Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

r (Folytatás ax' í ; ôîdaSrilÿ; * ' A nemzetközi munkában je­lentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa óta a Hazafias Népfront Az előző kongresszus egyik fő küldeté­seként határozta meg a nép­frontnak a nemzetközi ese­mények ismertetését* a népek kozott! Barátság, szolidaritás erősítését A négy esztendő munkáján nak eredményéi a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak értékelése szerint a társa­dalmi munkások százezreinek önzetlensége, áldozatkészsége folytán jöttek létre. Az 1968— 1972 közötti időszakot a nép­Sflrdntmozgaioirt tevékenységé­nek gazdagodása, hatóköré­nek növekedése, tekintélyének erősödése jellemezte. Nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyarország létrehozása to­vábbi odaadó munkát igényét A célok meghatározása a Ha­zafias Népfront V. jkongnesz-; szusának feladata. Bencsik István főtitkár beszéde Emlékeztetett a szónok arraj hogy az MSZMP X. kongresz- szusának határozata leszögez­te: a párt a megnövekedett lehetőségekkel élve erősiti ed­digi szövetségi politikáját. Kitért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fo­kozottabb bevonásáról a nép­frontmunkába, majd arról be­szélt, hogy a nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szö­vetség. — Igen fontos — hangsú­lyozta Bencsik István, hogy mozgalmunk további formálá­sában szocialista államunk e két nagy osztálya, tartóoszlopa együtt vegyen részt. Társadal­munknak dinamikusan válto­zó életkörülményei közepette, a gyorsan alakuló helyzetben előfordul, hogy a munkások közül sokan nem ismerik a paraszti gondokat és a parasz­tok keveset tudnak a munká­sok életéről. Mindez félreérté­sekre, téves következtetésekre vezethet. Ahhoz, hogy a mun­kás-paraszt szövetség szubjektí- ve is tovább erősödjék, együtt kell politizálniuk, őszintén, kö­tetlenül kell beszélniük közös gondjaikról. Ez az igény szin­té elemi erővel mutatkozott meg úgyszólván valamennyi népfrontbizottságot választó ta­nácskozásunkon. A javaslatok­kal egyetértünk és megvalósí­tásukon nagy gonddal munkál­kodunk. De gyorsan azt is hoz­zátesszük, hogy véleményünk szerint a munkás-paraszt szö­vetség alakulása nem pusztán az egymásról való ismeretek.. bővülésének kérdése. E szö­vetség megbonthatatlan alap­ja az, hogy a két nagy osztály társadalmunk fejlődésének alapvető kérdéseivel teljesen egyetért. A célok közösek. Utalt a népfront kongresszu­si levelére, amely megállapí­totta, hogy a magyar értel­miség is hagyományosan fon­tos szerepet tölt be a Haza­fias Népfrontban. Az értelmi­ség korszerű tudásanyag dön­tő részének letéteményese, hor­dozója és továbbfejlesztője. Társadalmi befolyása jelenté­keny, tekintélye elvitathatat­lan, s mindez a jövőben csak növekedni fog. Ebben a törek­vésünkben — jelentette ki — biztosan számítunk régi har­costársaink: a pedagógusok jö­vőbeli együttműködésére is, és a' számában, tekintélyében egyaránt erősödő mezőgazda­sági értelmiségre, munkánk eddigi jó támogatóira: mérnö­kökre, közgazdászokra, jogá­szokra, az orvosokra, gyógy­szerészekre. Taglalta a főtitkári referá­tum a társadalomnak a kor és a nem szerinti megoszlásá­ból eredő problémáit is, azzal, hogy e tekintetben különböző hangsúlyú és eredetű kérdé­sekről van szó. Tisztelt kongresszus! — A Hazafias Népfront neve már önmagában elkötelezett­ség. Azt jelenti, hogy a szo­cializmus megvalósítása érde­kében munkálkodunk a nem­zeti egységen, és az állampol­gárok hazafias érzelmeire hi­vatkozunk, amikor zászlónk alá szólítjuk őket. A szocialista hazafiság a szocializmust építő nép haza­szeretete. Nagy szerepet ját­szik benne az az érzelmi kap­csolódás, amelyet a szülőföld, a nép, a haladó történelmi és kulturális hagyományok, az anyanyelv szeretete erősít. Az érzelem viszont csak akkor vá­lik igazán hatóerővé, ha gon­dolatokat érlel, cselekedetekre késztet, tettekre, amelyek a szép hagyományok beteljesíté­sét jelentik. Szó esett a referátumban ar­ról is, hogy a párt politikájá­nak szerves részeként az el­múlt években tovább szélesed­tek a szocialista demokrácia keretei, bővültek az állampol­gárok lehetőségei a közügyek­ben való részvételre. A Hazafias Népfront-mozga­lom eddigi jó módszereihez tartozott, hogy fórumokat léte­sített, amelyeken a különböző osztályok és rétegek nyíltan szólhattak problémáikról. E véleményeket, álláspontunk ki­fejtésével, eljuttattuk illetékes szervekhez, és a lehetőség sze­rint igyekeztünk mindenkinek válaszolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. A vita ak­kor jó, ha a döntést nemcsak elhatározás követi, hanem azok, akik tanácskoztak és ki­alakították a helyes álláspon­tot, részt vesznek a megvaló­sításban is. Mert a szocialista demokrácia nemcsak kötetlen eszmecsere, hanem fegyelme­zett cselekvés is. így kapcsoló­dik össze a jog, a felelősség és a kötelesség. