Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
I i 1 f * (Folytatás a?. 1. oldalról). és ezeket rendszeresen felújítják és gazdagítják. A fel- szabadulás óta bővültek és korszerűsödtek az egészségügyi felsőoktatás feltételei. Országunk orvosellátottsága világviszonylatban is kedvező. Évről évre növekszik az egészségügyi szakszemélyzet. A körzeti orvosi rendelőkben évente 40—50 millió járóbeteget látnak el, a fekvőbeteg- gyógyintézetek 1,5 millió beteget gondoznak. Az egészségügyi dolgozók felelősségteljes, áldozatos és szakértő munkáját is dicsérik azok az eredmények, amelyeket a betegségek megelőzésében elértünk, hogy sikeresen felszámoltunk egyes járványos betegségeket, s megnövekedett az átlagos életkor. A választók, szakmai és társadalmi tevékenységük elismeréseként, több mint 2000 egészségügyi dolgozót választottak meg tanácstagnak, az ország- gyűlésben 17 orvos foglal helyet. A párt és a kormány_ ismételten javította az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Szólt a miniszter az orvosok és a betegek kapcsolatáról és hangsúlyozta: az orvosok, gyógyszerészek, az egészségügy dolgozói nem egyszer nehéz körülmények között végzik munkájukat. Mindez azonban nem lehet oka, magyarázata vagy mentsége sem a ridegségnek, sem annak, hogy hivatásuk szürke mesterséggé váljék. A törvényjavaslat társadalmunk általános erkölcsi normáiból, a szocialista egészségügy és az orvosi hivatás követelményeinek megfelelően szabályozza az orvosok magatartását, cselekvésük követelményeit. fegyelmi felelősségüket. és — ha vétenek — a fegyelmi eljárás módját. Elsősorban nekünk, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak kell majd érvényt szereznünk Dr. Szabó Zoltán nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Pesta László, az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót. Hangsúlyozta: a törvénytervezet szelleme humánus, minden szakaszának minden mondatával védi az ember jogát, egészségét és méltóságát, néha már túlzónak tűnő következetességgel, mint például a kártalanítás, a kísérletezés, a gyógyíthatatlannak tartott beteg továbhkezelése, az alkoholistákkal és az elmebetegekkel való bánásmód, a szövetátültetések és a titoktartás vonatkozásában javasolt szigorú szabályok esetében. A valóságban nincs semmi túlzás: gyógyítás közben is kölcsönösen tisztelnünk kell egymást. A törvényjavaslat igénye, felfogása, alapja — szocialista. Nemcsak a 25. paragra- fus deklarációja miatt, amely kimondja, hogy állampolgári jog lesz a gyógykezelés ingyenes igénybevétele, nemcsak a szöveg, a tartalom, a követelmények tökéletes korszerűsége miatt, hanem a társadalom cselekvő részvételének határozott kimondása miatt is. Dr. Pesta László a továbbiakban arról szólt, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága. Sorra vette azokat a módosító javaslatokat, figyelemre méltó észrevételeket, amelyek a bizottsági tanácskozásokon elhangzottak, majd így folytatta; a törvényjavaslatban foglaltaknak. Sorainkból is mindenekelőtt a vezetőknek. Befejezésül a miniszter rámutatott arra, hogy egészségügyünk különösen az elmúlt 15 évben jelentősen fejlődött. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak száma 84 000, a lakosságot 3850 általános és 660 gyermekorvosi körzet, 1400 gyógyszertár látja el, napi 41 400 rendelési órával dolgoznak a szakorvosi rendelő- intézetek, a szociális otthoni helyek száma 28 100. Olyan eredmények ezek, amelyekre joggal tekint elismeréssel az ország lakossága. Az egészségügy feladatai azonban egyre nőnek. Fontos kötelességünk tehát, hogy megoldásukhoz fokozatosan megteremtsük a kellő feltételeket. Az egészségügy beruházásainak és költségvetésének mértékét a népgazdaság mindenkori lehetőségei határozzák meg. Arra kell törekednünk, hogy ezeket az anyagi eszközöket célszerűen. a leghatékonyabban használjuk fel, meglevő lehetőségeinket pedig az eddigieknél is szervezettebb és fegyel- ' mezettebb munkával hasznosítsuk. Az egészségügyi törvényjavaslat széles körű előkészítő munka eredményeként készült el. Tervezetének vitájában a különböző testületekben és szakfórumokon csaknem ezer észrevétel és javaslat hangzott el. Ezeket a végleges javaslat kidolgozásában körültekintően hasznosítottuk. Megtárgyalta a javaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, továbbá szociális és egészségügyi bizottsága is. A két bizottság által elfogadott módosító javaslatokkal a kormány egyetért. Bízva abban, hogy a javaslat