonat, 9.12-kor érkezik Sárbovérd- ra. az új menetrend szerint 6.05-kor indulna Budapestről, 7.40-kor érkezne Sárbogárdra. Onnan változatlanul csak 9.31- kor lehetne tovább utazni, tehát az eddigi 18 perc vára­kozási idő 111 percre növeked­ne. Igaz, a Budapestről 7.46- kor induló gyorsvonatról 9.05- kor lehet Sárbogárdra érkez­ni, de ehhez 100 kilométeres gyorsvonati pótjegyet kell vál­tani. Ennél súlyosabb változást tervez a menetrend a délutáni személyvonatnál. Most 14.24- kor indul az 1914. számú, és 16.08-kor érkezik Sárbogárd­ra, 9 perc várakozás, után pedig 16.17-kor lehet tovább utazni. Az új menetrend sze­rint ez a vonat SQkkal koráb­ban, 11.53-kor indulna Buda­pestről, 13.29-kor érkezne Sárbogárdra, ahonnan 15.57- kor lehetne tovább utazni ! Itt is van ugyan egy gyors- Vrsr i h"-- t ■ 1 '-rr indul Budapestről (1904. sz.), de ez is már 14.20-kor Sár­bogárdon van. A jelenlegi délutáni személyvonat indulá- r '■.?■. -/I cask az 1314 b. számú személyvonat maradna, ez is korábban indulna, 13.24- kor 15.04-kor érkezne Sárbo­gárdra. de csak pénteken, és szombaton közlekedne, a hét többi napján nem. Legalább ezt a vonatot kellene minden­napossá tenni. Végül említem a Bátaszék —Baja közti részen, Alsónyé­ken és Pörbölyön lakók már kisebb jelentőségű, de az it­tenieknek elég fontos kéré­sét: a szekszárdi délelőtti mű­szak után fél háromkor in­duló és most 15.01-kor, az új ■ terv «zarint V5 10-kor év':-"ő személyvonattól a dolgozók nem kapnak csatlakozást ’ ha­zautazásra, csak 16.23-kor. (Hír szerint autóbusz sem lesz ebben az időben.) Dobó László ref. lelkész, a Hazafias Nép­front községi bizottságának tagja, Alsónyék A MÁV álláspontja Dobó László levelére a MÄV Pécsi Igazgatóságától kértünk választ. Pápa Jenő osztályvezető az alábbiakban a hivatalos álláspontot közli levelezőnk észrevételeire, javaslataira. „Az új, 1972—73. évi me­netrendben Budapest—Pécs viszonylatban az éjszakai sze­mélyszállítást megszüntetjük. Az éjszakai vonatok helyett a kora reggeli, illetőleg a késő esti időszakban közlekedte­ti* ~k úi vonatokat. Ezen kí­vül a jelenleg sebesvonatként köTlskedő 10*03 1007. sz. vonat­párt személyvonattá szervez­zük át. Emiatt a vonalon köz­lekedő többi személyvonat menetrendjét is módosítanunk kellett. Az úi személyvonat) menetrendet különböző okok miatt nem tudtuk teljes mér­tékben egyeztetni. illetőleg összehangolni a Sárbogárd— Bátaszék között közlekedő személyvonatokkal. így az 5212. sz. vonat a Pécsről köz­lekedő 1917. számú vonat csat­lakoztatása miatt nem indít­ható korábban, a Sárbogárd­iról 15 óra 57 perckor induló 9116 számú személyvonat pe­dig Székesfehérvárról indul, ennek korábbi közlekedteté­sével a vonal Fej ér megyéhez tartozó része kerülne hátrá­nyos helyzetbe. Itt kívántunk segíteni azzal, hogy az erősebb utasforgalmú napokon (pénte­ken. szombaton) az 1914/b. számú vonat közlekedtetésével kedvezőbb utazási lehetőséget biztosítunk. Egyéb napokon egyrészt az utasforgalom, va­lamint a lényegesen nagyobb Budapest—Pécs viszonylattá személyforgalom más igényé­KUiönböző típusú és kapaci­tású RAKODÓGÉPEKET BÉRBE ADUNK. Kaposvári Cukorgyár. Érdeklődni lehet a répa­osztályon, Telefon: 115—20, (434) re tekintettel a vonatot közle­kedtetni nem tudjuk. A fenti okok miatt a fővo­nal és a Sárbogárd—Bátaszék vonal kedvező csatlakoztatá­sát csak vegyes rendszerben tudtuk megoldani. Az 1912. számú személyvonattól pél­dául Rétszilason az 5102 szá­mú gyorsvonathoz, az 5212 számú személyvonathoz pedig Sárbogárdon az 1902 számú gyorsvonattól biztosítottunk csatlakozást. Igaza van a le­vélírónak abban, hogy ez az utasoknak többletkiadást je­lent, de a körülmények és le­hetőségek alapján más meg­oldást nem tudunk találni. A szekszárdi délelőtti mű­szakról hazautazóknak a je­lenlegi menetrendi helyzethez hasonló utazási lehetőséget biztosítottunk az új menet­rendben is. A 2136 számú sze­mélyvonatot a pécsi 6424 szá­mú vonattól felveendő csat­lakozás miatt korábban indíta­ni nem tudjuk. Uj vonat beál­lítását pedig az n taglétszám nem indokolja. Pápa Jenő osztályvezető MÁV Pécsi Igazgatósága Szekszárdi munkahelyre felvételre keres a Pécsi Közúti Építő Vállalat kőműves szakmunkáso­kat. Jelentkezés: a 2, sz. Épí­tésvezetőségen Szekszárd, Pollack M. u. 6. (435) Népújság 7 1972 április 27.

Next

/
Thumbnails
Contents