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege lehető­vé teszi, hogy a népfront az eddigieknél sokkal következe­tesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bázisának a sze­repét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre. A nép-, frontbizottságok többsége ma már részt vesz a. fontosabb dm !,tézlfèJd'éèëk; * téhV'ék kimúnkStlá- " sában,, a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködésé .kedve­zően befolyásolja-a helyi po­litika alakulását, ösztönzője az emberek öntevékeny közremű­ködésének, a társadalmi mun­kának.-tisztelt kongresszusi — írásos jelentésünk részle­tesen taglalta négyéves mun­kánkat. Kongresszusi levelünk a jövendő feladatait is kör­vonalazta. A Hazafias Népfront V. kongresszusa hivatott ' azon­ban dönteni arról, hogy az általunk felvetett kérdésekben hogyan haladjunk előre. A Hazafias Népfront-mozga­lom gazdaságpolitikai, város- és közáégpolitikai, művelődés- politikai, a hazafiság és a né­pek barátsága ápolásával kap­csolatos feladatairól .részlete­sen, majd külön szekcióban tárgyalnak a kongresszus kül­döttei, A beszámoló ezután csupán néhány főbb feladatot taglalt: — Népgazdaságunk egészsé­gesen fejlődik, az életszinvo- nal egyenletesen emelkedik. A gazdasági reform megfelel szo­cialista gazdaságunk általános törvényszerűségeinek, s azon fejlődési szakasz sajátosságai­nak, amelybe elérkeztünk. — A fejlődés, népgazdasá­gunk negyedik ötéves tervének megvalósítása jó irányban ha­lad előre. Ugyanakkor látjuk a fogyatékosságokat is és meg­állapíthatjuk: sok még a te­endő, amelyekben a népfront- mozgalom is segíthet. Tapasz­taljuk, hogy az egyéni, a cso­port-, a társadalmi érdekek összhangja nem mindig érvé­nyesül helyesen. Nem ritka az önzés. Akadnak olyanok, akik úgy képzelik, hogy az egyén boldogulása individualista ala­pon történik. Holott a szocia­lista társadalom nem tűri az „aki bírja marja” elvének ér­vényesülését, hiszen a szocia­lizmust az egész népnek épít­jük. — Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fel a fejüket, mert sokszor egy­oldalúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentőségét. Nem kaptak elég nagy nyoma- tékot ugyanakkor az emberi munkának azok az eszmei és érzelmi vonásai, amelyek tu­lajdonképpen az egyén szelle­mi és érzelmi világának egyik legszebb élményét jelentik: az alkotás örömét. A tisztességgel elvégzett munkában még sok más nagyon is emberi jelenség közrejátszik, olyan, ami oly­kor a pénznél is fontosabb. Ilyen a becsület, a felelősség, még a jóra sarkalló hiúság is. Szép példáját adja ennek a szocialista brigádmozgalom, amely most készül seregszem­léjére. A téves ■ nézetek elburjánzá­sának másik oka, hogy az ál­lampolgárok nincsenek kellő­en tájékozódva a társadalom, az állam, a kisebb közösségek lehetőségeiről. Ilyenkor fordul elő, hogy minden kérdés meg­oldását felülről várják. Mozgalmunk feladata, hogy javítsuk a dolgozók tájékozta­tását. A Hazafias Népfront sokat tehet a közgondolkodás alakí­tásáért. Mozgósítsuk a közvé­leményt alkotó, termelő, tisz­teæëgœen <515 iéjg dolgozó em­berek tiszteletére, Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket, akik a közös­ség kárára akarnak megtolla- sodni. A tiszteletet, a megbe­csülést nem lehet megvásá­rolni ! Állítsuk pellengérre azokat az elemeket, akik kor­rupcióval, összeköttetésekkel, gyanús manipulációkkal akar­nak magasabb jövedelemhez jutni. Szigeteljük el a mun­kafegyelem lazítóit, a közva­gyon herdálóit. Ne tűrj ük a közömbösséget az effajta je­lenségekkel szemben. De azt se engedjük, hogy a nép érde­kében alkotott törvények pa­ragrafusait a nép kárára osür- jék-csavarják holmi ügyeske­dők. Emeljünk szót az álhu­manista szemlélet, az ilyen cí­men megnyilvánuló liberaliz­mus ellen is . A népfront művelődéspoliti­kai teendőit vette sorra ez­után Bencsik István. Azzal is foglalkozott, hogy az igaz hazafiság és a nem­zetköziség érzésének elmélyí­tése, a béke erőinek gyarapí­tása, a szabadságukért küzdő népiek iránti szolidaritás érde­kében mi mindent tett a nép­frontmozgalom, s e munkájá­ban milyen