megfelel szocialista törvényeink általános követelményeinek, hosszú időre és megfelelően szabályozza egészségügyünket, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. — Az egészségügyi fejlesztések sorába nemcsak új, modern intézmények létesítése, régi, patinás kórházak korszerűsítése, új vizsgáló és gyógyító eszközök beszerzése tartozik. Mindez nagyon fontos és szükséges dolog s az sem kétséges, hogy államunk a jövőben is minden tőle telhetőt megad e létfontosságú célokra. De mindezen felül lépést kell tartanunk a tudományok fejlődésével meg kell maradnunk a haladás élvonalában, s ma ez nem csekélység. Kiváló elmék kutató és ellenőrző munkáját, az aktuális információk beszerzését, s a gyors hasznosítás érdekében a gyakorló orvosok ezreinek szorgalmas ég lelkes tudásvágyát igényli. Dr. Pesta László végezetül az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve szociális ég egészségügyi bizottsága nevében javasolta a törvénytervezet elfogadását. A továbbiakban felszólalt Karakas László Hajdú-Bihar megyei, dr. Radnai Éva Fejér megyei, Mándics Mihály Bács-Kiskun megyei, dr. Fler- kó Béla Baranya megyei, Swierczek Györgyné budapesti, Kovács István Békés megyei, Bogyai Gyuláné győri, dr. Noszkay Aurél budapesti, Varga Tiborné Nógrád megyei képviselő. Ezután ebédszünet következett, majd a délutáni tanácskozás dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott. Varga Károly Somogy megyei, dr. Lakatos Pál József, Komárom megyei, dr, Szép Zoltán budapesti, Spisák András Szabolcs megyei, Orbán József Szolnok megyei és dr. Déváid József Borsod megyei Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett egészség- ügyi törvényjavaslat szoros összhangban van azkai a törekvésünkkel, hogy a dolgozó nép jólétét, a róluk való gondoskodást az élet minden területére kiterjesszük. Ez derül ki a törvényjavaslat indokolásából is, amikor felsorolja azokat az alapelveket, amelyek a törvényjavaslat vezérfonalát képezik. Ezen alapelvek között olvasható többek között, hogy „az állam... gondoskodik arról, hogy a lakosság a települési viszonyoktól lehetőleg függetlenül, kellő időben hozzájuthasson a számára szükséges korszerű egészségügyi ellátáshoz”. Ez az alapelv, akarva-aka- ratlanul is, néhány problémát vet fel: Az egyik a meglévő kis kórházak problémája. Köztudott, hogy közvetlenül a felszabadulást követően számos kis kórházat hívtak életre. Ezek létrehozása annak idején szükségszerű i,5 volt, meg jó is volt, megfelelt az ország akkori gazdasági fejlettségének. Azóta azonban, mint minden téren, az orvostudományban is nagymérvű fejlődés következett be. Ezzel a fejlődéssel ezek a kis kórházak. elsősorban anyagi okok miatt, nem tudtak lépést tartani. Különösen azok nem, amelyek az elmúlt időben arra törekedtek, hogy minden, vagy legalábbis minél több osztályt hozzanak létre. Nem tudtak lépést .tartani a fejlődéssel, mert ma már a diagnosztika megszűnt intuitív jellegű ;lenni^ elsősorban a sokrétű vizsgálatok objektív adataira támaszkodik. Ehhez viszont igen komoly műszerezettség szükséges, ami jelentős anyagi ráfordítást jelent. A másik jelentős problémája e kis kórházaknak, hogy annak idején szükség jelleggel alakultak. Emiatt nem rendelkeznek megfelelő területtel Kern az esetleges fejlesztés céljára. így nagy részük ezen intézményeknek napjainkra túlzsúfolttá vált. Az elmondottakból' az következnék logikusan, hogy legcélszerűbb lenne e kis kórházak fokozatos megszüntetése. Tapasztalatom azonban az, hogy a választók igénylik e kórházak fenntartását több okból is. Egyrészt, mert megszüntetésükkel a nagyobb, jobban felszerelt kórházak még zsúfoltabbá válnának, másrészt, mert a nagyobb kórházak megközelítése vidéken sok esetben igen körülményes, néha majd egynapos utazást jelent. Nem szólva arról, hogy mentóállomásaink. bár minden tőlük telhetőt megtesznek, amiért- csak elismerést érdemelnek, nem tudnak minden alkalommal a hívásra azonnal a helyszínre indulni. Éppen az egészségügyi törvényjavaslattal kapcsolatban érdeklődtem e kis kórházak gazdaságos voltáról is, és olyan tájékoztatást kaptam, hogv ezek üzemeltetése sem gazdnisáfftalanabb, mint a többi kórházé. Nálunk, Tolna megyében is vannak ilyen kis kórházak. Az utóbbi időben történtek kezdeményezések, hogy e kis intézmények helyzetén javítsunk. Egyrészt olyan épületbe költöztetik át az egyik ilyen kis kórházat, amelyik mind az elhelyezést, mind a fejlesztést kellő szinten biztosítja. Ugyanakkor az az elkéDzelés, hogy ezen kisebb intézményekben csak az alapszakmák kapnáképviselő után Szászi Gábor Tolna megyei képviselő, a tamási gimnázium igazgató- helyettese emelkedett szólásra. nak elhelyezést, minden más szak- ill. kisegítő ágazatot a központi kórházban fejlesztenének ki, ahol az ehhez szükséges műszerezettséget fokozatosan biztosítanák. így a betegellátást a megyén belül jelentősen javítani lehet. Ezen elképzeléssel kapcsolatban azonban felmerült még egy probléma, ami úgy érzem nemcsak helyi vonatkozású. A mentőállomások és kórházak összeköttetése, vidéken legalábbis, nem megnyugtató, a telefonvonalak zsúfoltsága miatt. Úgy véljük, hogy nem túlzott anyagi befektetéssel megoldható lenne az említett intézmények rádióval való összekötése, ami úgy tudom a mentők vonalán már meg is valósult. Ez lehetővé tenné egyrészt a mentők és kórház, másrészt a kisebb kórházak és a központi kórház azonnali kapcsolatának megteremtését, aminek jelentőségét úgy gondolom felesleges vázolni. Amennyiben ezen elképzelés sek megvalósítása sikerül, úgy érzem mi is hozzájárulunk a megalkotásra kerülő egészségügyi törvény alapelvednek végreha j tásához. A törvényjavaslatot a magam nevében elfogadom és képviselőtársaimnak iß elfogadásra ajánlom. A vitában utolsónak dr. Palotai Sándor Pest megyei képviselő mondta el véleményét a törvényjavaslatról, s mivel többen nem jelentkeztek szólásra, az elnöklő Apró Antal a vitát lezárta. A képviselők észrevételeire dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt. Megállapította a miniszter, hogy a törvény szövegéhez módosító javaslat a vitában nem hangzott el. A hozzászólók véleményében is kifejezésre jutott, hogy a törvény megfelel pártunk és kormányunk politikájának: A szocialista egészségügy szabályozása dolgozó népünk ügyét szolgálja, olyan eredményeken alapszik, s olyan további feladatokat tűz elénk, amelyek feltétlenül reálisak, megvalósíthatók. A törvény általános rendelkezései lehetőséget adnak egyes kérdések későbbi jogszabályi rendezésére. Befejezésül a miniszter örömmel szólt arról, hogy az egészségügyi törvény tervezetét az alkotmány módosításával együtt tárgyalta az országgyűlés, mert — mint mondotta — a módosított alkotmányban rögzítettek jó alapul szolgálnak az új egészségügyi törvény megvalósításához is. A miniszteri választ követően szavazásra került sor: Apró Antal javaslatára az országgyűlés elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészség- ügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött — azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők! egyhangú szavazattal — általánosságban és részleteiben is — törvényerőre emelték az egészségügyről szóló tervezetet. Az ülésszak Apró Antalnak^ az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. „Szabadságot, demokráciát a görög népnek** Április 21-én lesz öt éve annak, hogy Görögországban az ezredesek csoportja puccsal átvette a hatalmat és berendezte fasiszta jellegű rendszerét. A Magyar Szolidaritási Bizottság az évforduló kapcsán — a Párizsban márciusban megtartott nemzetközi görög szolidaritási konferencia felhívását magáévá téve — nyilatkozatot tett közzé. Leszögezi az állásfoglalás, hogy a világ békéjét, Európa biztonságát és a kontinens országainak együttműködését szorgalmazó erők mélységes aggodalommal figyelik az athéni kormány lépéseit. Annál is inkább, mert Európa más részén örvendetesen gyarapodnak a megértés jelei. A szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kezdeményezései az európai biztonsági konferenciára és a kollektív biztonsági rendszerre, egyre több és több ország vezető politikusai részéről találtak kedvező visszhangra. Ebben a légkörben disszonánsán hatnak a görög junta lér pései. A magyar nép változatlanul szolidaritásáról biztosítja azokat. akik görög hazájuk sorsának jobbra fordulásáért küzdenek, vállalva a harc minden kockázatát és áldozatát. Szívből kívánjuk — zárul a Magyar Szolidaritási Bizottság állásfoglalása — hogy a nagymúltú görög demokrácia visszaállításáért, a görög nép szabadságjogainak kivívásáért vállalt nemes küzdelmet mielőbb teljes siker koronázza. (MTI) 1 !§ A Székesfehérvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban 30 tanzániai diák tanul üzemszervezést. Csütörtökön a leendő mezőgazdasági szakemberek látogatást tettek az Agárdi Állami Gazdaságban. (Telefoto — MTI—KS — Csikós Gábor felv.) A törvénytervezet vitája Szászi Gábor Tolna megyei képviselő felszólalása