nagy és értékes segítséget kapott az Országos Béketanácstól, a magyar szoli­daritási bizottságtól, a társa­dalmi és tömegszervezetektől, az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságától. » _ ' Beszédét így summázta’ $ főtitkár: — A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében ké­rem, hogy a kongresszus mély­rehatóan vitassa meg javasla­tainkat, élőterjesztéseinket, s a, vita eredményeként alakítsa ki állásfoglalását Fogadja ei az országos tanács írásos je­lentését a négyéves munkáról! Fogadja el a szóbeli beszámoz lót. Foglaljon állást a Hazafi­as Népfront feladatainak meg­határozásában. Fogadja el a működési szabályzat írásban előterjesztett módosított új szövegét. Fogadja el az orszá­gos tanács javaslatát a nép­frontmunkában kiemelkedő teljesítményt jutalmazó kitün­tető jelvény alapítására. Befejezésül a népfrontmoz- galom holnapjáról Bencsik István ezeket mondta: — További százezrekhez szeretnénk feljutni, olyanok­hoz, akiket ezután akarunk megkeresni és meggyőzni: ér­demes velünk dolgozni, a jó munka örömét találják moz­galmunkban. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezrei, milliód hall­ják meg hívó szavunkat és jönnek velünk tiszta és nemes céljaink munkál ására, moz­galmunk erősítésére, hogy építőmunkánkban kováosolód- jék a nemzeti egység, és épül­jön szép jövőnk: a szocializ­mus. Az országos elnökség beszámolójának vitája Szünet következett, majd Erdei Lászlóné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Hazafias Népfront Országos El­nöksége mellett működő mun­kabizottságok részéről hang­zottak el jelentések az elmúlt években végzett munkáról. A Hazafias Népfront orszá­gos nőbizottsága nevében Nagy József né elnök beszámolt ar­ról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának nőpolitikái határozata újabb lendületet adott a nők­kel való törődésnek. A nőbizottság elnöke öröm­mel nyugtázta, hogy számot­tevően megnövekedett a nők politikai, társadalmi aktivitása, s ennek valamint a változó szemléletnek a bizonyítékaként említette, hogy a népfront V. kongresszusát megelőző válasz­tásokon a mozgalom vezető posztjainak 31 százalékát nők kapták (korábban ez 24 szá­zalék volt), s ma már 34 000 asszony és leány tevékenyke- dig a különböző népfront- tisztségekben. A honismereti és helytörté­neti" bizottság részéről dr. Or­Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a Hazafias Népfront V. kongresszus,'). Képünkön; a. tanácskozás vietnami vendégei. (Képtávírónkon érkezett). tutay Gyula a bizottság elnö­ke elmondta, hogy ezen a te­rületen különböző munkakö­zösségek működtek az elmúlt Időszakban. Az elméleti műn- kabizottság a szocialista haza­fiság az internacionalizmus kérdéseit a szomszédos szocia­lista országokhoz fűződő kap­csolatainkat a nemzetiségi kérdés szerteágazó témáit gon­dozta és propagálta, s meg­vizsgálta a Magyarok Világ- szövetségével közösen a kül­földön élő magyarság történe­ti és jelenkori problémáit. A magyarországi nemzetiségek kulturális életéről kiírt pá­lyázatra 31 értékes írásmű ér­kezett be, e dolgozatok össze­sen 5500 oldalon tárgyalják e jelentős témát és sok szempon- túan megvilágítják pártunk, kormányunk nemzetiségi poli­tikáját. A hagyományismereti bizott­ság tevékenységének az ad kü­lön jelentőséget, hogy az utób­bi években tömeges méretek­ben fellendült a helytörténeti kutatás, a forradalmi, szabad­ságharcos munkásmozgalmi emlékek gyűjtése; mindaz ami­ből kibontakozott a szocialista haza fogalma. A szocializmu­sért vívott küzdelmek történe­te érdekli ezernyi ilyen helyi ■ bizottság társadalmi munka­társait, fiatal és idősebb gyűj­tők sokaságát. Munkásságukat sok tízezernyi lap terjedelmű pályázati anyag, honismereti helytörténetek kötetek, üzemi és falvakról szóló krónikák egész sora dicséri. A szocialis­ta hazaszeretetnek, erkölcsi-, érzelmi és értelmi öntudatnak a nevelőműhelyei ezek a bi­zottságok. A mezőgazdasági bizottság korreferátumát S. Hegedűs László terjesztette elő. Egye­bek között aláhúzta: a Haza­fias Népfront agrárpolitikai tevékenysége úgyszólván a népfrontmozgalom mai formá­jának kialakításától kezdődött, és ennek során részt vett a termelőszövetkezetek megszer­vezésében, megszilárdításában, a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében illetve a mező- gazdasági szakoktatás mai for­máinak kialakításában. A Hazafias Népfront kong­resszusa a beszámoló fölötti vitával folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents